csillagászat
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- NASA
- Naprendszer
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Curiosity búcsút vett a Vera Rubin hegyvonulattól
A Curiosity marsjáró elkészítette utolsó szelfijét a vörös bolygó Vera Rubin hegyvonulatánál, és elindult a Sharp-hegy irányában lévõ agyagos terület felé – közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.
Megkezdte második körét a Nap körül a Parker amerikai ûrszonda
A tervezett 24-bõl második körét kezdte meg a Nap körül az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe napszondája - olvasható a szervezet friss blogbejegyzésében.
Tizenöt éve szállt le a Marson a július óta elérhetetlen Opportunity
Tizenöt éve szállt le a Marson a Nasa Opportunity nevû marsjárója, amellyel tavaly nyár óta nem lehet kapcsolatot létesíteni a vörös bolygón kitört porvihar miatt.
Lehet, hogy a Földrõl származott a Holdon talált egyik kõzetminta
A Holdról származó kõzetminták vizsgálatával foglalkozó ausztrál kutatócsoport szerint az egyik kõzetmintáról összetétele alapján erõsen feltételezhetõ, hogy valójában a Földön képzõdött. Véleményük szerint elképzelhetõ, hogy a kõzet akkor került a Holdra, amikor egy aszteroida becsapódott a bolygóba több milliárd évvel ezelõtt.
Mégis tele lehet a világegyetem élhetõ bolygókkal
Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyûjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségrõl. Eredményeik alapján elképzelhetõ, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.
Szuperhold, vérhold, és teljes holdfogyatkozás lesz egyszerre
Teljes holdfogyatkozás lesz látható január 21.-re virradóan Európa és Afrika nagy részén, valamint Észak- és Dél-Amerikában. Ez lesz az utolsó alkalom 2022-ig, hogy e különleges égi jelenségnek szemtanúi lehetünk.
Végre megtudjuk, mennyi idõsek a Tejút csillagai
Az eddigieknél legalább kétszer pontosabban határozza meg a Tejútrendszer csillagainak életkorát az Embry-Riddle Aeronautical University csillagászai által kifejlesztett új eljárás.
Elállt a kutatók szava, mikor kiderült, mi villant fel az égen
Elõször sikerülhetett megfigyelni egy fekete lyuk születését.
Ma indul a 100 óra csillagászat címû programsorozat
Csütörtöktõl vasárnapig tart a 100 óra csillagászat elnevezésû sorozat, melyet a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) megalapításának 100. évfordulójának alkalmából rendeznek meg, olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.
Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejû kitörés
Másodszor is sikerült ismétlõdõ rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthetõ.
Új fejezet kezdõdött a Mars kutatásában
A kutatók szerint új fejezet kezdõdött a Mars kutatásában, miután az InSight amerikai ûrszonda elhelyezte elsõ mérõmûszerét a marsi talajon - hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtöki adásában.
- címkék:
- csillagászat
- Insight-ûrszonda
- Mars
- Címkefelhõ »
Saját gyilkosával táncol a halálraítélt csillag
A SPHERE bolygóvadász mûszer egyik új alrendszerének tesztelése során az ESO Nagyon Nagy Távcsövének csillagászai minden korábbit, köztük még a Hubble-ûrtávcsövet is felülmúlóan éles felvételt készítettek az R Aquariiról. A fotó megdöbbentõ részleteket tár fel a kettõscsillag tagjainak különleges viszonyáról.
- címkék:
- csillagászat
- fénykép
- csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
Megfejtették az Uránusz különleges titkát
A Durhami Egyetem kutatói számítógépes szimulációval kimutatták, hogyan jött létre az Uránusz szokatlanul nagy tengelyferdesége.
A Szaturnusz felemészti saját jéggyûrûit
Felemészti jéggyûrûit a Szaturnusz saját mágneses mezeje - közölte a NASA, az amerikai ûrügynökség.
- címkék:
- csillagászat
- gyûrûk
- Szatunusz
- Címkefelhõ »
Fura rózsaszínû objektum a Naprendszer legtávolabbi égitestje
Felfedezték a Naprendszer legtávolabbi ismert objektumát.
Magyar kutatók is részt vesznek az idegen naprendszerek bolygóinak légkörét vizsgáló kutatásokban
Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Ûrügynökség ARIEL küldetésének tudományos programjában, ami az idegen naprendszerekben lévõ exobolygók légkörét vizsgálja majd - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
2018 legjelentõsebb felfedezései, találmányai - 1. rész
Potenciális életjelek és víz a Marson, neutrínók keletkezési helyének meghatározása, az elsõ génszerkesztett gyerekek megszületése és a kiogramm újradefiniálása csak néhány a 2018-ban megszületett eredmények közül.
Héliumcsóvájú gázóriást fedeztek fel a csillagászok
Genfi csillagászok egy olyan exobolygót fedeztek fel, aminek felhevült légköre szinte ballonszerûen felfújódott héliummal. Ezt a gázt fújja el egy közeli csillag sugárzása óránkénti 10 ezer kilométeres sebességgel.
- címkék:
- csillagászat
- tudomány
- Univerzum
- hélium
- Címkefelhõ »
Egy 213 méteres aszteroida néhány éven belül akár a Földet is elérheti
A 2018 LF16 nevû aszteroidát idén júniusban figyelték meg. A csillagászok szerint 62 potenciális pályán mozoghat a 213 méteres égitest, amely akár a Földet is elérheti.
Hatalmas "szellemgalaxist" észleltek a Tejútrendszer peremén
Hatalmas "szellemgalaxist" észlelt az Európai Ûrügynökség (ESA) Gaia ûrszondája a Tejútrendszer peremén.
A világmindenség csillagaitól kért segítséget Mátyás király
560 éve lépett trónra egyik legnépszerûbb uralkodónk, Hunyadi Mátyás. Ennek apropóján Csillagok, csillagképek - Tudomány Mátyás király udvarában címmel szervezett kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja Budapesten. A tárlat többek között a király tudományhoz fûzõdõ viszonyáról, leghíresebb tudósáról, valamint a 15. századi tudományos nézetekrõl is mesél az érdeklõdõknek.
A Földön lévõ víz egy része a korai napködbõl származik
A Földön lévõ víz egy része a még fiatal Nap környezetében lévõ por- és gázfelhõbõl származhatott - állapította meg egy amerikai kutatócsoport.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- Nap
- napköd
- Címkefelhõ »
A Nap koronájába merült a NASA ûrszondája
Behatolt a Nap külsõ légkörébe, a koronába hétfõ éjjel az amerikai ûrkutatási hivatal Parker Solar Probe nevû ûrszondája, amely ekkor 24 millió kilométerre közelítette meg a Nap felszínét – közölte a NASA.
- címkék:
- csillagászat
- Nap
- Parker ûrszonda
- NASA
- Címkefelhõ »
Akár idegenek is alkothatták a tárgyat, ami nemrégiben a Naprendszeren haladt át
Különös objektum haladt át a Naprendszeren nagyjából egy évvel ezelõtt. Eredetét illetõen több teória is napvilágot látott. A tudósok szerint idegen kéz is alkothatta.
Vége a Kepler ûrteleszkóp küldetésének
A NASA amerikai ûrhivatal által 2018. október 30-án közreadott számítógépes grafika a Kepler ûrteleszkópról. A NASA aznap bejelentette, hogy elfogyott az exobolygóvadász üzemanyaga, így kivonják a forgalomból, mert már nem tud adatokat küldeni, vagy fogadni.
- címkék:
- csillagászat
- Kepler-ûrtávcsõ
- NASA
- Címkefelhõ »
Több mint 2600 exobolygót köszönhetünk a nyugdíjba vonuló Keplernek
Több mint 2600 exobolygót fedezett fel és segítette a Földön kívüli életet kutatását 9,5 éves missziója során a nyugdíjba vonuló Kepler ûrteleszkóp.
Magyar felfedezés: kísérteties porhold bujkál a Föld közelében
Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsõvel ELTE-s kutatók most új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. A magyar kutatók a Monthly Notices of the Royal Society folyóiratban megjelent kétrészes cikkükben úgy vélik, hogy a porhold polarimetriai észlelése rehabilitálja Kordylewski méltatlanul elfeledett és sokak által megkérdõjelezett 1961-es úttörõ fotometriai megfigyelését.
Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot
„Kicsi a bors, de erõs" – tartja a mondás, amelynek megállapítása hatványozottan igaz az ûrben hemzsegõ vörös törpecsillagokra. Bár tömegük csupán töredéke a Napénak, kitöréseik során mégis elementáris erejû pusztítást képesek okozni, ez a tény pedig már önmagában igen valószínûtlenné teszi a körülöttük keringõ bolygókon az élet megjelenését. Vagy tévedünk? Létezik-e bármilyen stratégia, amivel a sarjadzó földönkívüli organizmusok megvédhetik magukat? Egyáltalán, mitõl ilyen vadak és rombolók a vörös törpék? Többek között errõl is kérdeztük a szóban forgó égitesteket vizsgáló NASA-kutatás résztvevõit.
Elõször sikerült valódi kísértetet rögzíteniük a kutatóknak
Minden minimálisan gondolkodni képes ember számára egyértelmû, hogy hétköznapi értelemben vett kísértetek nem léteznek. A világegyetem ellenben képes a laikus emberi szem számára mindenképpen különösnek tûnõ fenoménokat produkálni. Ilyenfajta „szellemobjektumok” számos alkalommal megjelenhetnek az égbolton, legfeljebb csak a szemfüles kutatók veszik észre õket fejlett eszközeik segítségével. Éppen egy ilyen kozmikus fantom felbukkanását sikerült rögzítenie Casey Law csillagásznak, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkatársának. Felfedezésérõl lapunknak is mesélt.
Még a halála elõtt is fantasztikus adatokat küldött az ûrszonda
A Cassini ûrszonda utolsó felfedezõ útján a Szaturnusz gyûrûi és légköre közé látogatott, és meglepõ dolgokat talált: a vártnál nagyobb kémiai változatosságot, és folyamatos anyagzáport a gyûrûkbõl a légkör felé.
Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet
Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus fõnyereményt: rövid idõn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejû kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik õket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseirõl a felfedezést tevõ csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.
Láthatatlan fénytõl izzik a világegyetem
Az ESO VLT távcsõegyüttesének MUSE mûszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetõvé tette a halvány hidrogénfelhõk Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.
A vártnál keményebb és rögösebb a Ryugu kisbolygó felszíne
A vártnál sokkal keményebb és rögösebb a Ryugu kisbolygó felszíne - tûnik ki a mérésekbõl, amelyeket a Mascot német-francia ûrmodul végzett az aszteroidán.
Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélõje
Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai idõszakában született.
Újra a Föld felé közelít a halálfej alakú aszteroida
Nem elõször került a Fölt közelébe a halálfej alakú aszteroida, melyet külseje és megjelenési idõpontja miatt halloween aszteroidának becéznek.
Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag
Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkezõ anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthetõ egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelû objektum olyan bivalyerõs mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelõre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésrõl a Nature magazinban publikált tanulmány vezetõ szerzõjét kérdeztük.
Találtak valamit, aminek nem volna szabad léteznie
Egy távoli pulzár olyan lassan forog, hogy az ellentmond az objektumról alkotott ismereteknek.
Meteoritokról rendez konferenciát a Vatikán
A meteoritokat, kozmikus port és földönkívüli mintákat felvonultató gyûjtemények gondozásáról szóló konferencia kezdõdött hétfõn Olaszországban, a vatikáni csillagvizsgáló szervezésében.
Egyes vízbolygókon élet is lehet
A legtöbb bolygó, amely tartalmaz vizet, túl meleg ahhoz, hogy élni lehessen rajta, de a csillagoktól távolabbiak egy részét sûrûbb óceán alkothatja, és ott élet is lehet - közölte Molnár László csillagász az M1 aktuális csatorna mûsorában kedden.
- címkék:
- csillagászat
- élet
- vízbolygó
- Címkefelhõ »
Hatalmasat nõtt a Jupiter az elmúlt idõben
Feltárták a Jupiter titkát: kétmillió év alatt csak lassan fejlõdött a bolygó, erre utalnak meteoritokon végzett kutatások. Utána azonban óriási növekedés következett be.
Százezreket keresnek az amerikai csillagászok
Viszonylag kevesen választják az Egyesült Államokban a csillagászatot hivatásuknak, és bár rendkívül hosszú tanulmányokat kell folytatni hozzá – a munkahelyek nagy részéhez doktori képzés szükséges –, azonban a szövetségi kormányzatnál dolgozók fizetése akár hat számjegyû is lehet.
Egy miénknél õsibb univerzum nyomaira találhattak rá
Az égbolt örvénylõ mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Õsrobbanást megelõzõ világegyetembõl származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.
Hétvégén érkeznek a Perseidák
Hamarosan elérkezik az év leginkább várt csillagászati eseménye: hétvégén jönnek a Perseidák.
Óriási erejû jel érkezett az ûr mélyérõl, akár idegenek is küldhették
Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világûr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezõk által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.
Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet
A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.
Fény derült a rejtélyes északi csillag titkaira
Sikerült meghatározni a Polaris csillag hosszú idõn át rejtve maradt fizikai jellemzõit két amerikai csillagásznak.
Apokaliptikus pusztítást végzett a Nap
A Naprendszer ifjúkorából, 4,5 milliárd évvel ez elõttrõl ránk maradt meteoritok parányi kék kristályzárványai arról tanúskodnak, hogy a gyermek Napnak gyakoriak lehettek a dühkitörései.
Ma lesz az évszázad holdfogyatkozása
Az évszázad holdfogyatkozását figyelhetjük meg pénteken, sõt a Mars bolygó is szabad szemmel látható lesz az égen, így semmiképpen se felejtsünk el felnézni az esti égboltra. Gyönyörû látványban lesz részünk.
Az évszázad leghosszabb holdfogyatkozásának lehetünk szemtanúi
Nem elég, hogy az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása elõtt állunk, még a Marsot is bevonzottuk. A bolygó 15 éve nem volt ilyen közel a földhöz, mint ezekben a napokban.
Rejtélyes égi tüneményt láttak Budapest felett – videó
Furcsa fényjelenséget észlelt az Origo olvasója éjjel 2 órakor a Belvárosban. A fénylõ gömb nem mozgott, egy helyben állt az égbolton (a kamera bemozdulása miatt tûnik úgy, mintha ide-oda cikázna), a tapasztalat alapján olyan távolinak tûnt, mint egy csillag. Úgy nézett ki, mintha egy fénylõ „mag" pulzáló fényeket bocsátott volna ki magából. A jelenség a beszámoló szerint nagyjából egy óráig tarthatott, aztán nyomtalanul felszívódott a sötétségben. A videót egy szakértõnek is elküldtük.
Állítják: a Földet még idén elpusztíthatja a Nibiru bolygó
Azok akik kedvelik a világvégérõl szõtt elméleteket, most biztosan másra sem gondolnak, mint a Nibiru bolygóra, mely állítólag még idén tönkreheti a Földet.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- világvége
- bolygó
- elmélet
- Nibiru
- Címkefelhõ »
Izgalmas felfedezés: kannibál csillagot figyeltek meg a kutatók
Viszonylag közeli csillagot figyeltek meg az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) kutatói, akik az égitest változásaiból arra következtettek, hogy az felfalta egy vagy több kisebb bolygóját.
- címkék:
- csillagászat
- bolygó
- csillag
- Címkefelhõ »
X bolygó helyett valami sokkal izgalmasabbra bukkantak a csillagászok
Tucatnyi új Jupiter-holdat találtak, az egyik kakukktojás. Ezzel a felfedezéssel a Jupiter ismert holdjainak száma elérte a 79-et, így az óriásbolygó ebbõl a szempontból is rekorder a Naprendszerben.
Többen is látták a tûzgömböt, ami hazánk felett repült át
Fényes meteor húzott át az égbolton kedd este negyed 10 után. Többen is beszámoltak róla, hogy látták az izzó tûzgömböt.
Jégkockával találták meg a rejtélyes részecskék keletkezési helyét
Elõször sikerült meghatározniuk a kutatóknak a Naprendszeren kívüli, hatalmas energiájú neutrínók egyik keletkezési helyét a világûrben.
Napfogyatkozás lesz péntek 13-án, 44 éve nem volt ilyen
Nem takarja majd el teljesen a Napot a Hold, mindössze részelges napfogyatkozás lesz, ám péntek 13-ra esik, ilyen pedig 44 éve nem történt.
Jön a vérhold, amit egyesek a végítélet hírnökének tartanak
Hamarosan újra megfigyelhetjük a különös csillagászati jelenséget, a vérholdat, amit egyesek a végítélet hírnökének tartanak. De mi is ez tulajdonképpen?
- címkék:
- csillagászat
- jelenség
- vérhold
- végítélet
- Címkefelhõ »
Szenzációs bejelentést tettek a csillagászok
Csillagászok egy csoportjának elõször sikerült közvetlenül lencsevégre kapnia egy újszülött planétát. A fiatal égitest 370 fényévre található a Földtõl és egy narancsszínû törpecsillag körül kering.
Tovább késik a James Webb ûrtávcsóõ indítása
ár hónappal a fellövési dátum legutóbbi módosítása után az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) ismét megváltoztatta a James Webb ûrtávcsõ (JWST) indításának idõpontját, amely a legfrissebb tervek szerint legkorábban 2021. március 30-án lesz - számolt be róla a BBC hírportálja.
Mégse idegen ûrhajó az Oumuamua
Hivatalosan is üstökösnek nyilvánították az Oumuamua égitestet a tudósok.
- címkék:
- csillagászat
- üstökös
- Oumuamua
- Címkefelhõ »
Különleges vérhold uralja majd a magyar égboltot
Július 27-én és 28-án a keleti félgömb lakói a 21. század leghosszabb holdfogyatkozását figyelhetik meg – írja az EarthSky csillagászati portál. A jelenség Magyarországról is megfigyelhetõ lesz majd.
Valami óriásit robbant, még nem tudják, mi semmisült meg
Óriási sebességgel terjedõ kozmikus robbanást figyeltek meg a csillagászok a hawaii ATLAS ikerteleszkópok segítségével. A jelenséget június 17-én észlelték, pedig két nappal elõtte még nem látszott semmilyen furcsaság az égbolt vizsgált részén.
Ezrek ünnepelték Stonehenge õsi köveinél a nyári napfordulót
A rendõrség által 9500 fõsre becsült tömeg békésen, piknikhangulatban köszöntötte a hajnalt az év legrövidebb éjszakájának végén, dacolva a derült éjszakai égbolt alatt késõ õsziesre hûlõ hõmérséklettel és a Wiltshire megyei kopár fennsíkon mindig fújó erõs széllel.
Pályára állt a Hold "sötét oldalát" kutató kínai mûhold
A Földtõl több mint 400 ezer kilométeres távolságban pályára állt az a hatalmas antennával rendelkezõ kínai mûhold, amely a késõbb érkezõ Csang'o-4 nevû, a Hold túlsó, "sötét", vagyis a Földrõl nem látható oldalát kutató robot kommunikációját fogja biztosítani.
- címkék:
- csillagászat
- mûhold
- Hold
- Címkefelhõ »
Az elsõ valódi felvétel egy csillagot bekebelezõ fekete lyukról
Elõször figyelték meg, ahogy egy fekete lyuk bekebelez egy csillagot, majd „kihányja" annak egy részét.
Tudja-e, miért nagyobb a Hold, amikor a horizonthoz áll közel?
A kelõ Hold jóval nagyobbnak látszik, amikor még a horizont közelében áll. Mindez régóta ismert, és már az i.e. 4. század óta dokumentált, mivel a furcsa jelenség egyaránt komoly fejtörést okozott a régmúlt gondolkodóinak csakúgy, mint a jelen tudósainak.
Váratlan felfedezés: õsi anyag bombázza a Föld légkörét
Üstökösökbõl származó részecskéket találtak a kutatók a Föld atmoszférájának felsõ részében. A porszemcsék a csillagközi térbõl származnak, õsibbek még a Naprendszernél is, így vizsgálatukkal több mindent megtudhatunk arról, hogyan keletkeznek a bolygók és maguk a csillagok.
Ismeretlen objektumok bukkantak fel a galaxisunk centrumában
Az 1970-es években a csillagászok egy masszív rádióforrást fedeztek fel galaxisunk centrumában. Mint késõbb kiderült, a jelek egy szupernagy tömegû fekete lyuk felõl érkeztek, amely a Sagittarius A* nevet kapta. Egy közelmúltbéli kutatásban az is kiderült, hogy nagyjából ugyanebben a régióban további több száz vagy ezer kisebb fekete lyuk is megbújhat. A NASA Chandra röntgenteleszkópjának és a W. M. Keck obszervatóriumnak a legújabb megfigyelése azonban még ennél is izgalmasabb eredményeket hozott: titokzatos objektumok mozognak a központi, nagy fekete lyuk körül.
Megdöbbentek, amikor kiszámították a Tejútrendszer tömegét
A Tejútrendszer tömege 960 milliárd Nap tömegével egyenlõ - állapította meg egy arizonai kutatócsoport egy új mérési módszer segítségével.
Sarki fény ragyog délben a Szaturnuszon
A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy nemzetközi kutatócsoport szerint.
Elkapták a legnagyobb tömegû neutroncsillagot
Egy úttörõ módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegû, mintegy 2,3 naptömegû neutroncsillagot azonosítottak spanyol csillagászok.
- címkék:
- csillagászat
- neutroncsillag
- Címkefelhõ »
Ma van Kopernikusz halálának 475. évfordulója
Négyszázhetvenöt éve, 1543. május 24-én halt meg Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója.
Bevándorló érkezett egy másik naprendszerbõl, és itt is ragadt
A Naprendszer elsõ "állandó bevándorlójaként" azonosították kutatók a 2015 BZ509 jelû aszteroidát, amely a Jupiter pályáján kering a Nap körül az összes többi égitesttel ellentétes irányban.
Bionikus fület kapott a legnagyobb ausztrál rádióteleszkóp
Bionikus fület kapott Ausztrália legnagyobb teleszkópja, ennek segítségével a kozmoszból érkezõ rádióhullámok szélesebb tartományban észlelhetõk, a csillagászok így tisztább képet kaphatnak az univerzumról.
Itt a valaha volt legnagyobb csillagadatbázis
A korábbiaknál csaknem ezerszer több csillag térbeli helyzetét és mozgását ismerhetik meg a kutatók, minden eddiginél pontosabb háromdimenziós térkép készülhet a Tejútrendszerrõl.
- címkék:
- csillagászat
- adatbázis
- ûrtávcsõ
- Gaia
- MTA
- Címkefelhõ »
Nemcsak az emberek, a galaxisok is meghíznak a koruk elõrehaladtával
Koruk elõrehaladtával megnõnek és meghíznak a galaxisok - állapította meg egy kedden megjelent ausztrál tanulmány.
350 ezer csillag segítségével keresik a Nap elveszett testvéreit
Mintegy 350 ezer csillag kémiai profiljának feltérképezése révén keresi egy nemzetközi kutatócsoport a Nap "eltûnt testvéreit", azokat a csillagokat, amelyektõl születésük után elszakították a galaktikus erõk.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- Nap
- csillagok
- kémia
- Címkefelhõ »
Folytatódik a Hawaiira tervezett óriásteleszkóp kálváriája
Elhalasztották a döntést az eredetileg a hawaii Mauna Kea vulkán csúcsára tervezett óriásteleszkóp felállításának helyszínérõl a projekt vezetõi.
Négy új exobolygót fedeztek fel
Négy új "forró Jupiter" típusú exobolygót – Naprendszeren kívüli planétát – fedeztek fel a kutatók a Magyar Automatikus Távcsõhálózat-Déli félteke (Hungarian-made Automated Telescope Network-South, HATSouth) projekt keretében.
- címkék:
- csillagászat
- exobolygó
- Címkefelhõ »
A NASA fokozza erõfeszítéseit az exobolygók felkutatására
Az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA fokozza erõfeszítéseit a Naprendszeren kívüli bolygók felkutatására.
Sikerült belesniük a kutatóknak a Jupiter felhõi alá
Folyékony hidrogén és hélium örvénylõ keveréke, valamint futóáramlatok rejlenek a Jupiter felhõi alatt - számoltak be friss eredményeikrõl az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) szakemberei, akik a gázóriás körül keringõ Juno ûrszonda révén nyertek egyedülálló bepillantást a planéta belsõ szerkezetébe.
Új csúcsmûszer állt üzembe a világ legnagyobb távcsõrendszerénél
Elõször észleltek csillagfényt az Európai Déli Obszervatórium új berendezésével az észak-chilei Paranal Obszervatóriumban. A MATISSE a világ legnagyobb teljesítményû, közép-infravörös hullámhosszakon mûködõ interferometrikus berendezése, amely az obszervatórium négy távcsövének fényét kombinálja. Az alkalmazott nagy felbontású képalkotással és színképelemzéssel a galaxisok középpontjában lévõ szupernagy tömegû fekete lyukak vidékét és a fiatal csillagok körül található bolygókeletkezési területeket lehet majd vizsgálni. A legelsõ MATISSE mérések a Szíriusz, a Rigel és a Betelgeuse irányában azt mutatták, hogy az eszköz kifogástalanuul ...
Fiatalabb lehet a Csuri üstökös, mint hitték
Fiatalabb lehet a Csurjumov-Geraszimenko üstökös, mint azt eddig hitték: kései születésére gyûjtenek bizonyítékokat berni kutatók.
- címkék:
- csillagászat
- kutatás
- kor
- üstökös
- Címkefelhõ »
Kiderítették, mi melegíti fel a Nap légkörét
Bizonyítékot találtak arra, hogy a Nap légkörét plazmahullámok melegítik fel.
- címkék:
- csillagászat
- Nap
- légkör
- forróság
- hullám
- Címkefelhõ »
Megütötte a kozmikus fõnyereményt egy hobbicsillagász
Egy argentin amatõr csillagásznak sikerült az, amirõl a profi asztronómusok évtizedek óta álmodoznak: véletlenül észlelnie egy szupernóva születését.
- címkék:
- csillagászat
- szupernóva
- felfedezés
- Címkefelhõ »
A Földnél is fiatalabb lehet az Androméda galaxis
Két kisebb csillagrendszer hatalmas ütközésébõl jöhetett létre az Androméda galaxis mindössze mintegy hárommilliárd éve, amikor már a Föld is létezett - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Megalkották a világ legnagyobb optikai teleszkópját
A világ legnagyobb optikai teleszkópját alkották meg Chilében - adta hírül a Genfi Egyetem.
- címkék:
- Chile
- csillagászat
- távcsõ
- teleszkóp
- Címkefelhõ »
Össze-vissza forog a legrejtélyesebb aszteroida
Múltbéli heves ütközésre utal az Oumuamua, a csillagközi ûrbõl a Naprendszerbe érkezett elsõ ismert aszteroida szertelen forgása a belfasti Queen's Egyetem új kutatása szerint.
Nem e világi jelenséget figyelt meg a szovjetek után kémkedõ mûhold
Amikor 2017 októberében az Oumuamua belépett a Naprendszerbe, sokan idegen civilizáció produktumának gondolták a messzirõl jött aszteroidát: alakja egyetlen korábban észlelt kisbolygóéra sem hasonlított. Azóta persze bebizonyították, hogy szó sincs kis zöld emberkék által épített ûrhajóról, egyszerû természetes képzõdmény száguldozik az ûrben. A furcsa forma persze sokak fantáziáját megmozgatta, akárcsak több olyan korábbi felfedezés, amelyekrõl szintén kiderült, hogy sokkal racionálisabb magyarázat van létezésükre.
Újonnan felfedezett kisbolygó halad el a Föld közelében
Egy frissen felfedezett kisbolygó halad el a Föld közelében pénteken, közép-európai idõ szerint 23 óra 30 perckor.
- címkék:
- csillagászat
- kisbolygó
- aszteroida
- NASA
- Címkefelhõ »
Sötétebb éjszakákat és negatív gondolatokat tartogat a februári Fekete Hold
Szorongásaink és negatív érzelmeink erõsödhetnek fel februárban egy kétévente elõforduló csillagászati jelenség miatt.
Tesztelje, mennyire emlékszik 2017 kiemelkedõ tudományos eredményeire
A 2017-es év sem szûkölködött a nagy tudományos és technikai felfedezésekben. Különösen a csillagászat és a génszerkesztés területén született néhány egészen kiemelkedõ eredmény. Tesztünkkel lemérheti hallott-e a kiemelkedõ tudományos eredményekrõl, illetve emlékszik-e a legjelentõsebb tavalyi felfedezésekre.
Egyszerre lesz szuperhold, kék hold és teljes holdfogyatkozás délután
Különleges jelenség lesz látható az égbolton magyar idõ szerint szerda délután, egyszerre lesz szuperhold, kék hold és teljes holdfogyatkozás. Bár a jelenség nagy visszhangot váltott ki, tudományos szempontból nincsen akkora jelentõsége - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerda reggeli mûsorában.
Belenéztek egy fehér törpecsillagba, nem hitték el, amit találtak
Kutatók egy csoportjának sikerült megbecsülniük egy fehér törpecsillag belsõ összetételét. Azt találták, hogy az égitest magja nagyobb tömegû és több oxigént tartalmaz annál, mint amit a korábbi modellek lehetségesnek tartottak. Az eredmények jelentõsen befolyásolhatják a további asztrofizikai kutatásokat.
Bámulatos közelképek az univerzum legrégebbi galaxisáról
Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-ûrteleszkóp.
Fél évre leállt Prága híres csillagászati órája, az Orloj
Felújítás miatt leállították, és hat hónapra eltûnik az emberek szeme elõl a prágai Óváros városházának híres csillagászati órája, az Orloj.
- címkék:
- csillagászat
- Prága
- Orloj
- Címkefelhõ »
Több mint 150 éve nem látott jelenség közeleg
Január 31-én éjszaka egyszerre lesz szuperhold, kék hold és vérhold az égen. Erre utoljára 1866. március 31-én volt példa.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- Hold
- jelenség
- Címkefelhõ »
A lángész, aki a tudomány miatt lett Sir, és sohasem nõsült meg
Háromszázhetvenöt éve, 1643. január 4-én született Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, a tudománytörténet egyik legnagyobb lángelméje, akit elsõkét emeltek lovagi rangra tudományos munkásságáért.
Különleges jelenségekkel készül erre a hónapra a Hold
Különösen ritka jelenségeket láthatunk az éjszakai égbolton ebben a hónapban. Több ritkaság is fellelhetõ majd egyszerre.
- címkék:
- csillagászat
- Hold
- szuperhold
- Kék Hold
- Címkefelhõ »
Hatalmasabb a Földet fenyegetõ aszteroida, mint hittük
A legújabb felvételek alapján a 3200 Phaethon nevû földközeli aszteroida hatalmasabb, mint eddig hittük. Ez a második legnagyobb potenciálisan veszélyes kisbolygó, amit ismerünk.