Magyarországra is kerülhetett a Csernobilból kicsempészett halakból

A kijevi rendőrök különböző árukat, leginkább halakat találták egy csempész bandánál. A csernobili atomerőmű radioaktív szennyezési, tiltott zónájából hozták ki őket – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat. 

5 éve Csernobilba jár nyaralni a magyar házaspár

Egy magyar házaspár immár öt éve Csernobilba jár nyaralni. Most elárulták, miért szeretnek oda újra és újra visszatérni.

A fukusimai katasztrófának nem lesznek olyan következményei, mint a csernobilinak

Deme Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia energiatudományi kutatóközpontjának nyugalmazott tudományos főmunkatársa szerint a 2011-es fukusimai atomkatasztrófának nem lesznek olyan egészségügyi következményei, mint az 1986-os csernobilinak.

Nem tudni, mutáns-e a csernobili tiltott zónából megszökött farkas

A csernobili katasztrófa után a környékről eltűntek az emberek, ez viszont kedvezett a vadvilágnak, amely hamarosan birtokba vette ismét az egész térséget. Az állat- és növényvilág egy része „virágzik", olyannyira, hogy kezdenek a tiltott zónán túl is terjeszkedni. Az European Journal of Wildlife Research című folyóiratban megjelent publikáció szerint egy farkas már biztosan elhagyta a régiót.

Eloltották a tüzet Csernobilnál

Sikerült eloltani a tüzet a csernobili zónában lévő erdős területen, ott, ahol a legmagasabb a sugárzás szintje. Már csak az aljnövényzet és néhány fa izzik.

Tűz ütött ki a csernobili zónában lévő Vörös-erdőben

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szerint tűz ütött ki a csernobili zónában lévő Vörös-erdőben, azon a területen, ahol a legmagasabb a radioaktivitás szintje.

Csernobil messze nyúló halálos árnyéka

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának meghibásodása a történelem egyik legnagyobb nukleáris balesetéhez vezetett a Szovjetunióban. A környékről mintegy 116 ezer embert kellett evakuálni, a mentési- és utómunkálatokban összesen 300 ezer ember vett részt. A Spektrum televízió a tragédiára emlékezve ma, április 26-án 20:55-kor vetíti a „Visszatérés Csernobilba" című dokumentumfilmet.

32 évvel ezelőtt történt a csernobili katasztrófa

Harminckét évvel ezelőtt, 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának meghibásodása minden idők egyik legnagyobb és legvégzetesebb nukleáris balesetéhez vezetett. Megbecsülhetetlen, hogy pontosan hányan haltak meg összesen a balesetben, és a szennyeződés miatti szövődményekben.

Menő színészekkel elevenítik fel a csernobili katasztrófát

Minisorozat készül a csernobili katasztrófáról az HBO-ra, többek között Emily Watson és Stellan Skarsgård is benne lesz.

Kóbor kutyát mentettek Csernobilban - videó

Három munkás az életét kockáztatva mentett meg egy kutyát egy csernobili reaktor tetejéről. 

A csernobili atomkatasztrófa helyszínén épült az új ukrán napelemfarm

Alig száz méterre az új szarkofágtól – ami valójában egy hatalmas fémkupola – megépült és indulásra kész Csernobil első napelem farmja. A világ egyik legsúlyosabb atomkatasztrófájának tragikus emlékű helyszínén most a megújuló energia kiaknázása kezdődhet meg.

Dollármilliós biznisz a tragédiákra épülő attrakciók világa

A turizmus az egyik globális húzóágazattá vált az utóbbi másfél évtizedben. Az Origo is írt arról, a hagyományos típusai mellett, mely szektorai fejlődnek a legdinamikusabban. Van azonban egy olyan irányzata, amelynek erősödése több mint figyelemfelkeltő. Ez a közösségek, egész települések vagy népek tragédiájára építő halálturizmus.

Az Urbex Hungary csapata 2017-ben is ellátogatott a csernobili zónába

Az Urbex Hungary csapata a 2011-es és 2013-as túra után 2017-ben is ellátogatott a 31 éve történt atomkatasztrófa helyszínére, a csernobili zónába, ahol három napot tartózkodtak. Nagyon sok helyszínt végigjártak, bejárták Pripjaty városát is és megnézték a nemrég elkészült új szarkofágot, ami lefedi a sérült 4-es reaktor öregedő burkolatát. "Az ott tartózkodásunk alatt veszélynek nem voltunk kitéve, szakavatott kísérő magyarázta mit lehet, és mit nem" - írták blogukban. 

Így néz ki most a 31 éve evakuált Csernobil: Fotók!

Éjszakai fotók még nem készültek az atomkatasztrófa óta Pripjaty városáról, hiszen nincs közvilágítás sem. Ám most néhány órára fényt gyújtottak a kihalt utcákban. 

PlayStation VR-ral is meglátogatható lesz Csernobil

Számítógépekre már jó ideje elérhető a Chernobyl VR Project.

Tűz pusztít Csernobil környékén

Huszonöt hektáron ég a növényzet a csernobili tiltott zónában, mert akkora a szárazság.

Eltitkolták minden idők egyik legnagyobb nukleáris balesetét

Brutális következményekkel járt egy Kazahsztánban végrehajtott 1956-os nukleáris kísérlet. Bár a teszt mindenki előtt ismert volt, a hatásokat évtizedeken át titkolták a szovjet hatóságok. Egy most fellelt dokumentum szerint a Szemipalatyinszk térségét érő sugárszennyezés következményei sokkal súlyosabbak voltak a csernobili baleseténél.

Sugárfertőzött vaddisznókat találtak Csehországban

Nem is gondolnánk, hogy az 1986-os csernobili atomkatasztrófa miatt a természet még mindig szenved: radioaktív vaddisznókat találtak Csehországban.

Hátborzogató drónvideó: így néz ki ma a kihalt Csernobil

Évtizedek óta igyekszünk kerülni még a nevét is, hiszen annyi tragédia fűződik hozzá. Most friss videó készült a csernobili katasztrófa helyszínéről, de a látvány még mindig horrorisztikus.

Napelemekkel újra energiát termel majd Csernobil

A világ egyik legtragikusabb nukleáris katasztrófájának helyszínét óriási napelemfarmmá alakítják át külföldi befektetők. Az ukrán kormány pályázatára rengeteg vállalat jelentkezett, köztük német és kínai cégek is.

A világ legnagyobb hangárja zárja 100 évre a csernobili katasztrófa helyszínét

Az 1986-ban felrobbant 4-es reaktorblokk teljes egészét magába foglaló szerkezet mától 100 évig hivatott megvédeni a világot a csernobili atomerőműből ma is áradó atomszennyezéstől. Több mint harminc évvel a katasztrófa után befejezték az új védőburkolat elkészítését. A hangáron belül úgy bonthatják el a korábbi betonszarkofágot és a sérült energia reaktort, hogy a bontási munkálatok során keletkező több tonnányi radioaktív por nem kerül ki a légkörbe.

Helyére került az új csernobili szarkofág

Az 1986-ban felrobban 4-es reaktorblokk teljes egészét magába foglaló szerkezet mától 100 évig hivatott megvédeni a világot a csernobili atomerőműből máig is áradó atomszennyezéstől.

Ukrajna migránsokat fogadna be a vízummentesség fejében

Az ukrán igazságügyi tárca eurointegrációért felelős miniszterhelyettese szerint Ukrajna magára vállalhatná egyes európai országok migránskvótáját, így téve magát érdekessé az EU számára.

Csernobil napelemfarmként épülne újjá

Napelemeket telepítenének Csernobil területére. Nyilvánosságra került az a prezentáció, melyben miniszterek mutatták meg, hogyan tudnák hasznosítani megújuló energia termelésére a nukleáris katasztrófa helyszínének „holt" részeit.

Az egykori Szovjetunió leghátborzongatóbb helyei

Mérgező szellemváros, hatalmas, földbe vájt mélyedés, vagy éppen kísértetiesen rothadó cirkusz - az egykori Szovjetunió területén számos hátborzongató hely található. Ezekből válogattunk.

Csernobil 30. Plusz két nap

Legtöbbször nem olyan volt, mint amilyennek képzeltük. A sugárzás a kijelölt útvonalakon egyáltalán nem veszélyes, a főbb utak tükörsimák, a baleset utáni oltáshoz használt járművek temetője pedig már nem is létezik. A felrobbant erőmű körül épülő új szarkofágon kívül viszont így sem sok biztató dolog van, talán csak a visszatelepült néni elszántsága. A csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulója után az Origo tudósítója két napig járta az erőmű körüli tiltott zónát. Képriport.

Betörtek a Roszatom épülő atomerőműjébe Finnországban

Atomenergia-ellenes tüntetők egy olyan atomerőmű építési területére törtek be, amelyhez az orosz Roszatom cég szállítja majd a reaktort. A demonstrálók a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulójára időzítették akciójukat.

Istennel és vodkával élik túl Csernobil emlékét

A csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulóján hogyan látja ugyanazt az, akit közelről érintett, és hogyan az, aki számára politikai eszköz? Az egyik oldalon leszázalékolt likvidátorok, a másikon az ukrán elnök szavai. Mindegyiket meghallgattuk. Az Origo tudósítója Kijevben és a lebetonozott csernobili reaktornál járt az évfordulón.

Hamarosan beléphetünk a csernobili tiltott zónába

Új, 360-fokos előzetes látott napvilágot a Csernobil virtuális valóság (VR) program keretében készülő anyagból. A film minden eddiginél részletesebben mutatja be a katasztrófa helyszínét 30 évvel az atomerőmű-baleset után.

A gamma-sugarak hatása a százszorszépekre

Több millió ember életét befolyásolta, több ezren haltak meg miatta közvetlen és járulékos okokból, 200 ezer embernek kellett miatta végleg elhagynia az otthonát, miközben évente akár tízezren is felkeresik, hogy borzongjanak. A megszokottnál 40 ezerrel több abortuszt végeztek a baleset utáni hetekben, három ország területét ért jelentős sugárszennyezés, több környezetvédelmi mozgalmat és popszámot ihletett, és még 50 évig szedi áldozatait. Harminc éve történt az atomerőmű-katasztrófa Csernobilban, 15 fotóval járjuk körül a környéket és az elmúlt időszakot.

Még mindig kísért Csernobil tragédiája - Már 30 éve élünk együtt pusztító örökségével

Harminc évvel a csernobili katasztrófa után Ukrajnára még mindig súlyos terheket ró a tragédia következményeinek kezelése, szakértők azonban már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerőmű környékét, a radioaktív fertőzés miatt a mezőgazdasági termelésből kivont úgynevezett tiltott zónát.

Aszódi: Egyre több ország építhet atomerőművet

A következő évtizedekben egyre több ország használhat nukleáris energiát, miközben az Európai Unióban egy picit csökkenhet az atomerőművek áramtermelése – véli Aszódi Attila. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos szerint a 30 évvel ezelőtti csernobili tragédia a Szovjetunió felbomlásában is fontos szerepet játszott. 

Ébredezik a természet a csernobili rémálomból

1986. április 26-a az atomenergia békés felhasználásának sötét napja: idén harminc éve történt a világ legsúlyosabb atomreaktor-balesete, a csernobili katasztrófa. A rengeteg áldozatot szedő baleset pontos körülményei a mai napig nem tisztázottak, de a természetet ért káros hatásokról sincs egységes tudományos álláspont. Abban mindenki egyetért, hogy a sugárzás káros hatással van az állatokra és az emberekre, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy milyen mértékben, és hanyatlik-e a nukleáris szennyezés miatt az érintett környék élővilága. 

Harminc éve rajzottak ki a halál hangtalan sugarai

1986. április 26-a verőfényes szép tavaszi napként virradt fel a késő kádári Magyarországra. Az ország a kellemesnek ígérkező hétvégére készült. Senki sem sejthette, hogy légvonalban pár száz kilométerrel keletre, a csernobili atomerőmű 4. blokkja felett terpeszkedő vészjósló füstfelhő radioaktív halálfejként készül betakarni fél Európát. A valós eseményekről egy, az Origo birtokába jutott korabeli titkos dokumentum alapján számolunk be a katasztrófa 30. évfordulóján.

Virtuális sisakban is végigborzonghatja Csernobilt

Virtuális Csernobil-kiállítás nyílt a kijevi America House-ban a nukleáris katasztrófa 30. évfordulójának emlékére. A "Csernobil 360" című rendhagyó tárlaton virtuális sisakban lehet végigborzongani a tiltott zóna helyszíneit.

Atomreaktorból szélkerék a Hősök terén

Fukusima és Csernobil évfordulóján a Greenpeace különleges akcióval hívja fel az emberek figyelmét az atomenergia veszélyeire: napelemes lámpákból először atomjelet, majd hatalmas szélkereket rak ki a Hősök tere nagy, nyitott placcán. A kezdeményezés a Paks II. megépítésének veszélyeire is rámutat, valamint arra, hogy a megújuló energiával sokkal biztonságosabban és olcsóbban fedezhetnénk az energiaszükségletünket.

Fény derült a csernobili fantomfotó titkára

Első ránézésre nem könnyű megállapítani, mi történik a tíz évvel a csernobili katasztrófa után készült képen. Mintha egy hatalmas gomba terjedne szét az üzem padlóján, ahol egy védősisakos szellemalak dolgozik valamit. Az Atlas Obscura ismeretterjesztő oldal egyik szerzője kinyomozta a fotó eredetét.

Vujity Tvrtkónak vizsgálatokra kellett járnia utazását követően

A műsorvezető elárulta, hogy melyik forgatási helyszín volt az, ahol a legjobban félt, és hogy miért járt utána orvosi vizsgálatokra.

Csernobil a magyar fejlesztőket is megrengette

A csernobili atomkatasztrófából készített volna sci-fi akciójátékot egy ukrán stúdió, álmuk azonban túl nagy volt ahhoz, hogy valóra váljon. Aztán jött egy magyar fejlesztőcsapat, és befejezte azt, amit az eredeti alkotók elkezdtek. Az először kétfős brigád később közel ötven tagot számlált, most ismét toboroznak. Jövőre közösségi finanszírozással szeretnének teljesen saját programba kezdeni.

Csernobilba újra visszatértek a nagytestű emlősök

Harminc évvel a világ egyik legsúlyosabb nukleáris balesetének helyszínére a jelek szerint újra visszatér az élet. A katasztrófa területén jávorszarvasok, rőtvadak, és farkasok hemzsegnek. 

Visszavették a vadállatok Csernobil környékét

Szaporodnak a vadállatok a csernobili atomerőmű körül kialakított "elidegenítési övezetben" a Current Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Ukrajna hozzáférhetővé tenné a csernobili zóna kétharmadát

Az egy híján harminc éve felrobbant csernobili erőmű körül kialakított 30 kilométeres átmérőjű zóna tíz kilométerre csökkentését javasolja az ukrán Környezetvédelmi Minisztérium.

Eloltották a csernobili tüzet

Az ukrán Katasztrófavédelem hivatalos jelentése szerint szombat reggelre sikerült eloltani a csernobili lezárt övezetben hétfő óta tomboló kiterjedt erdőtüzeket. Radiokatív szennyezés nem történt.

Eloltották a Csernobil körüli tiltott övezetben az erdőtüzeket

Teljesen eloltották az erdőtüzeket a Csernobil körüli tiltott övezetben, de a közeli erdőkben újabb lángok csaptak fel - közölték ukrán médiaforrások szerdán.  

Az elmúlt húsz év legnagyobb tűzvésze fenyegeti Csernobilt

Az 1992. évi erdőtűz óta nem volt ekkora fenyegetésnek kitéve a Csernobili Atomerőmű – ismerte be Arszen Jacenyuk ukrán miniszterelnök.

A halálba küldött emberek fotói Csernobilból

Likvidátorok – így hívták azokat az embereket, akiket a biztos halába küldtek 29 évvel ezelőtt Csernobilban. Az atomerőmű négyes reaktora 1986. április 26-án robbant fel, radioaktív szennyezéssel borítva be Európa nagy részét. A katasztrófa következtében 10 napig égett a nukleáris fűtőanyag. Előbb az erőműhöz legközelebb eső Pripjaty teljes lakosságát telepítették ki, majd május első napjaiban a reaktor 30 km-es körzetéből minden embert. A zóna jelenleg is zárt terület, négyezer ember dolgozik ott. 

Csernobil árnyai még ma is felettünk lebegnek

Az 1986-os csernobili atomkatasztrófáról mind a mai napig ellentmondásos hírek terjednek a köztudatban. Az összeesküvés-elméletek hívői eltúlozzák a katasztrófa mértékét, illetve azt állítják, hogy a tudósok és a hatóságok még ma sem árulják el a tényleges adatokat, és nemcsak akkor, de azóta is elbagatellizálják a baleset következményeit. A kutatók viszont azt mondják, hogy minden összegyűjtött adat nyilvános, és ezek nem támasztják alá sem az áldozatok százezres nagyságrendjéről, sem a rákos megbetegedések ugrásszerű növekedéséről szóló pletykákat.

Sok a sugárzó vaddisznó Bajorországban

Csaknem harminc évvel a csernobili atomkatasztrófa után még mindig nagyon sok a radioaktív vaddisznó Bajorországban.

A klímaváltozás feltámaszthatja a csernobili sugárzást

A csernobili katasztrófa reaktorból kiszabadult radioaktív bomlástermékei mind a mai napig sugároznak az atomerőmű körüli hatalmas, elhagyott erdőségekben. Norvég kutatók szerint a klímaváltozás következtében e szennyezés egy része ismét a környező országok felé veheti útját.

Páratlan drónvideó Csernobilról

Az 1986-os atomkatasztrófa óta megállt az idő a kihalt városokban.

Ilyen most Csernobil és környéke

Ilyen most Csernobil és környéke

Így reagáltak a csernobili madarak

Közel 30 évvel a csernobili atomkatasztrófa után azt találták, hogy a madarak vérében megnövekedett a káros hatások ellen védő molekulák mennyisége.

Ahol a lakásokban bokrok nőnek

1986. április 26-án, ma éppen 28 évvel ezelőtt robbant fel emberi mulasztás miatt a csernobili atomerőmű. Az erőmű egy Pripyat nevű város közvetlen közelében található, ahol 50 000 ember élt a katasztrófa bekövetkeztekor. Ezek jórészt az erőműben dolgozók és családjaik voltak, a várost eredetileg erre a célra húzták fel 1970-ben. Pripyat egy dinamikusan fejlődő, a szovjet életszínvonal felett álló város volt egészen az eset napjáig. Azóta egy kihalt panelrengeteg, egy igazi szellemváros… Elhagyatott helyek című sorozatunk hetedik része következik.

A világ legmagányosabb helyei

Ha a kötelező turistalátványosságokat már mind kipipálta, Eiffel-toronytól a Niagaráig, és elege van a látványosságok körül tolongó tömegből, ideje kihaltabb célpontok után nézni. Hallott-e már például az olasz Riviéra tengeralatti Jézus-szobráról? Vagy Észak-Korea legmagasabb hoteljéről, mely évtizedek óta üresen áll?

Elegük van a belorusz falusiaknak a csernobili farkasokból

Ilyen Csernobilban turistának lenni

Aki Csernobilban turistáskodna, az jó ha tudja, hogy a sugárzásnál jóval veszélyesebbek az elhagyatott, enyészetnek indult épületek. Beszámoló ajánló Pripjatyból, ahol hétvégente egymást érik a turistacsoportok.

Újra vetik a búzát és a kukoricát a csernobili zónában

Néhány csernobili zónában lévő gazdaság elkezdte művelni az atomerőmű balesete miatt 25 éve parlagon heverő termőföldjeit.

Az Országház is beférne Csernobil új szarkofágja alá

Építői szerint egy évszázadig áll majd a csernobili atomerőmű négyes blokkja fölé tervezett, csúcstechnológiás robotokkal is felszerelt új acélszarkofág. A harmincezer tonnás, 250 méter hosszú, 110 méter magas monstrumot az erőműtől háromszáz méterre építik fel, és síneken tolják a helyére. Ezután a jelenlegi, romos szarkofágot kiporszívózzák a helyéről.

27 éve történt a csernobili atomkatasztrófa

27 éve volt a világ egyik legsúlyosabb atomkatasztrófája. A csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás miatt kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás.

Baleset a csernobili atomerőműnél

Elővigyázatosságból evakuálták a csernobili erőmű új szarkofágján dolgozó munkásokat, mert vélhetően az atomerőmű gépházának teteje nem bírta a hó súlyát. Az ukrán hatóságok szerint a radioaktivitás szintje nem emelkedett.

Kend a cunamira!

Egy évvel a fukusimai baleset után még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mi okozta a katasztrófát az atomerőműben: mennyiben felelős érte a cunami, és mennyiben játszottak közre más tényezők is. Titkok és kérdések.

Rendőri rajtaütés után halt meg egy csernobili éhségsztrájkoló

Egy rendőri rajtaütés után életét vesztette a csernobili atomkárosultak nevében tüntetők egyike. A csoport két hete éhségsztrájkol Donyeck város nyugdíjhivatala előtt, így tiltakozva az ellen, hogy az ukrán kormány elvenné a károsultak eddigi szociális kedvezményeit és megnyírbálná nyugdíjaikat.

Újra lezárják a turisták előtt Csernobilt

Az ukrán hatóságok egyelőre megtiltják a turistáknak, hogy a huszonöt évvel ezelőtti csernobili atomkatasztrófában fertőzötté vált területekre utazhassanak.

Betiltotta a csernobili turizmust az ukrán főügyészség

Az ukrán főügyészség döntésére Ukrajnában leállítottak minden szervezett utazást a csernobili atomerőmű körül kialakított tiltott övezetbe.

Hasad-e a magyar atom?

A japán cunamikatasztrófa eddigi legjelentősebb energiapolitikai hatása, hogy a német kancellár meghirdette: országa végleg kiszáll az atomenergiából. Az olaszok népszavazáson döntöttek az erőművek újranyitása ellen. Itthon viszont szokatlan politikai egységgel döntöttek Paks bővítése mellett. Kinek van itt igaza?  

Három futballpálya területű új védőburok épül Csernobilban

Egyre romlik a csernobili szerencsétlenség után nyolc hónap alatt felhúzott betonszarkofág állapota. Azért, hogy biztonságosan elszigeteljék, és robotok segítségével szétbonthassák a megrongálódott építményt, egy hatalmas acélhangárt építenek fölé. A 29 ezer tonnás létesítmény várhatóan 2014-re készül el.

25 éve történt a csernobili katasztrófa

Az 1986. április 26-án történtek tették világszerte ismertté Csernobil városának nevét.

Nem találtak mutáns szervezeteket kutatók a csernobili tiltott övezetben

Nem találtak mutáns szervezeteket a csernobili nukleáris katasztrófa genetikai következményeit vizsgáló ukrán kutatók a felrobbant létesítmény körüli 30 kilométeres tiltott zónában - írta csütörtökön online kiadásában a Zerkalo Nyegyeli című ukrán hetilap.

Atomlegek - így lett csernobili szintű a fukusimai baleset

Már hivatalosan is a békés célú atomenergia-felhasználás egyik legsúlyosabb balesetének számítanak a Fukusima Daiicsi erőműben történtek. A japán nukleáris hatóság szerint viszont a balesetsorozat csak tizedannyi sugárzással terhelte a környezetet, mint a csernobili robbanás 1986. április 26-án és később. A  többszörösen megsérült erőmű állapota továbbra is stabil: súlyos, de nem életveszélyes.

Csernobili szintre emelték a japán reaktorbaleset minősítését

A legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a fukusimai atomerőműben történt katasztrófa minősítését Japánban. A szivárgás most tizedannyi, mint amennyi 1986-ban Csernobilban volt.

Egy banán elfogyasztásától Csernobilig: sugárdózisok egy látványos infografikán

A csernobili robbanás után tíz perccel 50-szer olyan erős sugárzást mértek, mint amennyi előfordult abban a vízben, ami valószínűleg a Fukusima Daiicsi erőmű 2-es reaktorából folyt ki. Egymillió mikrosievert már átmeneti sugárbetegséget okoz, hányingerrel és hányással, és növeli a rák kialakulásának kockázatát. Infografikán mutatjuk be, mekkora a halálos és a többszörösen halálos dózis.

A japán katasztrófa fellendítette az atomturizmust

Akad, aki a Nevada sivatagban bámulja meg a 98 méter mély robbanási krátert, akad, aki Arizonában ereszkedik le egy Titan II rakéta silójába: sok ilyen és ehhez hasonló hely akad a világon, amely bemutatja az atomkor történetét - és egyes esetekben tanulságait is.

Nem kaphatunk a radioaktív szennyezésből ártalmas mennyiséget

"Egészségre ártalmas mennyiségben még a Japánnal szomszédos Koreáig sem fog eljutni a levegővel a Fukushimából kibocsájtott radioaktív szennyezés, nemhogy Magyarországra" - írja az MTI-nek írt nyílt levelében dr. Turai István, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) vezetője.

A csernobili baleset egészségügyi hatásai Európában és Magyarországon

A japán földrengés miatt megsérült fukusimai atomerőben zajló események miatt felelevenítjük azt a 2006-ban készült felmérést, amely azt vizsgálta, hogy az 1986-os csernobili balesetnek milyen egészségügyi hatásai voltak, illetve vannak Európában és Magyarországon.

A legfőbb egészségügyi kockázatok atomerőmű-robbanás után

A japán Fukushima-Daiichi erőműben történt robbanások és tűz hatására egy órán át a sugárzás 400 milli-Sv/óra volt. Összehasonlításképpen: éves szinten 100 mSV sugárzás már rákos daganatok kialakulásához vezethet. A sugárzás leginkább a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát növeli.

Megnyitják a turisták előtt a csernobili atomerőművet

Az ukrán hatóságok azt tervezik, hogy a jövő évtől megnyitják a turisták előtt a csernobili atomerőmű eddig lezárt részeit. Az erőmű közelében lévő Pripjaty városa a katasztrófaturisták egyik kedvelt célpontja és a lépéssel várhatóan még több látogató érkezik majd a térségbe.

Minden idők legsúlyosabb ipari katasztrófái

Csernobil, az amerikai Buffalo Creek-völgy és Donora, az indiai Bhopal - csak néhány az elmúlt ötven év legsúlyosabb ipari katasztrófáinak helyszínei közül. Több tízezren maradtak otthon nélkül, sokan pedig a mai napig küzdenek a tragédia lelki és testi következményeivel.

Több iszap folyt ki Kolontárnál, mint olaj a Mexikói-öbölben

Az elmúlt évtizedek ipari termeléssel összefüggő legnagyobb katasztrófái közé sorolható a hétfőn bekövetkezett kolontári iszapömlés. A tározó gátjának átszakadásával becslések szerint közel 1 millió köbméter lúgos vörösiszap szennyezte be a környező falvakat, a talajt és a vizeket, ez pedig meghaladja a Mexikói-öbölbe kifolyt olaj mennyiségét. A szennyeződés ma délelőtt már a Mosoni-Dunát is elérte.

Hat embert harapott meg egy veszett farkas Csernobilban

Ipari látnivalók Európában

Ózd, Diósgyőr, Komló és Csepel. Valószínűleg nem éppen ezek a városok jutnak először eszünkbe, ha utazást tervezünk. Az egykori magyarországi ipari központok többségéből omladozó szégyenfolt lett. Európában ezzel ellentétben számos példa van arra, hogy a koszos ipari körzeteket hogyan lehet csillogó kulturális központokká varázsolni.

Ingyen letölthető a S.T.A.L.K.E.R eredetije

Új játékot tölthetnek le ingyen a fejlesztőstúdiók kulisszatitkai iránt érdeklődő gamerek. Az ukrán fejlesztésű S.T.A.L.K.E.R frissen letölthetővé tett régi tesztverziójában a Zónát járó játékosok szabadon kóborolhatnak a végleges játékban elzárt területeken, sőt, öreg szovjet járműveket is vezethetnek.

Az ENSZ újjáépítené Csernobilt

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szombatra virradóra megemlékezett az ukrajnai Csernobilban történt atomerőmű-baleset 22. évfordulójáról, és segítségét ígért a katasztrófa sújtotta térség újjáépítéséhez. Az évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatában a világszervezet főtitkára emlékeztetett, hogy az ENSZ-közgyűlés 2006-2016-ot a csernobili újjáépítés és fenntartható fejlődés évtizedének nyilvánította.

Sztrájk és válság

Durva, mint Csernobil: Stock Aitken Waterman

Kylie Minogue új lemezzel tér vissza súlyos betegségét követően, és turnéra is indul, amelyből bennünket sem felejt majd ki. Az elfelejtett Rick Astley újra színpadra lép, Jason Donovan pedig most jelentette meg önéletrajzát, melyben őszintén beszél a drogfüggőségéről. Hogy mi a közös a három névben? Természetesen az, hogy a Stock Aitken Waterman producertriónak köszönhetik hírnevüket, mint még oly sokan mások is. A legsikeresebb brit slágergyárosok honfitársaik szemében ma már összefonódtak a Thatcher-korszakkal, és a nyolcvanas évek második felét meghatározták slágereik, még úgy is, hogy a szövegekért felelős Pete Waterman csak 388 ...

A chilei, a gonosz és a különc

Két hétvégén keresztül, négy buli is az elektro sötét oldalának és a keményebb technónak szentelve a K2-ben. A Velvet Café csapata az őrült techno-lányt Dinkyt és egy héttel később Rob Acidet mutatja be. Az Nghot a Mad Men's Show-val jelentkezik, majd jövő pénteken Circus Maximus party lesz. Csernobilon és Szárnyas Fejvadászon érlelt hangzás kedvelői pedig boldogok lesznek.

A Föld tíz legszennyezettebb helye 2007-ben

Ismét megjelent a világ legszennyezettebb helyeinek tízes listája. Földünk legélhetetlenebb településein ezúttal hét ország osztozik, a szennyezésben mintegy 12 millió ember érintett - a mérgezések genetikai problémákat, koraszüléseket, születési rendellenességeket okoznak.

Turistalátványossággá vált a halál

Az Eiffel-torony és a római Colosseum már nem tartozik a divatos látványosságok közé. Manapság a terrorizmus nyomai, a természeti katasztrófák és a repülőgép balesetek helyszínei a menők. Évről évre növekvő tendencia a világ idegenforgalmában, hogy a turisták fokozottan érdeklődnek az olyan helyek iránt, ahol valamilyen szörnyűség történt. Ez az új jelenség a feketeturizmus.

Túlélőtúra Csernobilban

A felrobbant csernobili atomerőművet és Pripjaty kísértetvárosát is bejárhatja a pénteken megjelent, ukrán fejlesztésű S.T.A.L.K.E.R. videojátékban. Az élethűen modellezett Zónában banditákkal és mutánsokkal kell megküzdeni, de szerencsére a program kihívásai nem merülnek ki az agyatlan lövöldözésben.

Bolygónk legszennyezettebb helyei

A Blacksmith Institute nevű környezetvédelmi intézet többéves adatgyűjtés után nyilvánosságra hozta bolygónk legszennyezettebb területeinek listáját. Ezeken a helyeken mind a természeti környezet, mind az ott élők egészsége a lehető legnagyobb veszélynek van kitéve.

Csernobili turizmust szeretne Juscsenko

A csernobili turizmus felvirágoztatását sürgette Viktor Juscenko ukrán elnök, az atomerőmű-szerencsétlenség 20. évfordulójának napján. Néhány ukrán utazási iroda már szervez látogatást a reaktor, illetve a lezárt települések közelébe.

Csernobil - 20 év után

A Kijev melletti település nevét 1986. április 26-a előtt nagyon kevesen ismerték. Csernobil mára fogalom lett, az atomerőmű-baleset szinonimája. Az első híreket arról, hogy valami történt, az osztrák televízió adásából tudtuk meg Magyarországon. A "visszafogott" magyar tájékoztatásban ellentmondásos információk jelentek meg. Még ma is vannak, akik bagatellizálják a sugárzás okozta katasztrófa mértékét, mások az ellenkező végleteket hirdetik. Az [origo] összeállítása a balesetről és következményeiről.

"Csak pusztaság maradt, semmi más"

Százezren vagy négyezren haltak meg Csernobil miatt? Lehetett-e bármi köze magyar kamionosok halálához az atomkatasztrófának? Mennyiben felelős a pánikért és a tömeges abortuszokért a balesetet követő, felszínes tájékoztatás? Máig nem tisztázott a Csernobil körüli kérdések nagy része. Ma húsz éve, hogy felrobbant az erőmű négyes blokkja - állítólag soha többé nem lesz ehhez hasonló tragédia.

Csernobili statisztikákat akar Péterfalvi

Az adatvédelmi biztos szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy Magyarországon hány olyan személyt vizsgáltak meg, akik a csernobili szerencsétlenség idején a volt Szovjetunió területén tartózkodtak, és az átlagosnál nagyobb sugárterhelést kaptak. Az érintett egészségügyi intézetek adatvédelmi okokra hivatkozva nem adták ki eddig az erre vonatkozó adatokat.

Ámon Ada: eloszlatjuk az atomenergiával kapcsolatos téveszméket

1986. április 26-án hajnali 1 óra 24 perckor robbanás történt a Kijevtől 120 km-re lévő csernobili atomerőműben; a katasztrófa áldozatainak számát még ma sem tudjuk pontosan. A katasztrófa 20. évfordulója alkalmából az [origo] vendége volt Ámon Ada, az Energia Klub vezetője.

Csernobil: 20 éve

1986. április 26-án történt a Csernobili Atomerőmű 4-es reaktorának  végzetes balesete.

Beszélgetés a csernobili katasztrófáról

A Kijev melletti település nevét nagyon kevesen ismerték 1986. április 26-a előtt. Csernobil mára fogalom lett, az atomerőmű-baleset szinonimája.

Rónaky József: Paks nélkül sötét lenne

Biztonságosak-e az atomtemetők? Hány évig lehet még biztonságos a paksi atomerőmű? Ezeket a kérdéseket boncolgatták olvasóink Rónaky Józseffel, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával az [origo] Vendégszobájában.

Gyanúsan jó eredmények egy új Csernobil-tanulmányban

Egy tudományos jelentés szerint a közel húsz éve történt csernobili katasztrófa egészségügyi utóhatásai nem olyan súlyosak, mint azt korábban állították. A tanulmány szerint eddig összesen alig hatvan ember halt meg közvetlenül a katasztrófa miatt, és 3940-en halhatnak bele a sugárzás miatt szerzett betegségeikbe. A Greenpeace szerint a jelentés felháborító, és elbagatellizálja a katasztrófát. Nem hivatalos becslések szerint csak 1990-ig 25 ezer ember vesztette életét Csernobil miatt.

Újabb szarkofágot emelnek Csernobil fölé

Újabb betonszarkofágot terveznek építeni az 1986-ban felrobbant Csernobili négyes blokk fölé. A munkálatok másfél év múlva kezdődhetnek el. Az új betonpajzs száz évre nyújt majd biztonságos védelmet a sugárzás ellen.

Rokkant oroszok tüntetnek a magyar atomhulladék ellen

A paksi atomerőműből tíz éven át szállítottak sugárzó kiégett fűtőelemeket az oroszországi Majakba, amely a világ legnagyobb nukleáris létesítménye, egyben a világ legszennyezettebb területe. A komplexum közelében levő falu néhány lakosa Magyarországra érkezett, hogy Gyurcsány Ferencnél tiltakozzon, mert a magyar és az orosz kormány megegyezése értelmében újra ideszállíthatják Paksról az atomhulladékot. A Majakhoz közeli folyóba évtizedek óta radioaktív hulladékot engednek, a környék megmaradt falvaiban élő nők fele meddő, a gyermekek harmada valamilyen rendellenességgel születik.