bolygókutatás
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nem a Mars felszínén kell keresni az élet nyomait
Ha valaha kialakult élet a Marson, az mélyen a fagyos felszín alatt rejtõzhetett. A bolygó belsejében termelõdõ hõ megolvaszthatta a felszíni jégpáncél alsó rétegét, és a folyékony vizes közegben megindulhatott az evolúció.
Már 1,8 milliárd csillagot térképezett fel a Gaia ûrtávcsõ
Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzeteivel bõvült a Tejútrendszerrõl készített legpontosabb térképünk, amelynek készítésében az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közremûködtek.
Legalább 300 millió lakható bolygó lehet a galaxisunkban
Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler ûrteleszkóp adatainak elemzése szerint.
- címkék:
- világûr
- bolygó
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
Eltûnt egy bolygó a Naprendszerbõl
Egy kutatócsoport szerint a jeges óriásplanéta az Uránusz és Neptunusz között helyezkedett el, aztán kirepült a Naprendszerbõl - írja a Futurism tudományos portál.
Magyar-német kutatócsoport különleges felfedezést tett az Uránusz holdjairól
Egy német-magyar kutatócsoport felfedezte, hogy az Uránusz holdjainak hõképe leginkább a hûvösebbnél is hûvösebb Kuiper-öv törpebolygóira hasonlít. Ez felveti azt az izgalmas kérdést, hogy ezek a holdak is itt születhettek-e, és innen vándoroltak-e tovább az Uránusz bolygó kötelékébe? Az érdekes és nemzetközi viszonylatban is jelentõs felfedezésrõl szól Detre Örs Hunor, a felfedezést tett német-magyar kutatócsoport vezetõjének írása.
- címkék:
- Detre Örs Hunor
- William Herschel
- Herschel ûrtávcsõ
- csillagászat
- ûrkutatás
- Naprendszer
- Kuiper-öv
- infravörös érzékelés
- felfedezés
- bolygókutatás
- Uránusz
- törpebolygó
- Uránusz holdak
- Max-Planck-Institute für Astronomie
- Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete
- Astronomy & Astrophysics
- Címkefelhõ »
Elõször készült fénykép egy Naprendszeren túli bolygóról
A chilei Nagyon Nagy Távcsõ (Very Large Telescope, rövidítve VLT) képe a bolygó létezését is igazolta – írja a Futurism.
- címkék:
- világûr
- fénykép
- bolygó
- fotó
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
Évtizedekkel ezelõtt az élet jeleire bukkantak a Vénuszon
Már 1978-ban foszfinokat azonosíthatott a NASA ûrszondája a Vénusz légkörében, a felfedezéssel azonban 42 éven át nem foglalkoztak. Egy újabb tudományos megfigyelés kellett ahhoz, hogy a korábbi eredmény reflektorfénybe kerüljön – írja a Live Science.
Sósvízû tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt
Sósvízû tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt a bolygó déli-sarkvidéknél egy nagy földalatti tó mellett.
3200 Celsius-fok van az eddig ismert legextrémebb bolygón
Az univerzum legextrémebb planétáját vizsgálta elõször az exobolygókat kutató misszió. Az Európai Ûrügynökség (ESA) CHEOPS nevû mûholdja a WASP-189b gázóriásról gyûjtött információkat.
- címkék:
- mûhold
- bolygó
- bolygókutatás
- ESA
- Címkefelhõ »
Elõször azonosíthattak egy másik galaxisban található bolygót
Amerikai és kínai kutatóknak elsõként sikerült extragalaktikus, vagyis Tejútrendszeren kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni.
- címkék:
- galaxis
- bolygó
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
19 óráig tart egy év a pokoli bolygón
Különleges ultraforró bolygót azonosított egy nemzetközi csillagászcsoport a közeli LTT 9779 katalógusjelû csillagnál. A planéta annyira közel van anyacsillagához, hogy egy év mindössze 19 óráig tart rajta, és 1700 Celsius-fok van a felszínén.
- címkék:
- világûr
- bolygó
- bolygókutatás
- TESS
- NASA
- Címkefelhõ »
Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie
Csillagaik halálát túlélhetik a bolygók egy új megfigyelés szerint: elõször fedeztek fel egy olyan ép bolygót, amely egy fehér törpe körül kering.
- címkék:
- bolygó
- bolygókutatás
- NASA
- Címkefelhõ »
Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülõ szonda
Különleges, úgynevezett "sekély villámokat" figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno ûrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetõen különböznek a földi villámoktól - nem vízbõl, hanem ammónium-víz oldatból álló felhõkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt "kásalabdáknak" (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértõk úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsõlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.
Teljesítette elsõ küldetését az új bolygóvadász ûrszonda
Elvégezte elsõ küldetését, vagyis adatokat gyûjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról a TESS, az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász ûrszondája.
- címkék:
- ûrszonda
- bolygókutatás
- TESS
- NASA
- Címkefelhõ »
Gleccserek vájhatták a Mars völgyeit
A Marson lévõ völgyek nagy részét jeges gleccserek és nem folyók vájhatták ki - állapították meg kanadai és amerikai kutatók, akik a Nature Geoscience címû folyóiratban publikálták az eredményeiket.
- címkék:
- víz
- gleccser
- bolygókutatás
- Mars
- Címkefelhõ »
Váratlan hiba miatt elhalasztották a NASA marsjárójának indítását
Váratlan technikai probléma miatt elhalasztották a NASA új marsjárójának, a Perseverance-nek a felküldését. A kutatóeszköz eredetileg július 22-én indult volna útnak. Az új dátum július 30., de az sem kizárt, hogy a start tovább csúszik - olvasható a NASA közleményében.
Útnak indul a robot, ami kiderítheti, volt-e élet a Marson
Van-e élet a Marson? E kérdés nagyjából azóta foglalkoztatja az emberiséget, mióta a 19. században egy hibás fordítás miatt elterjedt, hogy az égitestet mesterséges csatornahálózat szeli át. Az intelligens marsi civilizációról szõtt teóriákat már számtalan alkalommal cáfolták, mégis, egyre több jel utal arra, hogy a bolygón valaha olyan környezeti viszonyok uralkodhattak, amik biztosíthatták primitív életformák megjelenését. Habár több kutatórobot is megfordult a planétán, a Curiosity marsjáró pedig még mindig kitartóan tanulmányozza a Gale-krátert, egyik sem rendelkezik olyan kiforrott mûszerparkkal, ami képes lenne azonosítani az ...
Tele lehet a galaxisunk fiatal Földekkel
Az eddig véltnél jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévõ, Föld-típusú bolygókat - ezt állapították meg az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói.
Kiderült, mikor indul a Marsra a NASA legújabb marsjárója
Július 17-én indul a Marsra az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA legújabb marsjárója, a Perseverance (Állhatatosság).
- címkék:
- marsjáró
- bolygókutatás
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Különös fotók, amik a Marson készültek
Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a Marsra, mint a Földre. Ez részben érthetõ: egy viszonylag kis kõzetbolygóról beszélhetünk, aminek atmoszférája és jól felismerhetõ geológiai jellegzetességei vannak. Meg tudjuk határozni kõzeteinek összetételét, tanulmányozni tudjuk idõjárási mintázatait, mérni tudjuk szeizmikus aktivitását. Mégis, a Mars egy idegen világ, és ezt leginkább a vörös planétáról készített fényképek érzékeltetik leginkább. Ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.
Megerõsítették: Föld-szerû bolygó van a közelben
Egy, a Földhöz nagyon hasonlító bolygó kering a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül - erõsítették meg csillagászok.
Megfejtették, mitõl olyan forró a Szaturnusz légköre
Megfejtették, mitõl olyan forró a Szaturnusz légköre. A jelenség régóta foglalkoztatja a bolygókutatókat.
Pár napja volt a NASA-nál, de rögtön világhírû lett egy tinédzser
Alig három napja volt a NASA-nál a 17 éves gyakornok, amikor máris hatalmas eredményt ért el: egy kettõs csillag körül keringõ bolygót fedezett fel.
Megtalálták a Föld testvérét
A csillaga körüli lakható övezetben lévõ, a Földnél alig nagyobb planétára bukkant az amerikai ûrkutatási hivatal exobolygóvadász ûrszondája, amelynek ez az elsõ ilyen típusú felfedezése.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- bolygókutatás
- NASA
- Címkefelhõ »
Rejtélyes bolygókat vizsgált, most nyoma veszett
Nem tudják felvenni a kapcsolatot a NASA munkatársai az ASTERIA nevû mûholdjukkal. Az ûreszköz eredetileg különleges, Naprendszeren túli bolygók után kutatott.
Mi történik a Marson? Váratlan felfedezést tett a NASA robotja
Elõször mérik a légkört alkotó gázok szezonális változásait a marsi Gale-kráterben. Az eredmények döbbenetes felfedezéshez vezettek: az oxigén – ami a legtöbb földi élõlény számára nélkülözhetetlen – viselkedése a vörös bolygón jelenleg egyetlen ismert kémiai folyamattal sem magyarázható.
Hatalmas sóbánya a Jupiter szomszédságában
Amerikai kutatók szerint konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európé felszínén - adta hírül a Science Daily tudományos hírportál.
Megkezdte a fúrást a Marson az Insight robotvakondja
Megkezdte a mélybe hatolást a Marson az Insight HP3 nevû mûszere. Elsõ, négy órán át tartó behatolása során a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 18-50 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, amikor vélhetõen egy kõbe ütközött - közölte a Német Ûrkutató Központ (DLR).
Rábukkantak a Naprendszer legtávolabbi objektumára
A Naprendszer eddigi legtávolabbi objektumára bukkant az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA egyik csillagásza. Az égitest száznegyvenszer távolabb van a Naptól, mint a Föld, a keringési ideje pedig több lehet, mint egy évezred.
Porózusabbak a Mars sziklái az eddig véltnél
Porózusabbak és kevésbé kompaktak a Mars sziklái az eddig véltnél a NASA Curiosity nevû marjárójának adatai szerint - közölte az Arizonai Állami Egyetem (ASU).
Heteken belül elfogy a Dawn-ûrszonda üzemanyaga
Várhatóan heteken belül elfogy a NASA Dawn ûrszondájának üzemanyaga az amerikai ûrhivatal számításai szerint.
- címkék:
- Ceres
- bolygókutatás
- Dawn-ûrszonda
- NASA
- Címkefelhõ »
Továbbra is néma az Opportunity a Marson dúló porvihar miatt
Továbbra is néma mardt az Opportunity a Marson dúló különösen erõs porvihar miatt, amely már a vörös bolygó nagy részét beterítette.
Magyarázatot találtak az ufónak vélt aszteroida furcsa alakjára
Vélhetõen óriásbolygókat tartalmazó csillagrendszerbõl származik az Oumuamua, innen eredeztethetõ különleges, szivarszerû alakja - vélik amerikai és francia asztrofizikusok.
Ötezredik Mars-napja rója a vörös bolygó kietlen tájait
Tiltott helyek a Marson, ahol nem kutakodhat senki
Van egy nagyon kicsi, ám mégsem teljesen elhanyagolható esélye annak, hogy a Marson egykor megtalálható volt az élet egyszerû formája, ami (részben) akár ma is jelen lehet a vörös bolygón. Ha ez így van, akkor léteznek olyan területei a planétának, amelyeket tilos meglátogatni. Ezek az úgynevezett „speciális régiók".
Elõször figyeltek meg hatalmas vihart a Neptunuszon
Hatalmas, csaknem Föld-méretû vihart fedezett fel a Neptunuszon egy elsõéves csillagászhallgató.
Elõször figyeltek meg hatalmas vihart a Neptunuszon
Forrás: NASA/JPL middle off 682 596 Ez a jelenség adhat magyarázatot a bolygó szokatlanul erõs mágneses terére.A Neptunusz légköre 80%-ban hidrogénbõl, 19%-ban héliumból 1 %-ban pedig metánból áll. A Neptunusz magas légköri felhõi fagyott metánból, az alsóbb 1-5 bar nyomású légrétegben hidrogén-szulfidból, ammóniából illetve ammónia-szulfidból, a még mélyebben találhatók pedig vízbõl állnak. Az óriásbolygó egy vasból, nikkelbõl és szilikátokból álló központi maggal is rendelkezik. Új galaktikus szuperhalmazt fedeztek fel indiai csillagászok http://www.origo.hu/tudomany/20170715-a-szuperhalmaz-az-univerzum-hataran-levvo-eddigi-legnagyobb-kepzodmeny.html ...
Titokzatos marsi lyuk késztette fejvakarásra a NASA-t
Hatalmas lyuk tátong a Mars felszínén, még a kutatók sem tudják, miként jött létre a képzõdmény.
- címkék:
- Mars
- ûrszonda
- lyuk
- bolygókutatás
- kép
- NASA
- Címkefelhõ »
Ha ezt meglépik, 102 bolygóval gyarapodhat a Naprendszer
Egy új javaslat ismét bolygóvá minõsítené a Plutót, a kezdeményezést egy márciusi konferencián ismertetnék a New Horizons küldetésért felelõs kutatók. A változás nemcsak a távoli törpebolygót érintené, hanem minden olyan égitestet, ami egy csillagnál kisebb méretû.
NASA: Minden eddiginél lenyûgözõbb bolygórendszer akadt horogra
Hét kisebb, nagyjából Föld nagyságú bolygó kering egy csillagászati értelemben véve közelinek számító csillag körül, jelentették be kutatók a NASA szerdai sajtótájékoztatóján. Hasonló bolygórendszert idáig még nem sikerült találni. Ha a most felfedezettre emlékeztetõ rendszerek elterjedtnek számítanak, az azt jelentheti, hogy galaxisunk rogyásig van Föld-szerû bolygókkal.
Fantasztikus közeli fotó a Szaturnusz külsõ gyûrûjérõl
Csaknem mûvészi felvételt készített a Szaturnusz egyik nagyobb gyûrûjérõl a Cassini, az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) ûrszondája.
Megvan, miért hallgatott el az ExoMars leszállóegysége
Egy érzékelõ hibája és az abból következõ téves magasságmérés okozhatta az Európai Ûrügynökség (ESA) ExoMars ûrexpedíciójának sikertelen marsi landolását és a leszállóegység megsemmisülését a múlt hónapban - állapította meg a szervezet saját jelentése.
Bolygók születését fotózta az ESO
A bolygókeletkezés legkorábbi szakaszait sikerült lencsevégre kapnia az Európai Déli Obszervatóriumnak. A születéssel a saját Naprendszerünk keletkezésérõl is többet tudhatunk meg.
Lenyûgözõ felvételek a Mars õsi szikláiról
A NASA Curiosity marsjárója jelenleg a Sharp-hegy környékén kutatgat. Ennek során több színes fotót is készített, amelyet a napokban hoztak nyilvánosságra a szakemberek.
- címkék:
- bolygókutatás
- Curiosity
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Több milliárd élhetõ bolygó lehet a galaxisunkban
Nem tudjuk biztonsággal kijelenteni, hogyan alakult ki az élet a Földön, és azt is csak becsüljük, hogy hány bolygó van – ezt mondta az Origónak Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa. Szerinte lehetnek majd olyan megfigyelések, amelyek arra utalnak, hogy sok exobolygón élet van. Azt is mondta, hogy a néhány hete felfedezett, Földhöz hasonló bolygó nagy bejelentés. Bár közel van, 4,2 fényévnyire, oda utazni még mindig több százezer évig tartana.
Felébresztették a szendergõ marsjárót
Sikerült magához téríteni a Curiosity marsjárót. A rover még július 2-án kapcsolt biztonsági üzemmódba a Mount Sharp régió környékén egy rendszerhiba miatt.
- címkék:
- bolygókutatás
- Curiosity
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Tudja, melyik a legmagasabb hegy a Naprendszerben?
A Mauna Kea és a Mount Everest is eltörpül a Naprendszer leghatalmasabb hegye, az Olympus Mons égbenyúló orma mellett. Ha a Földön állna ez a hatalmas pajzsvulkán, a csúcsa a földi sztratoszférába nyúlna, kétszer olyan magasra, mint ahol az utasszállító gépek repülnek.
Lehet, hogy földszerû bolygó van a közelben
Számítógépes modellezés alapján könnyen elõfordulhat, hogy tõlünk „mindössze” 16 fényévre egy földszerû égitest kering.
Sötét világok nyomában a Kepler-ûrtávcsõ
A Kepler-ûrtávcsõ segítségével számtalan exobolygójelöltet sikerült azonosítani, több mint ezer esetében nyert megerõsítést a felfedezés. Azonban a leggyakoribb exobolygó-kutatási módszerek fõként a csillagukhoz közeli égitesteket tudták azonosítani, míg a távolabbi pályákon keringõ vagy éppen csillag nélkül a galaxisban vándorló exobolygók rejtve maradtak elõlünk. Ezen sötét világok felfedezésére irányulna a Kepler-ûrtávcsõ következõ kutatási programja, amely a következõ hónapokban zajlana. Sajnos a legfrissebb hírek arról árulkodnak, hogy az ûrtávcsõn valamiféle meghibásodás történhetett, így kérdéses az új kutatási program elindulása is.
Hitt az ufókban a Plútó felfedezõje
Egészen 1930-ig hivatalosan csak nyolc bolygóból állt a Naprendszer. Azt már korábban is tudták, a Neptunusz pályaelemeiben kimutatott rendellenességekbõl, hogy kell léteznie egy kilencedik bolygónak is a kozmosz mélységeiben. Hosszas kutatómunka után, Clyde Tombaugh amerikai csillagász, a Lowell Obszervatórium munkatársa, 86 évvel ezelõtt, 1930. február 18-án fedezte fel a Plútót.
A Földhöz hasonló bolygók többsége még meg sem született
Földünk túl korán jött a világra a fejlõdõ világegyetemben, akkor, amikor a hozzá hasonló bolygók 92 százaléka még meg sem született - erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók a NASA Hubble és Kepler ûrteleszkópjának adatait elemezve.
- címkék:
- Föld
- világûr
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
A NASA elhozza a Vénusz poklát a Földre
Nem kell ellátogatnunk a Vénuszra, ha az ottani extrém körülményeket akarjuk alaposabban megvizsgálni – a NASA Glenn Kutatóközpontjában lévõ tesztkamrában jól lehet szimulálni a bolygón uralkodó pokoli viszonyokat: az elképesztõ nyomást és hõséget, valamint azokat a mérgezõ légköri gázokat, amik a Vénuszon is jelen vannak.
- címkék:
- Vénusz
- szimuláció
- bolygókutatás
- NASA
- Címkefelhõ »
Tizenegy éves kislány nevezte el a Plútót
A leghíresebb elnevezések olykor egészen váratlan helyrõl jönnek. A New Horizons ûrszonda kozmikus expedíciójának köszönhetõen az érdeklõdés középpontjába került Plútó sem a Disney-figuráról kapta a nevét. Ez a történet annál sokkal érdekesebb.
Megtalálták a poklot
Pokoli bolygó titkait fedték fel svájci csillagászok, akiknek sikerült meghatározni az égitest felszínén uralkodó hõmérsékletet és a szelek átlagos sebességét is.
- címkék:
- világûr
- bolygó
- exobolygó
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
Meleg források bugyognak az Enceladus jeges felszíne alatt
Meleg források bugyognak a Szaturnusz holdja, az Enceladus jeges felszíne alatt. Erre a következtetésre jutottak a NASA szakemberei a holdat vizsgáló Cassini ûrszonda mérései alapján.
Megérkezett a Dawn ûrszonda a rejtélyes Ceres törpebolygóhoz
2015. március 6-án állt a Ceres törpebolygó körüli pályára a NASA Dawn ûrszondája. A kisbolygó-öv legnagyobb égitestét még nem vizsgálta ûreszköz közvetlen közelrõl. A sok vízjeget tartalmazó és néha vízgõzt kibocsátó Ceres valószínûleg egy fejlõdésében megrekedt bolygókezdemény, amilyet korábban még nem láthattunk ilyen részletességgel.
Titokzatos foltot szúrtak ki a Marson
Rejtélyes, ködszerû foltot észleltek kétszer is amatõr csillagászok a Mars fölött. Felvételeiket bolygókutatók elemezték, akik jelenleg csak találgatják, mi lehet a jelenség hátterében.
- címkék:
- Mars
- sarki fény
- felhõ
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
Tengeralattjáróval merülne a Titán metántengerébe a NASA
Tengeralattjáróval térképezné fel a Titán óriási metántengereit a NASA.
- címkék:
- Titán (hold)
- bolygókutatás
- NASA
- Címkefelhõ »
Nagyon közelrõl sikerült lefotóznia Csurit a Rosetta ûrszondának
Közvetlen közelrõl sikerült megvizsgálnia a Csuri becenevû üstököst a Rosetta ûrszondának. A küldetés gond nélkül lezajlott, felvételek is készültek róla.
Születõ bolygórendszer nyomaira bukkantak
Plútó-méretû bolygócsírákból álló rendszert fedeztek fel tõlünk 90 fényévre.
Lakható bolygót találtak a szomszédban
Újabb Föld-típusú bolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport. A lakhatónak tûnõ planéta alig tizenhat fényévre található a Földtõl, így szinte a szomszédban van.
Legyalulnak egy hegyet a világ legnagyobb távcsövéhez
Ha elkészül, ez lesz a világ legnagyobb távcsöve – olvasható sok, még csak papíron létezõ óriásteleszkópról. Igen ám, de meddig? A több százmillió dolláros optikai csodák sorban taszítják le egymást a dobogó tetejérõl, ebben az esetben ugyanis nyugodtan kimondhatjuk, igenis, a méret a lényeg!
Mégsem hasonlít a Föld az ikertestvérére
Alig nagyobb a Földnél a Kepler-186f exobolygó. Egy vörös törpecsillag lakható zónájában kering, igaz, annak fagyosabb részén, és ebben ki is merül a hasonlóság. Nem tudjuk, mibõl áll, van-e légköre, és van-e rajta víz. Ha viszont van, akkor az folyékony lehet.
Repülni fog a bolygókutató szõnyeg
Amerikai kutatók szokatlanul merész ötlettel álltak elõ, amely forradalmasíthatja a bolygókutatást. Elképzeléseik szerint drága, bonyolult és érzékeny leszállóegységek helyett tucatszámra kellene elektronikus szõnyegeket kiszórni a vizsgálandó égitestre.
Ismét célpont a Jupiter, szuperjármû megy a Marsra: 2011 a Naprendszer éve
Az ûrkutatás történetében elõször áll Merkúr körüli pályára egy ûrszonda, közelrõl vizsgálják meg az egyik legnagyobb kisbolygót és óriáskráterét, visszatérünk a Jupiter kutatásához, a vörös bolygóhoz pedig az eddigi legnagyobb, már életet keresõ marsjáró indul. 2011 mozgalmasnak ígérkezik a bolygókutatásban, ezért a NASA a Naprendszer évének nyilvánította.
Elsõ felvételek egy csillaga körül keringõ exobolygóról
Elõször sikerült lencsevégre kapni egy exobolygót, amint csillaga körül kering. A felfedezéshez egy magyar csillagász, Apai Dániel is hozzájárult - írja a Hírek.csillagászat.hu.
Ûrkutatás és sci-fi a második ûrodisszea évében - programajánló
A székesfehérvári Szabadmûvelõdés Háza és a Galaktika Magazin közös rendezvényt tart szombaton a tudomány, a fantasztikum és a sci-fi kedvelõinek. Arthur C. Clarke klasszikusának címadó évében áttekintik, merre tart az ûr kutatása, milyen irányzatok szerepelnek a hazai sci-fi irodalomban, milyen hatással lehet egymásra a tudomány és a fantázia. A rendezvényt élõben követhetik az interneten.