Korszakalkotó találmány: ezzel a műszerrel azonosíthatják a Földön kívüli életet

Új műszaki eszközt találtak fel a tudósok, ami a fényvisszaverődés alapján különbözteti meg az élő anyagot az élettelentől és ezáltal jelentősen megkönnyítheti a Földön kívüli élet keresését.

Elkészült a műszer, ami megtalálhatja a Földön kívüli életet

Jelentősen megkönnyítheti a Földön kívüli élet keresését egy új eszköz, ami a fényvisszaverődés alapján különbözteti meg az élő anyagot az élettelentől – idéz egy frissen megjelent tanulmányt a Phys.org tudományos portál és a Science Alert magazin.

Rejtélyes vulkánok lehetnek a Jupiter holdján

A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az űrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kőzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.

Most válik csak igazán fantasztikussá a Mars-helikopter küldetése

Túl van negyedik tesztrepülésén a NASA Mars-helikoptere, az Ingenuity. A technológiai demonstráció lezárulásával a kutatók most azt vizsgálják, miként segítheti a helikopter az új Mars-járó, a Perseverance munkáját. Ez előkészítheti más bolygók feltérképezését is.

KVÍZ: Hányadik bolygó a Naptól számítva? Mennyit tudsz a Szaturnuszról?

Naprendszerünk egyik legjellegzetesebb bolygója, a gyűrűs bolygó, legalább annyira rejtélyekkel teli, mint a minket körülvevő űr általában. Mennyit tudsz róla?

Utoljára közelítette meg az OSIRIS-REx a Bennu kisbolygót

Utoljára repült el szerdán a Bennu kisbolygó fölött az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondája és lassan elkezdett eltávolodni az aszteroidától.

Egy ősi bolygó kis darabját találhatták meg Algériában

Algériában találtak egy meteoritdarabot, mely egy olyan ősi bolygó része lehet, amely soha nem alakult ki teljesen.

Földhöz hasonló bolygó van a közelben

Egy olyan bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kőzetbolygók légkörének tanulmányozásához. A felfedezés segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.

Magyar térkép készült a Marsról

A 36. marsi év alkalmából első ízben jelent meg földrajzi atlasz a Marsról a NASA volt kutatójának a szerkesztésében. A legújabb kutatási eredményeket összefoglaló atlasz lapjain életre kel a vörös bolygó felszínének története, a kiadványban Hargitai Henrik a domborzati, éghajlati viszonyok mellett bemutatja a vörös bolygóra küldött járművek eddigi és jövőben várható leszállóhelyeit is.

Egy rejtélyes bolygó lehet a közelben

Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet a Földhöz legközelebb található csillagok egyike körül - írja a Nature Communications című folyóirat tanulmánya.

Nem a Mars felszínén kell keresni az élet nyomait

Ha valaha kialakult élet a Marson, az mélyen a fagyos felszín alatt rejtőzhetett. A bolygó belsejében termelődő hő megolvaszthatta a felszíni jégpáncél alsó rétegét, és a folyékony vizes közegben megindulhatott az evolúció.

Már 1,8 milliárd csillagot térképezett fel a Gaia űrtávcső

Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzeteivel bővült a Tejútrendszerről készített legpontosabb térképünk, amelynek készítésében az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közreműködtek.

Legalább 300 millió lakható bolygó lehet a galaxisunkban

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése szerint.

Eltűnt egy bolygó a Naprendszerből

Egy kutatócsoport szerint a jeges óriásplanéta az Uránusz és Neptunusz között helyezkedett el, aztán kirepült a Naprendszerből - írja a Futurism tudományos portál.

Magyar-német kutatócsoport különleges felfedezést tett az Uránusz holdjairól

Egy német-magyar kutatócsoport felfedezte, hogy az Uránusz holdjainak hőképe leginkább a hűvösebbnél is hűvösebb Kuiper-öv törpebolygóira hasonlít. Ez felveti azt az izgalmas kérdést, hogy ezek a holdak is itt születhettek-e, és innen vándoroltak-e tovább az Uránusz bolygó kötelékébe? Az érdekes és nemzetközi viszonylatban is jelentős felfedezésről szól Detre Örs Hunor, a felfedezést tett német-magyar kutatócsoport vezetőjének írása.

Először készült fénykép egy Naprendszeren túli bolygóról

A chilei Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope, rövidítve VLT) képe a bolygó létezését is igazolta – írja a Futurism.

Évtizedekkel ezelőtt az élet jeleire bukkantak a Vénuszon

Már 1978-ban foszfinokat azonosíthatott a NASA űrszondája a Vénusz légkörében, a felfedezéssel azonban 42 éven át nem foglalkoztak. Egy újabb tudományos megfigyelés kellett ahhoz, hogy a korábbi eredmény reflektorfénybe kerüljön – írja a Live Science.

Sósvízű tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt

Sósvízű tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt a bolygó déli-sarkvidéknél egy nagy földalatti tó mellett.

3200 Celsius-fok van az eddig ismert legextrémebb bolygón

Az univerzum legextrémebb planétáját vizsgálta először az exobolygókat kutató misszió. Az Európai Űrügynökség (ESA) CHEOPS nevű műholdja a WASP-189b gázóriásról gyűjtött információkat.

Először azonosíthattak egy másik galaxisban található bolygót

Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis Tejútrendszeren kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni.

19 óráig tart egy év a pokoli bolygón

Különleges ultraforró bolygót azonosított egy nemzetközi csillagászcsoport a közeli LTT 9779 katalógusjelű csillagnál. A planéta annyira közel van anyacsillagához, hogy egy év mindössze 19 óráig tart rajta, és 1700 Celsius-fok van a felszínén.

Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie

Csillagaik halálát túlélhetik a bolygók egy új megfigyelés szerint: először fedeztek fel egy olyan ép bolygót, amely egy fehér törpe körül kering.

Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülő szonda

Különleges, úgynevezett "sekély villámokat" figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno űrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetően különböznek a földi villámoktól - nem vízből, hanem ammónium-víz oldatból álló felhőkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt "kásalabdáknak" (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértők úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsőlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.

Teljesítette első küldetését az új bolygóvadász űrszonda

Elvégezte első küldetését, vagyis adatokat gyűjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról a TESS, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája.

Gleccserek vájhatták a Mars völgyeit

A Marson lévő völgyek nagy részét jeges gleccserek és nem folyók vájhatták ki - állapították meg kanadai és amerikai kutatók, akik a Nature Geoscience című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

Váratlan hiba miatt elhalasztották a NASA marsjárójának indítását

Váratlan technikai probléma miatt elhalasztották a NASA új marsjárójának, a Perseverance-nek a felküldését. A kutatóeszköz eredetileg július 22-én indult volna útnak. Az új dátum július 30., de az sem kizárt, hogy a start tovább csúszik - olvasható a NASA közleményében. 

Útnak indul a robot, ami kiderítheti, volt-e élet a Marson

Van-e élet a Marson? E kérdés nagyjából azóta foglalkoztatja az emberiséget, mióta a 19. században egy hibás fordítás miatt elterjedt, hogy az égitestet mesterséges csatornahálózat szeli át. Az intelligens marsi civilizációról szőtt teóriákat már számtalan alkalommal cáfolták, mégis, egyre több jel utal arra, hogy a bolygón valaha olyan környezeti viszonyok uralkodhattak, amik biztosíthatták primitív életformák megjelenését. Habár több kutatórobot is megfordult a planétán, a Curiosity marsjáró pedig még mindig kitartóan tanulmányozza a Gale-krátert, egyik sem rendelkezik olyan kiforrott műszerparkkal, ami képes lenne azonosítani az ...

Tele lehet a galaxisunk fiatal Földekkel

Az eddig véltnél jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévő, Föld-típusú bolygókat - ezt állapították meg az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói.

Kiderült, mikor indul a Marsra a NASA legújabb marsjárója

Július 17-én indul a Marsra az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA legújabb marsjárója, a Perseverance (Állhatatosság).

Különös fotók, amik a Marson készültek

Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a Marsra, mint a Földre. Ez részben érthető: egy viszonylag kis kőzetbolygóról beszélhetünk, aminek atmoszférája és jól felismerhető geológiai jellegzetességei vannak. Meg tudjuk határozni kőzeteinek összetételét, tanulmányozni tudjuk időjárási mintázatait, mérni tudjuk szeizmikus aktivitását. Mégis, a Mars egy idegen világ, és ezt leginkább a vörös planétáról készített fényképek érzékeltetik leginkább. Ezek közül mutatjuk be a legérdekesebbeket.

Megerősítették: Föld-szerű bolygó van a közelben

Egy, a Földhöz nagyon hasonlító bolygó kering a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül - erősítették meg csillagászok.

Megfejtették, mitől olyan forró a Szaturnusz légköre

Megfejtették, mitől olyan forró a Szaturnusz légköre. A jelenség régóta foglalkoztatja a bolygókutatókat.

Pár napja volt a NASA-nál, de rögtön világhírű lett egy tinédzser

Alig három napja volt a NASA-nál a 17 éves gyakornok, amikor máris hatalmas eredményt ért el: egy kettős csillag körül keringő bolygót fedezett fel.

Megtalálták a Föld testvérét

A csillaga körüli lakható övezetben lévő, a Földnél alig nagyobb planétára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal exobolygóvadász űrszondája, amelynek ez az első ilyen típusú felfedezése.

Rejtélyes bolygókat vizsgált, most nyoma veszett

Nem tudják felvenni a kapcsolatot a NASA munkatársai az ASTERIA nevű műholdjukkal. Az űreszköz eredetileg különleges, Naprendszeren túli bolygók után kutatott.

Mi történik a Marson? Váratlan felfedezést tett a NASA robotja

Először mérik a légkört alkotó gázok szezonális változásait a marsi Gale-kráterben. Az eredmények döbbenetes felfedezéshez vezettek: az oxigén – ami a legtöbb földi élőlény számára nélkülözhetetlen – viselkedése a vörös bolygón jelenleg egyetlen ismert kémiai folyamattal sem magyarázható.

Hatalmas sóbánya a Jupiter szomszédságában

Amerikai kutatók szerint konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európé felszínén - adta hírül a Science Daily tudományos hírportál.

Megkezdte a fúrást a Marson az Insight robotvakondja

Megkezdte a mélybe hatolást a Marson az Insight HP3 nevű műszere. Első, négy órán át tartó behatolása során a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 18-50 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, amikor vélhetően egy kőbe ütközött - közölte a Német Űrkutató Központ (DLR).

Rábukkantak a Naprendszer legtávolabbi objektumára

A Naprendszer eddigi legtávolabbi objektumára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik csillagásza. Az égitest száznegyvenszer távolabb van a Naptól, mint a Föld, a keringési ideje pedig több lehet, mint egy évezred.

Porózusabbak a Mars sziklái az eddig véltnél

Porózusabbak és kevésbé kompaktak a Mars sziklái az eddig véltnél a NASA Curiosity nevű marjárójának adatai szerint - közölte az Arizonai Állami Egyetem (ASU).

Heteken belül elfogy a Dawn-űrszonda üzemanyaga

Várhatóan heteken belül elfogy a NASA Dawn űrszondájának üzemanyaga az amerikai űrhivatal számításai szerint.

Továbbra is néma az Opportunity a Marson dúló porvihar miatt

Továbbra is néma mardt az Opportunity a Marson dúló különösen erős porvihar miatt, amely már a vörös bolygó nagy részét beterítette.

Magyarázatot találtak az ufónak vélt aszteroida furcsa alakjára

Vélhetően óriásbolygókat tartalmazó csillagrendszerből származik az Oumuamua, innen eredeztethető különleges, szivarszerű alakja - vélik amerikai és francia asztrofizikusok.

Ötezredik Mars-napja rója a vörös bolygó kietlen tájait

Tiltott helyek a Marson, ahol nem kutakodhat senki

Van egy nagyon kicsi, ám mégsem teljesen elhanyagolható esélye annak, hogy a Marson egykor megtalálható volt az élet egyszerű formája, ami (részben) akár ma is jelen lehet a vörös bolygón. Ha ez így van, akkor léteznek olyan területei a planétának, amelyeket tilos meglátogatni. Ezek az úgynevezett „speciális régiók".

Először figyeltek meg hatalmas vihart a Neptunuszon

Hatalmas, csaknem Föld-méretű vihart fedezett fel a Neptunuszon egy elsőéves csillagászhallgató.

Először figyeltek meg hatalmas vihart a Neptunuszon

Forrás: NASA/JPL middle off 682 596 Ez a jelenség adhat magyarázatot a bolygó szokatlanul erős mágneses terére.A Neptunusz légköre 80%-ban hidrogénből, 19%-ban héliumból 1 %-ban pedig metánból áll. A Neptunusz magas légköri felhői fagyott metánból, az alsóbb 1-5 bar nyomású légrétegben hidrogén-szulfidból, ammóniából illetve ammónia-szulfidból, a még mélyebben találhatók pedig vízből állnak. Az óriásbolygó egy vasból, nikkelből és szilikátokból álló központi maggal is rendelkezik. Új galaktikus szuperhalmazt fedeztek fel indiai csillagászok http://www.origo.hu/tudomany/20170715-a-szuperhalmaz-az-univerzum-hataran-levvo-eddigi-legnagyobb-kepzodmeny.html ...

Titokzatos marsi lyuk késztette fejvakarásra a NASA-t

Hatalmas lyuk tátong a Mars felszínén, még a kutatók sem tudják, miként jött létre a képződmény.

Ha ezt meglépik, 102 bolygóval gyarapodhat a Naprendszer

Egy új javaslat ismét bolygóvá minősítené a Plutót, a kezdeményezést egy márciusi konferencián ismertetnék a New Horizons küldetésért felelős kutatók. A változás nemcsak a távoli törpebolygót érintené, hanem minden olyan égitestet, ami egy csillagnál kisebb méretű.

NASA: Minden eddiginél lenyűgözőbb bolygórendszer akadt horogra

Hét kisebb, nagyjából Föld nagyságú bolygó kering egy csillagászati értelemben véve közelinek számító csillag körül, jelentették be kutatók a NASA szerdai sajtótájékoztatóján. Hasonló bolygórendszert idáig még nem sikerült találni. Ha a most felfedezettre emlékeztető rendszerek elterjedtnek számítanak, az azt jelentheti, hogy galaxisunk rogyásig van Föld-szerű bolygókkal.