Bizánci Birodalom

címke rss

Egy híres menekülés, ami megváltoztatta a világtörténelmet

Tudomány2019.07.16, 23:24

622. július 16-án a jómódú helyi családból származó Mohamed ibn Abdallah az életét mentve volt kénytelen szülővárosából, Mekkából, a közeli Jaszribba, a mai Medinába menekülni, mert a Tömjén-út mentén fekvő gazdag arábiai kereskedőváros vezetői hadat üzentek a számukra egyre „veszélyesebb" tanokat hirdető vallásalapító, és hívei ellen. A hidzsra, vagyis a „próféta futása" akkoriban még feljegyzésre sem méltó jelentéktelen epizódnak tűnhetett a hatalmas Bizánci Birodalom árnyékában, holott mint később bebizonyosodott, Mohamed menekülése alapjaiban változtatta meg a világtörténelem menetét.

Mivel érdemelte ki Attila az Isten ostora nevet?

Tudomány2019.07.29, 16:58

A Kárpát-medencei hunok leghíresebb nagyfejedelme a késői ókor egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig, ami Közép-Európától a Kaszpi-tengerig, és a Dunától a Balti-tengerig terjedt. Attila, az egyetemes történelem legendás alakja Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett, és az „Isten ostora" névvel illették, miközben más történetírók nagy és nemes uralkodóként említik személyét. De ki is volt valójában Attila? 

Az elmúlt kétezer év „minden tökéletes igazára” emlékezünk

Tudomány2019.11.01, 16:26

A mindenszentek és a halottak napja az emlékezés történetét őrzi, amit a keresztény világ november 1-jén tart. Mai formájában is több mint ezeréves ünnep, eredetében és jelentésében pedig visszamegy az első keresztény századokra, a Római Birodalom keleti részére. Amikor az ókori rómaiaknál az ünneplés és tisztelet legnagyobb foka az volt, hogy istenként és félistenként tisztelt őseiknek és hőseiknek címeket adományoztak, szobrot emeltek és szentélyt is állítottak. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, a szent életű felesége tiszteletére.

Abasár feltárása tovább folytatódik

Tudomány2021.08.06, 21:11

Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház" alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját - tájékoztat a feltárásról a Magyarságkutató Intézet honlapján Makoldi Miklós feltárásvezető régész,a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont igazgatója.

Aranyat találtak a bizánci harcos állkapcsában

Tudomány2021.09.30, 12:56

Egy zord bizánci harcost lefejeztek, miután az oszmán erők elfoglalták az általa védett erődöt a 14. században. Egy új tanulmányból azonban az is kiderült, hogy az állkapcsába valahogyan aranyat fűztek be.

Rejtélyes okokból "eltemették" az Apostolok templomát egy középkori földrengés után

Tudomány2021.10.20, 18:04

Rejtélyes módon a földbe temették az Apostolok templomának maradványait, miután 747-ben egy földrengés elpusztította a Péter és András apostol szülőfalujában emelt nagyszabású bizánci épületet - adta hírül szerdán a Háárec című izraeli napilap honlapja.

Rejtélyes, hetedik századi műhelyeket tártak fel Angliában

Tudomány2022.01.03, 17:47

A Suffolk Megyei Tanács Régészeti Szolgálat és a Cotswold Archeology régészeti vállalkozás önkéntesekből álló csapata közösen tárt fel több műhelyt, amelyek valószínűleg a hetedik században működhettek Sutton Hoo két kora középkori temetőjének közelében.

A Magyarságkutató Intézet szekvenált először a Kárpát-medencében gepida korszakú csontokat

Tudomány2022.03.29, 18:28

A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos mérföldkő a rangos Genes szakfolyóiratban jelent meg, úgy, hogy a Magyarságkutató Intézet az eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal hozzáférhetővé tette. - írja honlapján a Magyarságkutató Intézet.

Fény derülhet a legtitokzatosabb Kárpát-medencei népcsoport eredetére

Tudomány2022.04.02, 17:15

Az avarok néhány év alatt több mint 5 000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált - derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.

Egy titokzatos pénzérmén a legnagyobb szupernóva-robbanás

Tudomány2022.09.14, 14:50

1054. július 4-én egy addig sohasem látott rendkívül fényes csillag ragyogott fel a Bika (Taurus) csillagképben. A különleges égi jelenségről, amely olyan fényes volt, hogy huszonhárom napig még a nappali égbolton is jól látszott, a legrészletesebb leírás japán, illetve kínai csillagászoktól maradt ránk. Noha a jelenkor asztronómusaitól az SN-1054 katalógusszámot kapott szupernóva rendkívüli fényereje miatt az egész északi féltekéről látszódott, különös módon egyetlen európai forrás sem emlékezett meg róla. Egy arab származású orvos feljegyzéséből tudjuk, hogy Konstantinápolyban is láthatták a ijesztő „égi tüzet", amiről a kor emberrének ...