biológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- állatok
- fizika
- fehérje
- evolúció
- Závodszky Péter
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Újra napi kétszer kellene aludnunk
Egészen az iparosodás koráig a napi kétszeri alvás volt a normális - az ember elaludt este, felkelt pár óra múlva, tett-vett a házban, majd visszaaludt. A dupla alvás csak a 19. században tűnt el végleg, de könnyen lehet, hogy jobban aludnánk, ha újra bevezetnénk.
Miért érez gombócot a torkában, ha szomorú?
Ha nagyon boldogok vagy szomorúak vagyunk, úgy érezzük, hogy a torkunk összeszorul - ez a furcsa sajátosság szoros kapcsolatban van azzal a reakcióval, hogy ugyanekkor könnyekkel telik meg a szemünk is. Valójában nem gombócot, hanem a gégefedő nyitva tartásáért küzdő izmokat érzékeljük ilyenkor.
Két szupernóva-robbanás megváltoztathatta őseink viselkedését
Két közeli szupernóva-robbanás jelentősen befolyásolhatta az emberelődök viselkedését, derült ki egy új kutatásból.
Ausztráliában már félig élő játékbabákat is növesztenek
Lehet vitatkozni azon, hogy a szövettenyésztés, és egyáltalán a mesterséges szervek létrehozása mennyire etikus és mennyire veszélyes, Oron Catts szerint azonban egyelőre még ott sem tartunk, hogy kitaláljuk, pontosan hogyan működik ez hatékonyan. Az ausztrál művész olyan projektet mutatott be az idei Brain Bar Budapesten, ami a művészetet és a tudományt fogja össze a szövettenyésztés eszközével.
Megvan a világ legnagyobb tengeri szivacsa
"Családiautó-méretű" tengeri szivacsot fedezett fel két Hawaii környékén kutató tudós, akik szerint valószínűleg a világ legnagyobb mélytengeri szivacsára bukkantak.
Ezerszer akkora a muslica spermiuma, mint az emberé
Az evolúciós nyomás hatására egyes hím muslicák nagyon kevés, de hatalmas hímivarsejtet termelnek. Egy spermium hossza elérheti az 5,8 centimétert.
Poszt-apokaliptikus sci-fit ajánl Bill Gates a nyárra
Idén is közzétette Bill Gates nyári könyvajánlóját. Idei olvasmánylistájában két, az emberi gondolkodást elemző könyv is bekerült, a tavalyi ajánlóhoz hasonlóan szerepel a listán az ázsiai vállalati kultúráról szóló írás, valamint egy poszt-apokaliptikus sci-fi.
Bemutatták a tavaly felfedezett tíz legérdekesebb fajt
Bemutatták az elmúlt évben felfedezett tíz legérdekesebb, legkülönlegesebb új faj listáját hétfőn New Yorkban.
Hetvennégy génterületen is múlik az iskolai siker
Az iskolai teljesítménnyel összefüggő 74 területet azonosította az emberi genomban egy nagy létszámú nemzetközi kutatás, melyet a Nature tudományos lap friss száma ismertet.
Az alkoholfogyasztás nem pusztítja az agysejteket
A hiedelemmel ellentétben az alkoholfogyasztás nem befolyásolja az agysejtek számát, mivel nem tudunk akkora mennyiséget meginni belőle, hogy ezt a hatását kifejtse. Ennek ellenére nem árt óvatosnak lenni.
Miért leszünk libabőrösek?
A libabőr tulajdonképpen mára teljesen haszontalan funkcióvá vált, hála a modern civilizációnak - szerepe ugyanis a hő termelése és megtartása, amit ma már sokkal hatékonyabb módszerekkel is meg tudunk oldani.
Kilenc testrész, amit már nem használunk
Az evolúció során számos esetben módosult úgy az emberi test, hogy korábban funkcióval rendelkező szerveink, testrészeink elveszítették jelentőségüket, és elkorcsosultak. Újabb kutatások szerint egyik-másik azért még hasznos lehet.
- címkék:
- evolúció
- emberi test
- biológia
- testrész
- Címkefelhő »
Több ősi vírus bujkál a DNS-ünkben, mint azt eddig gondoltuk
Egy retrovírus teljes genomját és 17 másik darabjait találták meg amerikai kutatók 2500 emberi genom tanulmányozásakor.
Fizetett szabadnapok járhatnak a nőknek a menstruáció idejére?
Egy brit cég azt tervezi, hogy szabadnapot ad a havi ciklus miatt fájdalmaktól szenvedő női alkalmazottainak.
Tényleg több hőt vesztünk a fejünkön keresztül?
Az 1960-as években terjedt el az a mítosz, ami szerint több hőt vesztünk a fejünkön keresztül, ezért kell télen mindig sapkát hordani – pedig ez valójában egyáltalán nem igaz.
Darwin tévedhetett: mégsem a nőstény választ
Megkérdőjelezi a 150 éves elméletet egy új kutatás, amely szerint Darwin csupán kora viktoriánus erkölcseit vetítette rá az állatok viselkedésére.
Ezért látják egymást vetélytársnak a nők
Korábbi kutatások bizonyították, hogy a peteérés időszakában a férfiak vonzóbbnak találják a nőket – ez az evolúció során fejlődött ki bennük. Egy friss tanulmány szerint azonban a nők is képesek kiszagolni, mikor ér a másik a peteérés fázisába, ekkor pedig sokkal nagyobb fenyegetésnek tekintik, mint a hónap többi napján.
Megtalálták a rovarpáncél Achilles-sarkát
A rovarokat szinte sebezhetetlenné teszi az igen ellenálló kitinpáncél. Német kutatók azonban felfedeztek egy molekuláris mechanizmust, amellyel megbontható ez a védőfelület. A felfedezés hasznos lehet a káros rovarok – így a Zika-vírust terjesztő szúnyogok – elleni védekezésben.
- címkék:
- biológia
- rovar
- Zika-vírus
- rovarpáncél
- kitin
- Címkefelhő »
Újra felfedeztek egy 137 éve kihaltnak hitt békafajt
Egy ritka, fán élő, kihaltnak hitt békafajt találtak Északkelet-India őserdeiben. Az állat megtalálása Szathjabhama Dasz Bidzsu biológus és kutatócsoportja nevéhez fűződik.
- címkék:
- India
- béka
- biológia
- állat
- felfedezés
- Címkefelhő »
Ázsiai pók viseli David Bowie nevét
2008-ban örökölte az énekes nevét az a vadászpókféle, amely valószínűleg mit sem sejt David Bowie haláláról – a kutatók akkor jöttek rá, hogy teljesen új fajról van szó, amikor egy német család képet készített háziállatként tartott pókjáról, hogy azonosítsák be a pontos fajnevét.
- címkék:
- David Bowie
- biológia
- pók
- pókfaj
- vadászpók
- Címkefelhő »
Arcon szellenti a növény, ha megfogja
Az igen különleges mimózafaj nem csak összehúzódik, ha hozzáér valami, de érintés hatására hirtelen bűzös füstfelhőt is képes a levegőbe ereszteni, ami akár órákra belenghet egy egész szobát.
- címkék:
- biológia
- növény
- védekezés
- bűz
- szellentés
- mimóza
- Címkefelhő »
Heavy metal stílusban porozza be a virágokat egy méh
Először vették filmre egy ausztrál méh különös beporzási stílusát. A kis rovar fejrázási sebességét minden heavy metal zenerajongó megirigyelheti: a méh másodpercenként 350-szer csapja oda a fejét a virágokhoz.
Manipulatív vírusok és agyevő cinkék – zombik az állatvilágban
Szerencsére a népszerű zombis filmekből ismert apokaliptikus forgatókönyv csak fikció, az emberi élőholtak továbbra is a fantázia szüleményei maradnak. Az állatvilágban viszont nem ilyen egyszerű a helyzet: számos olyan faj létezik, amely egy másik állatcsoport egyedeit teszi engedelmes zombivá valamilyen biológiai trükk segítségével. Ezek az esetek legfőképpen az egyszerűbb organizmusok világában fordulnak elő. De vajon mitől válik egy széncinege agyevő fenevaddá?
Téli álmot alszik a lajhármaki
Először figyeltek meg a kutatók téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül - derült ki a Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmányból.
Még mindig nem oldódott meg a kék tarantulák rejtélye
Több tarantulafaj gyönyörű, kobaltkék színben pompázik, egyelőre viszont nem tudni, pontosan milyen célt szolgál ez az élénk színezet.
Az emberi agy képlékenyebb, mint a csimpánzoké
A kutatók felfedezték, hogy az emberi agy sokkal fogékonyabban, képlékenyebben reagál a környezet alakító hatásaira, mint a csimpánzok agya.
- címkék:
- agy
- csimpánz
- biológia
- emberi agy
- Címkefelhő »
A lustaságért az agyműködésbeli különbségek okolhatók
Az agyműködésben nemrég felfedezett különbségek megmagyarázhatják, hogy egyes emberek miért apatikusak vagy lusták. A kutatók azt állítják, hogy a motiváció jobban függ a biológiai háttértől, mint a beállítottságtól.
- címkék:
- agy
- biológia
- lustaság
- Címkefelhő »
Ilyen érzés lehet meghalni?
Az Amerikai Vegyész Szövetség nem mindennapi videója bemutatja, hogyan működik az agyunk annak tudatában, hogy a következő pillanatban meg fogunk halni.
Az emberi hullaszag egyedi
A bomló emberi holttest szaga meglehetősen egyedi, jól megkülönböztethető a rothadó állati tetemtől, derítette ki egy új kutatás.
- címkék:
- halál
- biológia
- Címkefelhő »
Monumentális életfa repít vissza a távoli múltba
Több mint 2,3 millió fajnak - állatoknak, növényeknek, gombáknak, mikroorganizmusoknak - találták meg a helyét az amerikai kutatók által megrajzolt életfán. A 11 intézmény együttműködésében megvalósult megaprojekt 3,5 milliárd évvel repíti vissza a kutatókat a múltba, abba az időbe, amikor megszületett bolygónkon az élet.
- címkék:
- biológia
- fajok
- Címkefelhő »
Szúnyogirtó amerikai halfaj bukkant fel a Zagyvában
Eddig csak meleg vizű tavakban előforduló, eredetileg az észak-amerikai kontinensről származó halfaj több példányára bukkantak biológusok a Zagyvában.
- címkék:
- faj
- hal
- biológia
- Címkefelhő »
Felvilágosító órákat fog adni Jessica Biel
Nagy dologra készül a színésznő: Justin Timberlake felesége fiatal lányoknak szánt videókban fog beszélni arról, pontosan hogyan is működik a női test.
Testőrként használják a héjákat a kolibrik
Bár gyakorlatilag soha nem érintkeznek egymással, Arizonában a héják mégis segítik, hogy a kolibrik túléljék a gyilkos mexikói szajkók támadásait.
Time-lapse videó a királylepke születéséről
Az Egyesült Államokban lassan veszélyeztetett lesz a pompás királylepke – ezen a time-lapse videón azt láthatjuk, ahogyan az apró levélmajszoló hernyóból gyönyörű pillangó lesz.
Ezernégyszáz évig is elélhetnek az örökifjú lények
A legtöbb élőlény megöregszik, majd jobblétre szenderül, ez alól a szabály alól pedig az ember sem kivétel. Időtlen idők óta keressük az „örök élet elixírjét”, ám az egyre jobban fejlődő tudomány és egészségügy ellenére továbbra sem kerültünk közelebb a vágyott halhatatlansághoz. A természet azonban, úgy tűnik, egy lépéssel előttünk jár – több szerencsés növény- és állatfajon egyszerűen nem fog az idő vasfoga. Sok ezer éves fák, megfiatalodó medúzák, örökifjú Hydrák és szüntelenül növő homárok titkaiba nyerhetünk bepillantást, valamint azt is megtudhatjuk, mekkora eséllyel vészelhetjük át lefagyasztva az évek múlását.
- címkék:
- állatok
- növények
- biológia
- Halhatatlanok
- Címkefelhő »
Miért változik a zúzódás színe?
Néhány nap leforgása alatt "gyönyörű" színváltozásokat tud produkálni az emberi bőrön egy-egy véraláfutás – ezt a vörösvértestek lebomlási folyamatának köszönhető.
Megvan, mikor lett színvak a kivi
A barna kivi genomjának szekvenálásával német kutatóknak sikerült megállapítani, hogy ez a félénk, röpképtelen madár több tíz millió évvel ezelőtt vesztette el színlátóképességét, amikor éjszakai életmódúvá vált.
A jura időszakban volt a leggyorsabb az emlősök evolúciója
A mezozoikum középső periódusában, a jura időszakban volt a leggyorsabb az emlősök evolúciója, amelynek során az alkalmazkodási módszerek széles spektrumát fejlesztették ki - erre a következtetésre jutottak brit és ausztrál kutatók.
Kilencéves kisfiú fedezett fel új kockamedúzafajt Ausztráliában
A világ egyik legveszélyesebb mérgű állataként számon tartott kockamedúza eddig ismeretlen fajaként azonosították ausztrál szakemberek azt az apró tengeri lényt, amelyet egy kilencéves kisfiú talált a kelet-ausztráliai Gold Coast egyik csatornájában.
Ürülékért csalogatja magához a denevéreket a kancsóka
Furcsa étrendet alakított ki magának az egyik borneói húsevő növény: ha éppen úgy esik, odacsalja magához a denevéreket, és az ürülékükkel táplálkozik.
Fejlettebb a csimpánz keze, mint a miénk
Bár szeretjük azt gondolni, hogy mindenben sokkal fejlettebbek vagyunk távoli rokonainknál, egy friss kutatás kiderítette: a csimpánzok keze többet fejlődött a közös őstöl történt szétválás óta, mint a miénk.
Felfedezték a világ legrégibb spermiumát
Felfedezték a világ legrégibb, 50 millió éves spermiumát egy nyeregképző féreg megkövesedett gubójában az Antarktiszon.
Trükköznek a szerelemben a fekete özvegy hímpókok
A fekete özvegy hímpókok megsemmisítik a nőstények által szőtt hálót, hogy távol tartsák a vetélytársakat - erre a következtetésre jutottak a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói, akik az Animal Behaviour folyóirat legújabb számában ismertetik eredményeiket.
- címkék:
- feromonok
- biológia
- pók
- pókháló
- fekete özvegy
- Címkefelhő »
Rejtély, miért lustábbak egyes hangyák
A közvélekedéssel ellentétben nem minden hangya szorgos, vannak lustább tagjai is az ízeltlábúak eme túlbuzgó csoportjának – állapította meg az Arizona Egyetem kutatása.
- címkék:
- állatok
- viselkedés
- biológia
- hangya
- Címkefelhő »
Napi 30 kilométert is mennek a pókok a vízen
Nagy távolságokat, akár napi 30 kilométert is képesek megtenni a pókok a vízfelszín felett utazva, tudatosan alakított, úgynevezett "léghajózó" mozgásuk segítségével - olvasható egy brit tanulmányban.
- címkék:
- víz
- biológia
- pók
- szélirány
- Címkefelhő »
Cukiságáról nevezhetik el az új polipfajt
Alig akkora, mint az öklünk, és pici füleivel irányítja magát – az apró narancssárga polipfajt akár cukiságáról is elnevezhetik, ha végül tényleg az Opisthoteuthis adorabilis nevet kapja.
Bizarr delfintetem miatt nyomoznak a tengerbiológusok
Egy partra vetett delfintetem tartja izgalomban New Jersey tengerbiológusait, akik valóságos nyomozást indítottak a csonkítást elkövető állat megtalálása érdekében.
Balkezes a kenguruk többsége ausztrál kutatók szerint
"Balkezes" a kenguruk többsége - fedezték fel ausztrál kutatók, akik ezzel megcáfolták azt a feltételezést, hogy a jobb- vagy balkezesség kizárólag az emberre lenne jellemző.
- címkék:
- Ausztrália
- balkezesség
- kenguru
- biológia
- Címkefelhő »
Színváltó polipbőrt állítanak elő mesterségesen
Elektromos álcaruhákat készíthetnének a most felfedezett, polipok színváltó képességét utánozó anyag segítségével.
- címkék:
- biológia
- katonaság
- polip
- színváltó
- Címkefelhő »
Állatian érdekes: Nem hódítani akarnak a tengerek divatdiktátorai
Mindannyian szeretünk divatosan öltözködni, hasonlóan vannak ezzel bizonyos rákfajok is, igaz őket velünk ellentétben nem mások tetszésének elnyerése, hanem a potenciális ragadozók elriasztása vezérli.
- címkék:
- állatok
- rák
- biológia
- állat
- Állatian érdekes
- Címkefelhő »