atmoszféra
címke rss- kapcsolódó címkék:
- légkör
- klímaváltozás
- NASA
- kutatás
- Föld
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hamarosan levegõbõl elõállított mûhús kerülhet a tányérokra
Egyre hihetetlenebb fejlesztések látnak napvilágot a levegõ hasznosításának kérdésében. Ezek között vannak azok, amelyek révén olyan anyagok is elõállíthatók a levegõvel, amikre korábban még csak gondolni sem volt érdemes, mert teljesen lehetetlen kihívásnak tûnt. Az Air Protein nevû kaliforniai vállalat például kifejlesztett egy, az eddigi megközelítésektõl alapjaiban különbözõ póthúsgyártó technológiát, amelynek segítségével levegõ alapú mûhúst állítanak elõ. Egy másik újítás segítségével pedig gyémántot vonnak ki a levegõbõl.
Távoli bolygók légkörét fogja vizsgálni az Európai Ûrügynökség új távcsöve
Az Európai Ûrügynökség elfogadta az Ariel-ûrtávcsõ megvalósítási koncepcióját, amely a világon az elsõ küldetés lesz, amely kifejezetten az exobolygók természetét, keletkezését és fejlõdését vizsgálja. A program megvalósításában magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek, többek között az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (ELKH CSFK KTM Csillagászati Intézet) munkatársai is.
Európa legmelegebb októbere volt az idei
Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.
Elkészült a technológia, ami a levegõt gyémánttá változtatja
Egy brit multimilliomos és környezetvédõ azt tûzte ki maga elé célul, hogy laboratóriumi körülmények között nagy mennyiségben állítson elõ olyan, úgynevezett karbon-negatív gyémántköveket, amelyek elkészítéséhez teljes egészében Földünk atmoszférája szolgáltatja az alapanyagokat.
Egy kozmikus katasztrófa, ami megváltoztatta a Földet
Eredeti légkörének 10-60 százalékát veszíthette el az õsi Föld abban a 4,5 milliárd évvel ezelõtti óriásütközésben, amelynek hatására a Hold kialakult.
- címkék:
- Föld
- Hold
- légkör
- bolygó
- atmoszféra
- ütközés
- Címkefelhõ »
Teljesítette küldetését a budapesti mûszaki egyetem zsebmûholdja
Véget ért a mûegyetemi fejlesztésû zsebmûhold Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sûrûbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült - közölte a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).
A Mars helyett, a Vénuszra költözhetnének az emberek
Valaha úgy gondolták, hogy a Vénuszon hasonló körülmények uralkodnak, mint a Földön, ráadásul még a mérete is hasonló a Földéhez. Azóta kiderült, hogy a bolygó – az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt – tûzforró, az életre alkalmatlan. Az új ötletek szerint viszont nem is a bolygó felszínén kellene elképzelni a túlélést, hanem a Vénusz felhõi között.
Négy évtized hõmérsékleti változásait vizsgálták az atmoszférában
Négy évtized hõmérsékleti változásait vizsgálta az tropo- és sztratoszférában és figyelte meg az általuk okozott idõjárást, hõhullámokat és szélsõséges csapadékot egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeirõl a Journal of Climate címû tudományos lapban számolt be.
A Déli-óceán felett a legtisztább a levegõ a Földön
A Déli-óceán feletti atmoszferikus határréteg levegõje mentes az emberi tevékenységekbõl eredõ és távoli kontinensekrõl származó részecskéktõl - állapították meg a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik elsõként vizsgálták az Antarktisz körüli víztömeg felett lévõ levegõ bioaeroszol-összetételét.
Az erdõk korai kizöldülése melegíti fel a levegõt az északi féltekén
A mérsékeltövi és boreális (sarkköri) erdõk vegetációs idõszakának korai kezdete miatt melegszik a levegõ az északi félteke közepes és magas földrajzi szélességein - állapították meg a kutatók a Nature Climate Change címû folyóiratban publikált tanulmányukban.
A történelem legmelegebb évtizedén vagyunk túl
A tavalyi volt Európa legmelegebb éve a rendszeres mérések kezdete óta, globálisan nézve pedig 2019 a második legmelegebb évnek számít 2016 után, ráadásul sorozatban ez már az ötödik különösen meleg év. A történelem legmelegebb évtizede zárult 2019-cel - közölte a Copernicus Climate Change Service (C3S) program szerdán.
Európai takarítómisszió indul a kozmoszba
A világon elsõként akar ûrmissziót indítani az Európai Ûrügynökség (ESA) a világûrben hátrahagyott hulladékok begyûjtésére - jelentették be hétfõn az illetékesek.
Érdekes jelenség zajlik a Naprendszer legerõsebb viharzónájában
Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble ûrteleszkóp: a június 27-én készített felvétel a bolygó turbulens légkörében keringõ felhõk korábbiaknál intenzívebb színpalettáját mutatja be. A színek és változásaik fontos információkkal szolgálnak a Jupiter atmoszférájában játszódó folyamatokról.
Háromszáz méter magas megacunami söpört végig a Marson
Egy friss kutatás szerint nagyjából három és félmilliárd éve akkora aszteroida csapódott be az egy egykor volt marsi óceánba, hogy ennek nyomán háromszáz méter magas megacunami pusztított a vörös bolygón.
Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot
„Kicsi a bors, de erõs" – tartja a mondás, amelynek megállapítása hatványozottan igaz az ûrben hemzsegõ vörös törpecsillagokra. Bár tömegük csupán töredéke a Napénak, kitöréseik során mégis elementáris erejû pusztítást képesek okozni, ez a tény pedig már önmagában igen valószínûtlenné teszi a körülöttük keringõ bolygókon az élet megjelenését. Vagy tévedünk? Létezik-e bármilyen stratégia, amivel a sarjadzó földönkívüli organizmusok megvédhetik magukat? Egyáltalán, mitõl ilyen vadak és rombolók a vörös törpék? Többek között errõl is kérdeztük a szóban forgó égitesteket vizsgáló NASA-kutatás résztvevõit.
A világháborús bombák átmenetileg felmelegítették az atmoszférát
A második világháborúban a szövetségesek által ledobott bombák olyan erejûek voltak, hogy átmenetileg a Föld légkörének felsõ rétegét is felmelegítették - írja egy új kutatás nyomán a BBC News.
Kiderítették, miért volt ilyen szokatlan nyarunk
Erdõtüzek és melegrekordok Svédországban, aszály Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula az Alföldön. A különös nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erõsít fel, és minden valószínûség szerint gyakoribbá is tesz.
- címkék:
- klímaváltozás
- Nyár
- légkör
- forróság
- atmoszféra
- MTA
- Címkefelhõ »
Óriási lila szalag jelent meg az égen, nem tudni, mi lehet
2016 júliusában egy hosszú, lilán izzó sávot figyeltek meg Kanada északi részének égboltján. A különös jelenség a STEVE nevet kapta. Egy ideig azt hitték, a sarki fény része csupán, egy új kutatás azonban cáfolta ezt. A szakértõk arra jutottak, hogy egy, a tudomány számára ismeretlen képzõdménnyel van dolguk.
- címkék:
- sarki fény
- légkör
- atmoszféra
- rejtély
- Auróra
- Címkefelhõ »
Vasat és titánt rejt a pokoli bolygó légköre
Vasat és titánt rejt egy ultraforró bolygó légköre: a KELT-9b jelû gázóriás 650 fényévnyi távolságra van a Földtõl és egyike az úgynevezett "ultraforró Jupitereknek" - közölték szerdán a Berni és a Genfi Egyetem kutatói.
- címkék:
- légkör
- bolygó
- atmoszféra
- Vas
- titán
- gázóriások
- Címkefelhõ »
Meghökkentõ dolgot állít egy tudós a Holdról, élet lehetett rajta
Amikor Armstrong és Aldrin visszatért a Holdról, magukkal hoztak egy kõzetmintát az égitestrõl. Jobb félni, mint megijedni, gondolták a kutatók, ezért azonnal karanténba helyezték a mintát, nehogy véletlenül valami földönkívüli kórokozót hurcoljanak bolygónkra. Hamar kiderült, ilyen forgatókönyvtõl nem kell tartani, a Hold egyáltalán nem kedvez az élet megjelenésének. Egy új kutatás szerint ugyanakkor ez nem volt mindig így. Két olyan idõszak létezett a Föld égi kísérõjének történetében, amikor az élet számára kedvezõ feltételek uralkodtak az égitesten. Az életformák fejlõdhettek helyben, vagy átkerülhettek a Földrõl a Holdra.
- címkék:
- Hold
- élet
- légkör
- atmoszféra
- földönkívüli
- múlt
- Címkefelhõ »
Tudja-e, miért van lyuk az utasszállító gépek ablakán?
Igen, akármilyen furcsa is, a repülõgépek ablakán egy apró lyuk található, ami lehet, hogy ijesztõen hangzik, de az utasok biztonságát szolgálja ez az úgynevezett lélegzõ nyílás, derül ki Mark Vanhoenacker, a British Airways pilótájának a Slate magazinban megjelent cikkébõl.
Az évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszféráját
A bolygórendszerek keletkezésének és fejlõdésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Ûrügynökség a következõ M-osztályú - vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkezõ - tudományos küldetésének - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.
Melegebbek lehetnek a telek az Északi-sarkon, mint Európában
Szokatlanul kemény február köszöntött Európa nagy részére, és könnyen lehet, hogy egy ismétlõdõ folyamat elején állunk, paradox módon a globális felmelegedés miatt. Az egyre gyakoribb és hosszabb északi-sarkvidéki hõhullámok miatt a kutatók az eddiginél is pesszimistább klímaváltozási forgatókönyveket fogalmaznak meg - írta a The Guardian online kiadása.
Tudja-e, hogy hol mérték a legerõsebb széllökést a Földön?
A természet pusztítói erõi, a földrengések, a vulkánkitörések, a szökõárak és a szélviharok közös jellemzõje, hogy rengeteg energia szabadul fel bennük, ami a sûrûn lakott területeken gyakran katasztrofális következményeket okoz. A 2010. december 9-én az Országos Meteorológiai Szolgálat Kab-hegyi mérõállomásán mért 172 km/órás magyarországi abszolút szélsebesség-rekord azonban csak enyhe szellõnek számít az eddig mért legerõsebb széllökéshez képest.
Megkezdi a metángáz keresését a Marson az ExoMars
Miután befejezte a Mars felsõ légkörében végrehajtott teljes fékezési manõverét, az ExoMars európai-orosz kutatási projekt szondája hamarosan megkezdi a metángáz utáni kutatást a vörös bolygó légkörében - közölte az Európai Ûrügynökség (ESA).
Aggasztóak a légkör szennyezettségérõl küldött mûholdfotók
Elküldte elsõ felvételeit az Európai Ûrügynökség október 13-án felbocsátott Sentinel (Õrszem)-5P mûholdja a Föld légkörének szennyezettségérõl, köztük a nitrogén-dioxid-koncentráció nagyságáról az európai kontinens térségében, az indiai erõmûvek okozta légszennyezésrõl a dél-ázsiai térségben, a szén-monoxid globális eloszlásáról és az indonéziai Agung vulkán kitörésekor a légkörbe került kén-dioxid mennyiségérõl.
Földönkívüli élet rejtõzhet alig tizenegy fényévre tõlünk
Élet után kutatnak egy közeli, csupán 11 fényévre lévõ bolygón: egy hûvös, Földhöz hasonló méretû bolygót találtak a Naprendszer viszonylagos közelségében.
Évmilliók óta nem volt ilyen katasztrofális a helyzet
Rekordütemben növekedett és évmilliók óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2016-ban a légköri szén-dioxid-koncentráció - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szokásos évi jelentésébõl, amely szerint utoljára 3-5 millió évvel ezelõtt volt ilyen magas a légköri szén-dioxid-koncentráció, amikor a bolygó felszínének átlaghõmérséklete 3 Celsius-fokkal volt melegebb, a globális tengerszint pedig 20 méterrel volt magasabb a mostaninál.
Múltbeli madarak tollai bizonyítják a növekvõ légszennyezettséget
Múzeumokban õrzött madarak kormos tollaival szemléltetik az Egyesült Államok egyes részein tapasztalt 20. századi légszennyezettség mértékét a Chicagói Egyetem kutatói.
Meglepõ felfedezést tettek a Holddal kapcsolatban
Nagyjából 3-4 milliárd évvel ezelõtt saját légköre volt a Holdnak – derült ki egy új kutatásból.
- címkék:
- Hold
- gáz
- légkör
- vulkán
- atmoszféra
- Címkefelhõ »
Irányíthatatlanná vált az ûrállomás, le fog zuhanni a Földre
Elvesztették az irányítást egy kínai ûrállomás felett, ami így néhány hónapon belül belép a légkörbe – írja az IFL Science tudományos portál.
- címkék:
- Kína
- Föld
- ûrállomás
- atmoszféra
- zuhanás
- Címkefelhõ »
Elõször figyeltek meg hatalmas vihart a Neptunuszon
Hatalmas, csaknem Föld-méretû vihart fedezett fel a Neptunuszon egy elsõéves csillagászhallgató.
Elõször figyeltek meg hatalmas vihart a Neptunuszon
Forrás: NASA/JPL middle off 682 596 Ez a jelenség adhat magyarázatot a bolygó szokatlanul erõs mágneses terére.A Neptunusz légköre 80%-ban hidrogénbõl, 19%-ban héliumból 1 %-ban pedig metánból áll. A Neptunusz magas légköri felhõi fagyott metánból, az alsóbb 1-5 bar nyomású légrétegben hidrogén-szulfidból, ammóniából illetve ammónia-szulfidból, a még mélyebben találhatók pedig vízbõl állnak. Az óriásbolygó egy vasból, nikkelbõl és szilikátokból álló központi maggal is rendelkezik. Új galaktikus szuperhalmazt fedeztek fel indiai csillagászok http://www.origo.hu/tudomany/20170715-a-szuperhalmaz-az-univerzum-hataran-levvo-eddigi-legnagyobb-kepzodmeny.html ...
Gyermektelenséggel a globális klímaváltozás ellen
A kevesebb gyerek születése lenne a leghatásosabb egyéni módszer a klímaváltozás megfékezésére - derül ki egy svéd tanulmányból.
140 év óta ez volt a legmelegebb március
A feljegyzések mintegy 140 éve alatt elõször fordult elõ idén márciusban, hogy a havi átlaghõmérséklet több mint egy Celsius-fokkal volt magasabb a Földön az El Nino-jelenség hatása nélkül - közölte az amerikai nemzeti Óceán-és Légkörkutató Intézet (NOAA) legújabb jelentésében.
Elõször mutattak ki légkört egy közeli Föld-szerû bolygón
Elõször detektáltak légkört egy Naprendszeren túli Föld-szerû bolygón – írja a BBC. A felfedezés nagy elõrelépést jelent az idegen élet keresésében.
Tudja-e, hogy az ózondús levegõ valójában mérgezõ?
A köznyelvben az ózondús levegõt az egészséges, friss tiszta levegõvel azonosítják, azonban ez nem helyénvaló, ugyanis a troposzférában, elsõsorban a földfelszín közelében az ózon mérgezõ.
Napelemes repülõvel a sztratoszférába
Napelemes repülõgéppel akar feljutni a sztratoszféráig egy svájci kalandor, mindössze pár hónappal azután, hogy két honfitársa a világon elsõként megkerülte a Földet egy energiáját kizárólag napelemekbõl nyerõ repülõvel.
Tudja-e, hol fog bizonyosan felforrni a vére?
Az atmoszféra alsó, legsûrûbb légrétegét, a troposzférát követõ sztratoszféra nemcsak amiatt különleges, hogy e légrétegben – szemben a troposzférával – a hõmérséklet-csökkenés nem egyenletes, de itt található az Armstrong-vonal is, az a magassági szint, ahol a víz és a vér egyaránt felforr.
Ötven apró mûhold fog keringeni felettünk
Egy nemzetközi kutatócsoport 50 miniatûr, úgynevezett „CubeSat" szabvány szerint készült mûholdat igyekszik az ûrbe juttatni, hogy a kutatóeszközökkel bolygónk termoszféráját tanulmányozza.
- címkék:
- Föld
- ûrkutatás
- mûhold
- légkör
- atmoszféra
- Címkefelhõ »
Újabb sötét örvény a Neptunuszon
Sötét foltot szúrt ki a Hubble ûrteleszkóp a Neptunusz atmoszférájában. A képzõdmény egy, a planétán tomboló erõs viharról árulkodik.
- címkék:
- Neptunusz
- vihar
- légkör
- atmoszféra
- Címkefelhõ »
Fél évszázados rejtélyt oldhattak meg a csillagászok
Ötvenéves rejtélyt oldhattak meg bostoni kutatók: minden hajnalban, 150 kilométeres magasságból a földrõl érkezõ radarjelek egy részét visszaveri valami. Mostanáig nem tudták a szakemberek, pontosan mi lehet ennek a jelenségnek a forrása.
Gravitációhullámokat észlelhettek a Plutón
Gravitációhullámokat fedezhettek fel a Pluto légkörében - a jelenséget eddig egyedül a Földön, a Marson és most már a Plutón sikerült megfigyelni, és a feláramló levegõhöz van köze.
Mások a mai felhõk, mint az ipari forradalom elõttiek
A modern kori légszennyezés olyan mértékben befolyásolja a felhõképzõdést, ami felboríthatja az eddigi klímaforgatókönyveket. Ám nehéz megmondani, hajdanán milyenek voltak a felhõk.
Felfedi titkait a Plútó ismeretlen rendszere
Nemrég a Plútó csupán egy ismeretlen égitest volt számunkra a távcsövek felvételein, azonban a New Horizons küldetés és eredményei teljesen átformálták képünket a törpebolygóról és kísérõirõl. A tudományos eredményeket a héten publikálták a NASA kutatói, amelyekbõl egy izgalmas, új világ képe rajzolódik ki.
Ezért kék színû a nappali égbolt
Talán nincs is szebb látvány, mint a kristálytisztán ragyogó égbolt. De vajon miért kék színû az ég, amikor a levegõ színtelen?
Jó hír: hatékonyan csökkentjük a légszennyezést
A NASA megfigyelte, hogy egyes városoknak tíz év alatt hatékonyan sikerült csökkenteni a légkörbe jutó nitrogén-dioxid mennyiségét – ez reményt ad arra, hogy talán hasonló sorsra juthat a szén-dioxid-kibocsátás is.
Légköre lehet egy Földhöz közeli exobolygónak
Az eddig megfigyelt exobolygók közül a legközelebb van a Földhöz az az új égitest, amelyet májusban fedezett fel a Massachussettsi Mûszaki Egyetem tudóscsoportja, és amelynek légköre lehet.
Megvan, miért vált kietlen pusztasággá a Mars
Tudjuk, hogy a vörös bolygó valaha nagyjából úgy festhetett, mint a Föld – eddig azonban a csillagászok csak találgattak, hogy miért tûnhetett el a Mars vastagabb légköre. Úgy tûnik, a jelenségre a napkitörések adhatják meg a választ.
Kék az ég a Plutón
Újabb izgalmas információkat kaptunk a Plutóról, hála a New Horizonsnak: az atmoszféra kéknek látszik, a felszínen pedig vízjeget is találtak, igaz, egyelõre nem túl sokat.