Paraziták nyomait keresik a 14. századi hajóroncson

A svédországi Varbergben végzett ásatások során a régészek két középkori hajóroncsot fedeztek fel a 14. század közepéről. A roncsok a fogaskerekű néven ismert kereskedelmi hajók egyikét rejtik: az egyárbocos szállítóhajó a 12. században jelent meg először a fríz tengerparton, bár a „fogaskerék" elnevezést már a 9. században feljegyezték.

Jönnek a vikingek, és egy darabig el sem hagyják hazánkat

Különös helyzetben tették a sírba ezeket a viking kardokat

Az Akreologerna régészei két viking kori kardot tártak fel a svédországi Köping melletti Västmanland-ban végzett ásatások során. A kardokat egy késő vaskori temető régészeti vizsgálata során fedezték fel, amely körülbelül az időszámításunk szerint 600 és 1000 közötti időszakban keletkezett.

Időutazás a vikingek korába

Ezeket az egzotikus prémeket viselték státuszszimbólumként a vikingek

A PLOS ONE folyóiratban megjelent új tanulmányban a Koppenhágai Egyetem tudósai megállapították, hogy a hódprém a gazdagság szimbólumának és fontos kereskedelmi cikknek számított a 10. századi Dániában.

Stockholmi érdekességek, amikről eddig lehet nem is hallottatok!

Svédország első nukleáris reaktora, földalatti étterem, ahol megízlelhetjük a vikingek ételeit, halott svéd nemesek egy ház falán, egy morbid kiállítás koponyákkal és Stockholm legkisebb szobrocskája, ami nem Kolodko, hanem Eriksson. Ezeket az érdekességeket gyűjtöttük most egy csokorba.

Egy viking királynőé lehetett ez a kard

Egy viking kardot fedeztek fel a fémkeresők Norvégiában, ami új betekintést enged a múltbeli északi-tengeri utazásokba. A fegyvert három darabban találták meg a stavangeri Jåttå/Gausel területen, amely az 1883-ban felfedezett „Gausel királynő" sírjáról híres. De miről is van szó pontosan?

Itt rejtőzhet a Kékfogú viking király lehetséges temetkezési helye

A régészek a lengyel Wiejkowo faluból származó műholdas adatok alapján azonosították I. Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald dán király lehetséges temetkezési helyét. Harald 958-tól 986-ig volt Dánia királya, megszilárdítva uralmát Jütland és Zealend nagy részével. Nevéhez fűződik a skandináv országok egyesítése a kereszténység bevezetésével, aki a Blåtand (vagyis a kékfogú) becenevet egy elhalt foga miatt kapta, amelyet a krónikások sötétkéknek neveztek.

Vérengzés és vérfertőzés a Trónok harca stílusában

A korábban független filmekkel ismerté vált Robert Eggers-hez hozzávágtak közel száz millió dollárt és szabad kezet kapott, hogy megvalósítsa legújabb lázálmát. A végeredmény pedig egy kompromisszumokat hírből sem ismerő vikingkori bosszúhadjárat lett, válogatottan brutális jelenetekkel és művészi elbeszélésmóddal. Az Északi közel sem hibátlan alkotás, de tagadhatatlanul az év legszokatlanabb hollywoodi stúdiófilmje.

Amikor az angol király minden vikinget lemészárolt

1002. november 13-án Æthelred Unræd, Wessex angol királyság uralkodója elrendelte, hogy öljék meg az összes Angliában tartózkodó dán férfit. A drasztikus lépésre azonban nem szeszélyből szánta el magát: a királyi döntést mintegy kétszáz évnyi angolszász frusztráció és félelem előzte meg. A vikingek ugyanis évtizedek óta rajtaütésekkel és háborúkkal sújtották a szigetet, majd átvették az uralmat északon és ott letelepedtek. Æthelred király és népe mindezt egyre növekvő aggodalommal figyelte: attól tartottak, hogy a déli birodalom is hasonló sorsra juthat.