A világörökség része lett az erdélyi Verespatak

A világörökség részévé nyilvánította kedden az aranybányászatáról híres erdélyi Verespatakot és környékét az UNESCO Világörökség Bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán – közölte a Mediafax román hírügynökség. Ez azt jelenti, hogy a kanadai Gabriel Resources társaság romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation már biztos, hogy nem nyithatja meg az erdélyi településen a másfél évtizede tervezett aranybányáját. A cég román államot jelenleg szerződésszegés és az elmaradt haszon miatt peri Washingtonban, mintegy 4,4 milliárd dollár kártérítést követelve Bukaresttől. A nemzetközi jogvita kimenetelét az UNESCO döntéése ...

Románia visszavonja Verespatak világörökségi jelölését

Teodor Melescanu román külügyminiszter szerint Bukarest a törvényes eljárások megszegésével terjesztette fel az UNESCÓ-hoz Verespatak világörökségi jelölését.

Románia visszavonná Verespatak világörökségi jelölését

Románia visszavonná az UNESCO-tól azt a pályázatot, amelyet az év elején az előző kormány nyújtott be azzal a céllal, hogy nyilvánítsák az erdélyi Verespatakot a világörökség részévé.

Az UNESCO mentheti meg Verespatakot

Újabb fejezetéhez érkezett a verespataki aranybánya története: a most leköszönt román kormány a legutolsó munkanapján mégis a világörökség részének javasolta az UNESCO-nál Verespatakot, amely így megmenekül, mert átminősítése után a jövőben soha nem működtethető az aranybánya. A befektetést tulajdonló Gabriel Resources kanadai vállalat évek óta perben áll a román állammal, és négymilliárd dollár (1180 milliárd forint) kártérítést kért, amiért nem termelheti ki a verespataki aranyat cianidos eljárással.

Verespatakért gyalogol 3150 kilométert

Illés nem is akart részt venni a verespataki tiltakozáson

Nem vesz részt Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a vasárnapra tervezett megmozduláson Verespatakon. Ez korábban sem állt szándékában, neve előzetes egyeztetés nélkül került a programba – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. Illés Zoltán szerepel az akció felszólalói között, emiatt a román külügy magyarázatot kért a bukaresti magyar nagykövetségtől.

Román aranybányászok tiltakoznak Illés Zoltán ellen

Egy verespataki szakszervezet nyílt levélben kérte a román külügyminisztériumot arra, hogy foglaljon állást az ügyben, hogy Illés Zoltán magyar környezetvédelmi államtitkár vasárnap a verespataki aranybánya-terv helyszínére utazik.

Nem lesz aranybánya Verespatakon

Elvetette a román képviselőház kedden az új bányatörvény tervezetét, amelynek alapján a verespataki ciántechnológiás aranybánya-projektet is engedélyezhették volna.

Kiengedték az Origo fogva tartott riporterét Bukarestben

Hétfőn itthoni idő szerint 11 óra után rendőrök vitték el Horváth Nórát, az Origo riporterét Romániában, a verespataki bányaprojekt elleni tüntetés közben. Délután három óra előtt nem sokkal megkaptuk a hírt, hogy kiengedték munkatársunkat.

Megbénították a kolozsvári közlekedést a bányaprojekt ellenzői

Az úttestre ültek, és leállították a forgalmat vasárnap este Kolozsvár főterén a verespataki bányaprojekt ellenzői.

Ezrek tüntettek Bukarestben a ciános bánya ellen

Román parlamenti bizottság látogat a jövő héten Verespatakra, a civilek szombaton tüntetéssel hívták fel a képviselők figyelmét a tervezett aranybánya környezetvédelmi veszélyeire.

Tízezrek tüntettek a verespataki aranybánya ellen

Bukarestben 25 ezer ember tüntetett vasárnap a verespataki aranybánya megnyitása ellen. A bányanyitást tervező kanadai cég húsz alkalmazottja pedig elbarikádozta magát az egyik tárnában - ők a bánya megnyitását követelik.

Nem tetszik a kormánynak a verespataki aranybánya

Népszavazás lehet a verespataki aranybányáról

Románia elnöke szerint, ha nem sikerül elfogadtatni a társadalommal a tervezett verspataki aranybányát, népszavazást kellene kiírni róla. Traian Basescu ugyanakkor továbbra is támogatja a beruházást.

Tüntettek az aranybánya ellen

Több romániai nagyvárosban rendeztek tüntetést vasárnap az erdélyi Verespatakra tervezett ciántechnológiás aranybánya ellenzői, miután a héten a bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról.

A román miniszterelnök ellenzi a verespataki bányanyitást

A 13 éve húzódó verespataki aranybánya megnyitását Victor Ponta román miniszterelnök ellenzi, ezért ellene fog szavazni. Viszont a holtpontról most már el kell mozdítani az ügyet, ezért a parlamentnek döntenie kell - mondta. A kanadai Rosia Montana Gold Corporation világörökségi területen akar cianidos bányászatot folytatni az Erdélyi-érchegységben, környezetvédők eddig megakadályozták a teljes hegyek elbontásával járó bánya megnyitását. Az aranybányát Magyarország is ellenzi.

Veszélyben Verespatak és a berlini gázlámpák

Veszélyben Verespatak és a berlini gázlámpák

Basescu sürgeti a döntést a verespataki bánya ügyében

A román államfő azt várja az új, magyar nemzetiségű környezetvédelmi minisztertől, hogy vessen véget a bizonytalanságnak, és hozzon végre döntést a Verespatakra tervezett, a cianidos technológia miatt bírált bányáról.

Tavaszig döntenek a verespataki aranybányáról

Legfeljebb két ülésre van még szüksége a román kormány szakértői bizottságának, hogy elbírálja a verespataki aranybánya miatt benyújtott környezeti hatástanulmányt.

Szállodafoglalók a verespataki aranybánya ellen

A kolozsvári volt Continental hotel épületét "foglalták el" román civil szervezetek.

Minimumra kell leszorítani a cianidszennyezést Verespatakon

Azt kéri a Verespatakra aranybányát tervező kanadai-román vegyesvállalat, hogy egy liter zagyban annyi legyen a cianid, mint az európai uniós határérték fele. A román környezetvédelmi minisztérium ez is túl sok. A cégnek több mint félezer kérdést kell megválaszolnia a társadalmi vitában.

Kell az arany Romániának, az elnök újabb bányanyitásokat támogat

Románia a következő időszakban a Verespatakon tervezett aranybánya mellett még két másikat is megnyit Basescu államfő szerint.

Trágárkodás szítja az indulatokat a verespataki aranybánya körül

Obszcén szövegeket idéztek egy színdarabból a verespataki unitárius templomban a Szénafesztiválon, ami ellen a helyi cianidos aranybánya megnyitását szorgalmazó céghez köthető kulturális egyesület közleményben tiltakozott. A Szénafesztivált szervező környezetvédő egyesület szerint félreértés történt, vezetőjük politikai támadást sejt a közlemény hátterében.

Magyarország nem tudja meggátolni a verespataki beruházást a román miniszter szerint

Borbély László kijelentette: Magyarországnak nem kell semmilyen "engedélyt adnia" Romániának Verespatak kérdésében, mert Románia szuverén állam.

Már csak egy engedélyen múlik a gigantikus verespataki aranybánya megnyitása

Európa legnagyobb aranybányája nyílhat meg Verespatakon, ha a román kormány a határozott magyar ellenzés dacára is áldását adja a beruházásra. A kitermeléshez több mint tízszer annyi mérgező cianidvegyületet használnak majd, mint Európa összes aranybányájában együttvéve. A döntés kulcsszereplői a bukaresti kormány magyar tagjai.

Be akarják tiltatni a cianidos bányászatot a zöldek

A cianidos bányászat betiltását szorgalmazta az EU környezetvédelmi biztosánál több mint száz európai uniós környezetvédő szervezet.  

A verespataki bányászcég bejáratához láncolták magukat a Greenpeace aktivistái

A Verespatakon aranybáényát tervező kanadai cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bukaresti irodaházának bejáratához láncolta magát 15 Greenpece-aktivista. A környezetvédők az aranybánya előkészületeit akarják megakadályozni. Romániában egyre nagyobb az RMGC tervének politikai támogatottsága, az engedélyezésiu eljárások várhatóan hamarosan újrakezdődnek.

Politikai hátszéllel támasztanák fel a verespataki bányát

Egyre nagyobb a politikai támogatottsága Romániában a verespataki aranybánya megnyitásának, miközben az ellenzők tábora zsugorodik, és a kanadai hátterű Rosia Montana Gold Corporation tervét már az RMDSZ sem kritizálja olyan hevesen, mint korábban. A beruházó több mint tíz éve kampányol azért, hogy megnyithassa Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányáját, ahol ciános technológiát alkalmazna, és az eddig különféle bírósági eljárásokkal, felfüggesztéssel megakasztott engedélyezési folyamat hamarosan újrakezdődik.

Nehézfémszennyezést észleltek a Marosba ömlő Aranyos folyón

A verespataki aranybányából eredő nehézfémszennyezés került a romániai Aranyos folyóba, amely a Maros mellékfolyója. A víz a megszokottnál is pirosabb, jelenleg az összetételét vizsgálják.

Népszavazást akar Verespatakról a román ellenzék

Országos népszavazás kiírását kezdeményezi a Romániában legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kelet-Európa környezeti szempontból legvitatottabb beruházásáról, az erdélyi Verespatakra tervezett aranybányáról.

Rossz üzlet a verespataki aranybánya, állítja a Román Tudományos Akadémia

Nehéz örökséget készül felvállalni a román kormány, ugyanis kész folytatni a környezetre rendkívül veszélyes verespataki aranykitermelési projektet, írja a Jurnalul National bukaresti napilap. A bánya ráadásul rendkívül rossz üzlet is az állam számára, mondja a Román Tudományos Akadémia. A beruházó azzal védekezik: be fogja tartani az EU szigorított bányászati előírásait.

Tiltakoznak a zöldek az aranybánya-párti román vezetés ellen

Titkosítani akarja a román államfő a verespataki bányanyitással kapcsolatos döntést azzal, hogy a nemzetbiztonsági kabinet elé akarja utalni az kérdést. Romániai környezetvédők tiltakoznak az ellen is, hogy az új bukaresti kormány egymilliárd eurós garanciával támogatná meg a ciántechnológia miatt súlyosan környezetrombolónak tartott aranybányát az Erdélyi-középhegységben.

Újraértékeli a román kormány a verespataki bányaberuházást

Szakértői vélemények alapján újra fogja gondolni a román kormány a verespataki aranybánya-beruházást - ez szerepel a hivatalba lépésre készülő kormány programtervezetében. Az arany kitermelésére készülő nagyvállalat 1997 óta próbálja megszerezni a szükséges engedélyeket a kitermeléshez, amely számos környezet- és műemlékvédelmi aggályt vet fel.

Győzelmet ünnepelnek a verespataki bánya ellenzői

Fellélegezhetnek a verespataki aranybánya ellenzői, miután egy román bíróság megsemmisítette a helyi tanács döntését, amellyel ipari övezetté nyilvánították az egész települést. A döntés miatt a beruházó vagy eláll a bánya tervétől, vagy előről kezdi az engedélyezési eljárást. Ez akár tíz évig is tarthat.

Nemet mondtak a verespataki bányára Fodorék

Több ponton is kidolgozatlannak és aggályosnak tartják a magyar környezetvédelmi tárca szakemberei a romániai Verespatakra tervezett aranybánya terveit, ezért bukaresti tanácskozásukon azt javasolták a román kollégáknak, ne adjanak engedélyt a ciános bányászatra. Romániának figyelembe kell vennie az aggályokat, de Magyarország nem emelhet vétót, a döntést Bukarestben kell meghozni.

A kényes román témákat kerülte Gyurcsány

Kerülték a kényes kérdéseket a román-magyar együttes kormányülésen. Bár tíz különböző témában írtak alá közös nyilatkozatot, nem érintették a romániai kisebbségi törvényt, Verespatakról pedig hivatalos óvatossággal beszéltek. Gyurcsány közölte, Magyarország csak részlegesen nyitja meg munkaerőpiacát, és megjegyezte azt is, a focit irigyli a románoktól.

Magyar nem a verespataki hatástanulmányra

A Romániának küldött hivatalos véleményében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nem javasolja elfogadásra a Verespatakra tervezett aranybánya környezeti hatástanulmányát. A bevont szakértők véleménye szerint a hatástanulmány téves alapkövetkeztetéseket tartalmaz, illetve az alapvető hiányosságok miatt nem javasolható elfogadásra.

Kinevették, és megizzasztották az aranybányászokat

Kilenc óra vita után sem tudta meggyőzni a romániai Verespatakon aranybánya nyitását tervező Rosia Montana a hazai környezetvédő- ket arról, hogy hiába alkalmaznak ciános technikát, a 2000-es tiszai katasztrófa nem ismétlődik meg. Egyes környezetvédők korlátoznák a világban az ékszerviseletet, a bányaépítők szerint a románokat jobban érinti a tervezett bánya, mégis a magyarok kérdezik a "legnagyobb hülyeségeket". Az [origo] tudósítója végigülte a verespataki bányanyitásról szóló, derültségtől sem mentes budapesti közmeghallgatást.

Gyurcsány nem fogadja el a Greenpeace ajándékát

Nem áll módjában elfogadni a civil szervezet ajándékát - áll Gyurcsány Ferenc, a Greenpeace vezetőjének írt levelében, annak kapcsán, hogy a környezetvédő szervezet egy négyzetméternyi földet vásárolt a miniszterelnök részére a romániai Verespatakon

Megkapta Gyurcsány a zöldektől a verespataki telket

Hivatalosan is odaajándékozott a Greenpeace egy verespataki földdarabot Gyurcsány Ferencnek. Az egy négyzetméteres, szimbolikus telekajándékkal a zöld szervezet arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ha felépül a bánya Verespatakon, az a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló ökológiai katasztrófával fenyeget.

Földet vett Gyurcsánynak a Greenpeace

Egy négyzetméternyi földet vásárolt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részére a Greenpeace Magyarország a romániai Verespatakon - tájékoztatta a Népszabadságot Mózes Szabina, a zöldszervezet sajtószóvivője. A verespataki aranybánya-beruházás ellen küzdő Alburnus Maior nevű helyi zöldszervezet fél évvel ezelőtt indított akciójához csatlakozott a magyar partner. Az Alburnus Maior neves személyiségek nevében vásárol földet, így kérve segítségüket -írja keddi számában a napilap.

Évekig nem épülhet bánya Verespatakon

Felfüggesztette Románia a verespataki aranybánya engedélyezési eljárását a Greenpeace környezetvédő szervezet közlése szerint. Így ha a beruházó folytatni akarja a projektet, akkor az összes engedélyt újra be kell szereznie, ami évekig is eltarthat. A magyar kormány hivatalosan nem értesült a döntésről.

Idén nem lesz döntés Verespatakról

Valószínűleg idén nem születik döntés a verespataki aranybányáról, a beruházó cégnek ugyanis nincs esélye, hogy egy éven belül megszerezze az építkezéshez szükséges környezetvédelmi engedélyeket. A kanadai-román cég többek között nem számolt azzal, hogy az engedélyezési eljárásába Magyarországot is bevonják.

A románok egyezkednének Verespatakról

Románia felkérte a magyar kormányt és a hazai civil szervezeteket, hogy vegyenek részt a verespataki aranybánya engedélyezési eljárásban. Hétfőn pedig Magyarországra látogat a román környezetvédelmi miniszter, hogy a beruházásról tárgyaljon Persányi Miklóssal. A magyar kormány eddig nem kapott hivatalos tájékoztatást arról a beruházásról, ahol ugyanazt a ciános technikát alkalmaznák, mint a tiszai ciánkatasztrófáért felelős Aurul.

A világ legnagyobb aranykitermelője is bányászna Verespatakon

A világ legnagyobb aranykitermelő cége, az amerikai Newmont Mining Ltd. is részt vesz a romániai Verespatakra tervezett aranybánya építésében. A zöldek szerint a befektetők számától függetlenül, a ciános technológiát alkalmazó vállalkozás ellen akkora a tiltakozás, hogy az valószínűleg nem valósul meg. Közben a kanadai-román cég továbbra se nyújtotta be a bányászat megkezdéshez szükséges környezetvédelmi kérelmet.

Újabb ciánveszély-forrás - környezetvédők tüntettek Budapesten

A Magyar Természetvédők Szövetsége, a szegedi CSEMETE, a Greenpeace, a Rügyecskék Alapítvány, a Védegylet és további 26 magyar környezetvédő szervezet bejelentett tüntetést rendezett hétfőn, november 10-én délután 5 órakor Budapesten a kanadai nagykövetség előtt tiltakozva az ellen, hogy Kanada gazdasági kényszert gyakorol Romániával szemben a Verespatakra tervezett nyíltszíni ciános aranybánya megvalósításáért.

Zöldek tüntettek a kanadai nagykövetség előtt

Halloween-maskarákba bújt környezetvédők tiltakoztak hétfőn este Kanada budapesti nagykövetsége előtt egy kanadai cég által a romániai Verespatakra tervezett ciántechnológiás aranybánya ellen. A petíciót a nagykövetségen nem vették át.

Greenpeace-tüntetés a verespataki aranybánya ellen

Hatalmas aranybánya megnyitása ellen tiltakoztak a Greenpeace aktivistái a romániai Verespatakon. A bányában a tiszai ciánmérgezést okozó káros anyagok többszörösét használnák, ezért működése komoly veszélyforrást jelentene. A bányát megnyitni készülő cég több ezer embert telepíttetne ki, és templomokat romboltatna le az aranybánya előkészítésekor.