Már nem akar mindenképp kancellár maradni Schröder

Gerhard Schröder német kancellár hétfőn kijelentette: a szociáldemokrata párt (SPD) vezetésének kell eldöntenie, hogy továbbra is ragaszkodnak-e ahhoz, hogy ő legyen Németorszég következő kancellárja. A szeptember 18-i választáson minimális különbséggel vesztes SPD eddig folyamatosan magának követelte egy esetleges nagykoalícióban a kancellári posztot.

Ma választanak a drezdaiak

Vasárnap zajlik a németországi választások záró fordulója Drezdában. A város egyik körzetében egy haláleset miatt csúszott két héttel a választás. A szeptember 18-i szavazáson hajszálnyival nyertek a konzervatív pártok, az eredményt a drezdai voksok csak kis mértékben befolyásolhatják.

Polgármestert választ Boldogkőváralja

A drezdaiak eldönthetik a kancellár kilétét

Utólagosan szólítanak vasárnap az urnákhoz körülbelül 200 ezer választásra jogosult polgárt Drezdában, mert szeptember 18-án, miközben az ország többi részében választottak, a 160-as választókerületben (Drezda I) haláleset miatt elmaradt a szavazás.

Élőben alkudoznak a lengyel koalícióról

Nem vesz részt a lengyel koalíciós tárgyalásokon Donald Tusk, a lengyel Polgári Platform vezetője. Pártja csütörtökön kezdte meg a koalíciós tárgyalásokat a választásokon győztes Jog és Igazság párttal, Tusk azonban azt mondta, hogy ő az októberi elnökválasztásra koncentrál, ezért nem vesz részt az élő televíziós adásban közvetített koalíciós egyezkedésen.

Bezárták az utolsó független fehérorosz lapot

Felmondta a szerződéseket az utolsó nem állami ellenőrzés alatt álló napilappal a fehérorosz állami nyomdahivatal. A lap főszerkesztője szerint a jövőre esedékes választások előtt el akarták hallgattatni a független média utolsó képviselőjét.

Korlátozná a lengyel melegek jogait a győztes ikerpár

Eltiltaná a melegeket bizonyos szakmák gyakorlásától a vasárnapi lengyelországi választásokon győztes jobboldali-populista párt, a Törvény és Igazság (PiS) vezetője, kormányfőjelölt Jaroslaw Kaczynski. Ikertestvére, Lech Kaczynski, a PiS államfőjelöltje, Varsó polgármestere tiltotta be korábban a lengyel fővárosban a melegfelvonulást.

A hétvégén összeomolhat a lengyel baloldal

Újra politikai földcsuszamlás várható a vasárnapi lengyel választásokon. Az eddig kormányzó baloldali erők katasztrofális vereségre számíthatnak, a parlamentbe jutásra a túlnyomóan gazdasági reformokkal és korrupcióellenességgel kampányoló jobboldali pártok esélyesek. A kormányzásra is két jobboldali párt esélyes, jóllehet eredetileg koalíciót ígértek egymással.

Hivatalosan is a jobboldal győzött Lengyelországban

A szavazatok száz százalékának feldolgozása is megerősítette a Törvény és Igazság (PiS) vasárnapi lengyelországi választásokon elért győzelmét. A PiS 26,99, a második helyen végzett Polgári Platform pedig 24,14 százalékot szerzett. A két jobboldali párt a héten megkezdi a koalíciós tárgyalásokat.

Kazimierz Marcinkiewicz a lengyel miniszterelnök-jelölt

Kazimierz Marcinkiewicz 46 éves közgazdászt, a párt fő gazdasági szakértőjét jelöli miniszterelnöknek a vasárnapi lengyelországi választások győztese, a Jog és Igazságosság párt (PiS). Sokan Jaroslaw Kaczynskit várták a miniszterelnöki posztra.

Saron mellett állt ki a Likud Netanjahuval szemben

Borotvaélen táncoló győzelmet aratott Ariel Saron izraeli miniszterelnök Benjamin Netanjahuval szemben a kormányzó Likud párt központi bizottságában a pártelnöki, egyben kormányfőjelölti választások időpontjáról tartott szavazáson - jelentette hétfőn éjszaka az izraeli rádió és a közszolgálati televízió.

Képviselővé választották Lech Walesa fiát

Lech Walesa volt lengyel államfő fiát is parlamenti képviselővé választották a hét végi választásokon - derült ki a központi választási bizottság által közzétett részleges eredményekből.

Bukott a lengyel baloldal a választáson

Jobboldali koalíciós kormány alakul Lengyelországban a vasárnapi parlamenti választások után. Az éjféli részeredmények alapján a választásokat a jobboldali Jog és Igazságosság pártja (PiS) nyerte. A második az ugyancsak jobboldali Polgári Platform lett. Az eddig kormámyzó baloldali SLD csak a harmadik helyet szerezte meg, jelentős hátránnyal. A szavazáson a választópolgároknak csupán 38,3 százaléka vett részt.

Időhúzással szerezné meg a hatalmat Schröder

Tovább tart Németországban a kormányalakítási huzavona. Bár a két nagy párt közti minimális különbség miatt az egyetlen lehetőségnek továbbra is a nagykoalíció tűnik, a keresztény- és a szociáldemokrata párt (CDU, SPD) továbbra sem tud megállapodni arról, hogy ki vezesse az országot. Szívesen maradna a kancellári székben a szociáldemokrata Gerhard Schröder, a választásokon győztes konzervatívok vezetése azonban hétfőn bejelentette: csak Angela Merkel CDU-elnökkel az élen tudják elképzelni a nagykoalíciót. A helyzetet tovább bonyolíthatja a vasárnapra eltolt drezdai választás, ahol a baloldal megelőzni nem tudja ugyan a kereszténydemmokratákat, ...

Korrupció miatt bukik a lengyel baloldal

Parlamentet választanak vasárnap Lengyelországban. Minden bizonnyal az eddig kormányzó baloldal csúfos vereségre számíthat. Elemzők szerint csak az a kérdés, hogy a két jobboldali pártból melyik győz a választásokon.

Elégedetlenek az eredménnyel a német választók

A németek nyolcvan százaléka elégedetlen az egy héttel ezelőtti előre hozott parlamenti választások eredményével, de megint ugyanígy szavazna, ha most új választásokat tartanának - derült ki pénteken este egy felmérésből, amelyet a ZDF közszolgálati televízió ismertetett.

Később lép csak színre Orbán Viktor

Csak később szállna be aktívan a Fidesz választási kampányába Orbán Viktor pártelnök. A Népszabadságnak nyilatkozó Fidesz-politikusok szerint, ha a választások előtt mégis sor kerülne valamiféle váltásra, akkor a Fidesz miniszterelnök-jelöltje esetleg Martonyi János vagy Rogán Antal lehetne.

Mégsem lesz zöld-konzervatív koalíció Németországban

A német környezetvédők nem akarnak tovább tárgyalni a választásokon győztes konzervatív pártokkal. A zöldek szerint a  különbségek rendkívül nagyok a felek között, és a konzervatív pártok nem mutattak hajlandóságot programpontjaik felülvizsgálatára. Az egyik ellentét, hogy a környezetvédők folytatni kívánják az atomenergia kivonását az ország energiamérlegéből, míg a konzervatívok az atomerőművek működési tartamának meghosszabbítása mellett vannak.

Májusban lesz a választás

A Népszabadság által megkérdezett jogi szakértők szerint a parlamenti választások első fordulójának egyetlen számba jöhető időpontja: május 7-e. Ha az első forduló valóban ezen a napon lesz, Polt Péter legfőbb ügyész utódját még a jelenlegi parlament választja meg.

Csak Érd lehet megyei jogú város

Érd megyei jogú város lehet jövő ősztől, de további tizenegy város várhatóan nem kapja meg ezt a címet. Érd a következő önkormányzati általános választás kitűzésének napjától viselhetné hivatalosan is a megyei jogú címet, elsőként Pest megyében.

Koalíciós megbeszélések Németországban

Folytatódnak Berlinben a parlamenti választásokat követő koalíciós megbeszélések. A tárgyalások egyelőre csak puhatolózóak, hivatalosan csak később kezdődnek meg. A vasárnapi választáson kevesebb, mint egy százalékkal győztek a konzervatív pártok, de kormányzóképes többségre nem sikerült szert tenniük.

A Pentagon növeli az iraki amerikai kontingenst

Az Irakban szolgáló amerikai erők létszámának növelésére készül a Pentagon, meghosszabbítva egyes egységeknél a váltási időt, tekintettel a közelgő iraki választásokra - jelentette ki hétfőn a washingtoni védelmi minisztérium szóvivője.

Patthelyzet Németországban

Kevesebb mint egy százalékkal győztek a konzervatív pártok a német választásokon, de kormányzóképes többségre nem sikerült szert tenniük. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen összetételű kormány alakul, a konzervatívok és a szociáldemokraták is kijelentették, hogy minden párttal hajlandók tárgyalni, csak a Baloldali Párttal nem. Az eredményeknek külföldön egyedül a törökök örülnek, az európai sajtó kormányozhatatlan Németországtól tart.

Parlamenti választásokat tartanak Afganisztánban

Parlamenti választások kezdődtek helyi idő szerint vasárnap reggel Afganisztánban. A szavazás jelentős lépés a demokrácia kialakulása felé, a választást azonban az erőszak és a korrupcióval átszőtt lassú újjáépítés, valamint az afgánok csalódottsága árnyékolja be. A voksolás ideje alatt történtek kisebb erőszakos cselekmények, de a szavazás viszonylag békésen zajlik.

Tizenegy halott Afganisztánban

Tizenegyen, négy rendőr és hét lázadó halt meg különböző összecsapásokban szombaton Afganisztánban, egy nappal a parlamenti választások előtt. Az erőszakos cselekmények ellenére Hamid Karzai elnök, Jean Arnault afganisztáni ENSZ-különmegbízott és az Afganisztánba vezényelt amerikai haderő parancsnoka egyaránt bizakodó volt a választások sikeres lebonyolítását illetően.

Hétvégén választhatnak a csalódott afgánok

Vasárnap képviselőházi és tartományi tanácsi választásokat tartanak Afganisztánban. Erre 36 éve nem volt példa. Hiába jelentős lépés ugyanakkor a szavazás a demokrácia kialakulása felé, a választást a jelenleg is dúló erőszak és a korrupcióval átszőtt lassú újjáépítés, valamint az afgánok csalódottsága árnyékolja be.

Németország új parlamentet választ

Vasárnap tartják Németországban az előre hozott parlamenti választásokat. A közel 62 millió választásra jogosult szavazó az új összetételű Szövetségi Gyűlést, avagy parlamenti alsóházat választja meg. A szavazás kimenetele nemcsak Németország, hanem az Európai Unió szempontjából is meghatározó. Egyelőre nem tudni, mekkora a részvételi arány.

A németek szerint még nem lefutott a vasárnapi választás

Noha a vasánapi németországi előre hozott választásokon a győztesnek a konzervatív pártok (CDU/CSU) tűnnek, a németek nagy része nem tartja lefutottnak a szavazást. Egy felmérés szerint a megkérdezettek ötöde vélte úgy, hogy a választások már eldőltek, háromnegyedük szerint viszont még bármi lehet.

Három kabuli rendőrt öltek meg a tálibok

Egy rajtaütésben három rendőrt öltek meg a szélsőségesek Afganisztán fővárosában. Az ország déli részén pedig egy rendőrségi konvojra támadtak rá. A támadások célja a vasárnapi afgán választások megzavarása lehet.

Tóka Gábor: Nyilvánosan vitáztatunk romák és nem romák viszonyáról

Szó esett romákról, közvélemény-kutatásról, az amerikai választásokról és a fociról. Tóka Gábor, a CEU választói magatartással, közvélemény-kutatással foglalkozó docense, a Magyar Agora szakértője volt a Vendégszoba vendége.

Anarchia a Gázai övezetben

Többnapos fosztogatás és zűrzavar után csütörtökön az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai próbálnak meg rendet tenni a Gázai övezetben. A militáns szervezet a gyengének bizonyult palesztin hatóság helyett cselekszik. A gázai fejlemények komolyan gyengítik Mahmúd Abbász palesztin elnök és az általa vezetett Fatah mozgalom esélyeit a jövő januárban várható választásokon.

Hatalmas készültség védi az afgán választások biztonságát

Több mint 30 ezer külföldi katona mellett az afgán biztonsági erők mintegy százezer tagja felügyeli majd a választások biztonságát az ázsiai országban.

Újraéledhet az EU a német választásokkal

Szeptember 18-án tartják Németországban az előre hozott parlamenti választásokat. A szavazás kimenetele azonban nemcsak Németország, hanem az Európai Unió szempontjából is meghatározó. A kampánytémák között ugyanis a gazdasági és belpolitikai ügyek mellett hangsúlyos helyen állnak a külpolitikai kérdések is, és a két vezető erő éppenséggel nem egyformán vélekedik ezekről.

Schröder nem teljesítette célját

A szegény sorsú, apa nélkül felnövő marxista idealistából kifinomult ízlésű tévésztár-kancellár lett. Schröder 1998 óta kancellár, a második menete azonban már nem túl sikeres. A pangó német gazdaságot nem sikerült felráznia, ráadásul sok, hagyományosan a pártjához, az SPD-hez hű tartományban elvesztették a helyi választásokat.

Timosenko újabb kormányfői megbízatásra számít

A felmentett ukrán miniszterelnök, Julija Timosenko arra számít, hogy a márciusi választások révén ismét a kormány élére kerül. Egy amerikai hírügynökségnek adott interjúban szinte biztosra vettem, hogy hamarosan ismét a miniszterelnöki titulus hordozója lesz.

Exit poll: Az ellenzék nyerte a norvég választásokat

Az ellenzéki balközép pártszövetség nyerte a norvégiai parlamenti választásokat a választópolgároknak a szavazófülkéből való távozásakor történt megkérdezése alapján.

Mubarak újraválasztása ellen tüntettek

Körülbelül kétezren tüntettek az este Kairó utcáin Hoszni Mubarak újraválasztása ellen. George Bush amerikai elnök telefonon gratulált az egyiptomi elnöknek, egyik legfőbb közel-keleti szövetségesének. Ez volt az első, több jelölt részvételével tartott választás Egyiptomban, igen alacsony részvételi aránnyal. Mubarak a szavazatok 88 százalékát kapta, ellenfelei választási csalással vádolják.

Fölényesen győzött a japán kormányfő

Parlamenti abszolút többséget biztosító fölénnyel győzött Koidzumi jelenlegi kormányfő pártja Japánban az általános választásokon. Ha a hivatalos adatok is hasonlóak lesznek, tizenöt év óta először lesz olyan párt Japánban, amely önállóan tud kormányt alakítani.

Japánban megkezdődtek a választások

Megkezdődtek a parlamenti választások vasárnap Japánban, amelyek esélyese Koidzumi Dzsunicsiro kormányfő Liberális Demokrata Pártja (LDP). Az előrehozott parlamenti választást úgy tekintik, mint az elmúlt legkevesebb tíz, ha nem ötven év legfontosabb választását a szigetországban.

Ismét polgármestert választanak Gilvánfán

Időközi polgármester-választást tartanak vasárnap a Baranya megyei Gilvánfán. Az idén ez már a második választás a kis faluban, mert az év elején megválasztott polgármester motorbalesetben elhunyt.

Mubarak nyerte a választásokat

Minden jel szerint a volt elnök nyerte az egyiptomi választásokat. Mubaraknak most először kellett másik elnökjelöltekkel megmérkőznie.

A szerbek többsége előre hozott választást szeretne

Két év sem telt el a legutóbbi szerbiai parlamenti választás óta, de az ország polgárainak túlnyomó többsége előre hozott választást szeretne, és a legtöbben most is a Szerb Radikális Párt (SRS) kezébe adnák a kormányrudat.

Csökken a CDU/CSU előnye

Újabb közvélemény-kutatás mutatta ki Németországban a konzervatív (CDU/CSU) és a szociáldemokrata (SPD) tábor közötti különbség csökkenését, azt, hogy tíz nappal az előre hozott országos választások előtt a CDU/CSU szövetségesével, a liberális FDP-vel együtt nem képes abszolút többséget alkotni.

Szerénységet tanítanak a politikusképzőben

A választások előtti időszakra időzítik a pécsi egyetem három hónapos képzését, melyre politikusok vagy képviselőjelöltek jelentkezését várják. A program szervezői szerint a mai politikusoknak nagyobb szerénységet kellene tanúsítaniuk, és a tolerancia terén is van mit tanulniuk. Az egyetemen később egy komolyabb, másoddiplomát adó politikusképzést is indítanának.

Nagy kihívás a kisebb parlament

A négy parlamenti párt megfontolt tempóban készül a 2010-es választásokra. Várhatóan még hetekig egyeztetnek, hogyan legyenek kevesebben két kampánnyal később. A matematikai képletek vizsgálata közben érdekes szövetségek alakultak: az MSZP az MDF-fel, az SZDSZ pedig a Fidesszel érvel közösen. A képviselők fogyatkozásának fő tétje, hogy az egyéni vagy a listás szavazatok legyenek-e erősebbek.

67 nyertes MSZP-képviselő indul újra jövőre

67 szocialista jelölt indul a jövő évi választásokon abból a 79-ből, aki 2002-ben nyert választókerületében. A párt elnökhelyettese szerint jövőre több fiatal jelölt indul.

Hiller: győzelemre készülünk 2006-ban

Győzelemre készül a 2006-os választásokon a szocialista párt Hiller István pártelnök szavai szerint. A pártelnök az első választási felkészülést szolgáló MSZP-s találkozón beszélt erről. A területi listákat az év végéig fogadják el, miniszterelnök-jelöltet pedig jövő februárban neveznek meg.

Szeptember közepén választanak a németek

A német alkotmánybíróság is rábólintott a szeptember 18-i, előrehozott választásokra. A német parlament alsóházát július végén oszlatták fel.

A Pentagon csapaterősítést küld Irakba

Az Egyesült Államok ezerötszáz desszantost küld Irakba, hogy megerősítsék a biztonságot az októberi népszavazás és a decemberi választások idején - jelentette be a Pentagon.

A német kommunista állampárt utódja előretört

Az előrejelzések szerint akár 10 százalékot is szerezhet a német választásokon az egykori NDK állampártjának utódja, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS). A PDS már nem csak a keletnémet, hanem a nyugati területeken is egyre népszerűbb. Az egykori kommunista párt mind a kormányzó szociáldemokratákat, mind a legnagyobb ellenzéki pártot, a kereszténydemokratákat megfoszthatja a parlamenti többségtől.