Jégtömbök között repült el az űrszonda

Labda méretű jégtömbök között száguldott el múlt héten az EPOXI-űrszonda, miközben megközelítette a Hartley-2 üstököst. A NASA izgalmas, új eredményeket mutatott be a küldetésről.

Üstökösrandevú: először figyelték meg a kitörések forrásait

A NASA bejelentette a csütörtöki, igen látványos üstökösrandevú első tudományos eredményeit. Első alkalommal sikerült megállapítani, honnan indulnak ki az anyagsugarak egy üstökösmag felszínéről. Az EPOXI-űrszonda képei alapján két nagy, rücskös felszínű tömbből áll a Hartley-2 üstökös magja, amelyeket egy furcsa, porból felépülő nyak kapcsol össze.

Pazar képek jönnek az üstökösről

Mindössze 700 kilométerre közelítette meg a Hartley-2 üstököst az EPOXI-űrszonda. Megérkeztek az első, nagyon jó felvételek.

Két bizonytalan látnivaló: földközelben az üstökös, csúcson a meteorraj

Akkora a légköre, mint a Jupiter, és csak 18 millió kilométerre jár a Földtől. A P/Hartley-2 üstökös képe látványos a csillagászati felvételeken, azonban még sötét egű, zavaró fényektől mentes helyekről is nehezen pillantható meg. Aki az üstökös megpillantásáért mégis korán felkel, szerencsés esetben néhány meteort is láthat.

A Jupiternél is volt tűzijáték augusztus 20-án - újabb becsapódás

Augusztus 20-án egy kisebb kisbolygó vagy üstkösmag találhatta el a Jupitert. A Japánból megfigyelt felvillanást a bolygó légkörében megsemmisült égitest okozhatta. Hasonló jelenséget két hónappal ezelőtt is tapasztaltak.

Becsapódások is termelhették az élet molekuláit

Meglepő eredményt hozott egy új kutatás: a becsapódó üstökösmagok anyagában az ütközés pillanatában olyan kémiai reakciók zajlanak le, amelyek aminosavakat is termelhetnek.

Bányásszunk kisbolygókon!

Értékes fémek, kincset érő vízmolekulák, rakéták hajtóanyagaként használható összetevők - ezekkel szolgálnak a kisbolygók. Vajon utódaink ki fogják-e használni erőforrásaikat? És ha igen, vigyáznak-e más égitestek állapotára, vagy kizsákmányolják és tönkreteszik azokat?  

Az Androméda-köd, ahogy még nem láttuk: közölték az új űrtávcső első fotóit

Csillagok kék, porfelhők vörös színnel - röntgenfelvételhez hasonlóan lát a nemrég Föld körüli pályára állt WISE-űrszonda égi célpontjai belsejébe. Az új űrtávcső főleg hűvös égitestekre vadászik, és most közölt első felvételei látványosan bizonyítják tökéletes működését.

Üstökösöktől kaphatott légkört a Föld

Bolygónk légköre bizonyos fokig a Naprendszer távoli részeiből származhat - erre találtak bizonyítékokat angol kutatók ősi gázok összetételét tanulmányozva. A felfedezés alapjaiban változtathatja meg a légkör kialakulásával kapcsolatos régóta elfogadott elméletet. A kutatás Új-Mexikó mélyen eltemetett, mindeddig érintetlen lelőhelyein zajlott.

Ésszel járom be a Naprendszert!

A Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő magazinja, A Földgömb novemberi Naprendszer-különszámában hazai bolygókutató szakemberek mutatják be a planetológia legújabb eredményeit, látványos űrfelvételekkel illusztrálva. Napjaink űrszondáinak felvételei és terepi mérései olyan részletgazdagok, hogy a távoli világokat földtudományi módszerekkel is vizsgálhatják a kutatók. Hamarosan időszerűvé válik tehát a folyóirat Vámbéry Ármintól származó, 19. századi jelmondatának - "Ésszel járom be a Földet" - fiatalítása, valahogy így: "Ésszel járom be a Naprendszert!"

Magyar szíve van Európa egyik legizgalmasabb űreszközének

A világűr sötét némaságában egy üstökös száguld a Nap felé. Néhány éve egy űrszonda "üldözi", 2014-ben eléri és pályára áll körülötte, majd egy apró leszállóegység ereszkedik le róla az égitest fagyos felszínére. Ez lehet az első landolás egy üstökösmagon az űrkutatás történetében, amelynek előkészítésében több hazai űrkutató műhely is részt vállalt. A leszállóegység zord körülmények közötti hibátlan áramellátásáért a Műegyetem Űrkutató Csoportja  felel.

Tizenkét évig tartott fogva a Jupiter egy üstököst

A múlt század közepén a Jupiter befogott egy mellette elhaladó üstököst, amely tizenkét év múlva tudott kiszabadulni - számoltak be hétfőn a kutatók az Európai Bolygótudományi Konferencián Potsdamban. Ez csupán az ötödik alkalom, amelynek keretében egy "fogságba esett" üstököst azonosítottak.

Az élet egyik építőkövét fedezték fel egy üstökösmagban

A Wild-2-üstökös magjából származó mintában kimutatták a glicint. Ez az első alkalom, hogy aminosavat találtak egy üstökösmagban, amelyekből sok bombázhatta az ősi Földet az élet születésekor.  

Nem az üstökösmagok felelősek a nagy kihalásokért

A korábban becsültnél sokkal kevesebb üstökösmag csapódhatott a Földbe egy új modell alapján. A Jupiter és a Szaturnusz részben el is térítette a veszélyes kométákat, de azok eleve kevesebben lehettek, mint eddig feltételezték. Ennek megfelelően nem biztos, hogy a nagy kihalásokért üstökösmagok becsapódásai felelnek.

Az űrtávcső is lefotózta a Jupiteren történt becsapódás nyomait

A Hubble-űrteleszkóp is látványos felvételt rögzített a Jupiter légkörében a közelmúltban történt robbanás nyomairól. Az immár Föld méretű sötét folt anyagát az egyenlítővel párhuzamos szelek az elmúlt napokban elnyújtották.

Csendes-óceán méretű a Jupiter sebe

Mint arról korábban hírt adtunk, szinte napra pontosan 15 évvel a Shoemaker-Levy 9 üstökös darabjainak becsapódása után egy Csendes-óceán méretű sötét folt jelent meg a Jupiter légkörében. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a váratlan felfedezés az első feltételezéseknek megfelelően valóban hasonló okokkal magyarázható, mint a másfél évtizeddel ezelőtt megfigyelt esemény. A következő napokban folyamatosan figyelik a Jupitert a csillagászok.

Ismeretlen objektum csapódott a Jupiterbe

A NASA legfrissebb, július 20-i felvételein az látszik, hogy a Jupiter légkörébe egy ismeretlen objektum, feltehetően egy üstökös csapódott.

Ősi ütközés nyomát elemzik a Neptunuszon túl

A 2003 EL61 jelű égitest az egyik legelnyúltabb objektum a Naprendszerben, egyik irányban mért átmérője közel kétszerese az erre merőlegesen mérhetőnek. Két holdját és különös alakját egy ősi becsapódás hozhatta létre, amely sok jeges töredéket repített szét a Nepunuszon túli térségben.

Magyar eredmény: kitörések tüzében keletkeztek az üstökösök kristályai

Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete munkatársainak meghatározó részvételével működő nemzetközi kutatócsoport új magyarázatot talált arra, hol és hogyan keletkeztek az üstökösök kristályai. Eredményeiket a Nature közölte.  

A nap fotója: Napba hulló üstökös

Úszómedencényi vizet veszít negyedóránként a földközelben járt Lulin-üstökös

A Lulin-üstökös magjából elszublimáló, majd lebomló vízmolekulák vizsgálatából kiderült, hogy a kométa másodpercenként 3000 liternyi, azaz 15 percenként egy átlagos úszómedencényi vízzel egyenértékű anyagot veszít. Látványos felvételek a napokban földközelben lévő égitestről.  

Sötét helyről szabad szemmel sem esélyelen az aktuális üstökös: február 24-én földközelben a Lulin

Halvány, de érdekes üstökös jár bolygónk közelében, amely zavaró fényektől távol kisebb távcsövekkel is könnyen megpillantható. Tökéletes észlelési helyről pedig szabad szemmel is próbálkozhatunk - az égitest megtalálásához térképet is mellékelünk.