űrszonda
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Naprendszer peremén járunk
Október 19-én a NASA új űrszondát indított útnak: az IBEX a Föld körüli pályáról térképezi fel a Naprendszer peremvidékét, amelyen a Voyager-1 és Voyager-2 szondák a következő években haladnak majd keresztül.
Elindult az indiai Hold-szonda
Szerdán hajnalban, helyi idő szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Űrközpontból sikeresen elindult India első űrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körű nemzetközi együttműködés keretében zajlik, amelyből a NASA és az ESA több műszerrel is kiveszi a részét.
Lassul a Phoenix, készülődnek az új Mars-szondák
A gyengülő napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása előtt igen fontos megfigyeléseket várnak tőle a szakemberek. Eközben a következő szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményű marsjáró az élet utáni kutatásra.
Feltérképezték a Vénusz perzselő szeleit
Az európai Venus Express űrszonda új megfigyelései alapján minden korábbinál részletesebb, térbeli felmérés készült a Vénusz légkörének eltérő magasságú tartományaiban jelentkező szelekről.
- címkék:
- Vénusz
- űrszonda
- Venus Express
- Merkúr
- Címkefelhő »
Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera
A Rosetta-űrszonda pénteken este, közép-európai idő szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera működését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestről.
Bolygótudományi szeminárium Budapesten
Szeptember 4-én és 5-én, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve program keretében bolygótudományi szeminárium lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A magyar-japán együttműködés részeként szervezett, ingyenesen látogatható rendezvényen elsősorban a Naprendszer égitesteivel kapcsolatos hazai és távolkeleti kutatási eredményeket mutajták be.
Tovább dolgozhat minden idők legdrágább bolygókutató űrszondája
2008. június 30-án hivatalosan befejeződött a Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda elsődleges küldetése. A sikeres működésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.
Hókirálynő és lábnyom a Marson: máris jeget találhatott a Phoenix
Nem kizárt, hogy a vízjég és közvetetten az egykori élet nyomait kereső Phoenix közel jár első nagy felfedezéséhez: a NASA legutóbb közölt felvételein érdekes felület látható az űrszonda alatt, amely akár vízjég is lehet.
A Phoenix készül a nagy ásásra
Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó űrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgető Phoenix az első talajminta begyűjtéséhez készülődik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.
Megjöttek az első képek a Marsról
A hétfőn éjjel landolt Phoenix az első Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítőjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra előtt pár perccel megérkeztek az első felvételek az irányítóközpontba, majd később a NASA közölte az első színes képeket is.
Történelmi kép az űrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik űreszközről fotózva
Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerű látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter-űrszonda az űrkutatás története során elsőként örökített meg egy másik űreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfőn hajnalban landolt Phoenix volt.
Landolt a Phoenix-űrszonda a Marson
Hazai idő szerint hétfő hajnali 1 óra 53 perckor landolt a Phoenix-űrszonda a Marson. A leszállás minden eseménye rendben zajlott, a kritikus művelet sikerességét a Mars Odyssey is megerősítette. A NASA ezzel kiköszörülte azt a csorbát, amit a Mars Polar Lander eltűnése jelentett 1999-ben.
Mars-kutatás: egy korszak mérföldkövei képekben
A Phoenix-űrszonda néhány nap múlva leszáll a vörös bolygó északi poláris térségében, hogy mintát vegyen a vízjégtartalmú felszíni réteg anyagából, és részben feltárja a terület egykori lakhatósági viszonyait. Ez a küldetés jelképesen lezárja azt a több mint egy évtizede tartó korszakot, amelyben a víz és a formakincs-változások jelentették a Mars-kutatás fókuszpontjait, s megnyitja a biogén anyagok, illetve életnyomok terepi módszerekkel történő keresésének új, remélhetőleg még izgalmasabb időszakát.
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülődik a Phoenix
Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-űrszonda, az első leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetőségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsőséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén.
Már várják a Marson a Phoenix űrszondát
A Mars körül keringő három űrszonda is úgy változtatta meg a pályáját, hogy ideális helyzetben legyenek a Phoenix május 25-i érkezésének megfigyeléséhez.
Fél évszázada keresett jelenséget figyeltek meg a Napon - a hét asztrofotója
A Hinode napkutató űrszonda megfigyelései révén sikerült egyértelműen azonosítani azokat a régóta keresett mágneses hullámokat, amelyek a Nap külső légkörét felforrósítják.
Vulkánkitöréseket keres a Venus Express-űrszonda
A Vénusz légkörében a kéndioxid-koncentráció változását azonosították, ami akár vulkáni aktivitással is kapcsolatban lehet.
Szélsőségesen forró robbanást észleltek a Napon
A Hinode és az R-HESSI űrszondák megfigyelései alapján extrém magas hőmérsékletű napkitörést azonosítottak csillagunkon.
Fél évszázados az űrkorszak első nagy tudományos eredménye
A Földet övező sugárzási övezet felfedezése az űrkorszak első nagy tudományos eredménye volt. A Van Allen-öveket közel fél évszázada ismerjük, de sok részlet még ma is feltárásra vár. A tervek szerint a NASA 2011-ben két űrszondát állít pályára a sugárzási övek viharainak tanulmányozására.
Az Ulysses-szonda elhaladt a Nap pólusa felett
Az Ulysses-űrszonda immáron második alkalommal haladt el a Nap északi sarkvidéke felett, megvizsgálva a csillagunk poláris tartományaiból kiáramló gyors napszelet.
A Messenger-űrszonda elhaladt a Merkúr mellett
Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt űrszonda a Naprendszer legbelső bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfőn), magyar idő szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó első megközelítését.
A Voyager-2 a Naprendszer határán jár
Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe.
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzője Szegő Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrszondája által gyűjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
Látványos hold- és földfotók a japán Selene űrszondától
A Hold körüli pályán keringő japán SELENE szonda sikeresen tesztelte kameráját, és látványos fotókat sugárzott a Földre. Az amerikai Apollo-program óta nem örökítették meg, amint bolygónk felkel, illetve lenyugszik a Hold látóhatárához képest.
Tíz kép a tíz éve indult Cassini-űrszondától
1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens űrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idők legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevű óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.
Célpont a Hold: a közeljövő küldetései égi kísérőnkre
A japán SELENE-űrszonda elérte égi kísérőnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhető, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló űrverseny kezdődik.
Elindult a Dawn-űrszonda
Szeptember 27-én, magyar idő szerint 13:34-kor startolt a Dawn-űrszonda. Küldetésének célja a vulkanikusan átalakult Vesta kisbolygó, és a legnagyobb méretű aszteroida, a Ceres részletes tanulmányozása.
Készül a Hold felé az új japán űrszonda
2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan űreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérőnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.
Barlangok a Marson - a hét asztrofotója
A Mars Odyssey amerikai űrszonda felvételein felszín alatti üregek nyílásaira bukkantak. A barlangszerű képződmények az élet keresése szempontjából is fontos célpontok lehetnek.
Új eredmények a Hold fejlődéséről
Az európai SMART-1 űrszonda felvételeinek elemzésével a nagy holdi becsapódásos medencék fejlődéséről nyertek új eredményeket. A Holdon korábban ismeretlen oldaleltolódásokat, ún. transzform vetőket is azonosítottak egyes területeken.
Elindult az új Mars-szonda
Szombaton délelőtt, magyar idő szerint 11:36-kor a Phoenix-szonda megkezdte 10 hónapos útját a Mars felé. Az űreszköz egy Delta-2-es hordozórakétán startolt a floridai Cape Canaveral űrkikötő 17A jelű indítóállványáról.
A Mars-kutatás legújabb eredményei a Jövő Házában
2007-ben tovább folytatódik az űrkutatás és csillagászat iránt érdeklődők számára szervezett ismeretterjesztő rendezvénysorozat a budapesti Jövő Házában. Az utolsó alkalommal a Naprendszer-kutatás különösen izgalmas célpontjáról, a Marsról lesz szó, amelyet napjainkban 5 űrszonda vizsgál, s hamarosan útnak indul felé egy újabb amerikai leszállóegység is, hogy választ keressen az emberiség egyik legalapvetőbb tudományos kérdésére...
Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz
Már több kisbolygót is meglátogattak űreszközök, sőt az Eros felszínére a NEAR űrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlődéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.
Egyszerre két űrszonda figyelte a Vénuszt
A Venus Express mellett a Merkúr felé tartó MESSENGER-szonda is belső bolygószomszédunkat tanulmányozta.
Hatékony napszélriasztó rendszer
A SOHO napkutató űrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-előrejelző rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévő módszernek köszönhetően már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve űreszközöket.
Rejtélyes barlangnyílások a Marson
A Mars Odyssey által korábban azonosított, barlangszerű nyílásokat nemrég a Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda nagy felbontóképességű HiRISE kamerájával is vizsgálták.
Új felismerések a napszél viselkedéséről
A megfigyelések alapján régóta tudjuk, hogy bár a napszél sebessége változó, sosem csökken 260 km/s alá. A Wind űrszondának a napszél jellemzőiről 1995. és 2005. között rögzített adatait Justin Kasper (MIT) és kollégái dolgozták fel. A munka során a napszél sebessége és az összetétele között kerestek és találtak is kapcsolatot.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- műhold
- űrszonda
- Wind
- NASA
- MIT
- Sztereó
- Címkefelhő »
Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét
Az amerikai Mars Global Surveyor űrszonda meghibásodásához szoftverhibából kiinduló szerencsétlen események láncolata vezetett - közölte a NASA a legújabb vizsgálati eredményeket.
Mit jelent a hazai űrkutatásnak az első magyar űrturista?
Simonyi Károly közelgő űrrepülése az újságok címlapján szerepel, ám a hazai űrtevékenység eredményeiről ritkábban olvashatunk híreket. Pedig eredmények szép számmal vannak, és ezek sokszor nemzetközi figyelmet kapnak. Hazánk több űrprogramból is kiveszi a részét, és a magyar cégek már számos olyan műszert készítettek, amelyek jelenleg is különböző űrszondákon repülnek. Az első magyar űrturista indulása kapcsán Dr. Both Elődöt, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük.
Óriási jégkészletet találtak a Marson
Az európai Mars Express űrszonda felszín alá "belátó" radarja közel 4 kilométer vastag vízjégréteget talált a vörös bolygó déli sarkvidékén.
Film a legfurcsább napfogyatkozásról
A STEREO-B űrszonda olyan napfogyatkozást örökített meg, amelyet a Földről senki nem láthat. A filmen a Hold kis korongként vonul el a Nap előtt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- Nap
- űrszonda
- Hold
- Címkefelhő »
Fókuszban a Nap: ma kezdődik a Nemzetközi Heliofizikai Év
Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztő összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.
Üstököstörmelék bombázhatott meg egy korai Mars-szondát
Újabb elemzések alapján elképzelhető, hogy egy üstökösmag szétesése miatt létrejött meteorraj tagjai találták el 1965-ben a Mariner-4-űrszondát.
A Plútó-szonda a Jupiter mellett
A tavaly januárban felbocsátott New Horizons űrszonda mindössze egyéves utazás után már a Jupiter távolságában jár. Az óriásbolygó a tervezett mértékben lendített a szondán végső cépontja, a Plútó felé. A Jupiter-közelség során közel 700 különféle megfigyelést terveznek a szakemberek.
Sikeresen tesztelték a Rosetta-űrszondát a Mars közelében
Mint arról hétfőn már röviden beszámoltunk, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű üstököskutató űrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyűjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az űrszondán (az űrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanővernek is nevezik). A művelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.
Problémák az új Mars-szondával
Az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) a vörös bolygó körül keringő eddigi legsikeresebb űreszköznek tűnik, melynek pazar felvételeit már többször bemutattuk rovatunkban. A szonda által eddig lesugárzott teljes adatmennyiség már körülbelül 1000 CD-t töltene meg. Az elmúlt időszakban azonban komoly probléma jelentkezett kamerájánál, ami csökkentheti teljesítőképességét.
Felhők a Mars egén - a hét asztrofotója
A Mars Global Surveyor űrszonda méréseinek elemzésével első alkalommal készült áttekintő felmérés az éjszakai felhőzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig első alkalommal figyelte meg konvektív felhők kialakulását a Marson.
Sikeres hintamanőver a Holdnál
A STEREO-B űrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végső pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzőit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik előre az űr-időjárást.
Ismét felbukkant a marsi nyomkereső
"Régészet" Mars körüli pályáról: a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) nevű új amerikai űrszonda újabb pazar felvételén az 1997-ben landolt Mars Pathfinder leszállóegység és környezete látható.
Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától
A legújabb marsi keringőegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az űreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az űreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekről.