Készülnek az új mars-szondák

ExoMars néven 2011-re tervezik az első olyan európai Mars-szonda indítását, amely az ESA Aurora programjának "zászlóshajója". A tudományos vizsgálatok mellett a jövőbeli emberes expedíciók megvalósításának irányába mutató technológiai fejlesztéseket is tesztel.

A Mars története az ásványok alapján

A Mars Express űrszonda új adatai alapján a bolygó fejlődésének három eltérő időszakában keletkezett ásványokat azonosítottak. Az eredmények az esetleges ősi, marsfelszíni életnyomok megtalálásában is segíthetnek.

A Venus Express első képei

Nyilvánosságra hozták a Venus Express űrszonda első képeit, amelyek belső bolygószomszédunk sűrű, kavargó légkörének felhőit mutatják. Jól megfigyelhető a pólus körüli szerkezet, ami egyben az egyenlítővel közel párhuzamos felhősávokat jelent.

Pályára állt a Venus Express

Kedden reggel sikeresen a Vénusz körüli pályára állt az európai készítésű Venus Express űrszonda. Megfigyeléseinek fő célja, hogy megállapíthassuk, mi vezetett a rendkívüli üvegházhatáshoz és forrósághoz bolygószomszédunkon.

Pályára állt az új generációs Mars-szonda

Hazai idő szerint pénteken késő este sikeresen a vörös bolygó körüli pályára állt a NASA Mars Reconnaisance Orbiter nevű legújabb Mars-szondája, amely soha nem látott részleteséggel fogja feltérképezni a felszínt.

Úton van az első szonda a Plútó felé

2006. január 19-én, hazai idő szerint 20 órakor startolt a New Horizons szonda, az első űreszköz, amelyet a Plútóhoz küldött az emberiség. 2007 februárjában halad el a Jupiter mellett, és 2015. július 14-én érkezhet meg fő célpontjához.

Az első űrszonda a Plútóhoz

A legutóbbi jelentések szerint a NASA készen áll arra, hogy elindítsa New Horizons nevű űrszondáját a Plútóhoz - az egyedüli olyan, korábban nagybolygónak tartott égitesthez, ahová az emberiség még nem küldött űreszközt. A 9 éves utazás legkorábban január 17-én, hazai idő szerint 19.24-kor veheti kezdetét, egy Atlas 5 hordozórakéta indításával.

Csillagpor érkezett a Földre

A Stardust ("csillagpor") űrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer ősanyagát tartalmazó mintagyűjtő kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idő szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerű teljesítmény példátlan az űrkutatás történetében.

A Beagle-2 becsapódásának nyoma

A Beagle-2 űrszonda 2003. december 19-én vált külön a Mars Expresstől, majd hat nappal később kellett volna leszállnia a vörös bolygóra. A légkörbe sikeresen be is lépett, de többet nem adott hírt magáról. Elképzelhető, hogy a szonda becsapódásának nyomára bukkantak.

Ez történt 2005-ben a világűrben

Ismét startolt egy űrrepülőgép, üstökösmagot és kisbolygót "támadtak meg" űrszondák, egy új világ tárult fel előttünk a Szaturnusznál, és az eddigieknél mélyebben pillanthattunk be az Univerzum legnagyobb robbanásainak természetébe.

Sarki fények a Marson - a hét asztrofotója

A Mars Express és a Mars Global Surveyor űrszondák megfigyelései alapján, sok helyen jelentkeznek sarki fények a vörös bolygón. Az új radarmérések révén pedig először pillanthattunk be a felszín alá.

Egy marsi éve a Marson

A vörös bolygón érvényes naptár szerint, a Spirit marsjáró most ünnepelte első születésnapját. A Marson egy év 687 földi napig tart, tehát a mi naptárunk szerint már majdnem két éve működik az űreszköz.

Expressz indult a Vénuszhoz

Szerdán hajnalban Európa útnak indította újabb nagy bolygókutató űrszondáját. A Venus Express - amely a Marsot vizsgáló Mars Express ikertestvére - tíz év óta az első űreszköz, amelynek célpontja a szépséges, ám gyilkos planéta, a Vénusz.

Készülődik a Plútó-szonda

A NASA Plútó-szondája megérkezett a Kennedy Űrközpontba. Amennyiben a teszteken mindent rendben találnak, az űreszköz - ideális esetben - 2006 januárjában indul.

Mars: új folyások a felszínen

A Mars Global Surveyor űrszonda elmúlt években készült felvételein sok változást azonosítottak a vörös bolygó felszínén. Többek között a lejtőkön történt törmelékmozgásokat, új krátereket és a pólussapka zsugorodását sikerült megörökíteni. Most először fordult elő, hogy a felszíni folyásnyomokban is néhány éves szintű változást találtak.

Pályát módosított a marsszonda

A 2005. augusztus 12-én felbocsátott Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda sikeresen elvégzett egy fontos pályamódosítást a vörös bolygó felé vezető úton.

Gondok az Ősrobbanás körül

Egyre több kritika éri a Világegyetem keletkezésének Ősrobbanás (Big Bang) elméletét. A rejtélyes sötét energia kényszerű bevezetése után most az egyik legalapvetőbbnek vélt bizonyítékkal, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással is "problémák" vannak.

Elindult a legélesebb szemű Mars-szonda

A Mars Reconnaisance Orbiter augusztus 12-én, magyar idő szerint 13:44-kor startolt Cape Canaveralból. A szonda fél éves útra indul a Mars felé, amelynek felszínét minden idők legjobb felbontásával térképezi majd. A csütörtöki indítást a hordozórakéta egy hajtóanyag-detektorának hibája miatt halasztották el.

Meteor a Mars egén

A Spirit által a Mars egén megfigyelt fénycsík feltehetőleg nem a bolygó körül keringő űrszonda, hanem egy meteor nyoma. A szonda így "felzárkózott" az Opportunity mögé. Míg utóbbi az első meteoritot találta meg a bolygón, a Spirit elsőként örökített meg meteort az egén.

Megtalálták az öt éve elveszett Mars-szondát

Lehetséges, hogy végre sikerült megtalálni az 1999 decemberében elveszett Mars Polar Lander maradványait, valamint a Viking-2 felszíni egységét a Mars Global Surveyor űrfelvételein.

A Mars-kutatás európai eredményei

A Mars Express űrszonda már működésének első évében számos izgalmas felfedezéssel és rendkívüli eredményekkel bővítette Marssal kapcsolatos ismereteinket. A Mars Society összefoglalója az első tudományos konferenciáról.

Titan: az első színes felvétel és panorámakép

Újabb pazar képeket közöltek a Titánra pénteken leszállt Huygens űrszondától, amelynek küldetése máris az űrkutatás egyik legnagyobb sikertörténete. Az egyik kép már színeket is mutat, egy másikkal pedig madártávlatból körbe is tekinthetünk.

Magához tért a Deep Impact

A NASA legutóbbi helyzetjelentése szerint a Deep Impact üstököskutató űrszonda visszakapcsolt normál üzemmódba, és minden rendszere rendeltetésszerűen működik.

Biztonsági üzemmódba kapcsolt a Deep Impact

A NASA hivatalos jelentése szerint a közép-európai idő szerint szerdán este startolt űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolta magát.

Startolt az üstökösbe csapódó űrszonda

A Deep Impact űrszonda hatalmas mélyedést robbant egy üstökös felszínébe, így az égitest belső, a Naprendszer születése óta érintetlen rétegeit is tanulmányozhatja. Az űreszköz szerdán este sikeresen startolt Floridából.

Európa okos űrszondája elérte a Holdat

Az Európai Űrügynökség SMART-1 űrszondája jelenleg a pályára állás kritikus műveletét végzi a Hold körül. A fedélzeten lévő új technológiák eddig kitűnően vizsgáztak.

Pazar felvétel a Mars egyik holdjáról

Az Európai Űrügynökség Mars Express űrszondája ismét csodálatosan részletes képet továbbított a Földre.

Újabb lenyűgöző képek a Marsról

A vörös bolygó körül keringő Mars Express űrszonda 3 dimenziós képein a földi gleccservölgyekhez hasonló alakzatok láthatók. Eközben a felszínen vizsgálódó Spirit újabb ígéretes kőzeteket fúrt meg.

Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben

Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel legjobb módja üzenetekkel ellátott űrszondák küldése lehet. Nem kizárt, hogy számunkra is van már egy "küldemény" a Naprendszerben - írja két kutató a Nature-ben.

Jelentés az eltűnt Mars-szondáról

2003 decemberében a leszállás során megszakadt a kapcsolat a brit fejlesztésű Mars-szondával, a Beagle 2 leszállóegységgel. A küldetést irányító team most hozta nyilvánosságra hivatalos jelentését.

30 év után űrszonda indult a Merkúrhoz

Augusztus 3-án hajnalban elindult a NASA Messenger űrszondája a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. 30 éve ez lesz az első látogatás az égitestnél.

Képgalériáink

Tízezer fordulat a Mars körül

Az amerikai Mars Odyssey űrszonda, amely 2001. október 24-én állt pályára a Mars körül, megtette tízezredik fordulatát, amelyek során a Vörös bolygó térképezése volt a feladata.

Megérkezett minden idők legdrágább űrszondája

A Cassini-Huygens-űrszondapáros május 18-án belépett a Szaturnusz rendszerébe. Ezzel végéhez közeledik egy hat és fél éves utazás, s rövidesen megkezdődik az űrkutatás egyik legizgalmasabb fejezete.

Kína korábban megy a Holdhoz

Kína 2006 decemberében indítja első űrszondáját a Hold felé, azaz egy évvel korábban, mint tervezték - közölte Lüan En-csie (Luan Enjie), a kínai nemzeti űrügynökség vezetője.

Már egyedül utazik az üstökös felé a Rosetta

Egy Ariane-5 rakéta ma reggel 8.17-kor sikeresen a magasba emelte a Rosetta-űrszondát Kourou-ban (Francia-Guyana), majd 10.31-kor az űrszonda a terveknek megfelelően levált a rakétáról. Ezzel az Európai Űrügynökség (ESA) üstököskutató szondája megkezdte hosszú útját, hogy 2014-ben találkozzon a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel.

Startra kész az üstökösvadász

A régen várt indítással lezárul a tervezés, építés egy évtizedes szakasza és megkezdődik a szintén évtized hosszúságú várakozás. Az űrszonda tervezésében, építésében részt vett kutatók, köztük jó néhány magyar, izgatottan várják február 26-ikát.

Sikeresen kommunikált a Mars Expressz és a Spirit

Sikeres információcsere zajlott le a Mars Expressz európai űrszonda és a Spirit amerikai marsjáró laboratórium között - közölte csütörtökön Párizsban az Európai Űrügynökség (ESA).

A Mars Express megerősítette a vízjég jelenlétét

A 2003. december 25-én pályára állt európai űrszonda, a Mars Express folytatja sikersorozatát: megkezdte a műszeres vizsgálatokat, aminek egyik fontos eredményeként megerősítette, hogy a vörös bolygón vízjég van.

Stardust: sikeres üstökösrandevú

Az európai és amerikai marskutató szondák "inváziója" közötti pár napban egy másik, történelmi jelentőségű küldetés is csúcspontjához érkezett: a Stardust űrszonda január 2-án berepült egy üstökös kómájába és anyagmintát vett belőle, hogy 2006-ban visszahozza a Földre.

Mars, itt jön Európa! - A "támadás" időpontjai

December 25-én az Európai Űrügynökség Mars Express űrszondája megkezdi a pályára állást a vörös bolygó körül, a brit Beagle 2 leszállóegység pedig landol a felszínen. A fontosabb események tervezett időpontjai.

Erősödő porvihar fenyegeti a marsszondákat

Porviharok fenyegethetik a Mars felé tartó európai és amerikai űrszondákat, illetve ezek működését - figyelmeztetnek amerikai szakemberek.

Mars Express: az első kép a vörös bolygóról

A Mars felé közeledő európai űrszonda, a Mars Express elkészítette első felvételét a bolygóról, amelyet eddig nem látott perspektívából tanulmányozhatunk.

Fertőzésveszély a Marson

A japán Nozomi űrszonda megfertőzheti a Marsot, mivel ha továbbra is a jelenlegi pályáján marad, akkor december 14-én becsapódik a bolygóba - állítja egy japán napilap.

Kína a Hold ostromára készül

Kína 3-5 éven belül űrszondát állít Hold körüli pályára. Akárcsak Jang Li-vej űrhajóját, az űrszondát is a Hosszú Menetelés hordozórakéta egyik változatával bocsátják majd fel.

Lenyűgöző felvétel a Naprendszer legnagyobb hegyéről

A vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszonda újabb ínyencfalattal lepte meg a csillagászat és űrkutatás szerelmeseit.

Agyvelőhöz hasonló mintázat a Marson

A vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszonda újabb csodálatos képeit hozta nyilvánosságra szerdán a NASA.

Öt nap múlva elég a NASA sikerszondája

A Jupiter körül keringő legendás Galileo-űrszonda sorsa végleg megpecsételődött. A tervek szerint szeptember 21-én beereszkedik a Jupiter örvénylő felhőrétegeibe, ahol a súrlódás miatt fokozatosan felmelegszik, és elég.

Lépcsős piramis a Marson

Nem mindennapi természeti képződményt kapott lencsevégre a vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszonda.

Rejtélyes jelenség a Plútón

Valami váratlan dolog zajlik a Naprendszer legtávolabbi bolygóján, a Plútón. Bár a planéta távolodik a Naptól, légköre mégis vastagszik - pedig a csillagászok azt várnák, hogy a csökkenő hőmérséklet miatt fokozatosan vékonyodjon.