űrszonda
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Rövidesen becsapódik az amerikai Hold-szonda
A Hold fizikai környezetét tavaly ősz óta vizsgáló NASA-űrszonda, a LADEE április 21-én befejezi sikeres küldetését, és a 250 millió dolláros űrszonda a Hold túlsó oldalába csapódik. Szándékosan.
- címkék:
- Hold
- világűr
- űrszonda
- becsapódás
- Címkefelhő »
Hamarosan kiderül, mi van a Plútó felszínén
A NASA New Horizons űrszondája az egyik leggyorsabban száguldó űreszköz. Naponta másfél millió kilométert tesz meg, nyolc éve van úton, de már csak egy évet kell utaznia, hogy megérkezzék a Plútóhoz.
- címkék:
- Jupiter
- űrszonda
- Plútó
- New Horizons
- Charon
- Címkefelhő »
Jön a történelmi üstököstalálkozó
Közel tíz év utazás után rohamosan közeledik célpontja felé a Rosetta űrszonda. Ebben a hónapban kritikus részéhez érkezik a küldetése, mert két és fél évi hibernáció után kell feléleszteni.
Nagy volt a pezsgés az űrben, de az igazi dobások jövőre jöhetnek
Bővelkedett az óév az érdekes és fontos űreseményekben. A magánűripar oroszlánkörmeit mutogatja, az oroszok űrrepülőteret építenek, a kínaiak eljutottak a Holdra, Európa és Amerika inkább a tudományos programokban jeleskedik, miközben mindenki erőt gyűjt az évtized második felének még nagyobb ugrásaihoz.
Napokon belül landol Kína titokzatos holdjárója
Kína harmadik Hold-szondája, a Csang’e-3 már a Hold körül kering. A tervek szerint napokon belül sima leszállást hajt végre, és a Jáde Nyúl nevű holdjáróval vizsgálni kezdi égi kísérőnket. Mit lehet tudni a kínai holdprogramról?
- címkék:
- Kína
- Hold
- Hold-szondák
- űrszonda
- Jáde nyúl
- Címkefelhő »
Már a Holdon is van szupergyors internet
Lézer segítségével képes szupergyors sebességgel kommunikálni a NASA a Hold környezetét kutató szondájával. Megdőlt az űrbeli internetes adatátviteli rekord.
Az eddigi legjobb kamera megy az űrbe
Egymilliárd csillagot katalogizál öt év alatt a jövő hónapban induló Gaia űrszonda. Az eddiginél ezerszer gazdagabb és ezerszer pontosabb képet kapunk a Tejútrendszer felépítéséről.
- címkék:
- Tejútrendszer
- űrszonda
- ESA
- Gaia
- Címkefelhő »
Kiderül, mit láttak az Apollo-űrhajósok a Holdon
Az Apollo-űrhajósok évtizedekkel ezelőtt szokatlan fényjelenséget figyeltek meg a holdi napkelték előtt. Most a NASA űrszondát indított a jelenség pontos magyarázatának tisztázására.
Csodálatos jelenség - égi rózsa a Szaturnuszon
Mint egy hatalmas vörös rózsa, úgy fest a Szaturnusz északi sarkán lefényképezett vihar. A NASA egyik űrszondájának sikerült megörökíteni a lélegzetelállító természeti csodát.
- címkék:
- Szaturnusz
- NASA
- vihar
- űrszonda
- rózsa
- Cassini
- Címkefelhő »
Lehoznák a kisbolygókat az égről
A NASA egyik legújabb ötlete: Hold körüli pályára vontatna egy kisbolygót. Korábban szóba került, hogy a Földre is lehozható lenne egy ilyen égitest. Megéri az erőfeszítést a vállalkozás?
Kirúgta az űrprogram két vezetőjét az orosz elnök
Menesztette állásából szerdán az orosz űrprogram két vezető tisztségviselőjét Dmitrij Medvegyev. A hónap elején három orosz műhold is a Csendes-óceánba zuhant.
Magyar szíve van Európa egyik legizgalmasabb űreszközének
A világűr sötét némaságában egy üstökös száguld a Nap felé. Néhány éve egy űrszonda "üldözi", 2014-ben eléri és pályára áll körülötte, majd egy apró leszállóegység ereszkedik le róla az égitest fagyos felszínére. Ez lehet az első landolás egy üstökösmagon az űrkutatás történetében, amelynek előkészítésében több hazai űrkutató műhely is részt vállalt. A leszállóegység zord körülmények közötti hibátlan áramellátásáért a Műegyetem Űrkutató Csoportja felel.
Hazatérhet a kisbolygón landolt japán űrszonda
A Japán Űrügynökség sajtóközleménye alapján az Itokawa kisbolygón 2005-ben landolt Hayabusa űrszonda a számos technikai probléma ellenére 2010-ben visszatérhet a Földre.
Dönteni kell az új nagy űrkutatási célpontról: Titan vagy Europa?
Hamarosan döntés születhet egy az óriásbolygók térségébe induló új űrszondáról. A szakemberek a Titan részletes vizsgálata vagy az Europa felszín alatti óceánjának tanulmányozása között fognak választani.
Odakint az űrben 2008-ban
A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és űrkutatás területén. A Phoenix lett az első Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az első olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében először sikerült előrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az első Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.
Ritmikus kőzetrétegeket fotóztak a Marson - kép
A Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda sikeresen befejezte az első szakaszban kétévesre tervezett küldetését, amelynek során több adatot sugárzott a Földre, mint az összes korábbi Mars-szonda együttvéve. Az űreszköz jelenleg hibátlanul üzemel, és jó eséllyel éveken keresztül kering majd bolygószomszédunk körül.
Ballonok és repülőgépek is mennek majd a Marsra
Ballonokat és repülőgépeket is bevetnek a Mars kutatásában a következő évtizedekben. Bár a Mars Science Laboratory- és az ExoMars-roverek késéssel indulnak, a tervezőasztalon már körvonalazódnak a következő küldetések, amelyek 2020 körül első alkalommal hozhatnak majd anyagmintát a vörös bolygóról a Földre.
A felhők tetején a Vénusz atmoszférájában
A Venus Express űrszonda ultraibolya és infravörös felvételei alapján megbecsülték, hol vannak emelkedő és süllyedő gáztömegek a légkörben. Az új mérések alapján a felhők tetejének magasságát is sikerült a korábban ismertnél pontosabban meghatározni.
Egy szép nyár a Marson - befejeződött a Phoenix küldetése
Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-űrszonda küldetése egyértelmű siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelő életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következő nagy szonda már az élet nyomait keresi.
Hatalmas eltemetett gleccsereket találtak a Marson - kép
Régóta várt felfedezést jelentettek be a Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda radarvizsgálatai alapján: a bolygó gleccserjellegű, kőzetanyaggal borított felszínformáinak belsejét valóban jég töltheti ki.
A Naprendszer peremén járunk
Október 19-én a NASA új űrszondát indított útnak: az IBEX a Föld körüli pályáról térképezi fel a Naprendszer peremvidékét, amelyen a Voyager-1 és Voyager-2 szondák a következő években haladnak majd keresztül.
Elindult az indiai Hold-szonda
Szerdán hajnalban, helyi idő szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Űrközpontból sikeresen elindult India első űrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körű nemzetközi együttműködés keretében zajlik, amelyből a NASA és az ESA több műszerrel is kiveszi a részét.
Lassul a Phoenix, készülődnek az új Mars-szondák
A gyengülő napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása előtt igen fontos megfigyeléseket várnak tőle a szakemberek. Eközben a következő szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményű marsjáró az élet utáni kutatásra.
Feltérképezték a Vénusz perzselő szeleit
Az európai Venus Express űrszonda új megfigyelései alapján minden korábbinál részletesebb, térbeli felmérés készült a Vénusz légkörének eltérő magasságú tartományaiban jelentkező szelekről.
- címkék:
- Vénusz
- űrszonda
- Venus Express
- Merkúr
- Címkefelhő »
Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera
A Rosetta-űrszonda pénteken este, közép-európai idő szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera működését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestről.
Bolygótudományi szeminárium Budapesten
Szeptember 4-én és 5-én, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve program keretében bolygótudományi szeminárium lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A magyar-japán együttműködés részeként szervezett, ingyenesen látogatható rendezvényen elsősorban a Naprendszer égitesteivel kapcsolatos hazai és távolkeleti kutatási eredményeket mutajták be.
Tovább dolgozhat minden idők legdrágább bolygókutató űrszondája
2008. június 30-án hivatalosan befejeződött a Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda elsődleges küldetése. A sikeres működésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.
Hókirálynő és lábnyom a Marson: máris jeget találhatott a Phoenix
Nem kizárt, hogy a vízjég és közvetetten az egykori élet nyomait kereső Phoenix közel jár első nagy felfedezéséhez: a NASA legutóbb közölt felvételein érdekes felület látható az űrszonda alatt, amely akár vízjég is lehet.
A Phoenix készül a nagy ásásra
Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó űrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgető Phoenix az első talajminta begyűjtéséhez készülődik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.
Megjöttek az első képek a Marsról
A hétfőn éjjel landolt Phoenix az első Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítőjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra előtt pár perccel megérkeztek az első felvételek az irányítóközpontba, majd később a NASA közölte az első színes képeket is.
Történelmi kép az űrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik űreszközről fotózva
Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerű látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter-űrszonda az űrkutatás története során elsőként örökített meg egy másik űreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfőn hajnalban landolt Phoenix volt.
Landolt a Phoenix-űrszonda a Marson
Hazai idő szerint hétfő hajnali 1 óra 53 perckor landolt a Phoenix-űrszonda a Marson. A leszállás minden eseménye rendben zajlott, a kritikus művelet sikerességét a Mars Odyssey is megerősítette. A NASA ezzel kiköszörülte azt a csorbát, amit a Mars Polar Lander eltűnése jelentett 1999-ben.
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülődik a Phoenix
Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-űrszonda, az első leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetőségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsőséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén.
Mars-kutatás: egy korszak mérföldkövei képekben
A Phoenix-űrszonda néhány nap múlva leszáll a vörös bolygó északi poláris térségében, hogy mintát vegyen a vízjégtartalmú felszíni réteg anyagából, és részben feltárja a terület egykori lakhatósági viszonyait. Ez a küldetés jelképesen lezárja azt a több mint egy évtizede tartó korszakot, amelyben a víz és a formakincs-változások jelentették a Mars-kutatás fókuszpontjait, s megnyitja a biogén anyagok, illetve életnyomok terepi módszerekkel történő keresésének új, remélhetőleg még izgalmasabb időszakát.
Már várják a Marson a Phoenix űrszondát
A Mars körül keringő három űrszonda is úgy változtatta meg a pályáját, hogy ideális helyzetben legyenek a Phoenix május 25-i érkezésének megfigyeléséhez.
Fél évszázada keresett jelenséget figyeltek meg a Napon - a hét asztrofotója
A Hinode napkutató űrszonda megfigyelései révén sikerült egyértelműen azonosítani azokat a régóta keresett mágneses hullámokat, amelyek a Nap külső légkörét felforrósítják.
Vulkánkitöréseket keres a Venus Express-űrszonda
A Vénusz légkörében a kéndioxid-koncentráció változását azonosították, ami akár vulkáni aktivitással is kapcsolatban lehet.
Szélsőségesen forró robbanást észleltek a Napon
A Hinode és az R-HESSI űrszondák megfigyelései alapján extrém magas hőmérsékletű napkitörést azonosítottak csillagunkon.
Fél évszázados az űrkorszak első nagy tudományos eredménye
A Földet övező sugárzási övezet felfedezése az űrkorszak első nagy tudományos eredménye volt. A Van Allen-öveket közel fél évszázada ismerjük, de sok részlet még ma is feltárásra vár. A tervek szerint a NASA 2011-ben két űrszondát állít pályára a sugárzási övek viharainak tanulmányozására.
Az Ulysses-szonda elhaladt a Nap pólusa felett
Az Ulysses-űrszonda immáron második alkalommal haladt el a Nap északi sarkvidéke felett, megvizsgálva a csillagunk poláris tartományaiból kiáramló gyors napszelet.
A Messenger-űrszonda elhaladt a Merkúr mellett
Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt űrszonda a Naprendszer legbelső bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfőn), magyar idő szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó első megközelítését.
A Voyager-2 a Naprendszer határán jár
Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 űrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az űreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erős mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az első emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe.
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzője Szegő Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrszondája által gyűjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
Látványos hold- és földfotók a japán Selene űrszondától
A Hold körüli pályán keringő japán SELENE szonda sikeresen tesztelte kameráját, és látványos fotókat sugárzott a Földre. Az amerikai Apollo-program óta nem örökítették meg, amint bolygónk felkel, illetve lenyugszik a Hold látóhatárához képest.
Tíz kép a tíz éve indult Cassini-űrszondától
1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens űrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idők legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevű óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.
Célpont a Hold: a közeljövő küldetései égi kísérőnkre
A japán SELENE-űrszonda elérte égi kísérőnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhető, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló űrverseny kezdődik.
Elindult a Dawn-űrszonda
Szeptember 27-én, magyar idő szerint 13:34-kor startolt a Dawn-űrszonda. Küldetésének célja a vulkanikusan átalakult Vesta kisbolygó, és a legnagyobb méretű aszteroida, a Ceres részletes tanulmányozása.
Készül a Hold felé az új japán űrszonda
2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan űreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérőnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.
Barlangok a Marson - a hét asztrofotója
A Mars Odyssey amerikai űrszonda felvételein felszín alatti üregek nyílásaira bukkantak. A barlangszerű képződmények az élet keresése szempontjából is fontos célpontok lehetnek.
Új eredmények a Hold fejlődéséről
Az európai SMART-1 űrszonda felvételeinek elemzésével a nagy holdi becsapódásos medencék fejlődéséről nyertek új eredményeket. A Holdon korábban ismeretlen oldaleltolódásokat, ún. transzform vetőket is azonosítottak egyes területeken.