Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók

Gondolkodtál már azon, hogy hogyan nézett ki egy híres, vagy épp csupán számodra ismert táj, épület 30, 50 évvel ezelőtt? Ha a válaszod igen, úgy imádni fogod a fejlődés gyönyörű vagy épp esztétikailag pusztító változásait bemutató képeit.

Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók

Egyetlen elképesztő animáción a világ városi lakosságának növekedése

Ha van a XX. század végének és a XXI. század elejének masszív, a világ gazdasági és össztársadalmi helyzetére jelentős hatást gyakorló trendje, akkor az a városiasodás robbanásszerűen lezajlott - és jelenleg is zajló - folyamata. A Visual Capitalist egyetlen látványos animáción mutatja be, hogyan növekedett a világ városainak népessége hét évtized alatt.

Bámulatos ábrán a világ nagyvárosainak növekedése

2016-ban 512 olyan város volt a világon, ahol a lakosság elérte az 1 millió főt. Ez nem mindig volt így, azonban az urbanizáció miatt ma már az emberek nagyobb eséllyel laknak városban, mint nem. Ázsia és Afrika elképesztő ütemben gyarapszik, míg Európában alig-alig figyelhető meg a népesség növekedése.

Megdöbbentő állapotok uralkodnak a brazil F1-es pályánál

A múlt hétvégi rablótámadásokra nem mentség, de magyarázat a látható szegénység a brazil F1-es pálya körül. A polgármester a privatizációtól remél javulást.

Ezek a világ legzöldebb városai

Érdekes projekt keretén belül méri a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), hogy mennyire zöld egy adott város. Párizst sokan a világ legszebb helyének tartják, de a felmérés szerint a francia fővárosnak még van hová fejlődnie.

Egy kontinens nagy lehetősége

Afrika jövőjét a következő három évtizedben jelentősen meghatározza majd, hogy miként alkalmazkodik a gyors urbanizációhoz. A jelenség elsőre ijesztő is lehet, de amennyiben a földrész országai jól kezelik a helyzetet, fontos lépést tehetnek egy stabilabb és virágzóbb jövő irányába.

Nagyot szólt Manhattan népességrobbanása

Látványos animáció készült az egykor kietlen sziget, Manhattan benépesítéséről. New Yorkot holland telepesek alapították a 17. század közepén; az első házak Manhattan déli csücskén, a Wall Street környékén épülhettek.

Rettenthetetlen madarak és óriás pókok a városban – evolúciós fordulópont?

Egy ideje már tudjuk, hogy az emberek és az általuk épített városok befolyásolják az ökoszisztémát, sőt bizonyos evolúciós változásokat is előmozdítanak. A jelek aprók, mégis meghökkentők. Például a városokban élő pókok nagyobbakká, a madarak szelídebbekké és bátrabbakká válnak vidéki társaikhoz viszonyítva.

Nem szabadulunk a nyestektől

A nyesteket sokan nem szeretik. Orgiákat rendeznek a padláson, elrágcsálják a vezetékeket az autókban. Ősszel különösen bosszantóak, pedig jobb megbarátkozni a gondolattal, hogy egyre többször találkozunk velük.

Mikor állunk le végre a szemeteléssel?

Magyarországon kéthavonta, az Egyesült Államokban havonta dob ki 60-80 kiló szemetet egy ember. A környezetszennyező anyagok közül a szilárd hulladékot termeljük a leggyorsabb ütemben, és ha minden így marad, a folyamat nem áll le a 22. században sem.

Furcsa világot tártak fel az elaltatott sünök

Rengeteg sün él a Margitszigeten, és szinte hemzsegnek rajtuk a Lyme-kórral fertőzött kullancsok. Az egyik sünről 238 élősködőt szedtek le a kutatók, akik sok mindenen meglepődtek, amikor a szigeti sünök különleges, zárt közösségét vizsgálták.

Nincs menekvés a nyestek elől

A legszűkebb réseken is átpréselik magukat, és hatalmas ramazurit csapnak a padláson a városi nyestek. Éjjelente járják az utcákat zsákmány után kutatva, és desszertként szívesen csócsálják meg az autók vezetékeit. A kétségbeesett autó- és háztulajdonosok pedig számos netes fórumon próbálnak megoldást találni ellenük, de a szakértő válasza elkeserítő.

Háromszorosra puffadnak a városok

A következő években összesen 1,2 millió négyzetkilométerrel, azaz 13 magyarországnyi területtel híznak a világ nagyvárosai, amelyekben már most is a Föld népességének fele él. Ezzel párhuzamosan a bolygó egyetlen hatalmas parkolóvá alakul.

Mit tegyünk, ha felénk csörtet a vaddisznó?

Jelentősen elszaporodtak a vaddisznók az utóbbi tíz évben, és jobb velük vigyázni, mert a vadbiológus szerint a malacait védő koca a legveszélyesebb emlősállat a magyar erdőkben. Mi a teendő, ha összetalálkozunk vele egy túra során?

Magasabb hangon dalolnak a nagyvárosi madarak

A madárdal is lépést tart a felgyorsult városi élettel, elődeikhez képest magasabb hangon igyekeznek hallhatóvá tenni magukat a mai verébsármányok.

Magyarországra is betörhetnek az erőszakos mókusok

Néhány évtizeden belül hozzánk is megérkezhetnek az intenzíven terjedő amerikai szürke mókusok, és rövid időn belül kiszoríthatják a vörös mókusokat. Az őshonos mókusoknál nagyobb és erőszakosabb állatok könnyen etetőgépnek nézhetik az embert, ha a parkokban rászoktatják őket az etetésre.

Rókák kóborolnak Vácott

Rókák jelentek meg Vác belterületén - erre a helyi polgármesteri hivatal közleményben hívta fel a lakosság figyelmét. A város főmérnöke az MTI-nek kedd délután azt mondta, hogy a lakossági bejelentések szerint 4-5 róka kóborolhat az utcákon, s a városvezetés többféle megoldást is fontolóra vesz.

Négy mázsa kenyeret dobálnak évente a Feneketlen-tóba

Napozóhelyért verseng az ékszerteknős a mocsári teknőssel, míg a tőkés réce nagyra nőtt díszpontyok elől próbálja megszerezni a vízbe szórt morzsákat a fővárosi Feneketlen-tónál. A XI. kerületi kis tavacska nemcsak a környéken lakók kedvelt sétálóhelye, de az élővilág számára is igazi zöld sziget a városban.

Nem lehet elbújni a zaj elől Budapesten

A közlekedési zaj akár másfél millió egészséges évvel is megrövidítheti az uniós polgárok életét, számszerűsítve pedig évi százmilliárd euró veszteséget okozhat. A budapesti zajszennyezés elrettentő mértékű - ezt mutatja az a stratégiai zajtérkép, amelyet minden uniós tagállamnak el kellett készítenie a zajcsökkentés érdekében. A most használt térképet 2012 június végéig kell frissíteni, de egyelőre nincs rá pénz.

A népesség öregedése jót tesz a Földnek

A városlakók több szén-dioxid kibocsátásához járulnak hozzá, fokozva a globális felmelegedést. Az elöregedés megrendíti a nyugdíjrendszereket, de jótékony hatással van a klímára. Az elöregedő társadalmak és a városiasodás jelentősen befolyásolhatja, mennyi üvegházhatású szén-dioxid kerül a légkörbe a következő 40 évben.