Bárcsak tényleg ilyen lenne Budapest

Török Ferenc blöfföl, de szívesen bedőlünk neki. A Senki szigete olyan, mint egy profi, energikus reklámszpot - csak épp másfél óráig tart, és sokkal több benne a Montaigne-idézet. Nincs valódi sztorija, nem mondja el, milyen Budapest a 2010-es években, emberi sorsokat sem skiccel föl, cserébe viszont olyan szuggesztív, vibráló színekkel és fénnyel átszőtt világot teremt, ami behúz, megdelejez.