Túl sok az arany a világ leggyorsabb számítógépében

Az amerikai Titan szuperszámítógép azért nem képes maximális teljesítményen működni, mert egyik fontos alkatrésze túl sok aranyat tartalmaz, ami instabillá teszi az üzemelést.

Késik a szuperszámítógépek forradalma

Egyre kevesebb esély van rá, hogy a számítástechnikusok egy új szupergép bekapcsolásával köszöntik az új évtizedet. A 2020-ra jósolt, a maiaknál ezerszer gyorsabb szuperkomputerek létrehozásához még dollármilliárdokra lenne szükség. Az asztali és a tudományos számítástechnika azonban nagyon eltávolodott egymástól, így a nagy chipgyártók nem látnak üzletet a dologban. Megtörik a szupergépek fejlődése?

Hatalmas rejtett óceánt találtak a Titanon

Tíz méter a dagálymagasság a Szaturnusz Titan nevű holdján. Az érdekes az, hogy ez nem a felszíni metántavakban jelentkezik, hanem az egész szilárd jégburok emelkedik és süllyed ilyen mértékben. A megfigyelés megerősíti a feltételezést, hogy az égitest felszíne alatt egy óceán van.

Törpének látszik a Naprendszer egyik óriásholdja

Újabb látványos felvételt készített a Szaturnusz körül keringő Cassini űrszonda. A gázóriás gyűrűje hatalmas árnyékot vet a felhőkre, két hold kíséretében.

Már tervezik az első Földön kívül üzemelő hajót

A jövő űreszközei között hajókra és tengeralattjárókra emlékeztető berendezések is lesznek, amelyek idegen világok folyadékaiban kutatnak élet után. Az Antarktiszon már tesztek is zajlanak, az oroszok épp a múlt héten húztak bele.

Fiatal magyar kutatónő vezeti a világ legkeményebb bolygólaborját

Egy fiatal magyar kutatónő közreműködésével először sikerült a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titanon uralkodó felszíni körülményeket előállítani egy földi laboratóriumban az Egyesült Államokban. A rózsaszín égből fekete hó hullik, a folyók mínusz 180 Celsius-fokon áramlanak.

Rangsorolták a leglakhatóbb idegen világokat

A Szaturnusz Titán holdját, valamint a Földtől 20,5 fényévre lévő Gliese 581g jelű bolygót tartja a leglakhatóbb idegen világnak egy nemzetközi kutatócsoport, amely az Astrobiology című folyóiratban publikálta tanulmányát.

Tavaszi metáneső hullik az egyik legfurcsább holdon

Hazánknál ötször nagyobb területen zuhogott nemrég a metáneső a Titan-holdon. A metánmonszunnak is nevezett jelenség alkalmanként hatalmas esőzéseket okoz a távoli égitesten, méghozzá annak sivatagos vidékein - ahol korábban folyadék nem mutatkozott.

Milyen lehet a földön kívüli élet?

Felismernénk-e egy földönkívülit, ha találkoznánk vele? Mai tudásunk alapján sok helyen uralkodnak olyan körülmények, amelyek arra hasonlítanak, mint amely a Földön az élet születésekor volt jellemző. De vajon lehet-e ezektől gyökeresen eltérő viszonyok között is élet?

Apadnak a Titan szénhidrogén-tavai

Évente egy métert csökken a Titan hold déli sarkvidékén lévő tavakban a folyadék szintje. A jelenséget a nyári erősebb párolgás okozhatja, amely alapján évszakos változások történnek a tavakban.

Rekordközelítés: a Cassini-űrszonda belemerült a Szaturnusz óriásholdjának légkörébe

Minden korábbinál közelebb, mindössze 880 kilométerre haladt el a Cassini-űrszonda a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan mellett. Ez volt az első alkalom, hogy űrszonda a hold ionoszférája alá jutott.  

Repüljön a Titan barlangjai és szakadékai felett! Animációs film készült

A vízjégből álló kőzeteket metánfolyók járják át a Szaturnusz Titan holdján. A folyamat barlangokat és egzotikus formákat hoz létre a fagyos felszínen. A szakemberek egy animációs filmet is készítettek, amelynek segítségével a távoli vidék felett repülhetünk.

Lehetséges, hogy az élet nyomait fedezték fel a Szaturnusz óriásholdján

Szélsőséges hidegben élő, acetilént evő, hidrogént belélegző és metánt kibocsátó életformák létezhetnek a Szaturnusz Titan nevű óriásholdján. A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda adatai összeegyeztethetők az elgondolással. A NASA kutatói a napokban számoltak be legújabb eredményeikről.

Láva fortyog a Jupiter holdján lévő tóban - kép

Kiszáradt krátertó a sivatagos Marson, metánnal teli tavak egy szaturnuszholdon és lávató egy jupiterholdon - egzotikus példák a Földről ismert alakzatokra, de más égitesteken. Tavak több helyen is találhatók a Naprendszerben, és akárcsak földi társaik, érzékenyen jelzik a helyi viszonyokat.

Ritka felvétel: gyűrű vágott ketté egy holdat

Folyóvölgyek a Földön kívül - kép

Kiszáradt völgyek a Marson, sötét szénhidrogének által vájt kanyonok a Titanon - érdekes példák arra, hogy a felszínen áramló folyadékok miként alakítják a tájat bolygónkon kívül.

Kijött a Halálcsillag az Endor mögül: látványos kép a Szaturnusznál

Történelmi fotó: egy másik világ taván is megcsillant a napfény

Egyedülálló felvételt készített a Cassini-űrszonda: a képen megcsillan a Titan egyik taváról visszavert napfény. Ez az első alkalom, hogy ilyen jelenséget megörökítettek a Földön kívül.

Az élet számára hasznos tápanyagokat találtak a Titan tavaiban

A Szaturnusz holdja, a Titan kiemelt célpontja az élet keletkezését megelőző folyamatok kutatásának. A Földön kívül csak itt hullámoznak tavak a Naprendszerben, e tavak vizsgálatával megismerhetjük azokat a különböző szerves vegyületeket létrehozó folyamatokat, amelyekhez hasonlóak az úgynevezett prebiotikus folyamatokban is megjelenhettek. Friss eredmények szerint metán- és etánkeverék hullámzik a hold sarki tavaiban, ahol egyéb kemikáliák, például acetilén is jelen lehetnek - mindez elvben tápanyagként is szolgálhat az élet számára.

Feltérképezték a Titan metánfolyóit

A fagyott és sziklakemény jégbe folyóvölgyeket mélyít a metán a Szaturnusz legnagyobb holdján. Az égitesten eddig azonosított folyóvölgyek eloszlásából német kutatók összerakták az égitest ma még hézagos térképét, amelyet a jelenleg zajló Európai Bolygótudományi Konferencián mutattak be. Kiderült, hogy a folyóvölgyek legtöbbje az északi sarkvidéken húzódik, ahol tavakat is összekapcsolnak. A kirajzolódó egyenetlen eloszlást helyi esőzések okozhatják.

Tükörsima tavat találtak a Titanon

A Titan egyik sötét sarki alakzatánál etánt azonosítottak, a terület felszíne pedig 3 milliméternél simább volt - mindezek együtt kétségtelenné teszik, hogy a képződmény a feltételezéseknek megfelelően egy folyékony szénhidrogének által kitöltött tó.

Folyós gázok és jéghomokdűnék - amerre fúj a szél a Naprendszerben

A szél sok égitesten hoz létre látványos alakzatokat a Földön kívül is. A Vénuszon a sűrű légkörben a gázáramlás majdnem víz alatti körülményekkel jár, míg a Marson szélsőségesen nagy dűnéket halmoz fel a ritka légkörben. A Szaturnusz óriásholdja, a Titan felszínén pedig jéghomok alkot halmokat, amelyeket szerves anyag fest sötétre.

A DNS építőkövei is létrejöhetnek a Szaturnusz óriásholdján, a Titanon

Egy földi laborkísérlet alapján a Szaturnusz Titan holdján a Nap lágy röntgensugaraitól adenin nevű molekula is keletkezhet, amely a DNS egyik építőköve. Minderre azonban akkor kerülhet csak sor, amikor meteoritbecsapódás vagy vulkánkitörés nyomán átmenetileg folyékony víz jelenik meg a holdon.  

Talajmetán folyik a Titanban

Kiderült, hogy a Szaturnusz óriásholdjának, a Titannak erősen lapult az alakja a két sarkvidékén. Elképzelhető, hogy ezért mutatkoznak itt a metántavak: a folyadék ezen a vidéken a mélyedésekben bukkan a felszínre, létrehozva a térségben megfigyelt tavakat.  

Szerves anyagok egy születő bolygórendszerben

Az általunk ismert élet keletkezéséhez szükséges szerves anyagokat azonosítottak egy születő bolygórendszerben, a csillagot övező anyagkorongban.

Molekulagyár a Titan felsőlégkörében

A Szaturnusz Titan nevű óriásholdja nem csupán a csillagászokat és a bolygókutatókat, de a biológusokat is foglalkoztatja. Az égitest légkörében ugyanis olyan kémiai reakciók zajlanak, amelyekhez hasonlók a Földön, az élet kialakulása előtt történhettek. A Cassini-szonda újabb megfigyelései alapján a hold felsőlégkörében aktív kémiai folyamatok zajlanak, egészen 1000 kilométeres magasságig.

Kaszpi-tenger méretű tó nyoma a Titanon

A Cassini-űrszonda megfigyeléseiből összeállt kép alapján a Szaturnusz Titan nevű óriásholdjának egyenlítői vidéke száraz, homoksivatagos jellegű, míg tavak és folyók a két sarkvidéken jellemzők.

Hatalmas hegyvonulat a Titanon

A Cassini-űrszonda infravörös felvételeinek és radarméréseinek kombinálásával minden korábbinál pontosabb képeket és domborzatmodelleket nyertek a Szaturnusz Titan nevű óriásholdjának felszínformáiról. Az egyik legérdekesebb eredmény egy tektonikus eredetű hegyvonulat azonosítása.

Szerves köd a Titanon és az ősi Földön

Újabb kísérlet erősítette meg, hogy a jelenlegi Titan légkörének szerves ködéhez hasonló anyag az ősi Földön is előfordulhatott. Ez nem csak bőséges tápanyaggal borította be a felszínt, de fontos szerepet játszott a légkörön áthatoló ultraibolya sugárzás megszűrésében, így erősen befolyásolhatta bolygónk klímáját is.

Mégis lehetnek tavak a Titanon

A Cassini-szonda új radarmérései alapján mégis elképzelhető, hogy vannak szénhidrogéntavak a Titanon.

Metántavak helyett homoktengerek a Titanon

A legújabb eredmények fényében nem folyékony metán, hanem sötét homok alkotja a korábban tengereknek és tavaknak gondolt vidékeket a Titanon.

A metán forrása a Titanon

Egy új modell szerint a Titan légkörében lévő metán három nagy ciklusban jutott ki a hold belsejéből. Ma a legutolsó időszak lecsengését láthatjuk, amikor még szivárog ugyan a metán a légkörbe, de annyi már nincs belőle, hogy hatalmas tavakat, tengereket töltsön meg - ez megmagyarázza az egyes észlelések között mutatkozó látszólagos ellentmondást.

A Titán légkörzésének titka

Először sikerült olyan számítógépes modellt készíteni, amely kielégítően magyarázza a Szaturnusz Titan holdján megfigyelt felhők keletkezési helyét.

Az eddigi legszebb tengerpart a Titanon

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda olyan alakzatokat örökített meg a Titanon, amelyek minden korábbinál jobban emlékeztetnek tengerpartokra. Sajnos még ez sem elég a vita eldöntésére: vannak-e jelenleg folyékony metánfolyók és -tavak az óriáshold felszínén.

Az első tó nyoma a Titanon

Az eddigi legbiztosabb "tójelölt" nyomát figyelte meg a Titanon a Cassini-űrszonda.

Tavak helyett vulkánok a Titanon

A Szaturnusz óriásholdja továbbra is számos rejtélyt tartogat. Még mindig nem lehet eldönteni, léteznek-e a felszínen metántavak és metántengerek, miközben érdekes vulkáni alakzatokat fedeznek fel.

Az első teljes mozaikképek a Titan felszínéről

Az európai Huygens-űrszonda 2005. január 14-én ereszkedett le a Szaturnusz óriásholdja, a Titan légkörébe. A körülbelül két és fél órán át tartó leszállás során fedélzeti kamerájával felvételeket készített a leszállóhely környezetéről. A felvételekből összeállított első teljes mozaikképet nemrégiben hozták nyilvánosságra.

Szerves molekulák a Titan felsőlégkörében

A Cassini-űrszonda április 16-án 1027 km magasan elrepült a Titan felszíne felett. A légkör külső tartományában meglepően sok szénhidrogén-molekulát talált, nagyobb változatosságban, mint azt várták.

Feltételezett élőlények a Titanon

Bár az általunk ismert élet nélkülözhetetlen feltétele a víz, elképzelhető, hogy a Titanon a szénhidrogének tölthetik be a szerepét. Amennyiben ez lehetséges, az óriáshold felszínén minden feltétel adott egy szénhidrogén-alapú élet kialakulásához.

Új képek és hangok a Titanról

Az Európai Űrügynökség közzétette a Huygens által készített összes felvétel nyers, egyelőre feldolgozatlan változatát.

Titan: az első színes felvétel és panorámakép

Újabb pazar képeket közöltek a Titánra pénteken leszállt Huygens űrszondától, amelynek küldetése máris az űrkutatás egyik legnagyobb sikertörténete. Az egyik kép már színeket is mutat, egy másikkal pedig madártávlatból körbe is tekinthetünk.

Az első képek a Titánról

Közép-európai idő szerint 21 órakor a Huygens irányítóközpontjában bemutatták az első képeket a Titan felszínéről. A fantasztikus felvételeken nem várt látvány tárul elénk.

Felhők a Titánon

A Cassini-űrszonda új felvételei alapján először lehetünk tanúi felhőképződésnek a Titan légkörében. A közelrepülések alkalmával készített felvételek segítségével az óriáshold időjárási jelenségei is tanulmányozhatóvá válnak.

Utazás egy jégbe fagyott világban

A Cassini-űrszonda négy éves tervezett működési ideje során körbejárja a Szaturnusz gazdag és változatos holdrendszerét. A küldetés egyik legfontosabb része 2005 januárjában következik.

Cassini: sikeres manőver a Titánnál

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda kedden este minden korábbinál jobban megközelítette a bolygó legnagyobb holdját, a sűrű felhőréteg mögött rejtőzködő Titánt.

Lenyűgöző új kép a Szaturnuszról

A gyűrűs bolygó felé tartó Cassini-űrszonda elkészítette az első színes felvételt.