Titán (hold)
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szaturnusz
- NASA
- Titan
- Kereszturi Ákos
- Plútó
Váratlan felfedezést tettek a Szaturnusz holdján
Ciklopropenilidént találtak a Szaturnusz holdjának, a Titánnak a légkörében. Ez egy annyira ritka molekula, hogy egyetlen másik égitest atmoszférájában sem találtak még belõle, reakciókészsége miatt a Földön is csak laboratóriumi körülmények között hozható létre. Építõköve lehet azoknak a szerves vegyületeknek, amik nélkülözhetetlenek az élet megjelenéséhez.
- címkék:
- légkör
- Titán (hold)
- vegyület
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Életet sejtenek a Szaturnusz közelében
Feltérképezték a Szaturnusz legnagyobb, egzotikus holdját, a Titánt. A globális térképen rögzítették a hold hatalmas kiterjedésû sík vidékeit, fagyott szerves anyagból álló dûnéit, és folyékony metán alkotta tavait. Olyan egzotikus világot tártak fel, ami erõs jelölt lehet a Földön kívüli élet utáni kutatás során.
Hivatalos: küldetést indítanak a holdra, ahol életet sejtenek
Drónt küld a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra hét év múlva az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA): a Dragonfly (Szitakötõ) nevû eszköz a jeges égitest több pontján is landolni fog, hogy a mikrobiális élet lehetséges nyomai után kutasson.
- címkék:
- élet
- Titán (hold)
- NASA
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Metántavakat figyeltek meg a Szaturnusz holdján
Folyékony metánnal telt tavakat figyeltek meg a Szaturnusz Titán nevû holdján.
- címkék:
- metán
- tó
- Titán (hold)
- NASA
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
A Földtõl már 21 milliárd kilométerre jár a Voyager 1 ûrszonda
Negyven évvel útnak indítása után a Földtõl mintegy 21 milliárd kilométeres távolságban jár a Voyager 1, a NASA ûrszondája az emberiség legtávolabb jutó missziójának keretében.
Utoljára látogatja meg a Titánt a Cassini ûrszonda
Utoljára kerül közel a hétvégén a Titánhoz, a Szaturnusz ködbe burkolózó, legnagyobb holdjához a Cassini, a NASA ûrszondája.
- címkék:
- Cassini
- Titán (hold)
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Már a Szaturnusznál jár a Cassini
Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Szaturnusz körül keringõ ûrszondája, a Cassini megérkezett a bolygó külsõ gyûrûihez, hogy alábukva a gyûrûk közé öt hónapon át tanulmányozza azokat, mielõtt befejezi küldetését.
Megvan a Titán legmagasabb hegye
A Cassini-ûrszonda megtalálta a Titán legmagasabb hegyét: a csúcs 3337 méter magasan emelkedik a mocsaras, tavakkal szabdalt felszín fölé.
Eltûnt a Szaturnusz holdjának titokzatos objektuma
2013 júliusában a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a felszínén egy rejtélyes szigetszerû valami bukkant fel. A képzõdmény számos találgatást indított el a kutatók körében. A napokban nyilvánosságra hozott, 2015-ös felvételen viszont úgy tûnik, az objektumnak nyoma veszett.
Egy fotón a Szaturnusz három holdja
A Cassini ûrszonda gyönyörû fotót készített a Szaturnusz három holdjáról – a Titán, a Mimas és a Rhea együttállását figyelhetjük meg.
Jobban hasonlít a Titán a Földre, mint eddig gondolták
A Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a légköre még az eddig feltételezettnél is jobban hasonlít a Föld atmoszférájára - erre a következtetésre jutottak brit kutatók a Cassini ûrszonda adatai alapján.
Miért tekintenek keletre a Titán dûnéi?
Magasan tomboló metánviharok miatt alakulhattak ki a Titán nyugat-kelet irányban elterülõ, párhuzamosan futó dûnéi – állítja egy új tanulmány.
- címkék:
- Szaturnusz
- Titán (hold)
- Címkefelhõ »
Ilyen élõlények élhetnek a Szaturnusz legnagyobb holdján
A Cornell Egyetem gazdag fantáziával megáldott szakemberei olyan organizmus sejtmembránjának modelljét készítették el, amely a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a barátságtalan, zord világában is életképes lehet, birtokosa pedig képes anyagcserét folytatni és reprodukálódni.
- címkék:
- Titán (hold)
- élõlény
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Tengeralattjáróval merülne a Titán metántengerébe a NASA
Tengeralattjáróval térképezné fel a Titán óriási metántengereit a NASA.
- címkék:
- Titán (hold)
- bolygókutatás
- NASA
- Címkefelhõ »
Rejtélyes objektum tûnt fel a Szaturnusz óriásholdján
A Szaturnusz rendszerét vizsgáló Cassini ûrszonda felvételein szokatlan objektumot fedeztek fel az óriásbolygó legnagyobb holdján, a Titanon. Az égitest második legnagyobb tengerében egy sziget bukkant fel, ám 16 nap elteltével rejtélyes módon eltûnt. A kutatóknak több magyarázatuk is van a jelenségre, de még egyik sem biztos.
Ilyenek egy másik világ tükörsima tengerei
Elõször sikerült megmérni a Titán tavainak mélységét. Kiderült, hogy a Szaturnusz legnagyobb holdjának felszínén 40-szer több folyékony szénhidrogén található, mint amekkorák a Föld ismert kõolajkészletei.
- címkék:
- Titán (hold)
- metántengerek
- Címkefelhõ »
Dönteni kell az új nagy ûrkutatási célpontról: Titan vagy Europa?
Hamarosan döntés születhet egy az óriásbolygók térségébe induló új ûrszondáról. A szakemberek a Titan részletes vizsgálata vagy az Europa felszín alatti óceánjának tanulmányozása között fognak választani.
Metánesõ hullik és áradnak a tavak egy távoli világon
A Cassini-ûrszonda megfigyelései alapján sikerült olyan tavakat azonosítani a hold sarkvidékén, amelyek a térségben található felhõkbõl hulló metánesõk nyomán keletkeztek és növekedtek.
Miller "elveszett" kísérletei - többféle szerves molekula keletkezett a lombikban
Több mint fél évszázad elteltével kiderült, hogy Miller és Urey híres, az élet keletkezésével kapcsolatos 1953-as kísérleteinek eddig csak egy részét ismertük. A publikált klasszikus kísérlet mellett - amelyben szervetlen molekulákból elektromos kisülés hatására aminosavak keletkeztek - a kutatók elvégeztek még két rokon vizsgálatot is, de egyiket sem tették közzé. Nemrég megtalálták az e kísérletekbõl származó termékeket tartalmazó üvegeket, és újraelemezték a bennük lévõ anyagokat. A régi-új kísérletek eredményeit a Science folyóirat legújabb száma teszi közzé.
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sûrû nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtõzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés alatt történtek.
Bizonyítékot találtak a Naprendszer legnagyobb óceánjára
A kutatók már évek óta feltételezik, hogy a Titan belsejében egy hatalmas, víz és ammónia keverékébõl álló óceán létezik. Ezúttal bizonyítékot is találtak rá: a Naprendszer legnagyobb összefüggõ vízteste a Szaturnusz legnagyobb holdjában van.
Több a szénhidrogén a Titanon, mint a Földön
A Szaturnusz legnagyobb holdján sok százszor több különféle szénhidrogén lehet, mint a Föld összes kõolaj- és földgázlelõhelyén együttvéve.
Szerves anyagok egy születõ bolygórendszerben
Az általunk ismert élet keletkezéséhez szükséges szerves anyagokat azonosítottak egy születõ bolygórendszerben, a csillagot övezõ anyagkorongban.
Tíz képben a 30 éve száguldó Voyager-ûrszondákról
Három évtizeddel ezelõtt indult a két amerikai Voyager-ûrszonda a Nagy Utazás nevû útra, amelynek keretében hintamanõverek sorozatával sikerült végiglátogatniuk az óriásbolygókat. A ma már legendás ûreszközök jelenleg is jól üzemelnek, ezért a szakemberek újabb feladatokat találtak ki a következõ évekre. Képes összeállításunk a Voyagerek legfontosabb felfedezéseirõl.
Molekulagyár a Titan felsõlégkörében
A Szaturnusz Titan nevû óriásholdja nem csupán a csillagászokat és a bolygókutatókat, de a biológusokat is foglalkoztatja. Az égitest légkörében ugyanis olyan kémiai reakciók zajlanak, amelyekhez hasonlók a Földön, az élet kialakulása elõtt történhettek. A Cassini-szonda újabb megfigyelései alapján a hold felsõlégkörében aktív kémiai folyamatok zajlanak, egészen 1000 kilométeres magasságig.
Kaszpi-tenger méretû tó nyoma a Titanon
A Cassini-ûrszonda megfigyeléseibõl összeállt kép alapján a Szaturnusz Titan nevû óriásholdjának egyenlítõi vidéke száraz, homoksivatagos jellegû, míg tavak és folyók a két sarkvidéken jellemzõk.
Gigantikus felhõzet és viharos szelek a Titanon
720 kilométer/órás sebességû, a földi futóáramlásokra hasonlító szelet és 2400 kilométer átmérõjû sarki felhõt azonosítottak a Szaturnusz legnagyobb holdján. Utóbbi pozíciója egybeesik az északi sarkvidéken nemrég felfedezett, szénhidrogén-folyadékkal kitöltött tavak helyzetével.
Több tucat tavat és folyóvölgyet azonosítottak a Titanon
Az elmúlt évek vizsgálatai alapján nem sikerült biztonsággal eldönteni, hogy vannak-e folyékony szénhidrogéntavak a Szaturnusz óriásholdja, a Titan felszínén. Az egyes földi és ûrszondás megfigyelések számos esetben látszólag ellentmondtak egymásnak. Egy most közölt eredmény azonban az eddigi legerõsebb bizonyíték arra, hogy a holdon ma is van globális folyadék-körforgás, amelynek során az esõként lehullott csapadék folyókban folyik le, majd tavakban gyûlik össze.
Hatalmas hegyvonulat a Titanon
A Cassini-ûrszonda infravörös felvételeinek és radarméréseinek kombinálásával minden korábbinál pontosabb képeket és domborzatmodelleket nyertek a Szaturnusz Titan nevû óriásholdjának felszínformáiról. Az egyik legérdekesebb eredmény egy tektonikus eredetû hegyvonulat azonosítása.
Aktív vulkán nyoma a Titanon
A Cassini ûrszonda mérései alapján egy korábban azonosított nagy és világos folt mûködõ vulkán is lehet a Szaturnusz óriásholdján.
Szerves köd a Titanon és az õsi Földön
Újabb kísérlet erõsítette meg, hogy a jelenlegi Titan légkörének szerves ködéhez hasonló anyag az õsi Földön is elõfordulhatott. Ez nem csak bõséges tápanyaggal borította be a felszínt, de fontos szerepet játszott a légkörön áthatoló ultraibolya sugárzás megszûrésében, így erõsen befolyásolhatta bolygónk klímáját is.
Mégis lehetnek tavak a Titanon
A Cassini-szonda új radarmérései alapján mégis elképzelhetõ, hogy vannak szénhidrogéntavak a Titanon.
A holdrendszerek keletkezése
Egy új elméleti modell sikeresen jelzi elõre, mekkora holdjai lehetnek egy óriásbolygónak és azok miért térnek el a Föld-típusú égitestek vagy a Kuiper-objektumok holdjaitól.
Metántavak helyett homoktengerek a Titanon
A legújabb eredmények fényében nem folyékony metán, hanem sötét homok alkotja a korábban tengereknek és tavaknak gondolt vidékeket a Titanon.
Az Uránusz kék gyûrûje - a hét asztrofotója
Ezúttal az Uránusz és a Szaturnusz egy-egy látványos, kékes árnyalatú gyûrûjét mutatjuk be a hét asztrofotójaként.
Egy marsbéli kanyon modellje - a hét asztrofotója
Új felvételek alapján minden korábbinál részletesebb domborzatmodellt készítettek a Marson található Valles Marinerisrõl, a Naprendszer legnagyobb árok- és kanyonrendszerérõl.
Víz az Enceladuson - a hét asztrofotója
Újabb hatalmas vízjégkitöréseket figyeltek meg a Szaturnusz Enceladus nevû holdján. A jelenség valószínû magyarázata, hogy a hold belsejében folyékony víz is elõfordul. Ezzel az Enceladus az asztrobiológiai kutatások közvetlen célpontjai közé került.
A metán forrása a Titanon
Egy új modell szerint a Titan légkörében lévõ metán három nagy ciklusban jutott ki a hold belsejébõl. Ma a legutolsó idõszak lecsengését láthatjuk, amikor még szivárog ugyan a metán a légkörbe, de annyi már nincs belõle, hogy hatalmas tavakat, tengereket töltsön meg - ez megmagyarázza az egyes észlelések között mutatkozó látszólagos ellentmondást.
A legrészletesebb galaxiskép - a hét asztrofotója
A Hubble-ûrteleszkóppal elkészítették az eddigi legrészletesebb felvételt egy a Tejútrendszeren kívüli spirális galaxisról. Az M101 jelû csillagvárosban számos eddig ismeretlen égitestet sikerült azonosítani.
Új, egzotikus égitest-típus - a hét asztrofotója
A hét asztrofotója ezúttal egy neutroncsillagot ábrázoló fantáziarajz. Nemrég tizenegy olyan égitestre bukkantak, amelyek a neutroncsillagok új csoportját alkothatják. A felfedezés megmagyarázhatja, miért találunk kevés szupernóva-maradványban a robbanás után visszamaradt pulzárt.
Egy galaxis szikrázó spirálkarjai - a hét asztrofotója
Ezúttal az NGC 1309 jelû galaxis a hét asztrofotója. A képen a spirális galaxisok jellegzetes képzõdményei: az aktív csillagkeletkezési régiók és a fényelnyelõ csillagközi felhõk jól megfigyelhetõk a spirálkarokban.
A legrészletesebb felvétel az Orion-ködrõl - a hét asztrofotója
Az élénk csillagkeletkezésnek otthont adó Orion-ködöt, a Hubble-ûrtávcsõ összes detektorával egyszerre vizsgálták. Több eddig ismeretlen, halvány csillagot azonosítottak, és elõször figyeltek meg itt barna törpéket látható tartományban.
Egy törpecsillag apró bolygója - a hét asztrofotója
A hét asztrofotója ezúttal egy fantáziarajz egy nemrég felfedezett Naprendszeren kívüli bolygóról. Az új égitest viszonylag kis tömegû objektum, amely a Napnál ötször kisebb tömegû csillag körül kering.
A Titán légkörzésének titka
Elõször sikerült olyan számítógépes modellt készíteni, amely kielégítõen magyarázza a Szaturnusz Titan holdján megfigyelt felhõk keletkezési helyét.
Tóba dobott kavics az ûrben - a hét asztrofotója
Ezúttal a Kocsikerék galaxisról készült felvétel a hét asztrofotója. A képen két csillagváros közötti látványos kölcsönhatás eredménye látható, számtalan újonnan keletkezett csillag formájában.
Szétszakadó galaxis - a hét asztrofotója
Ezen a héten az Arp 188 galaxis a hét asztrofotója. A csillagvárosból egy látványos üstököscsóvára emlékeztetõ szerkezet nyúlik ki, amelyet egy vele kölcsönhatásba lépett társa hozott létre.
Szétszóródó fémek az ûrben - a hét asztrofotója
Ezen a héten a Cassiopeia-A jelû szupernóva-maradvány a hét asztrofotója. A kép a röntgenhullámhosszakon mutatja a forró és táguló felhõt, amely szétszórja a nehéz elemeket a csillagközi anyagba.
Rénszarvasok a Nap elõtt - a hét asztrofotója
A hét asztrofotója a Sacramento-csúcson felállított napobszervatórium kissé "átalakított" felvétele. A képen a Mikulás és a rénszarvasok vontatta szán húz látványos kondenzcsíkot a napkorong elõtt.
Közelkép a Rheáról - a hét asztrofotója
Néhány napja a Cassini-ûrszonda 500 km-re haladt el a Szaturnusz Rhea holdja mellett. Minden korábbinál jobb felbontású képein fõleg kráterek látszanak, emellett néhány tektonikus repedés is megfigyelhetõ a felszínen.
Gejzírek az Enceladuson - a hét asztrofotója
A Cassini-ûrszonda minden korábbinál izgalmasabb képeket készített a Szaturnusz Enceladus nevû holdjáról. Az új felvételeken egyértelmûen látható, hogy a hold felszínén lévõ, feltehetõleg vulkáni központokból vízmolekulák repülnek ki az ûrbe.
Hatalmas gázbuborék az ûrben - a hét asztrofotója
Ezen a héten, a Kis Magellán-felhõ, Tejútrendszerünk egyik kísérõgalaxisa csillagkeletkezési régióját mutatjuk be. A képen látványosan rajzolódik ki az ilyen területeken jellemzõ folyamat: az elsõ égitestek megváltoztatják a környezõ anyag eloszlását, és egyben új csillagok születését is elindítják.
Új térkép a Titanról - a hét asztrofotója
Ezen a héten két új térképet mutatunk be Szaturnusz óriásholdjátról, a Titanról, amelyek a Cassini-ûrszonda eddigi legrészletesebb fotói alapján készültek. Az ábrázolt területeknek már javasolt elnevezései is vannak, bár a Nemzetközi Csillagászati Unió hivatalosan még nem fogadta el azokat.
Az eddigi legszebb tengerpart a Titanon
A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda olyan alakzatokat örökített meg a Titanon, amelyek minden korábbinál jobban emlékeztetnek tengerpartokra. Sajnos még ez sem elég a vita eldöntésére: vannak-e jelenleg folyékony metánfolyók és -tavak az óriáshold felszínén.
Az elsõ tó nyoma a Titanon
Az eddigi legbiztosabb "tójelölt" nyomát figyelte meg a Titanon a Cassini-ûrszonda.
Az elsõ teljes mozaikképek a Titan felszínérõl
Az európai Huygens-ûrszonda 2005. január 14-én ereszkedett le a Szaturnusz óriásholdja, a Titan légkörébe. A körülbelül két és fél órán át tartó leszállás során fedélzeti kamerájával felvételeket készített a leszállóhely környezetérõl. A felvételekbõl összeállított elsõ teljes mozaikképet nemrégiben hozták nyilvánosságra.
Tavak helyett vulkánok a Titanon
A Szaturnusz óriásholdja továbbra is számos rejtélyt tartogat. Még mindig nem lehet eldönteni, léteznek-e a felszínen metántavak és metántengerek, miközben érdekes vulkáni alakzatokat fedeznek fel.
- címkék:
- Titan
- Titán (hold)
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Szerves molekulák a Titan felsõlégkörében
A Cassini-ûrszonda április 16-án 1027 km magasan elrepült a Titan felszíne felett. A légkör külsõ tartományában meglepõen sok szénhidrogén-molekulát talált, nagyobb változatosságban, mint azt várták.
Feltételezett élõlények a Titanon
Bár az általunk ismert élet nélkülözhetetlen feltétele a víz, elképzelhetõ, hogy a Titanon a szénhidrogének tölthetik be a szerepét. Amennyiben ez lehetséges, az óriáshold felszínén minden feltétel adott egy szénhidrogén-alapú élet kialakulásához.
Új képek és hangok a Titanról
Az Európai Ûrügynökség közzétette a Huygens által készített összes felvétel nyers, egyelõre feldolgozatlan változatát.
Titan: az elsõ színes felvétel és panorámakép
Újabb pazar képeket közöltek a Titánra pénteken leszállt Huygens ûrszondától, amelynek küldetése máris az ûrkutatás egyik legnagyobb sikertörténete. Az egyik kép már színeket is mutat, egy másikkal pedig madártávlatból körbe is tekinthetünk.
Utazás egy jégbe fagyott világban
A Cassini-ûrszonda négy éves tervezett mûködési ideje során körbejárja a Szaturnusz gazdag és változatos holdrendszerét. A küldetés egyik legfontosabb része 2005 januárjában következik.
Cassini: meglepõ aktivitás a Titánon
Az eddigi megfigyelések alapján úgy tûnik, hogy a Szaturnusz hatalmas holdjának nem csupán a légköre, de a felszíne is igen dinamikusan változik. A radarképeken olyan sötét foltok mutatkoznak, amelyek folyékony metánt vagy etánt jelezhetnek.
Cassini: sikeres manõver a Titánnál
A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda kedden este minden korábbinál jobban megközelítette a bolygó legnagyobb holdját, a sûrû felhõréteg mögött rejtõzködõ Titánt.
- 1