tippek-tanácsok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- karrier
- magazin
- állás
- pályakezdő
- álláskeresés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kötelező fizetést akarnak a gyakornoki munkáért
Az Európai Parlament (EP) képviselői határozatban kérik az Európai Bizottságot, tegyen meg mindent azért, hogy a szakmai gyakorlatért kötelezően járjon fizetés. A határozat még az EP-n belül is vitatott, az igazi ellenszél pedig vélhetően a munkaadói oldal részéről érkezik majd. A magyar szabályozás szerint hat hétnél hosszabb gyakornoki időre jár fizetés, ennél rövidebb időre nem. Ennek dacára sok cég egyáltalán nem fizet a fiatal munkaerőnek. Helyzetkép a gyakornoki álláspiacról.
Pezseg az álláspiac a londoni Cityben
Feltűnő pezsgés tapasztalható a londoni City álláspiacán, az aggodalmas hangok ellenére, melyek szerint a gazdasági talpra állás még várat magára - tette közzé a Morgan McKinley állásközvetítő adatait a Financial Times.
Álláskeresési stratégiák pályakezdőknek
Júliusban ugrásszerűen megnő a pályakezdők száma a regisztrált álláskeresők között, nem volt ez másként idén sem. A fokozott beáramlás oka egyértelműen a júniusi érettségik és a júliusi államvizsgák után a fiatalok kikerülése a munkaerőpiacra. Bár a számok azt mutatják, hogy sokan döntöttek úgy, hogy már most felkeresik a munkaügyi központot, a frissdiplomások egy része még őszig vár a jelentkezésekkel. Milyen lehetőségek kínálkoznak a pályakezdőknek? Hogyan javíthatunk esélyeinken?
Karrier az élsport után - út a versenyszférába
Mihez kezd egy világklasszis élsportoló pályafutása befejezése után? Sokan edzőnek, sportmenedzsernek, sportdiplomatának állnak. Mások új szakmát tanulnak ki, és egy teljesen más területen építenek karriert. Három olyan élsportoló beszél munkájáról, karrierváltásáról, akik úgy döntöttek, a sportpálya helyett a vállalati szférában helyezkednek el. Kulcsár Krisztián párbajtőröző bankár lett, Rácz Mariann kézilabdázó a pénzügyi tanácsadásban találta meg a számítását, míg Czakó Krisztina műkorcsolyázó informatikusként keresi kenyerét. Az élsportolók erényeit a fejvadászok is elismerik.
A nyelvvizsga a végzős hallgatók mumusa
A végzett hallgatók 30 százaléka nem kapott diplomát az idén amiatt, hogy nem volt meg az előírt nyelvvizsgája - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium összesítéséből. Dux László, a tárca felsőoktatási helyettes államtitkára a Népszabadságnak elmondta: az agrár- és a művészeti felsőoktatási intézményekben a legrosszabb a helyzet, ahol a hallgatók több mint fele nem vehette át oklevelét a nyelvvizsga hiánya miatt.
Villanthatunk a munkahelyen a szabadságolások alatt?
A nyári szabadságolási időszakban nagyobb teher hárul a maradókra, akik ha helytállnak, akár előléptetésüket is megalapozhatják. Különösen igaz ez a pályakezdőkre, a gyakornokokra, az asszisztensi pozícióban dolgozókra. A szabadságukat töltőket óvatosságra intheti, hogy a távollét fúrásra is alkalmat adhat.
Eljuttat állásinterjúra az anonim cv?
A közelmúltban beszámoltunk arról, hogy egyedi projekt kezdődik Németországban. A résztvevő vállalatok vállalják, hogy anonim - azaz személyes adatokat nem tartalmazó - önéletrajzok alapján hívják be állásinterjúkra a pályázókat. Csupán az iskolai végzettséget, a szakmai tapasztalatot és a személyes kompetenciákat látják a HR-esek. Hogyan fogadnák ezt az ötletet a magyar munkaadók és személyzeti szakemberek?
Anonim önéletrajzzal a diszkrimináció ellen
Németországban kísérleti projekt kezdődik, melynek célja minimálisra szorítani a diszkriminációt álláspályázáskor. A német antidiszkriminációs hatóságnak (ADS) öt nagyvállalatot sikerült megnyernie, hogy csak anonim - tehát személyes adatokat nem tartalmazó - önéletrajzok alapján hívja be a jelölteket állásinterjúra. Ezzel elsősorban a nem német származású álláskeresők helyzetét szeretnék javítani.
Veszélyes a karrierre a munkahelyi állóvíz
Régóta ugyanazt csinálja, elszállt a munkakedve és nem lát fejlődési lehetőséget? Ha ez így együtt fennáll, nagy az esélye, hogy "beragadt" pozíciójába. Ez pedig rontja álláspiaci értékét, egy esetleges leépítési hullám után pedig nehéz lesz állást találnia. Kik a leginkább veszélyeztetettek? Miként lehet kitörni ebből a helyzetből? Mikor érdemes inkább kivárni?
Mire jó a BSc-diploma az álláspiacon?
Nagyobb számban egy évvel ezelőtt kerültek ki a munkaerőpiacra az első BSc/BA diplomás pályakezdők, akik hat félév alatt szerezték meg alapdiplomájukat. Néhány hét múlva újabb hullámban kapnak kézhez ilyen papírokat az egyetemeken, főiskolákon államvizsgát tett fiatalok. Mit tud az álláspiac erről a diplomáról? Mennyire él még a munkaadókban a főiskola-egyetem osztás? Milyen pozícióra jó a BSc, és mire kell a külön felvételi vizsgával és plusz két éves tanulással járó MSc-diploma?