A csinos modell, aki meglovagolja a nagy fehér cápát

A Hawaii-szigeteki Haleiwában élő Ocean D. Ramsey nem mindennapi hölgy. Dolgozott modellként, professzionális szabadtüdős búvár, tengerbiológus, és egyben hivatásos búvároktató is. Sokak számára elképesztően vakmerő, víz alatti kalandjaival a hawaii One Ocean Diving nonprofit szervezet kutatójaként az óceán nagy testű ragadozóival kapcsolatos félelmeket szeretné eloszlatni, hangsúlyozva a sérülékeny tengeri élővilág megóvásának fontosságát is.

A nagy fehér okos, és nem téveszti össze a fókát a szörfössel

A világtengeren bekövetkező, évente nyolcvan-száz, nem provokált cápatámadás legtöbb áldozata szörfös. A szakmai körökben is népszerű teória szerint ezek az esetek úgynevezett prédatévesztések, amikor a ragadozó egyik fontos zsákmányállatával, a fókákkal téveszti össze a deszkáján hasalva evező szörföst.

A hal neve Obama

Az amerikai elnök most épp a tengerbiológiai szakirodalomba írta be a nevét.

Tudja, melyik a világtenger legnagyobb fejlábúja?

Igazi zoológiai rémálom lehet az Antarktiszt övező fagyos óceán örök sötétségében rejtőzködő óriáskalmár. Még szerencse, hogy a gigászi fejlábúval aligha találkozhatunk; csak az óriás ámbráscet jelent valós fenyegetést a hatalmas puhatestűre, amely akár kétezer méter mélyre is lemerül, hogy elejthesse.

Nem mindig őszinte a delfinmosoly

A delfin aranyos. A delfin kedves. Hiszen mindig mosolyog, és gyakran annyira emberi a viselkedése. Sőt, még segít is a bajbajutottakon! Vajon ezek az általános vélekedések mindig megállják a helyüket? Vagy van a delfineknek egy „sötétebb”, agresszívebb oldala is?

Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája

A cápákról többnyire a felszín alatt torpedóként sebesen sikló, áramvonalas, borotvaéles fogakkal felszerelt és esetenként akár az embert is veszélyeztető húsevő tengeri ragadozók jutnak az eszünkbe. Pedig a tudomány által ismert mintegy 450 cápafaj között akadnak egyáltalán nem „cápaszerűen” viselkedő fajok is. Ilyenek többek között a parazita életmódot folytató és a nyílt óceán nagy mélységeiben honos szivarcápák.

Egyes cápafajok viselkedése a fejlett emlősökéhez hasonlít

A halak állatkörén belül külön csoportot képeznek a cápaalakúak. Korábban úgy vélték, hogy a cápák primitív állatok, de ezt az elmúlt évek viselkedésbiológiai kutatásai rendre megcáfolják. Egy friss kutatási projekt eredménye szerint ,egyes fajok a fejlett emlősökével vetekedő összetett szociális csoportokat alkotnak.

Az óceán titokzatos állati elméi

A delfinfélék mindig is különleges helyet foglaltak el az emberi gondolkodásban. Számtalan legenda kering e különleges tengeri emlősök egyedinek tartott intelligenciájáról, az ember és a delfinek közötti misztikus kapcsolatról. A tengerbiológia, különösen a viselkedéskutatás rohamos fejlődése az elmúlt években sok mindent feltárt, de bőven maradtak még megválaszolásra váró, érdekes kérdések.

Mesterséges bajusz deríti fel a fókák vadásztechnikáját

Nem szőrszál, hanem kifinomult nyomkövető szerv a fókabajusz, amely a vadászó fóka legfőbb segítsége a zsákmány üldözése során. De hogyan működik?

Cápamentés olasz módra

Nem mindennapi akció részesei lettek azok a fürdőzők, akik augusztus 27-én csütörtökön, Porto Pollo selymes homokján napozva élvezték a mediterrán napsütést.

Hétezer ember élhet majd az úszó városban

Az ördögrájára emlékezető monstrum önellátó lesz.

Spagetti szörny az óceán mélyéről

A mélyóceáni birodalom földünk utolsó nagy fehér foltja. Szinte naponta érkeznek hírek új, ismeretlen mélytengeri fajok felfedezéséről annak igazságát bizonyítva, miszerint sokkal jobban ismerjük a Hold felszínét, mint a világtenger mélységeit. 

Halálos állkapcsok az Adriai-tengeren

A Monarchia idején a bulvársajtóban a nyári uborkaszezon örökzöld, visszatérő híre volt a fürdőzőket ijesztgető, hétről hétre felbukkanó „fiumei cápa”. Napjainkban általános meggyőződés, hogy az amúgy is túlhalászott Adriai-tenger cápamentes területté vált. Összeállításunkban áttekintjük, hogy valójában mi is a helyzet cápaügyben a kék Adrián.

Kiderült, hogy a területtartó orkák is vándorolnak

Több ezer kilométert megtéve ingáznak a korábban rezidensnek tartott kardszárnyú delfinek az antarktiszi vizek és az új-zélandi Északi-sziget partjai között új-zélandi és olasz tengerbiológusok megfigyelései szerint.

Ínycsiklandozó teknősnek nézik az emberi végtagot a tenger ragadozói

Nem tekintik az embert ellenségnek, mégis előfordul, hogy a végtagjába harapnak: a cápák támadásai az elmúlt száz évben egyértelműen megszaporodtak. Az esetek többsége főleg az Egyesült Államok atlanti-óceáni partvidékét érinti, aminek megvannak a maga okai.

Sajátos módon kúrálják magukat a medúzák

A csalánozók népes törzsébe tartozó medúzák több mint félmilliárd éve népesítik be a világtengert. Ötszáz millió év alatt szinte semmit sem változtak, és bámulatos túlélőképességüknek köszönhetően harangjaik valószínű még akkor is ott fognak lüktetni a világóceán nagy kékségében, amikor a Homo sapiens már rég letűnt az élet színpadáról.

Hatalmas fehércápa pacsizott a búvárral

A csendes-óceáni Guadalupe sziget a világtenger egyik leghíresebb nagy fehér cápa „hot spotja”. Az amerikai és mexikói tengerbiológusok cápaketrecét megközelítő óriás hosszabb volt, mint a kutatók hajója.

Bizarr teremtményt mosott partra az óceán

A kaliforniai Santa Catalina nem csak arról híres, hogy korábban a Wrigley rágógumigyáros család magántulajdonában állt a sziget. Két éven belül a mostani a harmadik alkalom, hogy az óceán egyik legritkább és legkülönlegesebb élőlényének tetemét sodorta partra itt a víz.

Napelemes a legbizarrabb tengeri vadász

A Tokiói Egyetem tengerbiológusai egyedülálló vállalkozásba fogtak; jeladóval és nyomásálló apró videokamerákkal szereltek fel hét holdhalat. A halak világának talán legfurcsább, nagyobbrészt rejtett életmódot folytató óriásairól a projektnek köszönhetően sok új érdekes adathoz jutott a tudomány.

Tinédzser lehetett a legendás cápaszörny

Jóval méretesebbre nőhetnek a nagy fehér cápák,és sokkal tovább élhetnek, mint azt eddig feltételeztük. 

Kevesebb cápa esik áldozatul a levesevőknek

Csaknem 30 százalékkal visszaesett a cápauszony importja Hongkongban azóta, hogy kampánnyal győzködik a légi- és hajótársaságokat: ne szállítsák a Kína-szerte fogyasztott terméket, amely miatt milliószámra pusztítják a cápákat.

Hajóroncsokat tárhat fel a robotrák

Élő cápákról vágják le az uszonyt

Százmillió cápát ölnek meg évente, az agresszív túlhalászat a kihalás szélére sodor egyes cápafajokat kanadai biológusok elemzése szerint. Az értékes uszony a veszte a tengerek csúcsragadozójának.

Megszállták a Földközi-tengert az idegenek

Az elmúlt évtizedekben több mint 900 új idegen fajjal találkoztak a Földközi-tenger keleti partjai mentén. Az idegen betolakodók miatt az egész tápláléklánc megváltozhat és felborulhat az addigi egyensúly, állítja doktori értekezésében egy svéd egyetem tengerbiológusa.

Először azonosítottak műanyagevő baktériumokat az óceánban

Szemétlerakók környékén már korábban is sikerült műanyagevő baktériumokat azonosítani, most pedig óceánban úszó hulladék környezetében is kimutatták ezeket az élőlényeket. Az egyelőre nem ismert, hogy a műanyagok lebontása során mérgező melléktermékek is keletkeznek-e és hogy ezek bejutnak-e a táplálékláncba.

El kell engednünk a delfineket

A delfinek és az ember kapcsolata lesz az egyik legérdekesebb téma a világ legnagyobb tudománynépszerűsítő társaságának éves ülésésén San Diegóban. Egyre többen állítják, hogy a delfinek fogvatartása pszichológiailag káros az állatoknak, ezért nem szabadna üzemeltetni a delfináriumokat. A nyaranta az Adrián delfinmegfigyelő táborokat vezető Kováts Kinga szerint a delfinek még azt sem szeretik, ha motorcsónakkal közelítik meg őket, Pereszlényi Zsuzsa tengerbiológus pedig arról beszélt, hogy az egykor szabadon élő egyedek szenvedésként élik meg a bezártságot.