Szovjetunió
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oroszország
- hidegháború
- második világháború
- Magyarország
- Sztálin
- legfrissebb
- legrégebbi
Harminc éve rajzottak ki a halál hangtalan sugarai
1986. április 26-a verőfényes szép tavaszi napként virradt fel a késő kádári Magyarországra. Az ország a kellemesnek ígérkező hétvégére készült. Senki sem sejthette, hogy légvonalban pár száz kilométerrel keletre, a csernobili atomerőmű 4. blokkja felett terpeszkedő vészjósló füstfelhő radioaktív halálfejként készül betakarni fél Európát. A valós eseményekről egy, az Origo birtokába jutott korabeli titkos dokumentum alapján számolunk be a katasztrófa 30. évfordulóján.
Istennel és vodkával élik túl Csernobil emlékét
A csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulóján hogyan látja ugyanazt az, akit közelről érintett, és hogyan az, aki számára politikai eszköz? Az egyik oldalon leszázalékolt likvidátorok, a másikon az ukrán elnök szavai. Mindegyiket meghallgattuk. Az Origo tudósítója Kijevben és a lebetonozott csernobili reaktornál járt az évfordulón.
Csernobil 30. Plusz két nap
Legtöbbször nem olyan volt, mint amilyennek képzeltük. A sugárzás a kijelölt útvonalakon egyáltalán nem veszélyes, a főbb utak tükörsimák, a baleset utáni oltáshoz használt járművek temetője pedig már nem is létezik. A felrobbant erőmű körül épülő új szarkofágon kívül viszont így sem sok biztató dolog van, talán csak a visszatelepült néni elszántsága. A csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulója után az Origo tudósítója két napig járta az erőmű körüli tiltott zónát. Képriport.
Odesszát a zsidók csinálták
A város 90 százalékában nincs semmi különös, sőt néha kiábrándító. A maradék 10-ért viszont megéri. Ha kíváncsi arra, milyen a valódi posztszovjet multikulti, akkor különösen. Beszámolónkat időről időre a helyiek cinikus rövid vicceivel akasztjuk meg. Odesszában jártunk.
Így fojtson meg civil kezdeményezést! – Az orosz Halhatatlan Ezred története
Öt év alatt világhírnévre tett szert, de már úgy, hogy a politika teljesen elferdítette az eredeti szándékát. A civil mozgalomként indult, a II. világháborús szovjet katonák emlékét ápoló Halhatatlan Ezred egy elemi erejű polgári igényt elégített ki, miközben apolitikus és nonprofit volt. Ma viszont már bankok szponzorálják a lopott ötletként Vlagyimir Putyin tetszését is elnyerő rendezvényt. Valahogy így kell megfojtani egy alulról jövő szerveződést.
Máig sötét homály fedi a II. János Pál elleni merényletet
Harmincöt éve, 1981. május 13-án négy lövés dördült el a zsúfolásig megtelt vatikáni Szent Péter téren. A szokásos pápai audienciára érkező II. János Pál a második pisztolylövés után kísérői karjaiba hanyatlott. A merénylőt, a török állampolgárságú Mehmet Ali Agcát szinte azonnal leteperték a pápa testőrei. Annak ellenére, hogy harmincöt év telt el a merényletkísérlet óta, és időközben maga a szovjet rendszer is történelemmé vált, a lehetséges megbízók személyét mind a mai napig titokzatos homály fedi.
Moszkva megfizette a szovjet adósságot Kuvaitnak
Oroszország visszafizette a Kuvaittal szembeni volt szovjet adósságot. Ezzel háromra csökkent azoknak az országoknak a száma, amelyekkel szemben még szovjet adósság áll fenn.
- címkék:
- Oroszország
- Kuvait
- Szovjetunió
- Címkefelhő »
Az ENSZ-nek fontosabb volt a szovjet jóindulat, mint a magyar forradalom
Az ENSZ levéltárában és az amerikai Columbia Egyetemen májusban hozzáférhetővé vált dokumentumok megerősítik azt a korábbi feltételezést, amely szerint a világszervezet 1956-ban a magyar ügyben nem jeleskedett - mondta el az MTI-nek Nagy András történész, aki két héten át kutatott New Yorkban.
Tudja-e, hogy mi a repülőgépes magassági világrekord?
A belsőégésű, dugattyúsmotoros repülés mind a sebesség, mind pedig a csúcsmagasság szempontjából a második világháború idején érte el lehetőségeinek határát . A sugárhajtású repülés megjelenésével ezek a határok jelentősen kitolódtak, de a magaslégköri repülésnek is komoly fizikai korlátai vannak.
Ósdi és káros: rossz brand Kelet-Európa
Idejétmúlt, hamis és káros az, ahogy a Kelet-Európa-kifejezést nyugaton használják – véli az Economist. A hétvégén újra közzétett videó szerint Európa országait újfajta módokon kellene felosztani, beszélhetnénk például Dunai-Európáról, vagy az oroszoktól tartó tengelyről.