szaporodás

címke rss

Megnő a nők agya a peteérés előtt

Tudomány2010.06.30, 10:46

A nők egyes agyterületei akár 2 százalékkal is megnőhetnek a peteérés előtt, elősegítve a sikeres párválasztást.

Spermiumok háborúja

Tudomány2010.03.20, 13:53

Az élőlények legnépesebb, legváltozatosabb csoportját az ízeltlábúak alkotják. Nem meglepő tehát, hogy a szaporodásuk is rendkívül sokféle. A rovarok egy része például életében csak egy alkalommal, ekkor viszont több hímmel párosodik. A nőstényeknek az ilyenkor begyűjtött spermával kell gazdálkodniuk egész életük folyamán. A kutatók joggal feltételezték, hogy - mint sok más állatcsoport esetében - ezeknél a rovaroknál is élénk vetélkedés zajlik a különböző hímek hímivarsejtjei között a petesejtek megtermékenyítéséért. A Science folyóiratban most közölt eredményekből azonban kiderült, hogy a vártnál bonyolultabb a helyzet.

Kiderült, mikor hajlandók szülni a hímek

Tudomány2010.03.18, 07:30

A tűhalak és rokonaik, a csikóhalak a hím ivadékgondozás ritka példái. E halak rendszerint költőtasakjukban hordják és táplálják kikelésükig a fejlődő embriókat. A hímek azonban nem mindig gondos szülők, kikeltés helyett akár fel is szívhatják a petékből a tápanyagot. Amerikai kutatók szerint ennek magyarázata az, hogy a hímek, a nőstények és az utódok érdeke nem áll feltétlen összhangban egymással.

Kiderült, miért lehet túlélni a szűznemzést

Archívum2010.02.26, 07:26

A szakemberek már az 1960-as évektől tudják, hogy a gyíkok egyes fajainak nincs szükségük hímekre a szaporodáshoz. Az viszont egészen mostanáig rejtély volt, hogyan tartják fönn ezek a fajok a túléléshez létfontosságú genetikai változatosságot.

Ha párzásra kész, a panda és az ember hangja is megváltozik

Tudomány2009.12.03, 12:28

Mivel évente mindössze néhány napig fogamzóképesek, a nőstény óriáspandák számára elengedhetetlen, hogy a lehetőséget félreértetetlen módon jelezzék a hímek számára. Kutatók megfigyelték, hogy ezekben a napokban megváltozik a hangjuk - mint korábban kiderült, ugyanez történik egy másik emlősfaj, az ember esetében is.

A hüllők nőstényei közös fészekbe rakják tojásaikat

Tudomány2009.11.24, 09:06

Némely hüllőfaj nőstényei egyszerre, közös fészekbe rakják tojásaikat - ennek okait vizsgálták ausztrál kutatók.

Hímnőssé változtattak egy fonálférget - videó

Tudomány2009.11.16, 07:59

A Föld egyik legjobban ismert állata, számos biológiai kutatás modellállata az alig egy milliméteres fonálféreg, a Caenorhabditis elegans. Amerikai kutatók most azt is megfejtették, hogyan alakult ki a féreg különös párzási rendszere.

Megdőlt a nőstények promiszkuitásának eddigi magyarázata

Tudomány2009.06.30, 15:26

Megdőlni látszik a poliandria, azaz a "többférjűség" eddig széles körben elfogadott magyarázata. A korábbi feltételezésekkel ellentétben, amikor egy nőstény több hímmel is párosodik, a kitűnő genetikai adottságú hímek nem igazán sikeresek a peték megtermékenyítésében - legalábbis ez bizonyosodott be bogarakon elvégzett megfigyeléseken. Svéd és dán kutatók zsizsikeket tanulmányoztak, és kísérleteikből az derült ki, hogy a gyengébb genetikai minőségű hímek jóval több petét termékenyítettek meg, mint a "szuperhímek".

Óriás spermium nyomaira bukkantak egy ősmaradványban

Archívum2009.06.18, 20:00

A hím állatok különféleképpen - színpompás tollazattal, nagy agancsokkal, csábító násztánccal - igyekeznek meghódítani a nőstényeket. Ez a taktika általában be is válik, ha a nőstény csak a legrátermettebbnek kinéző hímmel párosodik. Sok nőstény azonban nem elégszik meg egy nemi partnerrel, és ilyenkor előfordulhat, hogy nem a "legkiválóbb" hím lesz az apa. Az evolúció azonban erre is talált megoldást: bizonyos fajokban a spermiumok mérete jelentősen megnövekedett, és a nősténybe jutó hímivarsejtek közül általában a legnagyobbak termékenyítik meg a petesejteket. Egy nemzetközi kutatócsoport most fölfedezte egy ősmaradványban, hogy aa ...

Szabados állati szex - a promiszkuitástól a nekrofiliáig

Archívum2008.10.28, 09:42

A szaporodási vágy, a gének örökítési kényszere a következő generációnak a természet egyik legerősebb hajtóereje. Közkeletű tévhit azonban, hogy az állatok - néhány magasabb szerveződési szinten álló fajt, például a delfineket és a főemlősöket leszámítva - nem élvezik a szexuális aktust, és náluk kizárólag az utódnemzés a párzás célja. A kutatók egyre több példát találnak ennek ellenkezőjére, és valószínűleg - legalább részben - ez az oka annak is, hogy nemcsak az embereknél, de az állatoknál is számos példa figyelhető meg a "szexuális kalandozásra".