radioaktivitás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Fukusima
- Csernobil
- sugárszennyezés
- atomerőmű
- nukleáris baleset
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Két hét alatt átkelt az óceánon a fukusimai atomszennyezés
Két nappal a fukusimai atomerőművet ért földrengés után kezdték a japán szakemberek tengervízzel hűteni a részben leolvadt nukleáris fűtőanyagot. Két héttel később, március 28-án, kaliforniai légkörkémikusok azt észlelték, hogy megnőtt a radioaktív kénvegyületek mennyisége a La Jollában vett légmintákban. Az elemzés kiderítette, hogy a szennyezés a megsérült atomerőműből származik.
Egy mikrosütő is elég a sugárzó jód ellen
Közönséges mikrohullámú sütő alkalmazásával érték el a brit Sheffield Egyetem kutatói, hogy a radioaktív jódizotóp immár nem sugárzó anyaggá változott. A fukusimai atomerőmű miatt aggódó tokiói polgárok felvásárolták a sugárzásmérő Geiger-számlálókat a japán fővárosban.
Hányan élnek atomerőművek árnyékában?
A világ atomerőműveinek több mint fele olyan helyen fekszik, ahol 75 kilométeres körzeten belül legalább egymilliós népesség él. Ilyen Paks is. Öt kivétellel egy olyan nukleáris erőmű sincs, amelynek 150 kilométeres körzetében ne élnének egymillióan. Nézze meg ezt egy új interaktív térképen!
Egy banán elfogyasztásától Csernobilig: sugárdózisok egy látványos infografikán
A csernobili robbanás után tíz perccel 50-szer olyan erős sugárzást mértek, mint amennyi előfordult abban a vízben, ami valószínűleg a Fukusima Daiicsi erőmű 2-es reaktorából folyt ki. Egymillió mikrosievert már átmeneti sugárbetegséget okoz, hányingerrel és hányással, és növeli a rák kialakulásának kockázatát. Infografikán mutatjuk be, mekkora a halálos és a többszörösen halálos dózis.
Miért kell a nitrogéngáz a fukusimai atomerőműben?
Semleges gázt, azaz nitrogént kezdett pumpálni a Fukusima-1 atomerőmű 1-es reaktorába az üzemeltető. Ezzel akarják megakadályozni a mentésen dolgozók, hogy újabb baleset következzen be a súlyosan megrongálódott erőműben. Azonnali robbanásveszélyről viszont nincs szó - közölte a japán nukleáris biztonsági hatóság. Az egyik, fűtőelemkötegeket pihentető medence állapota továbbra is aggodalomra ad okot.
Mindent bevetnek a fukusimai atomerőmű stabilizálására
A betonpumpától a műgyantáig és a szupernedvszívó műanyagig mindent bevet a súlyosan megrongálódott atomerőmű stabilizálására az üzemeltető áramszolgáltató vállalat. Fukusimából egy hete az a legjobb hír, hogy a helyzet nagyon súlyos, de nem valószínű a legrosszabb forgatókönyv, az erős és nagyarányú sugárterhelés bekövetkezte.
Újságpapírral próbálják megállítani a radioaktív víz szivárgását Japánban
A megsérült fukusimai atomerőmű dolgozói festéket öntöttek a hűtővízbe, hogy így találják meg, pontosan merre vezet az erősen sugárszennyezett víz útja a tengerbe. A szivárgás forrásaként megjelölt lyukat próbálták már betömni speciális műanyaggal és fűrészporral is, de nem jártak sikerrel.
Még az esővel kimosódó radioaktív jód sem veszélyes itthon
A japán atombalesetből származó radioaktív jód kimutathatóvá vált hazánk levegőjében is, sőt az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet már esővízben is kimutatta a jód-131 izotópot. Budapesten az izotóp koncentrációja a normális érték 15-60-szorosára ugrott a levegőben.
Radioaktív vizet engednek a tengerbe Fukusimánál
A tengerbe engednek több mint 11 tonna gyengén szennyezett vizet a fukusimai reaktornál, hogy tárolni tudják a kettes reaktor erősen szennyezett vizét. A hatóságok szerint a tengerbe eresztett víz nem káros az egészségre. Japán már Oroszországtól is segítséget kért.
Műgyantával fékeznék a sugárszennyezést Fukusimában
Egy köbméter Magyarországon vett légmintában nagyjából félóránként bomlik el egyetlen, a fukusimai atomerőműből származó, radioaktív jódizotóp. Ilyen alacsony koncentrációban csak a rendkívül érzékeny nukleáris méréstechnika miatt mérhetők a fukusimai eredetű izotópok. A létesítmény üzemeltetője egyébként műgyantás permetezéssel akarja meggátolni, hogy a sugárzó részecskéket felkapja a szél. Először a hidrogénrobbanásban súlyosan megsérült 4-es blokk falát permetezik le az anyaggal.
Európában is kimutatták a fukusimai sugárzó anyagokat
Alig lépi túl a műszerekkel mérhető mennyiség alsó határát a radioaktív jódizotóp koncentrációja, így egészségügyi következményektől biztosan nem kell tartani. Az izotópot öt országban mutatták ki. "A nagy érzékenységű műszerekkel mért jódkoncentráció alig lépi át a kimutatási határt, így semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár" - közölte a hír kapcsán az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A Nagy-Britanniában mért koncentráció növekedhet a következő napokban-hetekben, azonban ez a sugárzás messze elmarad a veszélyes szinttől. (A fotón egy tokiói kereskedő vizsgálja a valószínűleg sugárszennyezett áruját.)
Grafikon: melyik erőműtípus a legnagyobb gyilkos?
Valószínűleg nem vigasztalja a fukusimai atomreaktor húsz kilométeres körzetéből kitelepítetteket, de tény, hogy jóval kevesebben halnak meg a nukleáris energia közvetlen és közvetett hatásai miatt más energiaforrások hatásaihoz képest. Azért félünk ennyire az nukleáris energiától, mert egyszerre váltja ki az összes félelmi reakciót: láthatatlan, mérhetetlen, az emberek úgy érzik, nem képesek uralni, és nem is értik a jelenséget. Természetellenes módon ránk erőszakolt valaminek hat, amely ráadásul rákos megbetegedéseket okoz, fejlődési rendellenességet vált ki a magzatokban.
Mekkora sugárzást kapunk Japánhoz képest?
A passzív dohányzás körülbelül akkora sugárzási dózissal terheli a szervezetet, mint amekkora sugárzás éri a Pakson lakókat. A földrengésben súlyosan megsérült fukusimai erőműnél viszont olyan sugárterhelés is előfordult, amivel 9 másodperc alatt lehet begyűjteni azt a dózist, ami Magyarországon egy év alatt éri átlagosan az embereket. A japán nukleáris balesetsorozat után világszerte érzékenyebbé vált a közvélemény a sugárterhelés témájára. A kérdés az, hogy mikor lépi túl a sugárzás az egészségkárosítás határát? A válasz azért nehéz, mert a szervezet egészen extrém szintű terhelést is képes elviselni, továbbá az állandó háttérsuggárzást ...
A japán kormányfő szerint kiszámíthatatlan a helyzet Fukusimában
Kan Naoto kiszámíthatatlannak nevezte a fukusimai atomerőmű helyzetét, és maximális erőfeszítéseket kért a japán kormánytól. A kormányszóvivő cáfolta, hogy a kormány államosítaná az erőművet üzemeltető TEPCO-t.
Százezerszerese a radioaktivitás a normálisnak a fukusimai erőműben
A fukusimai atomerőmű egyik turbinacsarnokának aljában felgyülemlett víz radioaktivitása továbbra is magas, de nem a normális szint tízmilliószorosa, mint vasárnap közölték, hanem csak a százezerszerese - közölte az erőművet működtető tokiói áramszolgáltató hétfőn. A tengervíz sugárszennyezettsége is magas, 30-40 méterre a reaktoroktól több mint ezerszerese a megszokott szintnek.
Elérte az USA-t az atomfelhő, de nem veszélyes
Radioaktív xenon és egyéb hasadványtermékek jelenlétét mutatták ki a Fukusima Daiichi erőműtől körülbelül 300 kilométerre található japán mérőállomásokon, valamint az Orosz Föderációban (Petropavloszk-Kamcsatszkij), az USA nyugati partjánál (Sacramento) és egy Kanadában lévő (Sidney, Vancouver) mérőállomáson is. A mért értékek mindenütt jóval alacsonyabbak a megengedett határértékeknél.
Itthon is megugrott a jódtabletta-vásárlás az atombaleset után
Egy hét alatt felvásárolták a teljes jódtabletta-készletet a gyógyszertárakat ellátó egyik hazai nagykereskedőnél. Van már olyan budapesti gyógyszertár, amely kezd kifogyni a jódtablettákból. A jód fogyása összefüggésben van a japán nukleáris veszély miatti nemzetközi aggodalmakkal. Pedig Magyarországon nem indokolt az extra jód bevitele, sőt bizonyos esetekben kifejezetten veszélyes lehet.
Unokáinkra hagyjuk a magyar atomszemét gondját
Rászáll tagjaira az EU, hogy oldják meg a területükön keletkező radioaktív hulladék elhelyezését. A veszélyes anyag senkinek nem kell, így minden országnak magának kell kitalálnia, hová vigye azt. A magyar atomhulladék nagy része várhatóan a Mecsek gyomrába kerül, de úgy kell eltemetni, hogy bármikor elő lehessen venni. Hátha valaki kitalálja, hogyan lehet ártalmatlanítani a sugárzó anyagot.
Sugárzó izraeli bombatölcsérek Libanonban
Magas radioaktivitást mutattak azok a földminták, amelyeket tudósok vizsgáltak meg Libanonban izraeli bombatölcsérekben, ami arra utal, hogy Izrael urániumalapú fegyvereket használt a nyári háborúban - írta szombati számában a londoni The Independent. Az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) egyik illetékese nem tudta megerősíteni a hírt.
Paks: radioaktív szennyezés csak nyomokban
Az Országos Atomenergia Hivatal szerint Paks környékén a csernobili katasztrófa idején Magyarországon mért sugárzásnak csupán ezredrészét lehetett kimutatni. A radioaktivitás mérésére összehangolt programot indítottak. A Greenpeace szerint az erőmű belsejében jelentős lehetett a sugárzás, az ott tartózkodó alkalmazottak sugárfertőzést szenvedhettek. Az erőmű közben hazai és nemzetközi szakemberek segítségével tervezi a kiégett fűtőelemek eltávolítását az üzemzavart okozó tisztítóberendezésből.
Szlovákia: mustárral a radioaktivitás ellen
Mustárral mázolták be a házak tetejét egy, a Magas-Tátra lábánál fekvő szlovákiai faluban, ahol az a hír terjedt el, hogy a tetőcserépre kent mustár megvédi az embereket "az iraki háború kapcsán fenyegető radioaktivitástól".