Már szabadul a kormány a PPP-konstrukcióktól

Már javában tárgyal a felsőoktatási államtitkárság a finanszírozókkal az előnytelen PPP-konstrukciók kiváltásáról. Van olyan főiskola, ahol a dologi kiadások fele megy a törlesztésre, összesen 26-nak segít a kormány. 

Lehet egy miniszteri biztossal több?

Rekordot döntött a kormány, hamarosan kinevezik az 55. miniszteri biztost is. Az egyetemek rossz PPP-konstrukcióinak kiváltásáért fog felelni. 

Kacsintgat a kormány az elátkozott PPP-re

Az államháztartáson kívüli forrásokra kell vadászniuk a minisztereknek az alájuk tartozó beruházásoknál. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a kormány az eddig szidott PPP konstrukciót szeretné visszahozni, a nemzetgazdasági tárca szerint azonban szó sincs a finanszírozási módszer visszatéréséről

Kalandpark Bin Laden városában

Harmincmillió dolláros PPP-beruházásban kalandparkot építtet a pakisztáni kormányzat Abbotábádban, abban a városban, amelyben az amerikai hadsereg 2011. május 2-án végzett Oszama bin Laden terroristavezérrel - írta a brit Telegraph.

ÁSZ: Az államnak előnytelen a MÜPA-szerződés

Az állam és a közérdek számára pazarlóak a Művészetek Palotájának és a felsőoktatási kollégiumok ppp-szerződései - közölte az Állami Számvevőszék, amely a szerződések felülvizsgálatát és a felelősség megállapítását szorgalmazza.

Elkezdi felmondani a PPP-szerződéseket a kormány

A kormány döntött arról, hogy felmondja a PPP-beruházásokról - az állam és a magántőke bevonásával készülő nagyberuházásokról - szóló, 2004-től megszaporodó szerződéseket - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott interjúban. A kabinet máris hozzálátott a munkához.

Felélné a kormány a Művészetek Palotája tartalékait

A szocialista kormányok alatt kötött előnytelen PPP-beruházások módosításával szeretne spórolni a kormány - írja a Magyar Nemzet, amely szerint milliárdokat költenének a fenntarthatatlan szerződések kiváltására. Ezzel párhuzamosan módosítanák a budapesti Művészetek Palotája szerződését is, amelyből a jövőbeni felújításokra félretett tartalékokat szeretnék visszaszerezni.

Bontják az MTA félig kész épületét

Több napja nagy munkagépekkel bontják a Budapesti Műszaki Egyetem épületeinek közelében 2007 óta épülő, félkész épületet. A BME rektorhelyettese szerint valójában nem bontanak, hanem újra elkezdték építeni az épületet.

Milliókért bérel ügyvédeket a kormány a sztrádaszerződések felülvizsgálatára

Tizenhétmillió forintért köt tanácsadói szerződést a Nemzetgazdasági Minisztérium egy ügyvédi irodával, hogy az képviselje a kormányt a PPP-projektben épített autópályák szerződéseinek felülvizsgálatában. A budapesti irodának az M6-os és M5-ös autópálya szerződéseit kell majd újratárgyalnia, mert azok jelenleg évi közel százmilliárd forinttal terhelik a költségvetést.

Demján cége Szentpéterváron is megépíti a Művészetek Palotáját

A nyolcvanezer négyzetméteres szentpétervári kulturális központban lesz egy 1600 fős koncertterem, egy kiállítási, valamint egy 2500 fős konferencia- és rendezvényközpont is.

Fellegi: Nem kötöttünk háttéralkut a Szurgut Mol-részvényeinek megvásárlásakor

Az uniós kohéziós politika jövőjéről, a Széchenyi-terv elindításának sikeréről beszélt kedden Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, aki azt ígérte, hogy őszre elkészül az állami vagyonleltár. A miniszter szót ejtett a Mol-ügyletről is, amelyben elmondása szerint nem született háttéralku, a Malév ügyét pedig a legnehezebb megoldandó erkölcsi, pénzügyi kérdésnek nevezte.

Augusztustól nem hasonlít majd a románra a budapesti zászló

Döntött Budapest új zászlójáról a Fővárosi Közgyűlés. Az MSZP képviselői nem szavaztak az előterjesztésről. Az új zászló fehér színű, nemzeti színekből összeálló háromszöges díszsorral szegélyezett, közepén az eddigi címer szerepel ezután is.

Leállították az új Erkel Színház beruházását

Visszavonta a kormány az Erkel Színház megépítéséről szóló határozatot. A kormányszóvivő azt mondta, hogy a beruházás azok közé a PPP-projektek közé tartozik, amelyeket a kormány felülvizsgál.

Az államon élősködő cégek sírnak majd a három P után

Többnyire sikertelen, nem szolgálja az állam érdekeit, és leginkább arra jó, hogy magáncégek állami segítséggel jussanak biztos bevételhez - a számvevőszék szerint ilyenek az állam és a magáncégek együttműködésével létrejövő PPP beruházások, amelyeket várhatóan teljesen leállít a kormány. Az első PPP beruházást még az első Orbán-kormány indította, aztán a módszer elterjesztéséről az MSZP-kormányok döntöttek. Mi a baj a PPP-vel és miért akar véget vetni ennek a kormány?

Demján: A kormány sem tud csodát tenni

Demján Sándor szerint a kormánynak nem volt választása, mint a költségvetési egyensúlyt helyreállító lépések, így a válságadók bevezetése. Szerinte ezek fékezni fogják a gazdaságot, és az a kérdés, hogy tudják-e kompenzálni ezt a hatást a vállalkozások segítésével. A közös, egyszerre állami és magán beruházás (ppp) általános elutasítása szerinte nem helyes.

Óriási irathalmokat hagy utódjára a kormány

Elkészült a kormány az átadás-átvételi dokumentációval, a minisztériumok csütörtökön kezdték honlapjukon közzétenni az adatokat. A hatalmas mennyiségű irat tartalmaz adatokat a költségvetési helyzetről, az érvényes szerződésekről és a perekről is. Vannak olyan dokumentuok, amelyeket elkészítettek ugyan, de nem lesznek nyilvánosak. Csak az új kormány tagjai kapják meg például az M6-os autópálya építéséről szóló jelentést.

Felhagy a kormány a PPP-beruházásokkal

Hatályon helyezi a kormány azt a 2007-s határozatot, amely lehetővé tette a köz-, és a magánszektor együttműködésén alapuló PPP-beruházásokat. Az Állami Számvevőszék az elmúlt években több PPP-beruházásról megállapította, hogy azzal csak a magánszféra járt jól.

Százmilliós bukta egy egyetemi ppp-projekten

Az eredetileg tervezett konstrukcióhoz képest valószínűleg százmillió forint körüli összeggel kerül többe a magyar államnak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lágymányosi ppp-beruházása. Az egyetem és a minisztérium szerint elsősorban a gazdasági válság a felelős, a BME a legkevésbé rossz megoldást választotta.

Verseny híján drágák a ppp-s sportberuházások

Alig volt eddig érdeklődés az iskolai sportlétesítmények ppp-konstrukcióban történő építése iránt, ami megdrágította ezeket a beruházásokat az állam számára. Az üzemeltetés gondja ráadásul sok esetben az önkormányzatokra szakadt - állítja az ÁSZ.

Egyre több sebből vérzik a magyar PPP

Egyre több nehézség vetődik fel az annak idején már-már csodaszerként beharangozott magyarországi PPP-projektek rendszere körül. A felsőoktatást érintő programok különböző életciklusaiban más-más gondok törnek a felszínre: az újak nem indulnak, akad leállított építkezés, és az sem mindig örül, aki elvileg már élvezhetné egy befejezett, nagyszabású beruházás előnyeit.

Három ajánlatot várnak az M3-as továbbépítésére

Segítséget kérnek az adósságokkal bajlódó egyetemek

Az oktatási miniszterhez fordult segítségért több egyetem, mert nehéz helyzetbe került a PPP-konstrukcióban - a magán- és a közszféra együttműködésével - felvett, euróalapú hitelek megugrott törlesztőrészletei miatt. Az állam ugyan fizeti a részletek felét, de a kormány kikötött egy felső korlátot, amelynél többet nem hajlandó fizetni. Ez azt jelenti, hogy jelentős forintromlás esetén egy bizonyos szint felett már csak a felsőoktatási intézmény viseli a válság miatti pluszterheket - írja a Magyar Nemzet.

Tovább épül az M3-as autópálya

Három jelölt van az M6-os középső szakaszára

Három konzorcium tehet ajánlatot az M6 gyorsforgalmi út Dunaújváros- Szekszárd (65,1 km) beruházás megvalósítására. A résztvevők közötti verseny következtében PPP-konstrukcióban, átlátható módon és kedvező finanszírozással épülhet meg 2010-re az M6-os autópálya középső szakasza is.

A Strabagé az M6 és M60-as tender

Az osztrák Strabag AG vezette Mecsek Autópálya Konzorcium nyerte el az M6-os Szekszárd-Bóly  és az M60-as gyorsforgalmi út Bóly-Pécs közötti, együttesen 80 kilométeres szakaszának PPP-konstrukcióban történő megépítésére és 30 éves üzemeltetésére kiírt koncessziós tendert.

Csütörtökig titkolják a kormányzati negyed győztesét

Csütörtökig még nem mondják meg milyen tervek alapján épülhet a kormányzati negyed, de vasárnap bejelentették: egyhangú döntés született. A budapesti Nyugati Pályaudvar mögötti vasúti telek beépítésére 17 pályázat érkezett. A nemzetközi sztárépítészeket is felvonultató zsűri egyik tagja - Barcelona főépítésze - elmondta: pragmatikus pályázatok érkeztek. A PPP-konstrukcióban (közpénzek és magántőke) megvalósuló beruházás árát 142,5 milliárd forintban maximálták. A kormány hosszútávon megtakarítást vár a 2009 végére elkészülő projekttől.

Kezdődhet a verseny az M6-os útért

Három konzorcium tehet ajánlatot az M6 gyorsforgalmi út Szekszárd-Bóly (49 km) és az M60-as gyorsforgalmi út Bóly-Pécs (30,2 km) beruházás megvalósítására - derül ki a gazdasági szaktárca közleményéből. A résztvevők közötti verseny következtében PPP-konstrukcióban, átlátható módon és kedvező finanszírozással épülhet meg 2010-re az M6-os autópálya.

PPP-konstrukcióban épül az M6

PPP konstrukcióban építik meg az M6 illetve az M60 két szakaszát. A kormányzat még júniusban kiírj a közbeszerzési eljárást a sztrádaépítésre.