planetológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Mars
- Naprendszer
- NASA
- űrkutatás
- felfedezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elképesztő titkokat találtak a Holdon
A Naprendszer eddig ismert legnagyobb becsapódási krátere, az Atiken medence mélyén még 2019-ben bukkantak rá az erős gravitációs anomáliát okozó titokzatos tömegre. Az ugyan kizárható, hogy földönkívüliek állnának a különleges jelenség hátterében, de így is izgalmas kérdés maradt az erős gravitációs anomália eredete, amire úgy tűnik, a tudósoknak sikerült megtalálniuk a választ.
Mégis lehet élet a Föld közvetlen közelében
Elsőre könnyűnek tűnhet asztrobiológiai áttekintést adni közvetlen kozmikus környezetünkről, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint a Naprendszerben nemhogy értelmes, de alacsonyabb rendű életről sem beszélhetünk. Ennek ellenére – és éppen ezért – több tudományterület is foglalkozik a Naprendszeren belüli élet múltbéli, vagy esetlegesen napjainkban is fennálló csak eddig még fel nem fedezett formáival, valamint annak lehetőségével és esélyeivel.
Megdöbbentő, mi történik a Vénuszon
A Venyera–13 szovjet–orosz űrszonda 40 esztendeje indult a pokoli bolygó titkainak felfedezésére. Az évforduló kapcsán született összeállításunkban - a teljesség igénye nélkül - a Vénusz legkülönlegesebb jellemzőiből mutatunk néhányat, és a bolygó űrszondás kutatástörténetének érdekességeiből is szemezgetünk.
Mi újság a Naprendszer legpokolibb katlanjában?
A központi csillagunkhoz legközelebbi, szabad szemmel is megpillantható bolygót Kopernikusz állítólag sohasem látta, itt egy esztendő mindössze másfél napig tart, és a már évek óta úton levő kutatószondája csak 2025-ben látogatja meg. Kevéssé ismert érdekességek és friss hírek a Naprendszer egyik legpokolibb katlanjáról, a Merkúrról.
Kétfelé válik a Merkúrt megközelítő űrszonda
Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka.
Tudta-e, hogy kiterjedt krátermező van a szomszédunkban?
Hová induljunk, ha a saját szemünkkel szeretnénk meteoritkrátert látni? Laikusokban, a tudomány iránt érdeklődő átlagemberekben, de még a rokon kutatási területek művelőiben is gyakorta megfogalmazódik ez a kérdés.
Elképesztő mennyiségű arany van egy aszteroidán a Föld közelében
A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmérővel rendelkező Ceres törpebolygóig terjed a méretskála. A Naprendszer keletkezésének időszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekből felépülő 16 Psyche elnevezésű kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségű arany építi fel.
Hatalmas tavat találtak a Marson
A Naprendszernek a központi csillagtól számított negyedik Föld-típusú bolygója, a Mars, száraz, hideg és kietlen égitest. Ezért is számított nagy szenzációnak, amikor 2018-ban az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express szondája nagyobb mennyiségű folyékony vízre utaló jelet detektált a vörös bolygó déli pólusának körzetében. A NASA szervezete, a Jet Propulsion Laboratory ( JPL) egy kiterjesztett adatbázis átvizsgálásának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a Mars felszíne alatt sokkal több folyékony halmazállapotú víz rejtőzhet az eddig feltételezetteknél. Ami pedig különösen meglepő, hogy a vörös bolygó olyan vidékeinn ...
Sikerült meghatározni a Mars magjának méretét
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight marsszondája által gyűjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét.
Érdekes jelenség zajlik a Naprendszer legerősebb viharzónájában
Különleges felvételt küldött a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról a Hubble űrteleszkóp: a június 27-én készített felvétel a bolygó turbulens légkörében keringő felhők korábbiaknál intenzívebb színpalettáját mutatja be. A színek és változásaik fontos információkkal szolgálnak a Jupiter atmoszférájában játszódó folyamatokról.
Háromszáz méter magas megacunami söpört végig a Marson
Egy friss kutatás szerint nagyjából három és félmilliárd éve akkora aszteroida csapódott be az egy egykor volt marsi óceánba, hogy ennek nyomán háromszáz méter magas megacunami pusztított a vörös bolygón.
Magyarország vezetheti a kelet-európai bolygókutatókat
Központi szerepet tölthet be Magyarország a térségben a planetológiai kutatásokban a következő években. Az űrszondás adatok feldolgozása és műszerek fejlesztése a gazdaságot is segítené a csúcstechnikák meghonosításával.
Először lesz nemzetközi Mars konferencia Budapesten
Budapesten rendezik a kelet-európai térség első Mars konferenciáját. A háromnapos rendezvényen a következő időszak űrszondái, Földön kívüli vulkánok, meglepő jelenségek a Szaturnusznál, meteritok, becsapódásos kráterek, modell űrszondák és más bolygók térképei is szóba kerülnek majd.
Fiatal magyar kutatónő vezeti a világ legkeményebb bolygólaborját
Egy fiatal magyar kutatónő közreműködésével először sikerült a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titanon uralkodó felszíni körülményeket előállítani egy földi laboratóriumban az Egyesült Államokban. A rózsaszín égből fekete hó hullik, a folyók mínusz 180 Celsius-fokon áramlanak.
Hét év kényszermunka a Marson
Először mászott meg egy hegyet a Marson, több mint 7 kilométert járt be és 124 ezer képet sugárzott haza. A sok technikai nehézség ellenére izgalmas tudományos eredményeket adott a Spirit marsjáró, amely két éve egy homokdűnében ragadt. Napelemtáblái az elmúlt hónapokban alig kaptak energiát, ezért munkáját nem tudta folytatni, és a NASA végleg lemondott róla.
Éjjel megérkeztünk a vasbolygóhoz
Egy nap három földi hónapig tart, tizenegyszer erősebben sugároz és háromszor nagyobb a Nap az égen, az egyenlítőn délben akár 600 Celsius-fok is lehet: ezt tapasztalnánk a Naprendszer vasbolygónak is nevezett legbelső planétáján. Érdekes, de kevéssé ismert bolygó a Merkúr, amelyről a következő években ugrásszerűen gyarapodnak az ismereteink.
Három jó kép a Marsról, a ma ötéves csúcsszondától
Évszakos változásokat, vándorló homokdűnéket, lejtőn lezúduló törmeléket és korábban leszállt űrszondákat örökített meg a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda eddig. Kereken öt évvel ezelőtt érkezett meg célpontjához, és azóta is sikeresen üzemel az eddigi legtöbb adatot szolgáltató Mars-szonda.
Ismét célpont a Jupiter, szuperjármű megy a Marsra: 2011 a Naprendszer éve
Az űrkutatás történetében először áll Merkúr körüli pályára egy űrszonda, közelről vizsgálják meg az egyik legnagyobb kisbolygót és óriáskráterét, visszatérünk a Jupiter kutatásához, a vörös bolygóhoz pedig az eddigi legnagyobb, már életet kereső marsjáró indul. 2011 mozgalmasnak ígérkezik a bolygókutatásban, ezért a NASA a Naprendszer évének nyilvánította.
Asztrogeológia: kalapálás százmillió kilométerről
Az asztrogeológia vagy bolygógeológia viszonylag új tudományterület. Művelői olyan munkát végeznek, mint egy geológus - csak nem a Földön, hanem a Naprendszer többi égitestén. Természetesen ez egyelőre nem fizikailag, a helyszínen zajlik, hanem távolról rögzített adatok és néhány esetben apró kőzetminták segítségével.
- címkék:
- Naprendszer
- geológia
- planetológia
- Címkefelhő »
Szokatlan kráter és évgyűrűkhöz hasonlító jeges üledék a Marson - kép
Kékesfehér jégfoltok, láncba rendeződő apró vulkáni kúpok és egzotikus üledékes alakzatok. Néhány példa a Mars felszínéről készített legújabb felvételek közül, amelyekből érdekes összeállítást közlünk.
Mit tudtunk meg a Naprendszerről 400 év alatt?
A korai távcsöves megfigyelések helyett ma már részletes felvételeken és űrszondákkal tanulmányozzák a bolygókat, s mikroszkópokkal elemzik a róluk származó porszemcséket. Furcsa mélyedések helyett a Naprendszer történetét őrző kráterek, fázist mutató sarló helyett kénsavas felhők a Vénuszon - néhány példa abból, honnan indultak Galilei felfedezései, és hova jutottak azóta ismereteink.
Felrepedt égitestek a Naprendszerben
Európa hosszúságú árok, naponta nyíló és záródó repedések a jégen, egykori burkát kinőtt hold és apróra zúzott anyagú kisbolygó - példák különleges alakzatokra és folyamatokra, amelyeket más égitesteken töréses folyamatok hoztak létre. Olyan felszínformákhoz látogatunk a Naprendszerben, amilyeneket saját bolygónkon nem láthatunk.
Láva fortyog a Jupiter holdján lévő tóban - kép
Kiszáradt krátertó a sivatagos Marson, metánnal teli tavak egy szaturnuszholdon és lávató egy jupiterholdon - egzotikus példák a Földről ismert alakzatokra, de más égitesteken. Tavak több helyen is találhatók a Naprendszerben, és akárcsak földi társaik, érzékenyen jelzik a helyi viszonyokat.
- címkék:
- Mars
- Titan
- Io
- tavak
- planetológia
- Címkefelhő »
Félezernél többen jöttek az ELTE-re a bolygókért
A bolygótudomány, a planetológia legújabb eredményeiről hallgathatott előadásokat több mint 600 érdeklődő 2010. március 19-én az ELTE Bolygótudományi Nap című rendezvényén. A közönség soraiban főleg középiskolások ültek, de jöttek egyetemisták és idősebb érdeklődők is.
- címkék:
- Mars
- planetológia
- ELTE TTK
- Címkefelhő »
Ha bolygógyárban készült volna, luxusmodellnek számítana a Föld
Ha Földünk egy "bolygógyárban" készült volna, biztosan nem fapados alaptípusnak, hanem egy extrákkal felszerelt luxusmodellnek számítana. Belső folyamatai szinte zavartalanul működnek 4,6 milliárd éve, változatos formakincsű szilárd felszínét és folyékony vízkészletét pedig globális védőburkok óvják a káros külső hatásoktól. Napjainkban a bolygótudomány legizgalmasabb kérdése éppen az, hogy mindezek közül melyek találhatók meg más égitesteken is valamilyen formában, s melyeket lehet Földünk valóban exkluzív jellemvonásainak tekinteni.
Nagy durranás holnap a Holdon
A jég számtalan helyen előfordul a Naprendszerben. A Mars, az Europa és feltehetően a Hold vízjégkészlete mellett vannak "keményebb" jegek is: a Naptól távolabb már a metán és a nitrogén is kifagy az égitesteken, még a Plútót vagy a Ganyemdest is pólussapka borítja. A kutatók leginkább vízjégre vadásznak, mert a Földön kívüli élet keresése a Naprendszerben a víz, illetve a vízjég nyomában zajlik. A legközelebbi nagy durranás pénteken lesz a Holdon, amelynek helyéről a NASA új, részletes képet közölt.
- címkék:
- űrkutatás
- Mars
- Hold
- Naprendszer
- planetológia
- Címkefelhő »
- 1