ornitológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- zoológia
- etológia
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között
Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.
Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon
Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.
Már költenek a túzokok
A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.
Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.
Hazatértek tövisszúró gébicseink
A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.
Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár
Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.
Autókat, ablakokat "támadó" madarak
Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.
A sarlósfecske több, mint 800 kilométert tesz meg egy nap alatt
Eddig úgy tudtuk, hogy a vándorló sarlósfecskefélék naponta 500 kilométert is megtesznek, de az új bizonyítékok azt mutatják, hogy ennél sokkal többre képesek - írja a New Scientist tudományos magazin.
Kezdődik a szalakóták költése
A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.
Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.
Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein
Megkezdődött a költési időszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.
Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál
Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.
Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon
A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidőszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.
Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány
Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.
Idén több partimadár költ Kardoskút térségében
A csapadékban gazdagabb tavasznak köszönhetően idén a tavalyinál több partimadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékén.
Már építik fészküket a nyár madarai, a sárgarigók
„Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján..." ahogyan a közismert nóta is bizonyítja, a sárgarigó a magyar nép egyik kedves madara. Jellegzetes hangját a Körös-Maros Nemzeti Park tájain gyakran hallhatjuk.
Alagcsőben, mélyen a talajszint alatt fészkelő széncinege
A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.
Rejtőzködő ritkaságok a Felső-Kiskunságban
Visszaérkeztek afrikai telelőhelyeikről és revírfoglalásba kezdtek az ugartyúkok a felső-kiskunsági élőhelyeiken. A talajon fészkelő faj ma már jórészt agrárkörnyezetben költ, így hiába a kiváló rejtőszín, a tojásokat és a fiókákat nagymértékben veszélyeztetik a tavaszi mezőgazdasági munkák.
Először észleltek hazánkban egy pintyfajt
Akasztó külterületén járva egy útról felszálló, vastag, sárga csőrű madár ragadta meg Bárdos Tibor, természetvédelmi őrkerület-vezető figyelmét 2021. május 10-én. A madár felszállt egy közeli akácfára, így lehetőség volt alaposabban is megfigyelni és lefotózni. Kiderült, egy tojó trombitás sivatagipinty (Bucanetes githagineus) került szem elé. A fajt most először észlelték Magyarországon, így ha a hazai Nomenclator Bizottság is elfogadja az adatot, akkor hivatalosan is elmondhatjuk, hogy új fajjal bővült a hazai fajlista.
Olasz gyűrűs széki lile a Kiskunságban
Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyűrűzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költ rendszeresen, a Fertő-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetők meg.
Keresztcsőrű fészkelése a Mátrában
Életmódját tekintve kétségkívül az egyik legkülönlegesebb hazai madárfajunk a keresztcsőrű.
Elindult a másodköltési időszak - napkeltekor ismét felhangzik a "hajnali madárének"
A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.
Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni
Ne dobjuk ki a hajat, a megfésült kutya, macska szőrét,tegyük ki a madaraknak, mert jó fészekanyag.
Az idei évben az ellenőrzések során két ritka énekesmadárral is találkoztak a Bükki Nemzeti Parkban
A Mátra vulkanikus tömbjében több helyen is találkozhatunk kisebb-nagyobb, természetes úton létrejött sziklafallal, melyek egészen speciális élőhelyek.
Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.
Énekel a kékbegy a Kis-Balatonon
Megérkezett a Kis-Balaton területére hazánk egyik legszebb nádi énekesmadara, a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó kékbegy (Luscinia svecica).
A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak
Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-al (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megállítása, megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat.
Hetvenévesen is költött a világ legidősebb tengeri madara
Idén is költött a világ legidősebb tengeri madarának tartott Laysan-albatrosz, Wisdom, noha már legalább 70 éves - közölte az Amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (USFWS).
Bagolylesők
Hazánk leggyakoribb és legismertebb bagolyfaja az erdei fülesbagoly (Asio otus), mely a 2020-as évben elnyerte az év madara címet! Az erdei fülesbaglyok sajátos viselkedése, hogy telente csoportosan keresik fel települések és városi parkok facsoportjait. Ezen telelőhelyek ismerete rengeteg hasznos információval szolgál mind a telelőállomány mérete, mind a madárvédelem szempontjából.
Elpusztult a világ egyik legritkább madara
Elpusztult Manukura, az új-zélandi fehér kivi, a világ egyik legritkább madara - írta meg hétfőn a The Guardian.
Mi történik a madarainkkal télen?!
Azt a legtöbben tudják, hogy a madarak tavasszal fészket raknak és költenek. De mégis sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy télen vajon mit csinálnak? Mi történik velük?
Fontosak számunkra a madarak!
2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.
Téli madáretetés helyesen
Az elmúlt évszázadban kialakult gyakorlat szerint a madáretetés a fagyos, havas, ónos esős időszak, tehát a késő ősztől kora tavaszig tartó hónapok madárvédelmi tevékenysége. Hazánkban szerencsére nincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak márciusi kezdetével fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek nemcsak elvi, de madárvédelmi oka is van.
Az etető fontos kiegészítője az itató
A közhiedelemmel ellentétben az etetőkön alkalmazott téli itatás legalább olyan fontos, mint a nyári kánikulában végzett. Ennek oka, hogy miközben az etető madarai alacsony víztartalmú magvakat fogyasztanak - amire sokat kell inni -, az egyre szárazabb, hómentes teleken, amikor fagy is, a vízhiány okozta kiszáradás legalább akkora probléma, mint a júliusi kánikulában.
12 éve nem járt olyan madár Magyarországon, amilyet most fogtak
- címkék:
- Magyarország
- madár
- madarász
- ornitológia
- MME
- Címkefelhő »
Vadlúdfigyelő programokat szerveznek november közepétől Tatán
Vadlúdfigyelő programokat szerveznek november közepétől Tatán: november 14-től december 20-ig hétvégenként szakértők mutatják be a Tatára érkező északi vadludak napi mozgalmát, november 28-án pedig limitált létszámú szakvezetéses túrákat is tartanak.
Több, mint 1.000 szalakóta fióka kelt ki a Hevesi-síkon
TA 2020-as évben, az első szalakótákat korán, már április 17-én megfigyelték a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dolgozoói, májusban pedig megkezdték az idei év terepi munkáit is. Mivel mostanra már az utolsó szalakótafiókák is régen elhagyták a kikelésük óta számukra biztonságot nyújtó odúkat, így hát ideje, hogy számot vessüenek a faj ez évi költési sikeréről.
Siekres túzok költés Dél-Hevesben
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részt vesz „A túzok határon átnyúló védelme a Kárpát-medencében" c. LIFE programban (LIFE15 NAT/AT/00834), amelynek átfogó célja a hazai túzok állományra ható legfontosabb veszélyeztető tényezők kiküszöbölése.
Srí Lankán arat a madárbarát turizmus koncepciója
Hová tűnnek a mezők-szántók madarai?
A pacsirta szimbólum, ami a kultúránk minden területén megjelenik és jelképe annak a természetvédelmi ügynek is, amiről tájékoztatni szeretnénk. Lehet, hogy egyszer hiába várjuk majd a pacsirtaszót? Reméljük, hogy ez az idő soha nem jön el, de aggasztó, hogy az elmúlt két évtizedben eltűnt Magyarország mezei pacsirtáinak egyharmada. Amit ezek a kis énekesek jeleznek, az ma a hazai madárvilág talán legnagyobb problémája.
Hogy csalogassuk kertünkbe a madarakat?
A közelünkben élő madarak és más állatcsoportok faj- és egyedszám növelésének legfontosabb eszköze - pontosabban inkább alapfeltétele - a természetes élőhelyeket leginkább felidéző növényzet telepítése és megőrzése.
Évszázadok óta először születtek vadon fehér gólyák Nagy-Britanniában
Csaknem 600 év után először születtek vadon fehér gólyák Nagy-Britanniában - írja a The Guardian című brit lap internetes oldala.
Virágzik a vadorzás Nagy Brittaniában a a kijárási korlátozások óta
Megnőtt az illegálisan kilőtt védett ragadozómadarak száma Nagy Britanniában a kijárási korlátozások hat héttel ezelőtti bevezetése óta - közölte az RSPB brit madárvédelmi szervezet.
Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni
A fészekanyag összegyűjtése rengeteg jövés-menéssel jár, miközben a kisebb termetű fajok fokozottan kiszolgáltatottak a ragadozóknak, és táplálkozni sem tudnak, ezért a madarak ahol csak tudnak, próbálnak egyszerűsíteni a dolgon.
Új fészkelő madárfajt figyelhettek meg Magyarországon
2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet. Amennyiben így lesz, egy új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája.
A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élőhelyeit is javítja
A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költőhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A Természetvédelmi Őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelő a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.
A szárazság miatt sárgyűjtő helyekkel is segíthetjük a fecskéket!
Nehezen indul az amúgy is megfogyatkozott állományú molnár- és füsti fecskék költése idén tavasszal. A szárazság miatt ugyanis nem találnak maguknak sarat, amiből megépíthetnék, illetve tatarozhatnák a fészkeiket. Az MME ezért azt javasolja, hogy a meglévő természetes, és a kihelyezett mesterség fészkek, fészektelepek közelében minél több helyen létesüljenek sárgyűjtőhelyek. Ezeket most május végéig, folytatódó aszály esetén a másodköltés kezdetekor, június végétől néhány újabb hétig érdemes működtetni.
A talált fiókák többsége nem árva, ne szedjük össze őket!
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban, amint arra az MME felhívja a figyelmet, nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket!
Megérkeztek Afrikából az első szalakóták a Bükki Nemzeti Parkba
Megdőlt a legkorábbi szalakóta észlelés időpontja! Április végére megérkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területére is az első példányok.