ökoszisztéma
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- biodiverzitás
- klímaváltozás
- ökológia
- globális felmelegedés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Mindenkit megdöbbentett, amit a mélytengeri állatokban találtak
Talán nem hat nagy meglepetésként az a tény, hogy a műanyag hulladékok már a föld minden pontján jelen vannak. Sajnos az óceánok elképesztő mélységeiben élő állatok sem kivételek, kutatók egy csoportja kiderítette, hogy a mélytengeri élőlények gyomra is tele van műanyagrészecskékkel.
Végezhet a paraziták egyharmadával a klímaváltozás
Az állati élősködők (paraziták) egyharmada kihalhat 2070-re a klímaváltozás miatt.
Mesterséges zátonyt építenek a Sydney-i Operaház szomszédságába
Mesterséges zátonyt építenek a világhírű Sydney-i Operaház szomszédságába a Sydney-öböl érzékeny ökoszisztémájának helyreállítása érdekében.
- címkék:
- Sydney
- ökoszisztéma
- Címkefelhő »
Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek
A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.
Plasztikóceán: már a Mariana-árok mélyén is megjelent a szemét
Döbbenetes, hogy az emberiség milyen elképesztő módon szennyezi és teszi tönkre a környezetét. A közelmúltban összesen 38 millió darab műanyag hulladékot találtak a civilizációtól távoli, csendes-óceáni Henderson-szigeten.
Több mint kilencmilliárd tonna műanyag keletkezett 1950 óta
Több mint kilenc milliárd tonna műanyag keletkezett 1950 óta, ennek zöme hulladéklerakókba vagy a természeti környezetbe jutott, károsítva az emberek egészségét és az ökoszisztémát - állítja a műanyagok tömegtermeléséről készült első nagyszabású globális elemzés.
Végveszélybe kerültek az óceánok esőerdői
Egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy Földünk egyik legcsodálatosabb természeti kincse, a rengeteg tengeri élőlénynek otthont adó Nagy-korallzátony végveszélybe került az ember környezetszennyező tevékenysége miatt. A korallok kifehéredéseként ismert folyamat szoros összefüggésben áll a tengervíz kemizmusának megváltozásával.
Vadlovak ezreinek kilövését tervezik
Ausztrál tudósok támogatásukról biztosították a helyi hatóságok azon tervét, hogy leöljenek több mint ötezer vadlovat az új-dél-walesi Snowy-hegységben, mivel az állatok tönkreteszik a hegyvidék növényvilágát.
Emberevő krokodilok jelentek meg Floridában
Öt és fél méteresre is megnőhet, súlya pedig felérhet egy kisebb autóéval: kutatók szerint nílusi krokodilok bukkantak fel Floridában. E ragadozók különösen veszélyesek, ugyanis az emberhúst sem vetik meg.
Veszélyes lehet a fogságban élő állatok visszaengedése a természetbe
Zavart okozhat, veszélyeztetheti az ökoszisztémát a fogságban tartott állatok visszaengedése a természetbe - erre a következtetésre jutottak kutatók Kínában, miután vita kerekedett a hosszú időkre visszanyúló buddhista hagyomány hasznosságáról.
Szegényebb lenne a természet nélkülük
Ahol a kétéltűek telelésre, illetve szaporodásra alkalmas élőhelyeit forgalmas aszfaltút választja el egymástól, nagy veszélyben van valamennyi faj. Persze a hüllőkkel együtt... Lelkes állatbarátok, önkéntesek, diákok, hivatásos és műkedvelő természetvédők számos helyen mentik kora tavasszal ezeket az állatokat. Magyarországon talán a legismertebb a farmosi, a sikondai és a honti békamentés, de sok más útszakaszon is elvégzik e munkát.
Még mindig szenvedik a delfinek az olajkatasztrófát
A mai napig vemhességi gondokkal küzdenek a louisianai partok menti Barataria-öböl palackorrú delfinjei a 2010-ben történt mexikói-öbölbeli olajkatasztrófa miatt - derült ki egy új tanulmányból.
A ragadozók túlélnek, de az ökoszisztéma összeomlik
Mi a közös a kardszárnyú delfinben, a jegesmedvében és az emberben? Valamennyien alkalmazkodóképes ragadozók, amelyek képesek új zsákmányt választani, ha a kedvenc eledelükből kevés áll rendelkezésre. Ez a váltás azonban egész ökoszisztémákat sodorhat veszélybe.
- címkék:
- ökoszisztéma
- kihalás
- ragadozó
- Címkefelhő »
Megfejtették, miért nincs több oroszlán
Nem a zsákmány hiánya vagy az orvvadászok akadályozzák az oroszlánok számának növekedését, hanem valószínűleg egy eddig ismeretlen természeti törvényszerűség, fedezte fel egy kanadai doktorandusz.
- címkék:
- ökoszisztéma
- zsákmány
- oroszlán
- ragadozó
- Címkefelhő »
A föld alatti biológiai sokszínűség ugyanolyan fontos, mint a felszíni
Az emberek zömét az érinti meg, ha egy-egy nagyobb, emblematikus állatfaj, például orrszarvú, panda, oroszlán kerül végveszélybe. Pedig a világ biológiai sokféleségének nagy része a föld alatt rejtőzik, és e sokszínűség csökkenése valószínűleg jóval jelentősebb hatást gyakorol az emberek életére is, mint egyes felszíni élőlények eltűnése.
Ausztráliát fenyegeti a madarakat is megfojtó kúszóhal
Pápua Új-Guinea felől Ausztrália felé terjeszkedik a rendkívül kártékony ázsiai kúszóhal, amely zavart kelthet az ökoszisztémában - figyelmeztettek ausztrál kutatók.
- címkék:
- Ausztrália
- ökoszisztéma
- hal
- állat
- veszély
- Címkefelhő »
Megváltozik a Föld, ha eltűnnek a nagy húsevők
A világ szinte valamennyi nagy ragadozójának létszáma jelentősen csökkent, sokukat a kihalás fenyegeti. Egy átfogó új tanulmány arra figyelmeztet, hogy a ragadozók pusztulása jelentős ökológiai és gazdasági károkkal jár, de a hatás talán még visszafordítható.
Így rombolja az ember a tengerfeneket
Szántófölddé változtatja a tenger aljzatát a fenékhálós halászat. Miközben lepényhalra mennek, elpusztítják a víz alatti hegyeket.
A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?
A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.
Megárt az erdőnek is a zajszennyezés
Szinte olyan hangos a gázkitermelő telep egy amerikai nemzeti parkban, mint egy felszálló repülő. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, mint az emberre, de közvetett módon rájuk nézve is káros, például akkor, ha a zaj elűz a környékről egy bizonyos maggal táplálkozó madárfajt.
Könnyebb lehet a pandák nélkül
Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idő kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törődni.
Pusztító volt a világ legnagyobb tundratüze - kép
A sarkköri tájon valaha észlelt legnagyobb tundratűz 2007-ben annyi szén-dioxidot engedett a légkörbe, amennyit a tundra az előző fél évszázad során megkötött. Az alaszkai Északi Lejtőn, az Anaktuvuk-folyó mentén föllángolt tűz a bizonyság arra, milyen rövid idő alatt fordulhat a visszájára egy évtizedekig tartó folyamat.
Egyre veszélyesebb a világ a nagyragadozók eltűnésével
A csúcsragadozók és a nagy növényevők kihalása nagyon súlyos károkat okoz az ökoszisztémában: megnövekszik a fertőző betegségek gyakorisága, elterjednek a tájidegen fajok, de változások következnek be a növényzetben, a talajban, a vízben és az atmoszférában is.
Már a tengerek mélyét is rombolja az ember
Először becsülték meg, milyen károkat okozott az emberi tevékenység az Atlanti-óceán európai partvidékének mélytengeri aljzatán. A tanulmány szerint a fenékhálós halászat a vártnál is nagyobb mértékben tette tönkre a mélytengeri ökoszisztémákat.
Félsikerekre futotta az emberiség talán legnagyobb kincsének megvédésében
Amit megeszünk, amivel építkezünk, ahol kikapcsolódunk - végső soron szinte mindent az úgynevezett biológiai sokféleségnek köszönhet az emberiség, a megőrzésére tett kemény erőfeszítések azonban egyelőre nem hozták meg a remélt eredményeket. A világ természetvédelemmel foglalkozó vezető kutatói 2010 októberében találkoznak Japánban, hogy megvitassák, miként lehet lassítani vagy megállítani a Föld biológiai sokszínűségének csökkenését. A fő céljuk az, hogy meggyőzzék a kormányzatokat a sokféleség megőrzésének gyakorlati hasznáról.
Tengeri káoszt okoz a klímaváltozás
A tengeri ökoszisztéma központi jelentőségű bolygónk biológiája szempontjából, ennek ellenére az emberi eredetű klímaváltozásnak az óceánok életére gyakorolt hatása még mindig kevéssé ismert. A Science folyóirat legújabb számában megjelent két tanulmány szerzői azt állítják, hogy az üvegházhatású gázok gyorsan növekvő koncentrációja évmilliók óta nem létező körülmények felé taszítják az óceáni rendszereket, és ez alapvető és visszafordíthatatlan ökológiai átalakulásokhoz vezethet.
Nem az oroszlánok, hanem az apró termeszek a szavanna urai
Az afrikai szavanna fenséges állatai - a vad oroszlánok, a hatalmas elefántok, a tornyosuló zsiráfok - viszonylag kis szerepet játszanak, amikor az ökoszisztéma alakításáról van szó. Az ökológusok szerint a szavanna igazi királyai a termeszek.
- címkék:
- Kenya
- ökológia
- termeszek
- ökoszisztéma
- Címkefelhő »
A korallszirtek hangja vezeti haza a kiskorallokat
A tengerbiológusok néhány éve már felfedezték, hogy a korallszirti halak utódai hangok alapján találják meg a korallzátonyokat, de az a kutatókat is meglepte, hogy a sokkal fejletlenebb korall-lárvák szintén ugyanezzel a módszerrel tájékozódnak. Az eredmény azért jelentős, mert így a korallok eddig ismeretlen ellenségére derült fény, a zajszennyezésre.
A mélytengerek élővilága sem ússza meg a klímaváltozást
A trópusi mélytengerekre is hatással van a klímaváltozás: élőviláguk fajgazdagsága az északabbi szélességi körök szintjére csökkent az elmúlt négy jégkorszak során. A mélytengerek élővilága sérülékenyebb, mint gondolták.
A világ legöregebb fái gyorsabban nőnek a klímaváltozás miatt
Amerikai kutatók az Egyesült Államok délnyugati területeinek magas hegyeiben élő szálkásfenyők évgyűrűit vizsgálva felfigyeltek arra, hogy a növekedési gyűrűk az utóbbi 50 évben szélesebbek, mint korábban bármikor. Tanulmányukban arra következtetnek, hogy a szélesebb gyűrűket létrehozó gyorsabb növekedés oka az éghajlat felmelegedése.
Madárvédelem: termőföldet árasztanak el Hollandiában
Évszázadok óta a tengerből szabják ki termőföldjeiket a hollandok. Egy értékes élőhely védelmében most az egyik poldert újra el kell árasztani.
Az édesvizek omlanak össze először
A korábban kitűzött célt, hogy 2010-re lelassítjuk a fajkihalás növekvő ütemét, már biztosan nem érjük el, a fajkihalási hullám pedig az egész emberiség élelmiszer- és ivóvízforrásait, üzemanyagkészletét és az élhető klímát egyaránt veszélyezteti - figyelmeztetnek a szakemberek egy kedden Fokvárosban megkezdődött konferencián. Bár csupán bolygónk felszínének kevesebb, mint 1 százalékát borítják, a legújabb adatok szerint az édesvízi ökoszisztémák vannak a legnagyobb veszélyben, pusztulásuk nyomán pedig emberek milliárdjainak élete kerülhet veszélybe.
- címkék:
- fajkihalás
- ökoszisztéma
- Címkefelhő »
Savasabb óceánok, veszélyben forgó tengeri ökoszisztémák
A szén-dioxid üvegházhatású tulajdonságáról már sokat hallhattunk. Ez a gáz tehető elsődlegesen felelőssé a globális átlaghőmérsékletek emelkedéséért. A szén-dioxid azonban nem csupán a légkörbe kerülve okoz problémákat, az óceáni ökoszisztémákat is közvetlenül fenyegeti.
Új adatok a bálnatetemek egyedülálló életközösségéről
Amikor egy bálna elpusztul, teteme lesüllyed a tenger fenekére, és egészen különleges ökoszisztémának nyújt otthont és táplálékot akár egy évszázadon át. Svéd kutatók most több olyan új fajt fedeztek föl, amely kizárólag az elpusztult bálnákon található meg. Ezek DNS-elemzésével azt is kimutatták, hogy az óceánok fajgazdagsága valószínűleg nagyobb a korábban feltételezettnél.
- címkék:
- bálnák
- férgek
- ökoszisztéma
- Címkefelhő »
Gyökeresen átalakul az Északi-sarkvidék
Egy nemzetközi kutatócsoport most közzétett tanulmánya szerint az Északi-sarkvidék - legalábbis jelen formájában - hamarosan a múlté lesz. A globális felmelegedés hatására elolvadnak a jégtakarók, és eltűnnek az olyan emblematikus fajok, amilyen a narvál vagy a jegesmedve.
Biológiai Google: egymásra kattintó fajok
A legnépszerűbb keresőprogram, a Google lelke egy a cég által szabadalmaztatott algoritmus, az úgynevezett PageRank. Amikor a felhasználó valamilyen információt keres az interneten, akkor ez az algoritmus is befolyásolja az eredményként megjelenő oldalak sorrendjét. Két amerikai kutató azt állítja most megjelent tanulmányában, hogy hasonló algoritmust fel lehetne használni annak meghatározására, mely fajok szerepe létfontosságú az ökoszisztéma fennmaradásához. Ezzel támpontot kaphatnának a szakemberek, hogy azokra a fajokra összpontosítsák a természetvédelmi erőfeszítéseket, amelyekből az egész a rendszer a legtöbb hasznot húzza.