ökológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- biodiverzitás
- klímaváltozás
- fenntarthatóság
- állatvédelem
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Harmincöt embert öltek oroszlánok
A leghíresebb és leghírhedtebb emberevő oroszlán az a két sörény nélküli hím volt, amely a 19. század végén garázdálkodott a kenyai Tsavo egyik vasútépítő táborában. Egy korabeli tudósítás 135-re tette a halálos áldozatok számát. A legújabb izotópos kutatások szerint azonban ez a szám erősen túlzó, bár a mostani érték sem kicsi: az új vizsgálatok szerint nagyjából 35 embert ölhettek meg az oroszlánok.
Évezredeken keresztül fennmaradhatnak a tengeri sivatagok
Folyamatosan tápanyagban dús vizet szállít a Mississippi a Mexikói-öbölbe, az ezen élő algák viszont felhasználják az oxigént az összes többi tengeri élőlény elől. Eredmény? Egy tengeri sivatag.
Veszélyben a galápagosi pingvin és a társai
Veszélybe kerülhet a Galápagos-szigetek egyedülálló élővilága a klímaváltozás miatt. A kutatók most azon dolgoznak, hogyan tudnák megmenteni a sziget sérülékeny ökoszisztémáját, és a nagyon ritka, veszélyeztetett fajokat, mint amilyen a kéklábú szula vagy a galápagosi pingvin.
A kardszárnyú delfin vesztét okozhatja válogatóssága
A kardszárnyú delfin az óceánok táplálékpiramisának csúcsán helyezkedik el, gyakorlatilag nincs természetes ellensége. Annak ellenére, hogy szinte bármely más tengerlakót képes lenne elfogyaszthatani, a hatalmas cet igen érzékenyen reagál zsákmányállata fogyatkozására - derítették ki amerikai kutatók genetikai vizsgálatok és statisztikai elemzések segítségével.
Biológiai Google: egymásra kattintó fajok
A legnépszerűbb keresőprogram, a Google lelke egy a cég által szabadalmaztatott algoritmus, az úgynevezett PageRank. Amikor a felhasználó valamilyen információt keres az interneten, akkor ez az algoritmus is befolyásolja az eredményként megjelenő oldalak sorrendjét. Két amerikai kutató azt állítja most megjelent tanulmányában, hogy hasonló algoritmust fel lehetne használni annak meghatározására, mely fajok szerepe létfontosságú az ökoszisztéma fennmaradásához. Ezzel támpontot kaphatnának a szakemberek, hogy azokra a fajokra összpontosítsák a természetvédelmi erőfeszítéseket, amelyekből az egész a rendszer a legtöbb hasznot húzza.
Új élet a pokolból - vulkánkitörések után
A természet mindig képes akár a semmiből is megújulni, így például egy vulkánkitörés által sújtott terület - ahol a katasztrófa hatására az élővilág teljesen kihalt - néhány év alatt újra benépesülhet. Több ilyen példát láthatunk világszerte, mai, múlt századi vagy éppen a Föld történetében kutatva évmilliókkal ezelőtti kitörések nyomait. Néhány esete kifejezetten különleges, ilyen például az alaszkai Kasatochi-vulkán, ahol amerikai kutatók az újjászületés minden egyes lépését dokumentálják.
- címkék:
- vulkánkitörés
- vulkánok
- ökológia
- Címkefelhő »
Hangyaszaggal álcázza magát egy poloska
A meleg éghajlaton élő akáciafákat a rajtuk élő hangyák védik meg a növényevő állatoktól, főként a rovaroktól. Az Amerikai Ökológiai Társaság éves gyűlésén azonban meglepő fölfedezésről számoltak be a kutatók. Találtak egy olyan poloskafajt, amely képes kijátszani a hangyák éberségét.
- címkék:
- etológia
- ökológia
- hangyák
- poloskák
- Címkefelhő »
Új jelentés: fajkihalási hullám pusztít Ausztráliában és Óceániában
Jelenleg zajlik a hatodik nagy fajkihalás bolygónkon, ezúttal azonban kétség kívül az emberi tevékenység játssza az egyik főszerepet. A déli félteke nagy részét különösen erősen sújtja a veszteség: Ausztrália, Új-Zéland és a szomszédos csendes-óceáni szigetek a globális fajkihalás forrópontjai lehetnek - figyelmeztet a térség ökológiai helyzetét bemutató első átfogó tanulmány.
Évszázados peték életre keltésével figyelik az evolúciót
Sok állatot ismerünk, ahol a peték hosszabb nyugalmi időszak után is életképesek maradnak. Egy amerikai kutató és társai olyan apró vízi állatok petéire "vadásznak", amelyek évtizedes vagy akár évszázados nyugalmi állapot után is életre kelthetők. A kikelt élőlényeket összehasonlítják a ma élő rokonaikkal, hogy megfigyelhessék az időközben bekövetkezett evolúciós változásokat.
Drótok akadályozzák a nagy csordák vándorlását
Földünk szinte minden kontinensén élnek olyan nagytestű, növényevő emlősállatok, amelyek bizonyos időközönként hatalmas távolságokat tesznek meg, hogy megfelelő táplálékhoz jussanak. A korlátok nélküli vadászat mellett a kerítések építése azonban megakadályozza az állatokat abban, hogy a jól bevált útvonalaikon haladjanak a táplálék felé. Egy faj vándorlási szokásainak megváltozása vagy megszűnése pedig nemcsak az adott fajt érinti, hanem az egész ökoszisztémára is kihat.
- címkék:
- ökológia
- vonuló állatok
- Címkefelhő »