Az ÖK kutatóinak vizsgálata szerint a szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) kutatói legújabb konzervációökológiai kutatásukban Lengyel Szabolcs tudományos tanácsadó vezetésével azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a szántók visszagyepesítése a mezei madarak állományait. A Hortobágyi Nemzeti Parkban nagy térbeli léptékű terepi kísérlet keretében gyepesítésen átesett és továbbra is szántóként művelt kontrollterületeken végeztek mintavételt a beavatkozások előtt és után. Az eredmények szerint a mezei madarak fajszáma a kezelt területeken és az extenzív szántókon is jelentősen nőtt, míg az egyedszám és a diverzitás csak a gyepesített területekenn ...

A szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár

Az ÖK kutatóinak vizsgálata szerint a szántók visszagyepesítése jelentős előnyökkel jár a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok számára

Az ÖK kutatói elkészítették Magyarország tájtípusainak osztályozását a lehetséges növényzet alapján

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a közelmúltban megjelent tanulmányukban arra a kérdésre keresték a választ, hogyan lehet növényzeti tájosztályozást készíteni olyan területekre, ahol aktuálisan nincs nincs vagy csak korlátozottan van jelen őshonos növényzet. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósult projekt keretében a kutatók hazánk lehetséges növényzete alapján statisztikai módszerekkel elkészítették Magyarország tájtípusainak osztályozását, a kapott csoportosításokat pedig térképen ábrázolták. Az új tájosztályozás fenntartható, őshonos alternatívát kínál a vvárosi ...

A vízimadarak jelzik a vizes területek jellemzőit

Egyes madárcsoportok előfordulása a sós, szikes tavak környezetében szoros összefüggést mutat a vizes terület környezeti jellemzőivel, így például a víz sótartalmával - derült ki az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatóinak Kazahsztánban folytatott vizsgálatából.

Magyar és román kutatók az inváziónak a növény-beporzó közösségekre gyakorolt többszintű hatását tárták fel

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Babeş-Bolyai Egyetem (BBE) kutatói három közelmúltban megjelent tanulmányukban tizenkét, különböző tulajdonságokkal rendelkező lágyszárú inváziós növényfajnak a vegetációra (Fenesi et al. 2023), a beporzóközösségekre (Kovács-Hostyánszki et al. 2022) és a beporzó rovarok funkcionális tulajdonságaira (Szigeti et al. 2023) gyakorolt hatásait tárták fel. Terepi vizsgálataik során Magyarországon és Romániában inváziós fajok által elözönlött és természetközeli területek növény- és beporzóközösségeit mérték fel és hasonlították össze. A megfelelő összehasonlítás és részletes feltárás érdekében azonnos ...

A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai nemzetközi együttműködésben vizsgálták európai és észak-amerikai sekély tavak ökológiai állapotának átalakulását és regenerációs képességét inváziós kagylófajok sorozatos megjelenése után. Megállapították, hogy az invazív fajok ökoszisztémára gyakorolt hatásai idővel gyengülnek, ugyanakkor felerősödnek a versengő, sőt közel hasonló taxonok sorozatos invázióját követően. Az eredményekről szóló tanulmány (https://link.springer.com/article/10.1007/s10021-023-00828-2) az Ecosystems című folyóiratban jelent meg.

A tájtervezés fontossága a fenntartható vízgazdálkodásban

Erős Tibor, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatója, a Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport vezetője a világ egyik legrangosabb víztudományi szaklapjában, a WIREs Waterben jelentetett meg nemzetközi társszerzőségben írt tanulmányt a tájtervezés fontosságáról.

Egy Németországnál is nagyobb területet zárnak le a veszélyeztetett állatok védelmében

A szárnyakon lévő foltok javítják a lepkék repülési hatékonyságát

Egy leopárd lehet, hogy nem képes változtatni foltjain, de egy új kutatás azt mutatja, hogy a lepkék igen, úgy alakítva, hogy képesek túlélni hosszabb vándorlásokat. - írja a BBC Science Focus Magazin honlapján.

A szomjas paradicsomok ultrahangokat bocsátanak ki - és lehet, más növények hallgatják

A növények csendes, tőlünk eltérő organizmusoknak tűnhetnek, de egy friss kutatás azt találta, hogy magas kattanó hangokat adnak ki, amikor küzdenek, hogy vizet találjanak. Elvileg a szomszédos növények megérthetik és reagálhatnak ezekre a zajokra. A kutatók a The Conversation magazinban publikálták felfedezésüket.