Magyarország kulcsfigurája lett az IT-forradalom kirobbantásának

Pontosan 60 évvel ezelőtt, február 8-án halt meg a modern számítógépek atyja, Neumann János matematikus. Neki köszönhető, hogy Magyarország megkerülhetetlen szereplője lett az informatikai forradalom elindulásának. De mi a helyzet napjainkban?

Minden ellenfelét legyőzte pókerben a mesterséges intelligencia

Minden ellenfelét legyőzte pókerben egy új számítógépes program, amelyet a kanadai Albertai Egyetem és a prágai Károly Egyetem kutatói fejlesztettek ki. Az új szoftver az emberi intuíció szimulálására is képes.

Mérföldkőhöz érkezett az egyik legnagyobb oktatási beruházás

A régió legnagyobb beruházásának keretében kibővítik a kecskeméti Neumann János Egyetemet, az új épület a gazdaságtudományi karnak ad majd otthont. A campus 5,5 hektáron közel 12 milliárd forintból épül, és nemcsak a város, hanem a régió történetének eddigi legnagyobb felsőoktatási beruházása. A projekt egyik fő támogatója a Magyar Nemzeti Bank.

Neumann professzori címet kapott a kvázikristályok Nobel-díjas felfedezője

Az idén Dan Shechtman, a kvázikristályok felfedezéséért 2011-ben Nobel-díjjal jutalmazott izraeli professzor tevékenységét ismerte el Neumann professzori címmel a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa.

Magyar mérnökök, akik megváltoztatták a világot

A magyar feltalálók napján – június 13-án – a számtalan meghatározó hazai feltaláló közül érdemes megismerkedni azokkal a magyar mérnökökkel is, akik az informatika-, agrár- és élelmiszertechnika úttörőiként forradalmi innovációkat alkottak. Sokan közülük a Szent István Egyetem (egykori Gödöllői Agrártudományi Egyetem és jogelőd intézményei) falai közül indultak világhódító útjukra.

117 éve született Neumann János, az egyik „Mars-lakó félisten”

A második világháború idején Los Alamosban a tudósok között terjedt el az a szóbeszéd, hogy 1100 esztendővel ezelőtt egy Marsról érkezett űrhajó kényszerleszállásra kényszerült Közép-Európában. A földönkívüliek embernek álcázva magukat azóta is a Föld nevű bolygón élnek, és magyarnak mondják magukat. A tudósok a Földön kívüli származást különösen öt, Amerikába kivándorolt honfitársunkkal kapcsolatban feltételezték, akik egytől egyig briliáns elmék voltak, miután egymással a környezetük számára furcsa nyelven, magyarul értekeztek és jellegzetes magyar akcentussal beszélték az angolt. Teller Edéről, Kármán Tódorról, Wigner Jenőről, Szzilárd ...

Elsők között ismerte fel az elméleti számítástechnika fontosságát

Szemerédi Endre Széchenyi- és Abel-díjas matematikust tüntette ki a 2021-es Neumann János professzori címmel az elméleti számítástechnikához való több évtizedes hozzájárulása, illetve a matematika fejlődéséhez kapcsolódóan végzett munkássága elismeréseként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szenátusa és a Neumann Társaság szombaton.

A játékelmélet megmutatja, hogy zsúfolódnak az emberek a vonatokon csúcsidőben

A játékelmélet és a komplex rendszerek fizikájának kombinációjával lehetséges modellezni a csúcsidőbeli ingázó tömeg viselkedését.

A magyar-amerikai tudós, aki újjáteremtette a fizika tudományát

Százhúsz éve, 1902. november 17-én született Wigner Jenő Pál (Eugene Paul Wigner) magyar-amerikai fizikus. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért".

Térkép mutatja meg, kik a Föld leghíresebb emberei