Az ember nem céltalanul kóborló lény

A távközlési eszközök által nyújtott információk rendszerezésével az emberi dinamika és mobilitás korábban elképzelhetetlen szintű feltérképezésére nyílik lehetőség - ez volt a leglényegesebb üzenete annak a Nature-ben nemrég megjelent, a rangos folyóirat címlapjára került cikknek, amelyben Barabási Albert-László és kollégái ismertették legfrissebb kutatási eredményeiket.

Kutyakomédia - kutyaklónozók háborúja

A múlt héten szabadalmi vitába keveredett egy egyesült államokbeli és egy dél-koreai kutyaklónozással foglalkozó cég. Az amerikai cég szeretné leállíttatni az ázsiai vállalat "törvénysértő" tevékenységét. A tét igen nagy: dollármilliók forognak kockán.

Kína szép időt csinál az olimpiára

A meteorológiai előrejelzések 47 százalékos valószínűséggel esőt jósolnak a Pekingi Olimpiai Játékok augusztus 8-ai megnyitó ünnepségére. Mivel a 91 ezer nézőt befogadó, Madárfészek becenevű stadionnak nincs teteje, a szervezők szeretnék, ha szép idő fogadná a vendégeket és a fellépőket. A kínai meteorológusok teljes időjárás-módosító eszköztárukat bevetik az eső megakadályozására.

Száz évvel a szibériai, négymilliárddal a marsi becsapódás után

Kereken száz esztendeje, 1908. június 30-án egy kisbolygó vagy üstökösmag robbant fel Szibéria felett. Az esemény során a Hiroshimára ledobott atombomba energiájának közel ezerszerese szabadult fel. A kozmikus katasztrófákkal kapcsolatos egyik legújabb eredmény, hogy a Mars bolygó jellegzetes kétarcúságát is egy becsapódás hozhatta létre, ám a szibériainál sokkal ősibb és hatalmasabb.  

Az emberek többsége nem megy messzire

Az emberek többsége az otthonától legfeljebb néhány kilométernyire távolodik el - derült ki egy vizsgálat során, amelynek keretében amerikai kutatók az Egyesült Államok határain túl százezer mobiltelefon-előfizető mozgását követték titokban nyomon.

Génhiba okozhatja az emberi négykézláb járást

A BBC televízió 2006-os dokumentumfilmjében egy olyan török családot mutatott be, amelynek több felnőtt tagja csak négykézláb tudott járni. Egyes kutatók szerint ennek a ritka állapotnak a hátterében valószínűleg egy mutáns gén áll. Arról azonban még nem alakult ki egyetértés, hogy ez miként okozza a fölegyenesedve járás képességének elvesztését.

Kép: nanohálót szőttek az olajszennyezések felitatására

Számos anyag alkalmas az olaj felitatására, ám egy nemrégiben kifejlesztett találmány minden eddiginél ígéretesebb ebből a szempontból. A nanomembrán saját tömege 20-szorosának megfelelő mennyiségű olajat képes felszívni, így a jövőben olyan környezeti katasztrófák estén is bevethető lehet, mint a tengereket érő, több százezer tonnás olajszennyezések.

A legősibb terhes anya

Ausztrál kutatók egy devon időszaki páncélozott halmaradványban meg nem született embriót és köldökzsinórt fedeztek fel. Ez azt bizonyítja, hogy az élveszülés legalább 380 millió éves múltra tekint vissza - 200 millió évvel korábbra, mint ahogy eddig tudtuk.

Áttörés lehet az elektronikában az emlékező ellenállás

Érdemes lesz egy új szót megtanulnunk: ez a memrisztor (angolul memristor). Két szó összevonásából származik: memory (memória) és resistor (ellenállás), vagyis a memrisztor "emlékező ellenállás". Létezését már 1971-ben, elméleti számítások alapján feltételezték, megvalósítani csak most sikerült, a nanotechnológia bevetésével.

Válogatott publikációk

Drogokkal koncentrálnak nagy koponyák

A Nature című brit tudományos hetilap kérdésére válaszoló kutatók 20 százaléka vallotta be: a koncentráció növelése érdekében használnak teljesítményfokozó szereket. Magyarországon hasonló felmérés nem született, egy addiktológus szerint elképzelhető, hogy a hazai kutatók egy része is doppingol. A 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusának tartott Erdős Pál maga vallotta be: amfetaminon pörgött.

Új térkép az ember eredetéről és szétrajzásáról

Az emberi faj genetikai állományának változatosságát vizsgáló program keretében új térképek készültek a Homo sapiens elterjedéséről. Az eredmények megerősítik az ember eredetére és az afrikai "bölcsőből" való kirajzásra vonatkozó legelfogadottabb elméleteket.

Még nem megbízható a mesterséges génelcsendesítés

Egy dán kutatócsoport majmokon végzett ígéretes kísérletei alapján már a közeljövőben szeretne nekilátni a génelcsendesítésre alapuló terápia klinikai próbáinak. Amerikai kutatók azonban egy érthetetlen eset miatt óvatosságra intenek a módszer emberi alkalmazása előtt.

Áramot termel az új nanoruha

Akár a nadrágunkba is beleszőhetőek lesznek azok a speciális, energiatermelésre képes mikroszálak, amelyeket nemrég mutattak be amerikai kutatók a Nature-ben. A nanotechnológiai eljárással készült új "fonál" idővel alkalmas lehet arra, hogy hordozható elektromos eszközeinket mi magunk töltsük fel a működésükhöz szükséges energiával, egyszerűen azzal, hogy viseljük a velük átszőtt ruhát.

Elérték a mérési pontosság elvi határát

Ausztrál kutatók fényhullámok fázisának mérésénél elérték a pontosság elvi határát, a Heisenberg-féle határozatlansági reláció által megszabott korlátot. Új módszerük alkalmazásával érzékenyebb mérő- és képalkotó eszközöket lehet majd építeni.

Új rokonokat kaptak a bálnák

Az India területén előkerült eocén korszaki koponyák kissé megrázták a párosujjú patások törzsfáját, és új rokonokat kaptak a bálnák is.

2008: a globális problémák, a burgonya, a cserkészek és a reneszánsz éve

Miről fog szólni az előttünk álló év bolygónkon? Az ENSZ olyan komoly, globális problémákra irányítja a figyelmet, mint a közegészség vagy a sarkvidékeket különösen érintő klímaváltozás, míg más szervezetek, civil szerveződések és vállalkozások lokálisabb szempontoknak szentelik az idei évet: Peru javaslatára a burgonya, Görögországban a feta sajt, az ausztráloknál a cserkészek, hazánkban pedig a reneszánsz került a figyelem középpontjába. A 2008-ra meghirdetett nemzetközi programokból globális méretű élelmezési problémák és végveszélybe került fajok körvonala rajzolódik ki.

Nyolc fokos globális felmelegedés 55 millió évvel ezelőtt

55 millió évvel ezelőtt gyors globális felmelegedés zajlott a Földön. Az aktív vulkáni működés miatt nagy mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, a hőmérséklet növekedése pedig metánt szabadított fel az óceánok aljzatából. A kutatók egy része az akkori időszakot tekinti a legjobb fosszilis analógiának a jelenlegi és a közeljövőben várható felmelegedés vizsgálata során.

Alapvető felismerés a génszabályozásban: génműködést serkentő mikroRNS-ek

Amerikai kutatók kimutatták: a mikroRNS-ek a génműködés fokozásával is hatással vannak a sejtben zajló molekuláris folyamatokra. A mikroRNS-ekről eddig úgy gondoltuk, csak a gének elcsendesítésével avatkoznak be a sejtműködésbe.

Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról

A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzője Szegő Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrszondája által gyűjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.

Megkezdődött az epigenomika korszaka

Vajon hogyan jön létre szervezetünk sejtjeinek ámulatba ejtő változatossága, amikor minden egyes sejtünk ugyanazt a genetikai információt hordozza? A válasz részben a DNS különleges csomagolásában rejlik. A Nature közelmúltban megjelent cikkében arról olvashatunk, hogy a kutatók most kezdik feltérképezni azokat a sejttípusokra jellemző különbségeket, amelyek bonyolult módon szabályozzák, milyen információ olvasható ki örökítőanyagunkból.

Munkamegosztás a "rákgének" között

Amerikai és spanyol kutatók négy gént találtak, amelyek együttműködve serkentik az emlőrák kialakulását és a tüdőben képződő áttétek fejlődését. A kutatócsoportnak mindkét kóros folyamatot sikerült visszaszorítani a négy gén egyidejű gátlásával.

Embrionális őssejttenyészetek előállítása - hagyományos és új módszerek

A kutatók világszerte egyre nagyobb lendülettel vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az őssejtek szaporodását és fejlődését. E folyamatok mesterséges irányításával elvileg bármilyen sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható. Őssejtek alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg sejtek, szövetek pótlására, cseréjére, ezáltal a legkülönbözőbb betegségekben szenvedőkön lehetne segíteni. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, különböző idegrendszeri sérülések és az agyvérzés, égési sérülések, érrendszeri- és szívbetegségek, cukorbetegség, reumás betegségek, de az őssejtek reményt nyújtanak majd egy ...

Nature One: Európa legnagyobb szabadtéri technofesztiválja

A Nature One Európa legnagyobb szabadtéri elektronikus zenei fesztiválja, idén már tizenharmadszor rendezték meg. Ott voltunk, körülnéztünk.

A mágikus főzet

Az utóbbi hónapok eredménye, hogy kutatóknak sikerült egerek normális hámsejtjeit "visszaprogramozni", és embrionális őssejtekhez hasonló sejteket létrehozni belőlük. Amennyiben a módszert sikerül emberi sejteken is alkalmazni, a különböző betegségeket a beteg saját őssejtjeivel lehet majd kezelni, és nem lesz szükség emberi petesejtek vagy embriók felhasználására.

A beleinkkel gondolkozunk? - Az undor eredete és kisiklása

Honnan ered az undor, ez az egyetemes emberi érzés, amelynek arckifejezése a világon mindenütt egyforma? Miért más az állati és az emberi undor? Mi a kapcsolat az undor és a moralitás, az undor és a politikai beállítottság közt? E kérdésekre keresi a választ egy pszichológusokból és agykutatókból álló tudóscsoport, amely a Nature-ben foglalta össze eddigi eredményeit.

Feltárták a prionok fertőzésének titkát

Amerikai tudósoknak először sikerült magyarázatot találni arra, miként fertőznek meg egy szervezetet a súlyos idegrendszeri elváltozások kiváltásáról elhíresült prionok.

Asztúria Hercege díjat kapott a Science és a Nature

A Science amerikai tudományos magazin és brit párja, a Nature nyerte el idén az Asztúria Hercege díjat a tudomány és kommunikáció kategóriában.

Ingyenes weboldalak a kutatás szolgálatában

A Nature magazin három ingyenes honlapot indított a tudományos közösség és minden, a kutatás iránt érdeklődő olvasó számára.

Gigantikus madárszerű dinoszauruszt találtak

Minden korábbi hasonló lelet eltörpül a Gigantoraptor mellett, amelynek maradványait Kínában ásták ki, és amelyről most számoltak be a felfedezők a Nature-ben.

A szelekció a csalókat támogatja - a többsejtűség kialakulásának nyomában

Az egysejtűektől a többsejtű élőlények felé való átmenet a különböző sejtek közötti munkamegosztást, valamint az állati és növényi szervezetek hihetetlen mértékű fejlődését és változatosságát eredményezte. A többsejtűség kialakulása az élővilág történetének egyik legfontosabb állomása volt, egyelőre mégis viszonylag keveset tudunk róla. A laboratóriumi baktériumtenyészetekben spontán módon kialakuló csoportokat megfigyelve azonban elgondolkodhatunk azon, miként kezdődhetett a többsejtűség kialakulása. Elképzelhető-e, hogy a különböző szerveződési szinteken ható szelekciós hajtóerők közötti konfliktus segítette a többsejtű szervezeteek ...

Biológiai egyszerűsítés

Az egyes biológiai folyamatok egymáshoz szorosan kapcsolódva, együttesen alakítják ki, határozzák meg az élőlények tulajdonságait. E roppant összetett rendszer működésének megértése nagy próbatétel elé állítja a kutatókat, ám a bonyolult kapcsolatok hátterében ott rejtőzik a "biológiai egyszerűség", amely segíthet megalapozni a jövőbeli kutatásokat.

Az alagúteffektus első megfigyelése

A Nature című tudományos hetilap nemrégiben közölte Krausz Ferenc és munkatársai tanulmányát, melyben a szerzők az elektron alagúteffektusát figyelték meg atomokban, valós időben és attoszekundumos (a másodperc 10 -18 része) időfelbontással. Ez volt az egykor csak feltételezett jelenség első kísérleti megfigyelése.

Egy reneszánsz festmény titkai

Felfedhető-e egy festmény titka a geometria és a matematika segítségével? Elképzelhető-e, hogy a művészeti alkotások titkos üzeneteket rejtenek? Erre a kérdésre keresi a választ a Nature egyik cikke egy reneszánsz remekmű értelmezésén keresztül.

Az első erszényesgenom

Először készült el egy erszényes állat, nevezetesen a házi kurtaopusszum genetikai állományát alkotó molekulák sorrendjének vázlatos leírása. A faj ezzel az egér, a patkány, a csimpánz és az ember után az ötödik emlős, amelynek a genetikai állományt tekintve "feltéképzettnek" számít - olvasható a Nature csütörtöki számában.

Negatív rekordot dönthet a sarkköri jég kiterjedése

Kutatók előrejelzése szerint komoly az esélye annak, hogy az északi-sarkvidéki jég minimális kiterjedése 2007-ben negatív rekordot dönt, és nem haladja majd meg a tavaly mért 3,7 millió négyzetkilométert. Becsléseiket az is alátámasztja, hogy idén márciusban a jégtakaró csak 9,1 millió négyzetkilométeren terült el - ez az érték a második legalacsonyabb a műholdas megfigyelések kezdete óta. A sarkvidékek különösen érzékenyek a klímaváltozásra, és valószínű, hogy ezeken a területeken hagyja a felmelegedés a legnagyobb nyomot. Éppen ezért a klímaváltozás a központi témája annak a nemzetközi kutatóprogram-sorozatnak, amely a múlt hónapbban ...

Krízis vagy hisztéria? - Emberiség és energia

Ha a tisztelt olvasó a címben feltett kérdésre írásomban sommás választ keres, valószínűleg csalódni fog. Annak ellenére, hogy felhalmozott tudásunk minden másodpercben elképesztő mértékben bővül, csekély kockázattal jár az a kijelentés, hogy az emberi faj előtt álló hasonlóan átfogó kérdésekre talán soha nem adható kielégítő válasz. Ez persze nem jelenti azt, hogy válaszkísérletek elképesztő garmadája ne jutna el az egész, fél- és áltudományos írott és elektronikus sajtó segítségével a mindennapi katasztrófajelentésekre éhes bulvármédia-fogyasztótól a legmagasabb szintű döntéshozók asztaláig. Kísérletet legfeljebb arra tehetünk, hoogy ...

Újabb fontos bizonyíték a középfül evolúciójáról

Az összes modern emlős szempontjából kulcsfontosságú jelentőséggel bíró középfül korai evolúciójáról szolgál megdönthetetlen bizonyítékokkal egy a Nature-ben ismertetett új faj.

Csoportdinamika

Az MTA-ELTE Vicsek Tamás által vezetett kutatócsoportjának cikke jelent meg a Nature április 4-i számában a társas csoportok fejlődésének kvantitatív elemzéséről. A közlemény összefoglalója.

Egyedi emlékek törlése

Lehetséges bizonyos félelmetes emlékeket törölni anélkül, hogy más emlékeket módosítanánk. Francia kutatóknak legalábbis sikerült patkányok agyából egyedi memórianyomokat törölni, miközben más emlékek érintetlenül maradtak.

Megidézték Maxwell démonát

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói David Leigh vezetésével próbálták életre kelteni James Clerk Maxwell 140 éve elgondolt démonát. A Nature hasábjain közölt megoldás ugyan nem igazi Maxwell-démon, de nagyon közel jár ahhoz: a létrehozott molekula képes az egyensúlyi helyzettől eltávolodni, annak ellenére, hogy a fizika egyik alaptörvénye, a termodinamika sokszorosan igazolt második főtétele ennek ellenkezőjét mondja ki.

Mi lesz veled, atomhulladék?

Az atomenergia-ipar a legnagyobb támadási felületet hulladékai kezelésével adja ellenzőinek. Most radioaktív hulladékok tárolására is előszeretettel használt cirkonról (ZrSiO 4 ) derült ki, hogy erre a célra a korábban véltnél kevésbé alkalmas anyag. Egy új, brit és amerikai fizikusok mérésein alapuló kutatás szerint ugyanis az alfa-sugarak hatására a kristályos cirkon lassan amorf szerkezetűvé alakul át, és a radioaktív sugarak kijutnak a hulladék környezetébe is. Az átalakulás tempóját új módszerrel mérték meg, és a korábban tapasztaltnál jóval gyorsabbnak találták. Az eredmény jelentőségét mutatja, hogy azt a Nature hasábjain tették közzé.

A tejfogyasztás lenyűgöző története

A dél-szudáni dinkák mindennél többre becsülik marháikat. Állítólag négyszáz különböző szavuk van a szarvasmarhára. A Kenyában és Észak-Tanzániában élő maszájok úgy tartják, hogy a Föld összes marhája az istenek ajándéka számukra, és ennek megfelelően igen nagy becsben tartják őket. A dél-afrikai zuluk, xoszák és szvázik jellegzetesen csíkozott úgynevezett nguni teheneinek mintáját pedig már az előkelő belsőépítészek is nagyra értékelik. Az összes pásztorkodó nép tagjai fogyasztanak tejet - ami csak első hallásra tűnik magától értetődőnek. A laktóz-tolerancia kialakulása Afrikában a genetikai összecsiszolódás lenyűgöző története.

Fény derülhet a balul sikerült brit gyógyszerkísérlet okára

Nagy port kavart tavaly márciusban az a nagy-britanniai gyógyszervizsgálat, melyben kis híján hat férfi vesztette életét. A legújabb adatok alapján az okozhatta a gondot, hogy a klinikai próbákat megelőző állatkísérletekben szereplő állatok "túl tiszták" voltak. A kutatók szerint a kísérleti állatokban nem alakul ki a megfelelő fehérvérsejt-készlet, mivel a laborkörülmények között védve vannak a fertőzésektől - írja a Nature online hírportálja.

Óriási lépések a nanovilágban

Új típusú, nagyon érzékeny, nanoméretű biológiai szenzort alkottak az amerikai Yale Egyetem kutatói, mellyel élő sejtek immunreakcióját, T-limfociták megjelenését érzékelték mindössze 10 másodpercen belül. Az újdonság a szenzor gyorsaságában és előállítási módjában rejlik, ráadásul az új eszköz könnyen bekapcsolható a jelfeldolgozó információs rendszerekbe. Összeállításunkban beszámolunk nanokerekek megforgatásáról és a nanotechnológia lehetséges egészség- és környezetkárosító hatásairól is.

Denevérek iránytűvel

Újabb fajjal bővült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzői az észak-amerikai nagy barna denevérről (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytűje.

Készülnek a kvantumparfümök

Egy néhány éve született elmélet a mikrovilágot leíró kvantumfizikát is bevonta a szaglás mechanizmusának magyarázatába. Az elgondolás cáfolatára készült szakember számításai most megerősítették az elméleti lehetőséget.

Hazai kutatók jelentős eredménye az immunitás vizsgálatában

A "hét legforróbb közleményeként "jelent meg Dr. Mócsai Attila és munkatársainak cikke az immunológia tudományának legnagyobb tekintélyű szaklapjában, a Nature Immunology-ban. A Semmelweis Egyetem és a San Fransisco-i University of California kutatóinak közös munkája a szaklap decemberi számát gazdagítja. A kutatók egy olyan sejten belüli jelátviteli ("kommunikációs") folyamatról derítettek ki új részleteket, amely alapvető jelentőségű lehet a gyulladásos folyamatok megértésében.

Válogatott publikációk

Hogyan működik a tinédzser-agy?

A tizenévesek agyműködését vizsgáló agykutatók azt találták, hogy olyan mértékű átrendeződés megy végbe az agyban ezidőtájt, ami felelős lehet a túlzott kockázatvállalásért, újfajta élmények kereséséért, vagy éppen az alkalmatlan válaszreakciókért. Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy a kockázatkereső magatartás bele van programozva a serdülők agyába, ami a pszichológusok hozzáállását is megváltoztatja a "problémás" gyerekekhez.