Kényszerű megoldásként alakult ki a sejtmag

A közelmúltban új elmélet látott napvilágot a sejtmag eredetéről. Eszerint a genetikai állományt védő sejtalkotó megjelenése kényszerű megoldás volt az ősi sejtek világában bekövetkezett problémára.

Gyilkosság a dzsungelben

Illegális aranybányászok meggyilkoltak két őrt a Francia Guyana-i Nouragues természetvédelmi rezervátumban. A tragikus esemény miatt evakuálták a területen elhelyezett kutatóállomás munkatársait.

A tudomány a futball szolgálatában

Az elmúlt hónapban a futball-láz megfertőzte a Földet. A Nature online hírportálján is számos cikk jelent meg a labdarúgással kapcsolatban. Néhány hír a legérdekesebbek közül.

Ki vagyok én? - Az identitás problémája biológusszemmel

A többsejtű szervezeteket felfoghatjuk úgy, mint az egymással versengő sejtek populációinak csataterét. Claire Ainsworth-nek a Nature-ben megjelent ismeretterjesztő cikke azt fejtegeti, miként szivárgott be a fenti gondolat az immunológiába és a rákkutatásba.

Gének, anyagcsere, öregedés

Új eredmények alapján is feltételezhető a kapcsolat a genom instabilitása, az anyagcsere és az öregedés között. A SIR-géncsalád egyre mélyebb megismerése révén új utak nyílhatnak a genom épségének megőrzéséhez és a sejtek öregedésének lassításához.

Eunuchok lábnyomában?

Az európai tudományfinanszírozásban gyökeres változtatásokra van szükség - figyelmeztet Christopher Patten egykori EU-biztos. Az írás rövidített változatát most honlapunkon olvashatja.

Agyunk, mint kvantumszámítógép

Kvantumfizikai jelenségek is szerepet játszanak az agyműködésben? Roger Penrose, a mai fizika egyik legnagyobb alakja szerint igen. Nézeteit természetesen vitatják - a közelmúltban a Nature hasábjain C. Koch és K. Hepp, a Zürichi Egyetem neuroinformatikai intézetének kutatói.

A könnyebbik út? - Kísérleti állatok utolsó percei

A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.

A kórokozók feldolgozásának rejtélye

Hogyan lehetséges, hogy csak azokból az emésztést végző sejtszervecskékből kerülnek a sejtfelszínre bizonyos molekulák, amelyek eredetileg kórokozókat, és nem "rendes" táplálékot tartalmaztak? A Nature-ben közölt új eredmények izgalmas kérdéseket vetnek fel arról, mi lehet az antigén-feldolgozás szerveződési egysége.

A csimpánz és az ember ősei kereszteződhettek egymással

Az evolúciós szakadás az ember és legközelebbi élő rokonunk, a csimpánz között talán nem is történt olyan régen, mint azt eddig gondoltuk. Legalábbis a legújabb vizsgálatok - melyek a két faj genetikai állományát hasonlították össze - ezt sugallják. Sőt mi több, úgy tűnik, hogy az elválás nem egyik napról a másikra történt - ami ahhoz az ellentmondásos elmélethez vezet, mely szerint az első elválást követően a két faj ősei még szaporodhattak egymás között - olvasható a Nature online hírportálján.

Macskák és a madárinfluenza

A közelmúltban végzett vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy a macskáknak fontos szerep jut a madárinfluenza-vírus emberre is veszélyes, H5N1-es változatának járványtanában. A felfedezés jelentősége miatt holland kutatók arra vállalkoztak, hogy rendszerezik az ezzel kapcsolatos elérhető információkat, és felhívják az illetékes szervezetek figyelmét: újabb óvintézkedésekre van szükség az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzet elkerülésének érdekében. A Nature-ben megjelent tanulmány összefoglalója.

Őssejtek és a politika

Az embrionális őssejtek kutatása szép reményekre jogosít a betegségek természetének jobb megértését és kezelését illetően. Vallási, etikai okok miatt mégis sokan tiltakoznak az őssejt-kutatás ellen. Két új eljárás most segíthet áthidalni ezeket az aggályokat.

A petesejt titkai

A tavalyi év végén kitört "őssejtbotrány" némileg visszavetette a terápiás klónozás dinamikus fejlődését, ám a kutatók többségének hite és lelkesedése a technológia jövőjét illetően töretlen. A Nature összeállításában olyan lehetőségekről olvashatunk, amelyekkel a klónozás során nélkülözni lehetne a kritikus tényezőt, a petesejtet.

A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése

Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de találtak mozgási rendellenességekkel, cukorbetegséggel, szív és érrendszeri betegségekkel, négy különböző hangulati betegséggel kapcsolatba hozható géneket is. A 12-es kromoszómán található a CD4-receptor is, amely a HIV-vírussal való fertőzés és a betegség kialakulása során játszik fontos szeerepet. ...

Megtalálták az eddig ismert legprimitívebb kígyót

Egy Patagóniában talált kréta időszaki ősmaradvány arra utal, hogy a kígyók nem tengeri állatoktól származnak, hanem a szárazföldön alakultak ki.

Számítástudomány 2020-ban

Merész dologra vállalkozott a Nature, a rangos tudományos hetilap: terjedelmes összeállítást közölt arról, milyen helyzetben lesz a számítástudomány 2020-ban. Az egyre növekvő adatáradat és a rendszerszintű tudomány egyaránt támaszt igényeket a hardver, szoftver, algoritmusok és az elmélet területén. 2020-ra ennek több következménye lesz, de az már ma is látható, hogy az internet sebessége nem tart lépést az adatmennyiség bővülésével. A megosztott számítások viszont új, megoldandó kérdéseket vetnek fel a biztonságot, a szabad hozzáférést és a költségviselést illetően.

A klinikai vizsgálatok eredményeinek manipulációi

Az orvosi folyóiratokat vizsgáló felmérések szerint megalapozott, amitől sokan tartanak: a klinikai próbák során nem minden történik a lehető legtisztességesebben. Jim Giles, a Nature-ben megjelent cikk szerzője azokkal beszélgetett, akik a folyamatok átláthatóságáért küzdenek.

IQ és az agyfejlődés: meglepő eredmények

Amennyiben intelligenciánkat részben genetikai hatások határozzák meg, felmerül a kérdés, hogy agyunk fejlődésének egyes állomásai hogyan befolyásolják az IQ-t. Amerikai kutatók az agykéreg vastagságát hasonlították össze az IQ-val, és meglepő eredményre jutottak.

Magyar kutatók cikke a Nature-ben

Korábbi előadónk, Csermely Péter is társszerzője annak a publikációnak, mely nemrég jelent meg a Nature-ben. A cikket Pál Csaba foglalta össze.

Újabb magyar tudós a Nature-ben

Egy szegedi biológus is társszerzője annak a Nature-ben megjelent cikknek, melyből a belső szervek aszimmetriájának kialakulásának újabb részleteit ismertük meg.

Mikor biztonságos egy védőoltás?

Az emberek túlzott aggodalma sokszor az ésszerű biztonsági előírásokat meghaladó követelményeket támaszt az oltóanyag-gyártókkal szemben. Ezt a Lyme-kór ellen védelmet nyújtó vakcina példáján mutatja be a Nature.

Atomenergia helyett napenergia?

Angol tudósok szerint a nukleáris energia helyett a napenergiáé lehet a jövő... Vajon a kormányzat és a tudományosság felső körei miért nem támogatják az olcsó és könnyen felhasználható energiaforrás széleskörű elterjesztését?

Mamutok genetikai vizsgálata

Az ősi elefántfajok kutatóit a fagyos területeken megőrződött DNS-minták segítik a mamutok családfájának felrajzolásában.

Bizonytalan a madárinfluenza terjedési útvonala

A madárinfluenza-vírus nagy távolságokat tesz meg, terjedésének pontos útja azonban még ismeretlen. A vadmadarak szerepén kívüli tényezőkre hívja fel a figyelmet a Nature februári számában megjelent cikk.

Rákos sejtek felderítői

Egy kutatás meglepő eredményei szerint az áttétképződés bizonyos szakaszában a tumorsejtek "követeket küldenek" előre a "kiszemelt" szervbe, azaz a leendő áttét helyére. Ezek a sejtek készítik elő a terepet a tumorsejtek megtelepedéséhez és elszaporodásához.

Hidegfúzió: egy új remény

Négy év után újra a hidegfúzió sikeres megvalósításáról számoltak be azok az amerikai kutatók, akik 2002-ben folyadékban hanghullámmal keltett buborékokban véltek atommag összeolvadásokat létrehozni. Az eredményeket akkor másoknak nem sikerült megismételniük, ezért buborékként pukkant szét a "buborékfúzió" nevet viselő szenzáció. A közelmúltban előzetesen a Nature hírszolgálata ismertette a buborékfúzió javított változatáról a rangos Physical Review Letters hasábjain néhány hét múlva megjelent közleményt. A megkérdezett szakértők továbbra sem látják bizonyítottnak a fúzió létrejöttét, de további pontosabb, részletesebb kísérleteket ...

Meglepő felfedezés a növények metánkibocsátásáról

Ez év elején meglepő felfedezésről számoltak be a heidelbergi Max Planck Intézet kutatói: a növények képesek önállóan metánt termelni, amit közvetlenül a légkörbe juttatnak. Az eredmény további kérdéseket vet fel a jelenség növényélettani hátterével és a  klímaváltozással összefüggő folyamatokkal kapcsolatban is.

Új elmélet a DNS eredetéről

A DNS eredetére vonatkozó egyik új elmélet szerint lehetséges, hogy a kettős szálú nukleinsav a vírusoknál jelent meg először. Ez megkönnyíthette bejutásukat a sejtekbe.

Meglepő folyadékáramlás nanocsövekben

Szén nanocsövekben szupergyorsan áramlanak a folyadékok, állapították meg a Nature hasábjain közölt tanulmányukban az amerikai Kentucky Egyetem kutatói. Az új felismerés máris a vegyipartól az orvostudományig kínál alkalmazási lehetőségeket.

Ember nagyságú skorpió

330 millió évvel ezelőtt ember nagyságú, hatlábú vízi skorpiók mászkáltak a tengerparton a mai Skócia területén.

Kiállta a próbát az internetes enciklopédia

A Wikipédia van annyira megbízható, mint a világ legrangosabb enciklopédiája, az Encyclopedia Britanniaca - állítja a Nature magazin, amely próbára tette az amatőrök által szerkesztett internetes tudástárat.

Az idegekre megy a szex

Japán kutatók szerkezeti különbségeket találtak homoszexuális és heteroszexuális muslicák agyi felépítésében. A mesterségesen homoszexuálissá tett állatokban nem fejlődik ki egy hímspecifikus idegsejtcsoport.

Elkészült a kutya genom eddigi legpontosabb szekvenciája

Elkészült a kutya háziasított változatának (Canis familiaris) eddigi legpontosabb, nagy felbontású genomszekvenciája. Ez segíthet annak tisztázásában, hogy mi teszi az egyes kutyafajtákat egymástól nagyon különbözővé és az is kiderül belőle, hogy mely tulajdonságok különítenek el minket alapvetően hűséges társainktól.

Protein-Engineering: The Joy of Creation and Its Benefits

Graf, Laszlo

Elemezték a londoni hídkilengést

2000 júniusában, három nappal a használatba vétel után lezárták a londoni Millennium gyalogoshidat, mert zavaró mértékben lengeni kezdett. 2002. januárra végeztek a vizsgálatokkal és a szükséges módosításokkal, most pedig a Nature hasábjain elemezte S. Strogatz, az amerikai Cornell Egyetem fizikaprofesszora a történteket.

Az Y-kromoszóma evolúciója

Az ember és a csimpánz Y-kromoszómájának evolúciós iránya nagyjából hatmillió éve különült el egymástól. Friss eredmények szerint azóta a két kromoszómában egészen eltérő változások zajlottak le.

Impresszum

�

Oldalt�rk�p

�

Válogatott publikációk

Elkészült a csimpánz és az ember genetikai állományának első átfogó összehasonlítása

Befejeződött a csimpánz és az ember genetikai állományának első átfogó összehasonlítása. A kutatás - amely új utakat nyithat meg az orvosbiológia számára is - egyrészt meglepő hasonlóságokat, másrészt jelentős különbségeket tárt fel a két genom között.

Veszélyes mutációk az őssejt-tenyészetekben

A laborban tenyésztett embrionális őssejtek genetikai anyagában nagy mennyiségben halmozódnak fel azok a változások, amelyek között a rák különböző fajtáit okozó mutációk is előfordulnak - derül ki egy újonnan megjelent tanulmányból. Ez az új felismerés felveti azt a kérdést, hogy vajon ezeket a sejteket később fel lehet-e használni gyógyászati célokra.

Új eredmények az agy szerepéről az emberi társas viselkedésben

A szociális viselkedés az emberi természet egyik legfontosabb, és egyben talán leginkább vitatott komponense. A Nature online hírszolgálatának beszámolója szerint sikerült megfigyelni, hogy a szociális viselkedésben milyen genetikailag szabályozott agyi mechanizmusok játszanak szerepet.

Bibliográfia

Új felfedezés az állati kultúráról

Egy csimpánzcsapatnál megfigyelték, hogy amikor eszközt használnak a táplálék megszerzésében, ragaszkodnak ahhoz a trükkhöz, amit a csapat többi tagjánál látnak. Ez azt mutatja, hogy a csapaton belül egy olyan kulturális normát követnek, amit társaiktól tanulnak (szociális tanulás). A kutatók szerint ez újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a csimpánzok rendelkeznek a kultúra nagyon egyszerű kezdeményével - írja a Nature online hírszolgálata.

Úttörő eredményt értek el klónozott állatoknál

A new orleans-i Audubon Nature Institute munkatársai áttörő eredményeket értek el abban a munkában, amelyet a veszélyeztetett fajok megmentése érdekében folytatnak. Először sikerült egy vadon élő faj klónozással született egyedeit szaporodásra bírniuk.

Elefántokat telepítenének Észak-Amerikába

Újra elefántokkal, oroszlánokkal, gepárdokkal és vadlovakkal telepítené be Észak-Amerika vidékét tudósok egy csoportja. A földrészen körülbelül 10-13 ezer éve kihalt fajok visszakerülése létüket mentheti meg, hiszen Afrikában és Ázsiában a kihalás szélén állnak. A meghökkentő gondolat amerikai kutatók fejéből pattant ki.

Megszületett az első klónozott kutya

A világ első klónozott kutyájáról számol be a Nature tudományos szaklap múlt heti számában egy dél-koreai kutatócsoport. Az állat megszületéséhez több mint ezer petesejt felhasználására volt szükség, melyeket összesen 123 szukába ültettek vissza.

Megvan az első klónozott kutya

Világra jött a világ első kutyaklónja - jelentették be dél-koreai tudósok a Nature tudományos magazin e heti számában. A cikk szerint összesen két kutyát "hoztak létre", melyek közül az egyik születése után nem sokkal elpusztult, a másik viszont 16 hete él és virul. Az afgán agár kutyakölyök neve Snuppy.

Madárinfluenza a vadludak között

Kína nyugati részén madárinfluenza tört ki a vadludak között. Az esemény pánikra ad okot, hiszen félő, hogy a vándormadarak Ázsián kívül is elterjesztik a kórt...

Újabb kapcsolat a dinoszauruszok és a madarak között

A fosszilis csontok vizsgálata alapján egyes fajok légzsákokkal rendelkeztek, ami elősegítette a nagy energiafelhasználást igénylő ragadozó életmódot.