NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elindult az új Mars-szonda
Szombaton délelõtt, magyar idõ szerint 11:36-kor a Phoenix-szonda megkezdte 10 hónapos útját a Mars felé. Az ûreszköz egy Delta-2-es hordozórakétán startolt a floridai Cape Canaveral ûrkikötõ 17A jelû indítóállványáról.
Útnak indult a Phoenix Mars-szonda
Útnak indította szombaton az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA a Phoenix Mars-szondát, amely a vörös bolygó jegében mikroorganizmusokat, vagy azok nyomát fogja kutatni. Ha minden rendben történik, az ûreszköz 679 millió kilométer megtétele után, 2008. május 25-én érkezik a Marshoz. Ha sikeres lesz a rendkívül nehéznek ígérkezõ leszállási manõver, a szonda három hónapot tölt a bolygón.
Régi képek a Holdról - a hét asztrofotója
Az emberes holdexpedíciók során készített fotók nagy felbontású változatait elérhetõvé teszik az interneten.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- internet
- NASA
- Hold
- ASU
- Címkefelhõ »
Láthatatlan tömeg a törpegalaxisokban
Jelentõs mennyiségû, eddig nem észlelt gázanyagot azonosítottak néhány olyan törpegalaxisban, amelyek egy nagyobb csillagvárosból lökõdtek ki.
Felvétel egy szekrény méretû ûrszemétrõl
A Nemzetközi Ûrállomásról (ISS) távolodóban kapták lencsevégre azt a többmázsás ammóniatartályt, amelytõl a legénység, más egyébbel együtt, július 23-án szabadult meg. A méretes ûrszemét - amelyrõl az ISS-rõl és a Fölrõl egyaránt filmfelvétel is készült - várhatóan a jövõ nyáron érkezik meg bolygónk légkörének sûrûbb részébe.
Falánk õsi fekete lyukak
Távoli galaxishalmazok megfigyelése alapján a csillagvárosokban lévõ szupernagytömegû fekete lyukak gyorsabban nõttek a múltban, mint napjaikban.
Veszélyes porviharban a marsjárók
Elképzelhetõ, hogy a Marson közel három és fél földi éve dolgozó Spirit és Opportunity roverek küldetésük legnehezebb idõszaka elé néznek. A Marson nemrég tört ki a pálya napközeli részén, a déli nyár idején jellemzõ porvihar. Az Opportunity energiatermelése már a kritikus szintre csökkent.
A szív vizsgálata az ûrben
Egy képfúziónak nevezett módszer segíthet abban, hogy a hosszú ûrutazások során is pontos diagnózist sugározhassanak a Földre az ûrhajósok egészségi állapotáról.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- ûrhajósok
- ûrutazás
- ûr
- NASA
- Címkefelhõ »
Cél: a Viktória-kráter belseje
Hosszas tanakodás után döntöttek a földi irányítók: az Opportunity rovert beküldik a Viktória-kráterbe.
Sötétedik és melegszik a Mars
A Marsról készült felvételek tanúsága szerint az elmúlt 20 évben enyhén sötétedett a bolygó, s ez feltehetõleg növelte felszíni átlaghõmérsékletét.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygó
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Megszûnt a zûr az ûrben - végéhez közelít az Atlantis küldetése
Újra mûködnek az orosz számítógépek a Nemzetközi Ûrállomáson, így az Atlantis a tervek szerint csütörtökön visszatérhet a Földre. A legénység felszerelte a napelemrendszer új szegmensét, leszerelt egy makacskodó korábbi napelemet, és befoltozott egy lyukat az ûrrepülõgépen. A sikeres munkára csak a váratlan számítógépes probléma vetett árnyékot.
Bíróság elõtt az aradi NASA-hacker
Elkezdõdött Aradon a per a 22 éves Victor Faur ellen, aki behatolt több amerikai állami szerv, köztük az ûrkutatási hivatal (NASA) informatikai rendszerébe.
- címkék:
- bíróság
- NASA
- Címkefelhõ »
Környezetszennyezõ fekete lyukak
Az új megfigyelések alapján a szupernagytömegû, a galaxisok központjában terpeszkedõ fekete lyukak anyagkibocsátásukkal beszennyezhetik környezetüket.
Nehezebb az Eris a Plútónál
Sikerült az Eris nevû Kuiper-objektum tömegét és méretét pontosan megbecsülni - mindkettõ tekintetében megelõzi a Plútót.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- méret
- tömeg
- Neptunusz
- NASA
- Plútó
- Címkefelhõ »
Befejezõdött az utolsó ûrséta
Az életre keltett orosz számítógéprendszer üzemelése megfelelõ a Nemzetközi Ûrállomáson. A korábban váratlanul jelentkezett hiba ellenére az STS-117 küldetésen az összes tervezett feladatot elvégezték az ûrhajósok.
Újabb bizonyíték az õsi marsi óceánról
Az õsi óceán partvonalainak egyenetlenségeit a bolygó kõzetburkának elfordulása és az ehhez kapcsolódó deformáció hozhatta létre.
- címkék:
- Marson
- bolygó
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Megpróbálják kijavítani a sérülést az Atlantis ûrrepülõgépen
Megkezdõdött a munka odafent: hétfõn este kiemelték az Atlantis rakterébõl azt a 16 tonnás, 367 millió dollár értékû szerkezeti elemet, amely az új napelemszárnyat tartja majd a Nemzetközi Ûrállomáson. Vasárnapra egy extra ûrsétát terveznek, melynek során az ûrrepülõgépen lévõ egyetlen komolyabb sérülés javítására kerülhet sor.
Mélytengeri robotot tesztelt a NASA
Sikerrel tesztelte mélytengeri robotját a NASA Mexikóban. Ha a DEPTHX az antarktiszi próbát is kiállja, a jövõben a Jupiter holdját, az Europát veheti célba.
- címkék:
- Mexikó
- Jupiter holdja
- robot
- siker
- NASA
- Europa
- Címkefelhõ »
Hatékony napszélriasztó rendszer
A SOHO napkutató ûrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-elõrejelzõ rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévõ módszernek köszönhetõen már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve ûreszközöket.
Új felismerések a napszél viselkedésérõl
A megfigyelések alapján régóta tudjuk, hogy bár a napszél sebessége változó, sosem csökken 260 km/s alá. A Wind ûrszondának a napszél jellemzõirõl 1995. és 2005. között rögzített adatait Justin Kasper (MIT) és kollégái dolgozták fel. A munka során a napszél sebessége és az összetétele között kerestek és találtak is kapcsolatot.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Wind
- mûhold
- ûrszonda
- Sztereó
- NASA
- MIT
- Címkefelhõ »
Nagy területen olvad a hó az Antarktiszon
Egy NASA vezette kutatócsoport most közzétett eredményeibõl megállapítható, hogy az Antarktisz nyugati részén igen nagy mértékû hóolvadás történt. A hó és jég legjelentõsebb olvadását 2005 januárjában figyelték meg, és mindezt elõször sikerült mûholdas távérzékelési eszközzel detektálni. A fokozott olvadás számos veszélyt hordoz magában.
- címkék:
- hó
- Antarktisz
- olvadás
- NASA
- Címkefelhõ »
Víznyomokat talált a Spirit
Újabb idõs, vizes környezetre utaló nyomokat ásott ki véletlenül a marsjáró kereke a vörös bolygó felszínén.
Gigantikus láthatatlan gyûrû az ûrben
Gigantikus méretû, jelenleg is táguló, láthatatlan anyagból álló gyûrût találtak egy galaxishalmazban. Most elsõ alkalommal sikerült kimutatni, hogy a láthatatlan tömeg nem minden esetben követi a látható anyag eloszlását.
Molekulagyár a Titan felsõlégkörében
A Szaturnusz Titan nevû óriásholdja nem csupán a csillagászokat és a bolygókutatókat, de a biológusokat is foglalkoztatja. Az égitest légkörében ugyanis olyan kémiai reakciók zajlanak, amelyekhez hasonlók a Földön, az élet kialakulása elõtt történhettek. A Cassini-szonda újabb megfigyelései alapján a hold felsõlégkörében aktív kémiai folyamatok zajlanak, egészen 1000 kilométeres magasságig.
Hírek a Marsról, marsjáróverseny Magyarországon
A Spirit robbanásos vulkánkitörés nyomát azonosította a Marson, a Földön pedig a jövõ lehetséges marsjáróinak versenye lesz Kiskunhalason.
A legnagyobb térkép a láthatatlan anyagról
Elkészült a jelenlegi legnagyobb térkép, amely a Világegyetem anyagának zömét kitevõ láthatatlan tömeg eloszlását mutatja. Az általunk is megfigyelhetõ galaxishalmazok ott csoportosulnak, ahol a legtöbb láthatatlan tömeg koncentrálódik.
Az elsõ világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról
A Spitzer-ûrteleszkóppal elõször sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhõzetét, illetve annak hõmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az elsõ "világtérkép" egy exobolygóról.
Az eddigi legnagyobb szupernóva-robbanást figyelték meg
Az átlagos szupernóvák néhány nap, esetleg néhány hét alatt érik el maximális fényességüket, majd hónapos idõskálán halványodnak vissza. Egy tavaly megfigyelt objektumnál azonban nem így történt. A különbözõ megfigyelések összevetése alapján inkább egy extrém nagytömegû csillag semmisült meg, minden korábban megfigyeltnél hatalmasabb robbanás keretében.
Olvadt lehet a Merkúr magja
Az új megfigyelések alapján a Merkúr belsejében a fémes mag egy része olvadt állapotban lehet, ami mágneses teret generál.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- megfigyelés
- mag
- NASA
- Merkúr
- Címkefelhõ »
Meghalt Walter Schirra amerikai ûrhajós
Nyolcvannégy éves korában meghalt Walter Schirra amerikai ûrhajós - közölte csütörtökön a család.
- címkék:
- világûr
- ûrhajós
- NASA
- Címkefelhõ »
Szörfözés az ûrben
Egy új ötlet szerint a bolygók mágneses terét is ki lehetne használni ûreszközök felgyorsítására és irányváltoztatására.
- címkék:
- Jéki László
- Föld
- bolygók
- ûr
- ûreszköz
- NASA
- Címkefelhõ »
Égitestcsalád a Kuiper-övben
Elsõként sikerült a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övben olyan égitesteket azonosítani, amelyek egy õsi objektum széttörésével keletkeztek.
Születõ és pusztuló csillagok - a hét asztrofotója
A Carina-ködöt mutatjuk be a "születésnapos" Hubble-ûrtávcsõ felvételén, temérdek születõben lévõ égitesttel.
Más bolygók növényei
Milyen színûek lehetnek a növények távoli világok bolygóin, amennyiben léteznek? Erre a kérdésre keresik a választ az Astrobiology folyóirat legutóbbi számában közölt tanulmányukban a NASA által támogatott amerikai kutatók.
- címkék:
- Jéki László
- bolygók
- NASA
- Címkefelhõ »
Zene és az elsõ 3D-s képek a Napról
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében zajló együttmûködések elsõ eredményeként hanghullámokat sikerült azonosítani a napkoronába nyúló mágneses hurkokban. Emellett elsõ alkalommal készültek olyan térhatású képek és videók, amelyek három dimenzióban mutatják csillagunk felszínét és a felette zajló folyamatokat.
Az ûrközpontban gyilkolt a túszejtõ NASA-mérnök
Megölte egyik túszát majd öngyilkos lett az a férfi, aki pénteken barrikádozta el magát a NASA houstoni központjának egyik épületében. A támadó - a NASA egyik mérnöke - három túszt ejtett, kettejük túlélte a támadást, egyikük megsérült. A támadó indítékai nem ismertek.
Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét
Az amerikai Mars Global Surveyor ûrszonda meghibásodásához szoftverhibából kiinduló szerencsétlen események láncolata vezetett - közölte a NASA a legújabb vizsgálati eredményeket.
Egyelõre parlagon az antianyagot kutató mérõrendszer
Michael Griffin, a NASA vezetõje nemrég egy szenátusi bizottság ülésén bejelentette, hogy nem tudják ûrrepülõgéppel a Nemzetközi Ûrállomásra szállíttatni az AMS (Alpha Magnetic Spectrometer) nevû kísérleti rendszert, mert valamennyi tervezett ûrrepülésre az ûrállomás építésének befejezéséhez van szükség, és más célra nincsen szabad raktérkapacitás. Az antianyag-kutatásra szolgáló mérõrendszer a fizikai Nobel-díjas Samuel Ting kezdeményezésére és vezetésével épült 1,5 milliárd dollár költséggel.
Orvosi módszerrel is vizsgálják a csillagközi anyagot
Az orvosi diagnosztikában használt számítógépes módszerek továbbfejlesztése rávilágít a csillagközi anyag térbeli szerkezetére.
Repüljön most Ön is a Mars felszíne felett!
A Spirit és az Opportunity amerikai marsjárók több mint három éve dolgoznak a vörös bolygón. Néhány, a közelmúltban született új eredményüket foglaljuk össze cikkünkben, két látványos NASA-videó kíséretében.
A napkorona-kitörések nyomában a Hinode-szonda
A nemzetközi együttmûködés keretében üzemeltetett Hinode-napszonda minden korábbinál részletesebb felvételei központi csillagunk koronakitöréseinek elõrejelzésében segíthetnek. Ezek a jelenségek a Föld mágneses terére is komoly hatást gyakorolhatnak. A Hinode eddigi megfigyelései alapján olyan görbült erõvonalakat azonosítottak a fotoszférában, amelyekben hatalmas energia koncentrálódhat.
- címkék:
- Hinode
- Kereszturi Ákos
- Föld
- csillag
- A Nap
- NASA
- Címkefelhõ »
Közel 2500 sérülés az Atlantis ûrrepülõgépen
Az Atlantis ûrrepülõgép a február végi jégesõ okozta sérülések miatt legkorábban májusban indulhat a Nemzetközi Ûrállomásra.
Milyen lenne a Föld ember nélkül?
Játsszunk el a gondolattal, hogy holnaptól Földünk kereken 6,5 milliárd lakója hirtelen eltûnne, mondjuk áttelepülne egy távoli galaxisba. Mit hagynánk magunk után? Mennyi ideig lenne észlelhetõ az emberiség lába nyoma bolygónkon? Mikorra foglalná vissza mindazt a természet, amit elvettünk tõle? Az alábbiakban a Természet Világa által leközölt New Scientist cikket változtatások nélkül adjuk közre.
- címkék:
- Pripjaty
- Föld
- bolygó
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Több mint ezer fekete lyukat találtak
Földi- és ûrteleszkópok összehangolt munkájával több mint ezer távoli, szuper-nagytömegû fekete lyukra akadtak, amelyek jellemzõi kicsit eltérnek a vártaktól.
A Földön kívüli élet nyomában az Antarktiszon
A Földön kívüli élet lehetõségének vizsgálatában fontos támpontot nyújtanak az Antarktisz "eltemetett" tavai. Jelenleg 145 kisebb-nagyobb jég alatti tavat ismerünk a kontinensen, és némelyikük már több millió éve létezhet elszigetelten. Részletes képes összefoglalónk a tavakról, sajátos élõvilágukról és asztrobiológiai vonatkozásukról.
Fókuszban a Nap: ma kezdõdik a Nemzetközi Heliofizikai Év
Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztõ összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.
Ma kezdõdik a fényszennyezési felmérés
A mai nappal kezdõdik az égbolt fényszennyezettségi állapotának felmérése, amelyben Magyarország is részt vesz. A szervezõk fõleg diákok jelentkezését várják, de a munkába bárki bekapcsolódhat.
Üstököstörmelék bombázhatott meg egy korai Mars-szondát
Újabb elemzések alapján elképzelhetõ, hogy egy üstökösmag szétesése miatt létrejött meteorraj tagjai találták el 1965-ben a Mariner-4-ûrszondát.
Nehézségek a havazás mérésében
A számítógépes klímamodellek egyik sarkalatos pontja lehet a csapadék meghatározása. Egy havazással foglalkozó légkörkutató, Walt Peterson rövid tanulmánya mutatja be a problémákat. A kutató részt vesz az új csapadékészlelõ mûszer kifejlesztésében, amellyel a tervek szerint a NASA a 2013-ban fellövendõ új mûholdját szerelné fel.
- címkék:
- havazás
- mûhold
- számítógép
- csapadék
- NASA
- Címkefelhõ »
Új eredmények a Föld-Nap kapcsolatokról
A Nemzetközi Heliofizikai Év keretében egyhónapos elõadássorozat kezdõdik a Polaris Csillagvizsgálóban. A meghívott szakemberek a Napnak a Földre kifejtett hatásaival kapcsolatos új felfedezéseket tekintik át.