NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az ûrben játszódik az új reality
A nemzetközi ûrállomás legénységével forgatott fitnesszvideót a NASA - remélik, hogy a lakosság követi az ûrhajósok által végzett gyakorlatokat.
- címkék:
- valóságshow
- sci-fi
- NASA
- Címkefelhõ »
Az elsõ kép a Merkúr eddig ismeretlen oldaláról
A Merkúr mellett elhaladó Messenger-ûrszonda sikeresen megörökítette a legbelsõ bolygó eddig ismeretlen oldalának jelentõs részét.
A Messenger-ûrszonda elhaladt a Merkúr mellett
Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt ûrszonda a Naprendszer legbelsõ bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfõn), magyar idõ szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó elsõ megközelítését.
Szerves anyagok egy születõ bolygórendszerben
Az általunk ismert élet keletkezéséhez szükséges szerves anyagokat azonosítottak egy születõ bolygórendszerben, a csillagot övezõ anyagkorongban.
Unalmasak lehetünk a földönkívülieknek
Egy a miénkhez hasonló technológiával és távcsövekkel bíró civilizáció egy szomszédos csillag bolygójáról több dolgot is megfigyelhetne a Földön, ami az életre utal. Észrevenné a kontinensek és az óceánok közötti különbséget, az évszakok változását, a légköri oxigént, ózont és vízgõzt, sõt a fotoszintetizáló növények élettevékenységeinek nyomait is azonosíthatná. De miért nem válaszolnak a Földön kívül feltételezett intelligens lények a rádióüzeneteinkre? Két kutató szerint talán azért, mert azok túlságosan unalmasak.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- csillag
- ûr
- ûrteleszkóp
- NASA
- SETI
- Címkefelhõ »
Szélsõséges élõlények és élõhelyek a Földön - asztrobiológia kurzus IV. rész
Az [origo] tudomány rovatának ismeretterjesztõ sorozata a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A kurzus negyedik részében az extrém életformákat, valamint az általuk lakott szokatlan élõhelyeket tekintjük át.
Elõször figyelték meg egy idegen bolygó fényét
Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planéta, egy exobolygó légkörérõl szórt csillagfényt elkülöníteni csillagának sugárzásától.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- csillag
- NASA
- Címkefelhõ »
2007: az idegen bolygók éve
A 2007-es esztendõ a Naprendszeren kívüli planéták, azaz az exobolygók évének is tekinthetõ a csillagászatban. Talán nem is a felfedezések növekvõ száma a legfontosabb eredmény - az ismert exobolygók száma e sorok írásakor 270 -, inkább az, hogy megkezdõdött a távoli planéták egyedi jellemzõinek, például légköri összetételének, hõmérsékletének felderítése. Erre a mûszertechnika fejlõdése révén nyílt lehetõség, és a következõ években még gyorsabb elõretörés várható. Nem vagyunk már messze az elsõ Föld-típusú bolygó felfedezésétõl sem.
Súrlódás fûtötte gejzírek az Enceladuson - a hét asztrofotója
A Szaturnusz Enceladus holdján zajló gejzír-jellegû kitörések felfedezése óta nagy kérdés, honnan van az apró holdnak a heves aktivitáshoz szükséges energiája. A legelterjedtebb magyarázat szerint az árapályfûtés biztosítja a kitörésekhez szükséges hõt. A korábbi feltételezések alapján valahol a felszíne alatt megolvadhat a jég, és innen repül ki az anyag a vákuummal érintkezve.
- címkék:
- NASA
- Szaturnusz
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Vulkánok segítették a légköri oxigén dúsulását
Egy új modell szerint a kontinensek növekedése és a területükön kitörõ egyre több vulkán segítette az õsi Földön a légköri oxigénszint növekedését.
- címkék:
- Föld
- vulkán
- oxigén
- NASA
- Címkefelhõ »
Szerves anyag más galaxisokban
Az elmúlt idõszakban született megfigyelések alapján távoli galaxisokban is elõfordulnak szerves molekulák, amelyek egy része a szupernóva-robbanások lökéshullámainak hatását is túléli.
- címkék:
- Caltech
- galaxisok
- nyom
- NASA
- Címkefelhõ »
Újdonságok a Szaturnusz körül
A gyûrûs bolygó körül 2004 nyara óta keringõ Cassini-ûrszondának a magetoszférával, és az apró holdakkal kapcsolatos legújabb felfedezéseibõl válogatunk az alábbiakban.
Széttépett galaxisok a Tejútrendszer peremvidékén - a hét asztrofotója
A Tejútrendszer peremvidékén egy szokatlan, a belsõ térség csillagaival ellentétes irányban mozgó csillagokból álló zónát azonosítottak, amely õsi törpegalaxisok bekebelezésével jöhetett létre.
Elpárologhatnak a csillagukhoz túl közel merészkedõ bolygók
Egy modell alapján a csillagukhoz a Föld átlagos naptávolságának egytizedénél közelebb keringõ exobolygók légköre idõvel teljesen elszökhet.
Csak januárban indul az Atlantis
Az Atlantis ûrrepülõgép indítását az eredetileg tervezett december 6-a helyett jövõ év január 2-ára halasztották. A start halasztásának oka a fõ hajtóanyagtartályban lévõ folyékony hidrogén mennyiségét érzékelõ detektor meghibásodása. A jelenlegi indítási ablak december 13-án zárul be, ezt követõen legkorábban december 30-án lehetne startolni. 13-ig azonban már kevés az idõ a javításra, az év vége pedig nem kedvezõ idõpont. A közel egyhónapos csúszás a NASA szerint nem okoz jelentõs késedelmet az ûrállomás fejlesztésében.
A bolygókeletkezés kezdeti fázisa - a hét asztrofotója
Sikerült egy születõ csillag körüli, kialakulóban lévõ anyagkorongot minden eddig látottnál korábbi fejlõdési állapotban megfigyelni. A korongban idõvel bolygók állhatnak össze.
Galaxis rejtõzködhet a szomszédban
Elképzelhetõ, hogy egy nagytömegû galaxis van a közelünkben, amit eddig a Tejútrendszer centrumának zavaró hatása miatt nem vettünk észre.
- címkék:
- galaxis
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Indításra kész az ûrállomás legnagyobb kutatómodulja, a Columbus
A Nemzetközi Ûrállomás bõvítése újabb mérföldkõhöz érkezik: az STS-122-es küldetés keretében hamarosan felbocsátják az európai építésû nagy kutatómodult, a Columbust. Az Atlantis ûrrepülõgép legkorábban december 6-án, hazai idõ szerint 22.31-kor startolhat, és tizenegy napos programjának fõ feladata az új egység csatlakoztatása lesz.
Újdonságok a Földön kívüli élet kutatása terén
Egy új, víz alatti robot segíti ezentúl az extrém környezetek kutatását. Egy másik kutatásban a DNS-re emlékeztetõ, porszemcsékbõl álló szerkezetek lehetõségét mutatták ki számítógépes szimulációkkal.
- címkék:
- Föld
- DNS
- Polaris Csillagvizsgálo
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Forradalmian új ûrtérkép az Antarktiszról
A NASA, az USA Geológiai Szolgálata (USGS), az amerikai Nemzeti Fejlesztési Alapítvány és a Brit Antarktisz Társaság (BAS) a napokban mutatta be az Antarktisz területét nagyfelbontású ûrfelvételek mozaikjával lefedõ adatbázisát.
- címkék:
- gps
- ûrfelvétel
- NASA
- Antarktisz
- USGS
- alapítvány
- Címkefelhõ »
Sós az Europa jupiterhold óceánja
A megfigyelések és a modellek alapján a jéggel borított felszínû Europa hold belsejében hatalmas, sós óceán helyezkedhet el.
Szuperföldek és holdjaik nyomában
A Naprendszeren kívüli planéták, az exobolygók és kísérõik megismerése a Föld és a földi élet fejlõdését befolyásoló tényezõk megértésénben is segít. Új megfigyelések és modellszámítások alapján a bolygórendszerekben ritkák lehetnek a Holdhoz hasonló kísérõk, az ún. szuperföldek pedig az élet szempontjából kedvezõ tulajdonságokat mutathatnak.
A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhetõ sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelõre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetõen, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk elsõ részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevõt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.
Káprázatos a Holmes-üstökös az új fotókon - a hét asztrofotója
A Holmes-üstököst harmadik alkalommal választottuk a hét asztrofotójának. Ezúttal a Hubble-ûrteleszkóp felvételén is tanulmányozhatjuk a látványos objektumot, amely még szabad szemmel is látható, ha az idõjárás kegyes lesz hozzánk.
Csak keserûség jutott a hõs asztronauták feleségeinek
Elszigeteltség, válás, depresszió - a NASA holdraszállási missziójáért az asztronauták feleségei fizettek igazán nagy árat. Férj nélkül, pénz nélkül kellett tökéletes feleségnek, tökéletes anyának lenni, miközben a szakmai karrierrõl is örökre lemondhattak.
Landolt a Discovery
A Discovery ûrrepülõgép szerdán magyar idõ szerint 19.01-kor simán landolt a floridai Kennedy Ûrközpontban. Az STS-120 jelû küldetés során - amely a 23. shuttle-repülés volt a Nemzetközi Ûrállomáshoz - mindkét fontos feladatot sikeresen elvégezték az ûrhajósok: csatlakoztatták az újonnan felszállított Harmony modult, és befejezték a P6 napelemtábla átszerelését, amelyen az elszakadt részt "összefércelték".
Szakadt és beragadt napelemekkel küzd a Discovery legénysége
A Nemzetközi Ûrállomáson az elmúlt napokban három ûrsétával folytatódott a munka. Az új modul beüzemelése mellett áthelyezték a P6-os napelemtábla-szegmenst, amelynek nyitásakor egy körülbelül 80 centiméteres szakadás mutatkozott az egyik napelemszárnyon. Egy másik helyen is probléma lépett fel: a napelemtáblák egyik mozgatómotorjánál a mûködést akadályozó fémszilánkot találtak, amit az utolsó ûrsétán megpróbálnak eltávolítani.
Rejtõzködõ fekete lyukak nyomára akadtak
Az elméleti fejtegetések alapján régóta feltételezett õsi és aktív galaxismagok, bennük pedig fekete lyukak nyomára akadtak a szakemberek a távoli Világegyetemben.
- címkék:
- csillagkép
- NASA
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Új modult visz a Discovery az ûrállomásra
Október 23-án, magyar idõ szerint 17.38-kor startolt a floridai Kennedy Ûrközpontból a Discovery ûrrepülõgép, rakterében a Nemzetközi Ûrállomás legújabb egységével. A Harmony nevû új modul az öreg kontinens markánsabb jelenlétének nyitánya az ûrállomáson, mert ideális esetben akár az idén hozzákapcsolhatják a nagy európai kutatómodult, a Columbust.
Újabb színes felvételek a Marsról
Új, színes felvételeket közöltek a Mars Reconnaisance Orbiter szondától, amelyek segítségével a következõ nagy marsjáró, a Mars Surface Laboratory ("marsi felszíni laboratórium") leszállóhelyét választhatják ki a szakemberek.
Portermelõ õsi kvazárok
A távoli és õsi Világegyetemben lévõ meglepõen sok por kialakulásának eddig nem ismert módjára utal egy friss megfigyelés, amely szerint a kvazárok környezetében is keletkezhetnek apró kristályok.
- címkék:
- Pyle
- por
- kvazár
- NASA
- Világegyetem
- SSC
- Címkefelhõ »
Tíz kép a tíz éve indult Cassini-ûrszondától
1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens ûrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idõk legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyûrûrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevû óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.
Célpont a Hold: a közeljövõ küldetései égi kísérõnkre
A japán SELENE-ûrszonda elérte égi kísérõnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhetõ, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló ûrverseny kezdõdik.
Reggeli ködök és esõk a Titanon - a hét asztrofotója
Földi megfigyelések révén egy kiterjedt, magas szintû felhõréteget, valamint csapadékot hozó reggeli ködöket sikerült megfigyelni a Szaturnusz Titan nevû óriásholdján.
- címkék:
- Cassini
- NASA
- USGS
- NASA JPL
- Címkefelhõ »
Nem veszélyes a november 6-án érkezõ kisbolygó
A közelmúltban azonosított 2007 RR9 jelû égitestrõl kiderült, hogy egy közel fél évszázada elveszettnek hitt objektum, amely 2007. november 6-án 0,07 csillagászati egységre fog elhaladni bolygónk mellett.
Földhöz hasonló bolygó szülõhelyét figyelték meg
Olyan poranyagot találtak egy fiatal csillag körül, amelybõl akár Földünkhöz hasonló bolygó is kialakulhat az ún. Lakhatósági Zónában. Ez az a csillag körüli tartomány, ahol folyékony víz stabilan létezhet egy planéta felszínén - ami nélkülözhetetlen az általunk ismert élethez.
Az egyik legszebb csillaghalmaz - a hét asztrofotója
Ezen a héten Tejútrendszerünk egyik fiatal csillaghalmazát választottuk a hét asztrofotójának. A pazar látványt nyújtó alakzatban a csillagközi ködösség maradványa még együtt látható a nagy tömegû, fiatal égitestekkel.
Megfigyelték egy üstököscsóva leszakadását
Elsõ alkalommal sikerült megfigyelni, amint a Napból kiáramló koronakitörés részecskefelhõje eltorzította és leszakította egy üstökös csóváját.
- címkék:
- Nap
- koronakitörés
- csóva
- NASA
- Címkefelhõ »
Elindult a Dawn-ûrszonda
Szeptember 27-én, magyar idõ szerint 13:34-kor startolt a Dawn-ûrszonda. Küldetésének célja a vulkanikusan átalakult Vesta kisbolygó, és a legnagyobb méretû aszteroida, a Ceres részletes tanulmányozása.
Csillagrepesztõ mágneses tér
Sikerült egy extrém erõs mágneses terû neutroncsillag kitörését megfigyelni, és modellekkel bebizonyítani, hogy a jelenséget az égitest kérgének repedése okozta. A további hasonló megfigyelések rámutathatnak, idõvel miként gyengül ezen égitestek mágneses tere, hogyan lassul forgásuk és milyen a belsõ szerkezetük.
- címkék:
- bolygó
- neutroncsillag
- exobolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Új eredmények a Mars kutatásával kapcsolatban
Különösebb szenzáció nélkül, de tempósan zajlott a Mars kutatása az elmúlt hetekben-hónapokban is. A legizgalmasabb fejlemény, hogy az Opportunity amerikai marsjáró a legutóbbi porvihar lecsendesedése után megkezdte a lassú ereszkedést a Viktória-kráterbe, ami cseppet sem veszélytelen mûvelet. A jelenleg a Mars felé haladó Phoenix-szonda tervezett leszállóhelyén a szakemberek a marsi éghajlat változásaival kapcsolatban két jégtípus megjelenését prognosztizálják. A Mars Reconnaisance Orbiter új felvételei alapján a mai viszonyok nem kedveznek a folyékony víz megjelenésének.
Fertõzésveszély a világûrbõl
Elméletileg nem kizárt, hogy egy meteorit belsejében idegen mikroorganizmus érkezzen bolygónkra. A nagy kérdés az, hogy jelenthet-e ez veszélyt a földi bioszféra számára. A perui meteoritbecsapódás kapcsán ezt is megvizsgáljuk összeállításunkban.
Készül a Hold felé az új japán ûrszonda
2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan ûreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérõnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.
Rendkívüli felvételek a Szaturnusz Iapetus holdjáról
A Cassini-szonda minden korábbinál részletesebb fotókat készített a Iapetusról, amelyek alapján megállapítható, hogy igen idõs a hold egyenlítõi vidékén körbefutó hegyvonulat.
Magyarországon jöhet létre Európa elsõ csillagos égbolt rezervátuma
Magyarországon, a Zselici Tájvédelmi Körzetben jöhet létre Európa elsõ csillagos égbolt rezervátuma. Ez lesz hazánk elsõ olyan térsége, ahol világítástechnikai szempontból is korszerû jogi szabályozást vezetnek be. Eközben Budapesten a Duna kivilágításával növelnék a környezetszennyezés egyik kevéssé ismert formáját, a fényszennyezést. Pedig a fényszennyezésnek több káros hatása van, mint azt elsõre gondolnánk. Az alábbiakban ezek áttekintése olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület és Kolláth Zoltán munkái alapján.
Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész
Kétéves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezetõ részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fõ kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az elsõ részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világûrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek késõbb alapanyaggként ...
Ismét jó hírek az ózonrétegrõl
Újabb és újabb kutatási eredmények bizonyítják a bolygónk ózonpajzsát védõ, 20 évvel ezelõtt született nemzetközi megállapodás eredményességét. A legfrissebb mérési adatok szerint a korábban vizsgáltak mellett egy további olyan vegyület jelenléte is csökkent a légkörben, amely a veszélyezteti a Földet körülvevõ ózonréteget.
- címkék:
- Föld
- Nap
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
A Google gépei segítik a NASA kutatásait
Larry Page és Sergey Brin, a Google két alapítója Kaliforniában az irodája közelében parkolja le repülõgépeit a NASA tulajdonában lévõ területen: az amerikai ûrkutatási hivatal 1,3 millió dollár éves díj fejében bocsátja a rendelkezésükre a kifutópályát - írta a The New York Times.
Jégesõ egy születõ bolygórendszerben
A bolygókeletkezéshez vezetõ folyamatok új fázisát azonosították, amelynek során a csillag körüli anyagkorongba por- és jégszemcsék zuhannak nagy sebességgel a csillagközi térbõl.
Kozmikus kirakósjáték törpegalaxisokból
A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabb lévõ törpegalaxisokat, és bennük talán a Világegyetem legelsõ generációjához tartozó csillagokat megfigyelni.