NASA

címke rss

Magyar legénység a földi marsbázison

Archívum2008.04.13, 09:29

Milyen legyen a Mars felszínére érkezõ elsõ legénység ideális idõbeosztása? Hogyan lehet minimálisra csökkenteni a helyzetbõl, a bezártságból és a feszített munkatempóból adódó konfliktusokat? Milyen eszközöket lehet hatékonyan és biztonságosan alkalmazni ûrruhában a terepen? A válaszok részben a földi szimulációs bázisokról érkezhetnek, amelyek egyikének áprilisban tisztán magyar legénysége lesz.

Szélsõségesen forró robbanást észleltek a Napon

Archívum2008.04.08, 11:23

A Hinode és az R-HESSI ûrszondák megfigyelései alapján extrém magas hõmérsékletû napkitörést azonosítottak csillagunkon.

A NASA kutatója szerint fabatkát sem érnek a klímatervek

Nagyvilág2008.04.18, 16:01

Semmit sem érnek a klímaváltozást pozitívan befolyásolni akaró, az EU és az ENSZ által egyre jobban sûrgetett akciótervek - állítja a NASA legelismertebb klímakutatója, aki szerint a jelenleg elfogadott érték kétharmadára kellene csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását. A most közzétett tanulmánya szerint a legnagyobb problémát - a ma is nagy számban mûködõ - széntüzelésû erõmûvek okozzák - írja a The Guardian.

Esetleges élõlényeket is megõrizhettek a most azonosított marsi üledékek

Tudomány2008.04.07, 10:39

A Mars idõs déli felföldjeinek mélyedéseiben egykori állóvizekbõl kivált, klórban gazdag sós üledékeket azonosítottak, emellett a bolygó vulkáni idõszakait is pontosították.

Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák is lehetnek a Szaturnusz egyik holdján

Tudomány2008.04.02, 09:48

A Cassini-ûrszonda megfigyelési alapján a korábban tapasztaltnál melegebb törésekbõl nemcsak vízgõz, de szerves anyagok is kilökõdnek az ûrbe a Szaturnusz Enceladus nevû holdjáról. Elméletileg tehát itt is történhetnek ahhoz hasonló folyamatok, mint az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés során, amikor egyre bonyolultabb szerves molekulák alakultak ki.

Budapesttõl Gödig húzódna az eddigi legkisebb fekete lyuk

Archívum2008.04.02, 09:42

Egy új megfigyelési módszerrel sikerült a korábbi rekordernél közel kétszer könnyebb, egy mindössze 3,8 naptömegû fekete lyukat megfigyelni. A felfedezés a csillagfejlõdési modellek pontosításában segít.

Minden korábbinál kisebb fekete lyukat találtak

Tudomány2008.04.01, 21:30

Rekordméretû fekete lyuk létezését jelentette be a NASA kedden, magyar idõ szerint 19.30-kor egy sajtótájékoztatón.

Sikeresen landolt az Endeavour

Tudomány2008.03.27, 09:06

Az alacsonyszintû felhõk és a bizonytalan idõjárás miatt a tervezetthez képest egy keringéssel késõbb: március 27-én, magyar idõ szerint 0 óra 39-kor landolt az Endeavour.

Az eddigi legnagyobb robbanást észlelték a világûrben

Tudomány2008.03.25, 07:55

Március 19-én minden korábban észleltnél nagyobb energiájú robbanás történt a Világegyetemben, amely több milliószor volt fényesebb a korábbi legfényesebb szupernóvánál. Az eseményre 7,5 milliárd éve került sor, amikor a Világegyetem kora valamivel kevesebb mint a fele volt a jelenleginek. Képek és animáció az eseményrõl.

Az író és a csillagok

Tudomány2008.03.21, 08:51

Sajnos az sem garancia az örök életre, ha az ember látja a jövõt. Egy igazi nagy vizionárius hagyott itt bennünket: Arthur C. Clarke, az író, a tudós. Az emberbarát. Még halálában sem tagadta meg sci-fi-írói énjét: a világ nagyobbik fele március 18-án szerzett tudomást március 19-én bekövetkezett elhunytáról. Noha ez ügyben természetesen csak az idõzónák okolhatók, valahogy ez az apró részlet is illik folyton a jövõt fürkészõ életéhez.

Elõször azonosítottak szerves anyagot egy Naprendszeren kívüli bolygón

Archívum2008.03.19, 19:33

Fontos lépéshez érkezett az exobolygók kutatása: elsõ alkalommal találtak metánt egy távoli planéta légkörében. Bár a gáz feltehetõleg nem biogén eredetû, ez a felfedezés is érzékelteti, hogy az exobolygóknak az élet lehetõségével kapcsolatos kutatása sok újdonsággal szolgálhat már a közeljövõben is.

Meteoritok fûszerezték az õslevest

Archívum2008.03.19, 08:20

Két idõs meteoritban több mint tízszer annyi aminosavat találtak, mint a korábbi hasonló mintákban. Eszerint az õsi Földre az eddig feltételezettnél is több szerves anyagot hozhattak az egykori becsapódások.

Üzembe állt az új robotkar az ûrállomáson - filmes beszámoló

Tudomány2008.03.18, 14:54

Az Endeavour ûrrepülõgép legénysége a második ûrsétán sikeresen aktiválta a Dextre nevû új robotkart, amely a korábbi próbálkozások alkalmával még nem tudott áramot felvenni. A Dextre számos olyan precíziós mûvelet elvégzésére képes, amelyhez eddig ûrséta keretében a világûrben dolgozó asztronauta kellett.

A Cassini átrepült az Enceladus anyagsugarán

Archívum2008.03.17, 09:24

A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda mindössze 50 kilométerre haladt el az Enceladus nevû hold felszíne felett, keresztezve a gejzírek által kilövellt anyagszemcsék felhõjét.

Endeavour: nincs komoly sérülés

Tudomány2008.03.14, 13:42

Az európai Columbus modul után ismét nagy kutatóegység kerül a Nemzetközi Ûrállomásra: a japán Kibo-rendszer elsõ elemével hazai idõ szerint kedden 7.29-kor startolt az Endeavour, megkezdve az eddigi leghosszabbra tervezett, 16 napos ûrrepülõgépes küldetést.

Elõször figyeltek meg kõomlást a Földön kívül - színes fotók NASA-tól

Tudomány2008.03.04, 11:11

Lélegzetelállító képeket közölt a NASA a Marsról: elsõ alkalommal sikerült egy olyan omlást megfigyelni a vörös bolygó felszínén, amely folyamatában, a törmelék mozgása során látható.

Részletes radarképek az elsõ holdbázis környékérõl

Archívum2008.03.03, 10:21

A Hold déli sarkvidékének kráterei a bennük feltételezett vízjég, illetve az ide tervezett holdbázis helyszíneként fontosak. Nemrég a Földrõl radarral tanulmányozták a térséget, és elkészítették eddigi legrészletesebb domborzati térképét.

Mobilhálózatot építenének a Holdon

Techbázis2008.03.03, 15:05

Az Associated Press beszámolója szerint a NASA és a British National Space Center mobilhálózat létesítését tervezi a Holdon. A rendszer az égitest déli sarkára tervezett bázison élõk használhatják majd.

Õsi marsi folyókat modelleztek a Földön - a hét asztrofotója

Archívum2008.02.29, 12:18

Egy új földi kísérlet alapján elképzelhetõ, hogy némely marsi folyóvölgy csak nagyon rövid ideig volt aktív, és ezalatt rakta le hatalmas üledékes képzõdményeit.

Hûtõ nincs, pisztoly van, fürdés gázmaszkban - hétköznapok az ûrben

Archívum2008.02.28, 07:38

A hírekben gyakran olvasunk az ûrben végzett tudományos  kísérletekrõl és nagy szerelésekrõl - az asztronauták hétköznapi élete és a szerelések során jellemzõ körülmények azonban kevéssé ismertek a legtöbb ember számára. Kevesen gondolnák például, hogy a hatás-ellenhatás törvénye miatt még egy egyszerû csavar behajtása is komoly fizikumot igényel, és még kevesebben igazodnának ki elsõre a vákuumtoaletten. Képes összeállításunk az ûrbeli mindennapi élet néhány érdekességérõl.

Több a szénhidrogén a Titanon, mint a Földön

Archívum2008.02.27, 07:09

A Szaturnusz legnagyobb holdján sok százszor több különféle szénhidrogén lehet, mint a Föld összes kõolaj- és földgázlelõhelyén együttvéve.

Kipróbálták a Jupiter jeges holdjára tervezett robotot

Tudomány2008.02.25, 08:29

Minden jel arra mutat, hogy az Europa nevû Jupiter-hold jégpáncélja alatt folyékony vízóceán van, amiben akár élet is lehet - talán a földi mélytengeri füstölgõk élõvilágához hasonlóan. A NASA a jövõben robotszondát indít ennek kutatására. A szonda egyik földi tesztegységét a napokban próbálták ki sikerrel.

Repülje körül az ûrállomást!

Archívum2008.02.21, 09:06

A Columbus modul csatlakoztatása, a Nemzetközi Ûrállomás jelentõs kibõvítése után szerdán, magyar idõ szerint 15.07-kor landolt az Atlantis-ûrrepülõgép a floridai Kennedy Ûrközpontban. Összeállításunkban bemutatjuk a NASA filmjét, amelyen "körbejárhatjuk" az ûrállomást.

Teljes holdfogyatkozás csütörtök hajnalban

Tudomány2008.02.20, 16:46

Derült idõ esetén teljes holdfogyatkozás figyelhetõ meg hazánkból szerdáról csütörtökre virradó éjszaka, hajnali 4 és 5 óra között. A jelenség legjobban szabad szemmel, közvilágítástól mentes helyszínekrõl követhetõ. Az ország több pontján tart távcsöves bemutatókat a Magyar Csillagászati Egyesület.

Heves csillagkeletkezés a legtávolabbi galaxisban

Tudomány2008.02.15, 11:00

A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabbi galaxist azonosítani. A közel 13 milliárd fényévre lévõ objektum az elsõként létrejött csillagvárosok közé tartozhat.

Felélesztették az ûrállomás új modulját - a hét asztrofotója

Archívum2008.02.15, 09:16

Kisebb számítástechnikai probléma után sikeresen üzembe helyezték a Nemzetközi Ûrállomás újonnan felszállított nagy európai kutatómodulját, a Columbust. A munkák biztos befejezéséhez a küldetést egy nappal meghosszabbították. Képes összefoglalónk.

Film a Szaturnusz gyûrûinek átfordulásáról

Tudomány2008.02.12, 18:27

A Cassini-szonda mérései alapján kiderült: a Szaturnusz A-gyûrûje sok anyagot köt meg az Enceladus gejzírjei áltat kispriccelt vízgõzmolekulákból.

Éghajlatváltozás rohamtempóban

Tudomány2008.02.10, 08:36

Elképzelhetõ, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos éghajlatváltozás lassú, fokozatos jellege idõvel gyors, hirtelen változásokba csap át. Egy új vizsgálat eredményei szerint több, az éghajlat kialakításában fontos rendszer is nagy változás határán áll, és ez alapvetõen befolyásolja bolygónk éghajlatát.

Sikeresen dokkolt az Atlantis

Tudomány2008.02.14, 10:23

Az Atlantis ûrrepülõgép szombaton, magyar idõ szerint 18.17-kor sikeresen összekapcsolódott a Nemzetközi Ûrállomással. Az elsõ ûrsétát az eredetileg tervezett idõponthoz képest egy nappal késõbb hajtják végre.

Startolt az Atlantis

Tudomány2008.02.07, 21:58

Két decemberi halasztás után csütörtök este, magyar idõ szerint 20.45-kor startolt az Atlantis ûrrepülõgép, rakterében az európai Columbus modullal. Az új kutatóegységben rövid idõ alatt több tudományos kísérletet fognak végrehajtani, mint amennyit eddig összesen elvégeztek a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén. A programban magyar agykutatók kísérletei is helyet kapnak.

Fél évszázados az ûrkorszak elsõ nagy tudományos eredménye

Archívum2008.02.04, 00:03

A Földet övezõ sugárzási övezet felfedezése az ûrkorszak elsõ nagy tudományos eredménye volt. A Van Allen-öveket közel fél évszázada ismerjük, de sok részlet még ma is feltárásra vár. A tervek szerint a NASA 2011-ben két ûrszondát állít pályára a sugárzási övek viharainak tanulmányozására.

Közölték az elsõ részletes eredményeket a Merkúrról

Archívum2008.02.01, 08:18

A Messenger-ûrszonda mind a hét mûszere tökéletesen üzemelt a Merkúrral való január 14-i, elsõ találkozókor. Az ûreszköz eddig 1213 felvételt és rengeteg mérési adatot sugárzott a Földre, és a NASA sajtótájékoztatót tartott az elsõ részletes eredményekrõl.

Furcsa, pókszerû alakzat a Merkúron

Archívum2008.01.31, 11:01

A Messenger-ûrszonda elsõ Merkúr-közelítésének eredményeit hazai idõ szerint szerdán este hozta nyilvánosságra a NASA. A sok érdekesség között az egyik leginkább meglepõ felfedezés egy pókszerû alakzat a felszínen, melynek eredete ismeretlen.

Egy 250 méteres kisbolygó haladt el mellettünk

Tudomány2008.01.30, 13:13

A 2007 TU24 jelû kisbolygó az elõrejelzéseknek megfelelõen január 28-án elhaladt pályájának bolygónkhoz legközelebbi pontján. Az objektum ekkor 535 700 kilométerre volt tõlünk, ami közel másfélszerese a Hold átlagos távolságának.

A kiszolgált mûholdakkal kapcsolatos veszélyforrások

Tudomány2008.01.29, 09:34

Bolygónk körül sok ezer emberkéz alkotta objektum kering, többségük már nem is üzemel. Nagy kérdés, mi lesz a sorsuk, és jelentenek-e veszélyt a számunkra.

Egyre gyorsabban fogy az Antarktisz jege

Tudomány2008.01.27, 22:19

Egymástól független vizsgálatok megerõsítették, hogy az Antarktisz jégtakarója a globális felmelegedés miatt gyorsuló ütemben fogyatkozik. A 2006-os évben 200 millárd tonna jeget veszített a kontinens, ami 75%-kal több az 1996-os értéknél. Csak a 2006-os olvadás fél milliméteres tengerszintemelkedést jelent, de ha a fogyás a jelenlegi ütemben halad, a következõ száz évben mintegy két méterrel emelkedhet a világtenger szintje.

Az elsõ színes kép a Merkúrról

Tudomány2008.01.25, 10:26

A Merkúr mellett január 14-én elhaladt Messenger-ûrszonda a Földre sugározta a bolygóról készült elsõ színes felvételt. A közelítés során a szonda lézeres magasságmérõje is mûködött, próbaként letapogatva a bolygó felszínének domborzatát. Ez volt az elsõ alkalom, hogy ilyen mérés készült a Merkúrról.

Az Ulysses-szonda elhaladt a Nap pólusa felett

Tudomány2008.01.24, 12:38

Az Ulysses-ûrszonda immáron második alkalommal haladt el a Nap északi sarkvidéke felett, megvizsgálva a csillagunk poláris tartományaiból kiáramló gyors napszelet.

Fényvisszhangok forgó fekete lyukaktól

Archívum2008.01.23, 12:55

A fekete lyukak önmagukban is egzotikus képzõdmények. Az új vizsgálatok szerint némelyikük gyorsan forog, ami további extra következményekkel jár. Egy ilyen objektum környezetébõl kibocsátott sugárzás külön adagokban érkezhet a megfigyelõhöz, mivel egyes fotonok többször is megkerülik, mielõtt elhagyják. Ezáltal különös "fényvisszhangok" jönnek létre. Új eredmények a fekete lyukakról.

Új, részletes felvételek a Merkúrról

Archívum2008.01.18, 08:40

A NASA nyilvánosságra hozta a Messenger-ûrszonda újabb felvételeit, amelyek a korábbiaknál részletesebben mutatják a bolygó eddig ismeretlen vidékeit is.

Az ûrben játszódik az új reality

Tévé2008.01.17, 09:53

A nemzetközi ûrállomás legénységével forgatott fitnesszvideót a NASA - remélik, hogy a lakosság követi az ûrhajósok által végzett gyakorlatokat.

Az elsõ kép a Merkúr eddig ismeretlen oldaláról

Tudomány2008.01.16, 10:18

A Merkúr mellett elhaladó Messenger-ûrszonda sikeresen megörökítette a legbelsõ bolygó eddig ismeretlen oldalának jelentõs részét.

A Messenger-ûrszonda elhaladt a Merkúr mellett

Tudomány2008.01.15, 09:07

Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt ûrszonda a Naprendszer legbelsõ bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfõn), magyar idõ szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó elsõ megközelítését.

Szerves anyagok egy születõ bolygórendszerben

Archívum2008.01.10, 09:58

Az általunk ismert élet keletkezéséhez szükséges szerves anyagokat azonosítottak egy születõ bolygórendszerben, a csillagot övezõ anyagkorongban.

Unalmasak lehetünk a földönkívülieknek

Tudomány2008.01.09, 13:17

Egy a miénkhez hasonló technológiával és távcsövekkel bíró civilizáció egy szomszédos csillag bolygójáról több dolgot is megfigyelhetne a Földön, ami az életre utal. Észrevenné a kontinensek és az óceánok közötti különbséget, az évszakok változását, a légköri oxigént, ózont és vízgõzt, sõt a fotoszintetizáló növények élettevékenységeinek nyomait is azonosíthatná. De miért nem válaszolnak a Földön kívül feltételezett intelligens lények a rádióüzeneteinkre? Két kutató szerint talán azért, mert azok túlságosan unalmasak.

Szélsõséges élõlények és élõhelyek a Földön - asztrobiológia kurzus IV. rész

Tudomány2008.01.06, 09:02

Az [origo] tudomány rovatának ismeretterjesztõ sorozata a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A kurzus negyedik részében az extrém életformákat, valamint az általuk lakott szokatlan élõhelyeket tekintjük át.

Elõször figyelték meg egy idegen bolygó fényét

Archívum2008.01.03, 22:07

Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planéta, egy exobolygó légkörérõl szórt csillagfényt elkülöníteni csillagának sugárzásától.

2007: az idegen bolygók éve

Tudomány2007.12.28, 10:35

A 2007-es esztendõ a Naprendszeren kívüli planéták, azaz az exobolygók évének is tekinthetõ a csillagászatban. Talán nem is a felfedezések növekvõ száma a legfontosabb eredmény - az ismert exobolygók száma e sorok írásakor 270 -, inkább az, hogy megkezdõdött a távoli planéták egyedi jellemzõinek, például légköri összetételének, hõmérsékletének felderítése. Erre a mûszertechnika fejlõdése révén nyílt lehetõség, és a következõ években még gyorsabb elõretörés várható. Nem vagyunk már messze az elsõ Föld-típusú bolygó felfedezésétõl sem.

Súrlódás fûtötte gejzírek az Enceladuson - a hét asztrofotója

Archívum2007.12.21, 09:23

A Szaturnusz Enceladus holdján zajló gejzír-jellegû kitörések felfedezése óta nagy kérdés, honnan van az apró holdnak a heves aktivitáshoz szükséges energiája. A legelterjedtebb magyarázat szerint az árapályfûtés biztosítja a kitörésekhez szükséges hõt. A korábbi feltételezések alapján valahol a felszíne alatt megolvadhat a jég, és innen repül ki az anyag a vákuummal érintkezve.

Vulkánok segítették a légköri oxigén dúsulását

Archívum2007.12.19, 09:31

Egy új modell szerint a kontinensek növekedése és a területükön kitörõ egyre több vulkán segítette az õsi Földön a légköri oxigénszint növekedését.