NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Fél évszázados az ûrkorszak elsõ nagy tudományos eredménye
A Földet övezõ sugárzási övezet felfedezése az ûrkorszak elsõ nagy tudományos eredménye volt. A Van Allen-öveket közel fél évszázada ismerjük, de sok részlet még ma is feltárásra vár. A tervek szerint a NASA 2011-ben két ûrszondát állít pályára a sugárzási övek viharainak tanulmányozására.
Közölték az elsõ részletes eredményeket a Merkúrról
A Messenger-ûrszonda mind a hét mûszere tökéletesen üzemelt a Merkúrral való január 14-i, elsõ találkozókor. Az ûreszköz eddig 1213 felvételt és rengeteg mérési adatot sugárzott a Földre, és a NASA sajtótájékoztatót tartott az elsõ részletes eredményekrõl.
Furcsa, pókszerû alakzat a Merkúron
A Messenger-ûrszonda elsõ Merkúr-közelítésének eredményeit hazai idõ szerint szerdán este hozta nyilvánosságra a NASA. A sok érdekesség között az egyik leginkább meglepõ felfedezés egy pókszerû alakzat a felszínen, melynek eredete ismeretlen.
Egy 250 méteres kisbolygó haladt el mellettünk
A 2007 TU24 jelû kisbolygó az elõrejelzéseknek megfelelõen január 28-án elhaladt pályájának bolygónkhoz legközelebbi pontján. Az objektum ekkor 535 700 kilométerre volt tõlünk, ami közel másfélszerese a Hold átlagos távolságának.
- címkék:
- bolygók
- bolygó
- NASA
- Hold
- Címkefelhõ »
A kiszolgált mûholdakkal kapcsolatos veszélyforrások
Bolygónk körül sok ezer emberkéz alkotta objektum kering, többségük már nem is üzemel. Nagy kérdés, mi lesz a sorsuk, és jelentenek-e veszélyt a számunkra.
Egyre gyorsabban fogy az Antarktisz jege
Egymástól független vizsgálatok megerõsítették, hogy az Antarktisz jégtakarója a globális felmelegedés miatt gyorsuló ütemben fogyatkozik. A 2006-os évben 200 millárd tonna jeget veszített a kontinens, ami 75%-kal több az 1996-os értéknél. Csak a 2006-os olvadás fél milliméteres tengerszintemelkedést jelent, de ha a fogyás a jelenlegi ütemben halad, a következõ száz évben mintegy két méterrel emelkedhet a világtenger szintje.
- címkék:
- klímaváltozás
- jég
- NASA
- Antarktisz
- MODIS
- Címkefelhõ »
Az elsõ színes kép a Merkúrról
A Merkúr mellett január 14-én elhaladt Messenger-ûrszonda a Földre sugározta a bolygóról készült elsõ színes felvételt. A közelítés során a szonda lézeres magasságmérõje is mûködött, próbaként letapogatva a bolygó felszínének domborzatát. Ez volt az elsõ alkalom, hogy ilyen mérés készült a Merkúrról.
Az Ulysses-szonda elhaladt a Nap pólusa felett
Az Ulysses-ûrszonda immáron második alkalommal haladt el a Nap északi sarkvidéke felett, megvizsgálva a csillagunk poláris tartományaiból kiáramló gyors napszelet.
Fényvisszhangok forgó fekete lyukaktól
A fekete lyukak önmagukban is egzotikus képzõdmények. Az új vizsgálatok szerint némelyikük gyorsan forog, ami további extra következményekkel jár. Egy ilyen objektum környezetébõl kibocsátott sugárzás külön adagokban érkezhet a megfigyelõhöz, mivel egyes fotonok többször is megkerülik, mielõtt elhagyják. Ezáltal különös "fényvisszhangok" jönnek létre. Új eredmények a fekete lyukakról.
- címkék:
- Nap
- fekete lyuk
- NASA
- Chandra ûrtávcsõ
- Címkefelhõ »
Új, részletes felvételek a Merkúrról
A NASA nyilvánosságra hozta a Messenger-ûrszonda újabb felvételeit, amelyek a korábbiaknál részletesebben mutatják a bolygó eddig ismeretlen vidékeit is.
Az ûrben játszódik az új reality
A nemzetközi ûrállomás legénységével forgatott fitnesszvideót a NASA - remélik, hogy a lakosság követi az ûrhajósok által végzett gyakorlatokat.
- címkék:
- valóságshow
- sci-fi
- NASA
- Címkefelhõ »
Az elsõ kép a Merkúr eddig ismeretlen oldaláról
A Merkúr mellett elhaladó Messenger-ûrszonda sikeresen megörökítette a legbelsõ bolygó eddig ismeretlen oldalának jelentõs részét.
A Messenger-ûrszonda elhaladt a Merkúr mellett
Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt ûrszonda a Naprendszer legbelsõ bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfõn), magyar idõ szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó elsõ megközelítését.
Szerves anyagok egy születõ bolygórendszerben
Az általunk ismert élet keletkezéséhez szükséges szerves anyagokat azonosítottak egy születõ bolygórendszerben, a csillagot övezõ anyagkorongban.
Unalmasak lehetünk a földönkívülieknek
Egy a miénkhez hasonló technológiával és távcsövekkel bíró civilizáció egy szomszédos csillag bolygójáról több dolgot is megfigyelhetne a Földön, ami az életre utal. Észrevenné a kontinensek és az óceánok közötti különbséget, az évszakok változását, a légköri oxigént, ózont és vízgõzt, sõt a fotoszintetizáló növények élettevékenységeinek nyomait is azonosíthatná. De miért nem válaszolnak a Földön kívül feltételezett intelligens lények a rádióüzeneteinkre? Két kutató szerint talán azért, mert azok túlságosan unalmasak.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- csillag
- ûr
- ûrteleszkóp
- NASA
- SETI
- Címkefelhõ »
Szélsõséges élõlények és élõhelyek a Földön - asztrobiológia kurzus IV. rész
Az [origo] tudomány rovatának ismeretterjesztõ sorozata a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A kurzus negyedik részében az extrém életformákat, valamint az általuk lakott szokatlan élõhelyeket tekintjük át.
Elõször figyelték meg egy idegen bolygó fényét
Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planéta, egy exobolygó légkörérõl szórt csillagfényt elkülöníteni csillagának sugárzásától.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- csillag
- NASA
- Címkefelhõ »
2007: az idegen bolygók éve
A 2007-es esztendõ a Naprendszeren kívüli planéták, azaz az exobolygók évének is tekinthetõ a csillagászatban. Talán nem is a felfedezések növekvõ száma a legfontosabb eredmény - az ismert exobolygók száma e sorok írásakor 270 -, inkább az, hogy megkezdõdött a távoli planéták egyedi jellemzõinek, például légköri összetételének, hõmérsékletének felderítése. Erre a mûszertechnika fejlõdése révén nyílt lehetõség, és a következõ években még gyorsabb elõretörés várható. Nem vagyunk már messze az elsõ Föld-típusú bolygó felfedezésétõl sem.
Súrlódás fûtötte gejzírek az Enceladuson - a hét asztrofotója
A Szaturnusz Enceladus holdján zajló gejzír-jellegû kitörések felfedezése óta nagy kérdés, honnan van az apró holdnak a heves aktivitáshoz szükséges energiája. A legelterjedtebb magyarázat szerint az árapályfûtés biztosítja a kitörésekhez szükséges hõt. A korábbi feltételezések alapján valahol a felszíne alatt megolvadhat a jég, és innen repül ki az anyag a vákuummal érintkezve.
- címkék:
- NASA
- Szaturnusz
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Vulkánok segítették a légköri oxigén dúsulását
Egy új modell szerint a kontinensek növekedése és a területükön kitörõ egyre több vulkán segítette az õsi Földön a légköri oxigénszint növekedését.
- címkék:
- Föld
- vulkán
- oxigén
- NASA
- Címkefelhõ »
Szerves anyag más galaxisokban
Az elmúlt idõszakban született megfigyelések alapján távoli galaxisokban is elõfordulnak szerves molekulák, amelyek egy része a szupernóva-robbanások lökéshullámainak hatását is túléli.
- címkék:
- Caltech
- galaxisok
- nyom
- NASA
- Címkefelhõ »
Újdonságok a Szaturnusz körül
A gyûrûs bolygó körül 2004 nyara óta keringõ Cassini-ûrszondának a magetoszférával, és az apró holdakkal kapcsolatos legújabb felfedezéseibõl válogatunk az alábbiakban.
Széttépett galaxisok a Tejútrendszer peremvidékén - a hét asztrofotója
A Tejútrendszer peremvidékén egy szokatlan, a belsõ térség csillagaival ellentétes irányban mozgó csillagokból álló zónát azonosítottak, amely õsi törpegalaxisok bekebelezésével jöhetett létre.
Elpárologhatnak a csillagukhoz túl közel merészkedõ bolygók
Egy modell alapján a csillagukhoz a Föld átlagos naptávolságának egytizedénél közelebb keringõ exobolygók légköre idõvel teljesen elszökhet.
Csak januárban indul az Atlantis
Az Atlantis ûrrepülõgép indítását az eredetileg tervezett december 6-a helyett jövõ év január 2-ára halasztották. A start halasztásának oka a fõ hajtóanyagtartályban lévõ folyékony hidrogén mennyiségét érzékelõ detektor meghibásodása. A jelenlegi indítási ablak december 13-án zárul be, ezt követõen legkorábban december 30-án lehetne startolni. 13-ig azonban már kevés az idõ a javításra, az év vége pedig nem kedvezõ idõpont. A közel egyhónapos csúszás a NASA szerint nem okoz jelentõs késedelmet az ûrállomás fejlesztésében.
A bolygókeletkezés kezdeti fázisa - a hét asztrofotója
Sikerült egy születõ csillag körüli, kialakulóban lévõ anyagkorongot minden eddig látottnál korábbi fejlõdési állapotban megfigyelni. A korongban idõvel bolygók állhatnak össze.
Galaxis rejtõzködhet a szomszédban
Elképzelhetõ, hogy egy nagytömegû galaxis van a közelünkben, amit eddig a Tejútrendszer centrumának zavaró hatása miatt nem vettünk észre.
- címkék:
- galaxis
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Indításra kész az ûrállomás legnagyobb kutatómodulja, a Columbus
A Nemzetközi Ûrállomás bõvítése újabb mérföldkõhöz érkezik: az STS-122-es küldetés keretében hamarosan felbocsátják az európai építésû nagy kutatómodult, a Columbust. Az Atlantis ûrrepülõgép legkorábban december 6-án, hazai idõ szerint 22.31-kor startolhat, és tizenegy napos programjának fõ feladata az új egység csatlakoztatása lesz.
Forradalmian új ûrtérkép az Antarktiszról
A NASA, az USA Geológiai Szolgálata (USGS), az amerikai Nemzeti Fejlesztési Alapítvány és a Brit Antarktisz Társaság (BAS) a napokban mutatta be az Antarktisz területét nagyfelbontású ûrfelvételek mozaikjával lefedõ adatbázisát.
- címkék:
- gps
- ûrfelvétel
- NASA
- Antarktisz
- USGS
- alapítvány
- Címkefelhõ »
Újdonságok a Földön kívüli élet kutatása terén
Egy új, víz alatti robot segíti ezentúl az extrém környezetek kutatását. Egy másik kutatásban a DNS-re emlékeztetõ, porszemcsékbõl álló szerkezetek lehetõségét mutatták ki számítógépes szimulációkkal.
- címkék:
- Föld
- DNS
- Polaris Csillagvizsgálo
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Sós az Europa jupiterhold óceánja
A megfigyelések és a modellek alapján a jéggel borított felszínû Europa hold belsejében hatalmas, sós óceán helyezkedhet el.
Szuperföldek és holdjaik nyomában
A Naprendszeren kívüli planéták, az exobolygók és kísérõik megismerése a Föld és a földi élet fejlõdését befolyásoló tényezõk megértésénben is segít. Új megfigyelések és modellszámítások alapján a bolygórendszerekben ritkák lehetnek a Holdhoz hasonló kísérõk, az ún. szuperföldek pedig az élet szempontjából kedvezõ tulajdonságokat mutathatnak.
A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhetõ sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelõre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetõen, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk elsõ részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevõt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.
Káprázatos a Holmes-üstökös az új fotókon - a hét asztrofotója
A Holmes-üstököst harmadik alkalommal választottuk a hét asztrofotójának. Ezúttal a Hubble-ûrteleszkóp felvételén is tanulmányozhatjuk a látványos objektumot, amely még szabad szemmel is látható, ha az idõjárás kegyes lesz hozzánk.
Csak keserûség jutott a hõs asztronauták feleségeinek
Elszigeteltség, válás, depresszió - a NASA holdraszállási missziójáért az asztronauták feleségei fizettek igazán nagy árat. Férj nélkül, pénz nélkül kellett tökéletes feleségnek, tökéletes anyának lenni, miközben a szakmai karrierrõl is örökre lemondhattak.
Landolt a Discovery
A Discovery ûrrepülõgép szerdán magyar idõ szerint 19.01-kor simán landolt a floridai Kennedy Ûrközpontban. Az STS-120 jelû küldetés során - amely a 23. shuttle-repülés volt a Nemzetközi Ûrállomáshoz - mindkét fontos feladatot sikeresen elvégezték az ûrhajósok: csatlakoztatták az újonnan felszállított Harmony modult, és befejezték a P6 napelemtábla átszerelését, amelyen az elszakadt részt "összefércelték".
Szakadt és beragadt napelemekkel küzd a Discovery legénysége
A Nemzetközi Ûrállomáson az elmúlt napokban három ûrsétával folytatódott a munka. Az új modul beüzemelése mellett áthelyezték a P6-os napelemtábla-szegmenst, amelynek nyitásakor egy körülbelül 80 centiméteres szakadás mutatkozott az egyik napelemszárnyon. Egy másik helyen is probléma lépett fel: a napelemtáblák egyik mozgatómotorjánál a mûködést akadályozó fémszilánkot találtak, amit az utolsó ûrsétán megpróbálnak eltávolítani.
Rejtõzködõ fekete lyukak nyomára akadtak
Az elméleti fejtegetések alapján régóta feltételezett õsi és aktív galaxismagok, bennük pedig fekete lyukak nyomára akadtak a szakemberek a távoli Világegyetemben.
- címkék:
- csillagkép
- NASA
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Új modult visz a Discovery az ûrállomásra
Október 23-án, magyar idõ szerint 17.38-kor startolt a floridai Kennedy Ûrközpontból a Discovery ûrrepülõgép, rakterében a Nemzetközi Ûrállomás legújabb egységével. A Harmony nevû új modul az öreg kontinens markánsabb jelenlétének nyitánya az ûrállomáson, mert ideális esetben akár az idén hozzákapcsolhatják a nagy európai kutatómodult, a Columbust.
Újabb színes felvételek a Marsról
Új, színes felvételeket közöltek a Mars Reconnaisance Orbiter szondától, amelyek segítségével a következõ nagy marsjáró, a Mars Surface Laboratory ("marsi felszíni laboratórium") leszállóhelyét választhatják ki a szakemberek.
Portermelõ õsi kvazárok
A távoli és õsi Világegyetemben lévõ meglepõen sok por kialakulásának eddig nem ismert módjára utal egy friss megfigyelés, amely szerint a kvazárok környezetében is keletkezhetnek apró kristályok.
- címkék:
- Pyle
- por
- kvazár
- NASA
- Világegyetem
- SSC
- Címkefelhõ »
Tíz kép a tíz éve indult Cassini-ûrszondától
1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens ûrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idõk legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyûrûrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevû óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.
Célpont a Hold: a közeljövõ küldetései égi kísérõnkre
A japán SELENE-ûrszonda elérte égi kísérõnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhetõ, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló ûrverseny kezdõdik.
Reggeli ködök és esõk a Titanon - a hét asztrofotója
Földi megfigyelések révén egy kiterjedt, magas szintû felhõréteget, valamint csapadékot hozó reggeli ködöket sikerült megfigyelni a Szaturnusz Titan nevû óriásholdján.
- címkék:
- Cassini
- NASA
- USGS
- NASA JPL
- Címkefelhõ »
Nem veszélyes a november 6-án érkezõ kisbolygó
A közelmúltban azonosított 2007 RR9 jelû égitestrõl kiderült, hogy egy közel fél évszázada elveszettnek hitt objektum, amely 2007. november 6-án 0,07 csillagászati egységre fog elhaladni bolygónk mellett.
Földhöz hasonló bolygó szülõhelyét figyelték meg
Olyan poranyagot találtak egy fiatal csillag körül, amelybõl akár Földünkhöz hasonló bolygó is kialakulhat az ún. Lakhatósági Zónában. Ez az a csillag körüli tartomány, ahol folyékony víz stabilan létezhet egy planéta felszínén - ami nélkülözhetetlen az általunk ismert élethez.
Az egyik legszebb csillaghalmaz - a hét asztrofotója
Ezen a héten Tejútrendszerünk egyik fiatal csillaghalmazát választottuk a hét asztrofotójának. A pazar látványt nyújtó alakzatban a csillagközi ködösség maradványa még együtt látható a nagy tömegû, fiatal égitestekkel.
Megfigyelték egy üstököscsóva leszakadását
Elsõ alkalommal sikerült megfigyelni, amint a Napból kiáramló koronakitörés részecskefelhõje eltorzította és leszakította egy üstökös csóváját.
- címkék:
- Nap
- koronakitörés
- csóva
- NASA
- Címkefelhõ »
Elindult a Dawn-ûrszonda
Szeptember 27-én, magyar idõ szerint 13:34-kor startolt a Dawn-ûrszonda. Küldetésének célja a vulkanikusan átalakult Vesta kisbolygó, és a legnagyobb méretû aszteroida, a Ceres részletes tanulmányozása.
Csillagrepesztõ mágneses tér
Sikerült egy extrém erõs mágneses terû neutroncsillag kitörését megfigyelni, és modellekkel bebizonyítani, hogy a jelenséget az égitest kérgének repedése okozta. A további hasonló megfigyelések rámutathatnak, idõvel miként gyengül ezen égitestek mágneses tere, hogyan lassul forgásuk és milyen a belsõ szerkezetük.
- címkék:
- bolygó
- neutroncsillag
- exobolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Új eredmények a Mars kutatásával kapcsolatban
Különösebb szenzáció nélkül, de tempósan zajlott a Mars kutatása az elmúlt hetekben-hónapokban is. A legizgalmasabb fejlemény, hogy az Opportunity amerikai marsjáró a legutóbbi porvihar lecsendesedése után megkezdte a lassú ereszkedést a Viktória-kráterbe, ami cseppet sem veszélytelen mûvelet. A jelenleg a Mars felé haladó Phoenix-szonda tervezett leszállóhelyén a szakemberek a marsi éghajlat változásaival kapcsolatban két jégtípus megjelenését prognosztizálják. A Mars Reconnaisance Orbiter új felvételei alapján a mai viszonyok nem kedveznek a folyékony víz megjelenésének.
Rendkívüli felvételek a Szaturnusz Iapetus holdjáról
A Cassini-szonda minden korábbinál részletesebb fotókat készített a Iapetusról, amelyek alapján megállapítható, hogy igen idõs a hold egyenlítõi vidékén körbefutó hegyvonulat.
Fertõzésveszély a világûrbõl
Elméletileg nem kizárt, hogy egy meteorit belsejében idegen mikroorganizmus érkezzen bolygónkra. A nagy kérdés az, hogy jelenthet-e ez veszélyt a földi bioszféra számára. A perui meteoritbecsapódás kapcsán ezt is megvizsgáljuk összeállításunkban.
Készül a Hold felé az új japán ûrszonda
2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan ûreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérõnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.
Magyarországon jöhet létre Európa elsõ csillagos égbolt rezervátuma
Magyarországon, a Zselici Tájvédelmi Körzetben jöhet létre Európa elsõ csillagos égbolt rezervátuma. Ez lesz hazánk elsõ olyan térsége, ahol világítástechnikai szempontból is korszerû jogi szabályozást vezetnek be. Eközben Budapesten a Duna kivilágításával növelnék a környezetszennyezés egyik kevéssé ismert formáját, a fényszennyezést. Pedig a fényszennyezésnek több káros hatása van, mint azt elsõre gondolnánk. Az alábbiakban ezek áttekintése olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület és Kolláth Zoltán munkái alapján.
Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész
Kétéves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezetõ részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fõ kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az elsõ részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világûrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek késõbb alapanyaggként ...
Ismét jó hírek az ózonrétegrõl
Újabb és újabb kutatási eredmények bizonyítják a bolygónk ózonpajzsát védõ, 20 évvel ezelõtt született nemzetközi megállapodás eredményességét. A legfrissebb mérési adatok szerint a korábban vizsgáltak mellett egy további olyan vegyület jelenléte is csökkent a légkörben, amely a veszélyezteti a Földet körülvevõ ózonréteget.
- címkék:
- Föld
- Nap
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
A Google gépei segítik a NASA kutatásait
Larry Page és Sergey Brin, a Google két alapítója Kaliforniában az irodája közelében parkolja le repülõgépeit a NASA tulajdonában lévõ területen: az amerikai ûrkutatási hivatal 1,3 millió dollár éves díj fejében bocsátja a rendelkezésükre a kifutópályát - írta a The New York Times.
Jégesõ egy születõ bolygórendszerben
A bolygókeletkezéshez vezetõ folyamatok új fázisát azonosították, amelynek során a csillag körüli anyagkorongba por- és jégszemcsék zuhannak nagy sebességgel a csillagközi térbõl.
Kozmikus kirakósjáték törpegalaxisokból
A Hubble-ûrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabb lévõ törpegalaxisokat, és bennük talán a Világegyetem legelsõ generációjához tartozó csillagokat megfigyelni.
Barlangok nyomában a Marson - a hét asztrofotója
A Marson korábban felfedezett, barlangszerû nyílásoknak tekintett sötét alakzatokról kiderült, hogy valóban mélyedések, de feltehetõleg nem hosszú lávaalagutak, hanem kisebb üregek beomlásával keletkeztek.
Az ûrprogramot ünnepli a Discovery
A Discovery Channel a NASA-val együtt ünnepli az ûrprogram megszületésének 50. évfordulóját, így jövõre sok idõt tölthetünk az ûrben az ismeretterjesztõ csatornával.
- címkék:
- sci-fi
- NASA
- Discovery Channel
- Címkefelhõ »
Barlangok a Marson - a hét asztrofotója
A Mars Odyssey amerikai ûrszonda felvételein felszín alatti üregek nyílásaira bukkantak. A barlangszerû képzõdmények az élet keresése szempontjából is fontos célpontok lehetnek.
Nem repültek ittasan az asztronauták
A korábban felröppent hír, mely szerint kétszer is alkoholos befolyásoltság alatt repültek volna amerikai asztronauták, a NASA vizsgálata alapján hamisnak bizonyult.
- címkék:
- alap
- befolyásoltság
- NASA
- Címkefelhõ »
Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus
Féléves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.
Óriásviharok lehetnek az USA-ban
Ahogy bolygónk melegszik, az Egyesült Államokban egyre több óriásviharra kell számítani, hatalmas villámlásokkal és jégesõvel, állítják a NASA kutatói egy nemrégiben megjelent tanulmányban.
- címkék:
- USA
- jégesõ
- vihar
- NASA
- Címkefelhõ »
Google Sky: virtuális égbolt a monitoron
Közel százmillió csillag és majd kétszer ennyi galaxis adatait tartalmazza a Google Earth új kiegészítése, a Google Sky. A Google képzeletbeli földgolyóján állva most már nem csupán a saját bolygónk felszínén kalandozhatunk, hanem a csillagos ég is megjelenik felettünk.
Élérõl látszottak az Uránusz gyûrûi
Ritka csillagászati jelenséget sikerült megfigyelni: az Uránusz bolygót, amint gyûrûrendszerére pontosan annak élérõl látunk rá. Mivel a gyûrûket 1977-ben fedezték fel, ez az elsõ alkalom, hogy így látjuk õket. Hasonló térbeli helyzet 2049. környékén áll ismét elõ.
Tíz képben a 30 éve száguldó Voyager-ûrszondákról
Három évtizeddel ezelõtt indult a két amerikai Voyager-ûrszonda a Nagy Utazás nevû útra, amelynek keretében hintamanõverek sorozatával sikerült végiglátogatniuk az óriásbolygókat. A ma már legendás ûreszközök jelenleg is jól üzemelnek, ezért a szakemberek újabb feladatokat találtak ki a következõ évekre. Képes összeállításunk a Voyagerek legfontosabb felfedezéseirõl.
Hatalmas lyuk a világûrben
Minden korábban ismertnél nagyobb méretû, látszólag minden anyagot nélkülözõ üres térségre, egy gigantikus "lyukra" akadtak az ûrben.
Csomó a Szaturnusz gyûrûjében
Egy ív alakú csomót azonosítottak a G jelû gyûrûben, ahol nagyobb testek ütközése és feldarabolódása biztosíthatja a finom törmelékanyagot a gyûrû anyagának pótlásához.
- címkék:
- gyûrû
- NASA
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Sikeresen landolt a sérült Endeavour
Az Endeavour ûrrepülõgép magyar idõ szerint kedden 18.32-kor simán landolt a floridai Kennedy Ûrközpontban. A leszállást egy nappal elõbbre hozták a Dean-hurrikán miatt.
Mégsem lesz javítás az Endeavourön
A NASA vezetése a számítógépes szimulációk és a földi laborkísérletek alapján úgy döntött, hogy mégsincs szükség a sérült hõvédõ csempe javítására.
- címkék:
- Endeavour
- sérülés
- szimuláció
- NASA
- Címkefelhõ »
Endeavour: sikeres ûrséták és javítások
Az Endeavour legénysége eddig három ûrrepülõgépen kívüli munkát hajtott végre. Tovább bõvítették a napelemtábla-rendszert, sikeresen kicseréltek egy meghibásodott giroszkópot, és egy új külsõ platformot rögzítettek a Nemzetközi Ûrállomásra. Eközben földi szimulációk során megállapították, hogy az ûrrepülõgép hasi részen lévõ sérülés veszélytelen a visszatérés szempontjából. Az ûrben történõ javítás mégis indokolt, különben komoly kár keletkezhet az Endeavour belsõ alumíniumszerkezetén.
Sikeres volt az Endeavor második ûrsétája
Hat és fél órás szerelési munka után újabb ûrsétát fejezett be sikeresen az Endeavour ûrrepülõgép legénysége a Nemzetközi Ûrállomáson. Az asztronautákra még két ûrséta vár.
A szomszéd galaxist felfaló óriás fekete lyukak
Olyan távoli kvazárokat azonosítottak, amelyekben a központi fekete lyukba áramló gáz bekebelezett csillagvárosokból származik. Utóbbi, kisebb galaxisokban a csillagkeletkezés még gyenge, ezért kevés nehéz elem szóródott szét gázanyagukban. Az elnyelt galaxisokból így szinte tiszta hidrogén- és héliumkeverék áramlik a központi fekete lyukba.
Endeavour: kisebb sérülés és számítógéphiba
Az ûrrepülõgép hasi sérülése nem veszélyes, az ûrállomás egyik számítógépe viszont megint "rendetlenkedett", miközben felszerelték a napelemtáblák új elemét.
Elindult az Endeavour
Az Endeavour ûrrepülõgép ma hajnalban, magyar idõ szerint 0:36-kor sikeresen felszállt. A megfigyelések alapján a start során minden a terveknek megfelelõen zajlott, veszélyes méretû szigetelõdarab nem vált le a rendszerrõl. Az indulás után 2 perc és 10 másodperccel levált a két szilárd hajtóanyagú segédrakéta, majd 8 perc 30 másodpercnél a fõ hajtómû is leállt. Az Endeavour sikeresen elérte a kívánt keringési magasságát, ahol további kisebb pályamódosítást végeztek. Az ûrrepülõgép a tervek szerint pénteken kapcsolódik a Nemzetközi Ûrállomáshoz. A küldetés fõ célja a Nemzetközi Ûrállomás továbbfejlesztése, a napelemtábla-rendszer éss ...
Elindult az Endeavour
Az Endeavour ûrrepülõgép ma hajnalban, magyar idõ szerint 0:36-kor sikeresen felszállt. A megfigyelések alapján a start során minden a terveknek megfelelõen zajlott, veszélyes méretû szigetelõdarab nem vált le a rendszerrõl. Az indulás után 2 perc és 10 másodperccel levált a két szilárd hajtóanyagú segédrakéta, majd 8 perc 30 másodpercnél a fõ hajtómû is leállt. Az Endeavour sikeresen elérte a kívánt keringési magasságát, ahol további kisebb pályamódosítást végeztek. Az ûrrepülõgép a tervek szerint pénteken kapcsolódik a Nemzetközi Ûrállomáshoz. A küldetés fõ célja a Nemzetközi Ûrállomás továbbfejlesztése, a napelemtábla-rendszer éss ...
Elindult az Endeavour
Elindult az Endeavour amerikai ûrrepülõgép a floridai Cape Canaveral-i Kennedy ûrrepülõtérrõl a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) csütörtökön közép-európai idõ szerint 0.36-kor.
Elindult az új Mars-szonda
Szombaton délelõtt, magyar idõ szerint 11:36-kor a Phoenix-szonda megkezdte 10 hónapos útját a Mars felé. Az ûreszköz egy Delta-2-es hordozórakétán startolt a floridai Cape Canaveral ûrkikötõ 17A jelû indítóállványáról.
Útnak indult a Phoenix Mars-szonda
Útnak indította szombaton az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA a Phoenix Mars-szondát, amely a vörös bolygó jegében mikroorganizmusokat, vagy azok nyomát fogja kutatni. Ha minden rendben történik, az ûreszköz 679 millió kilométer megtétele után, 2008. május 25-én érkezik a Marshoz. Ha sikeres lesz a rendkívül nehéznek ígérkezõ leszállási manõver, a szonda három hónapot tölt a bolygón.
Régi képek a Holdról - a hét asztrofotója
Az emberes holdexpedíciók során készített fotók nagy felbontású változatait elérhetõvé teszik az interneten.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- internet
- NASA
- Hold
- ASU
- Címkefelhõ »
Láthatatlan tömeg a törpegalaxisokban
Jelentõs mennyiségû, eddig nem észlelt gázanyagot azonosítottak néhány olyan törpegalaxisban, amelyek egy nagyobb csillagvárosból lökõdtek ki.
Felvétel egy szekrény méretû ûrszemétrõl
A Nemzetközi Ûrállomásról (ISS) távolodóban kapták lencsevégre azt a többmázsás ammóniatartályt, amelytõl a legénység, más egyébbel együtt, július 23-án szabadult meg. A méretes ûrszemét - amelyrõl az ISS-rõl és a Fölrõl egyaránt filmfelvétel is készült - várhatóan a jövõ nyáron érkezik meg bolygónk légkörének sûrûbb részébe.
Falánk õsi fekete lyukak
Távoli galaxishalmazok megfigyelése alapján a csillagvárosokban lévõ szupernagytömegû fekete lyukak gyorsabban nõttek a múltban, mint napjaikban.
Veszélyes porviharban a marsjárók
Elképzelhetõ, hogy a Marson közel három és fél földi éve dolgozó Spirit és Opportunity roverek küldetésük legnehezebb idõszaka elé néznek. A Marson nemrég tört ki a pálya napközeli részén, a déli nyár idején jellemzõ porvihar. Az Opportunity energiatermelése már a kritikus szintre csökkent.
A szív vizsgálata az ûrben
Egy képfúziónak nevezett módszer segíthet abban, hogy a hosszú ûrutazások során is pontos diagnózist sugározhassanak a Földre az ûrhajósok egészségi állapotáról.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- ûrhajósok
- ûrutazás
- ûr
- NASA
- Címkefelhõ »
Cél: a Viktória-kráter belseje
Hosszas tanakodás után döntöttek a földi irányítók: az Opportunity rovert beküldik a Viktória-kráterbe.
Sötétedik és melegszik a Mars
A Marsról készült felvételek tanúsága szerint az elmúlt 20 évben enyhén sötétedett a bolygó, s ez feltehetõleg növelte felszíni átlaghõmérsékletét.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygó
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Megszûnt a zûr az ûrben - végéhez közelít az Atlantis küldetése
Újra mûködnek az orosz számítógépek a Nemzetközi Ûrállomáson, így az Atlantis a tervek szerint csütörtökön visszatérhet a Földre. A legénység felszerelte a napelemrendszer új szegmensét, leszerelt egy makacskodó korábbi napelemet, és befoltozott egy lyukat az ûrrepülõgépen. A sikeres munkára csak a váratlan számítógépes probléma vetett árnyékot.
Bíróság elõtt az aradi NASA-hacker
Elkezdõdött Aradon a per a 22 éves Victor Faur ellen, aki behatolt több amerikai állami szerv, köztük az ûrkutatási hivatal (NASA) informatikai rendszerébe.
- címkék:
- bíróság
- NASA
- Címkefelhõ »
Környezetszennyezõ fekete lyukak
Az új megfigyelések alapján a szupernagytömegû, a galaxisok központjában terpeszkedõ fekete lyukak anyagkibocsátásukkal beszennyezhetik környezetüket.
Nehezebb az Eris a Plútónál
Sikerült az Eris nevû Kuiper-objektum tömegét és méretét pontosan megbecsülni - mindkettõ tekintetében megelõzi a Plútót.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- tömeg
- méret
- NASA
- Plútó
- Neptunusz
- Címkefelhõ »
Befejezõdött az utolsó ûrséta
Az életre keltett orosz számítógéprendszer üzemelése megfelelõ a Nemzetközi Ûrállomáson. A korábban váratlanul jelentkezett hiba ellenére az STS-117 küldetésen az összes tervezett feladatot elvégezték az ûrhajósok.
Újabb bizonyíték az õsi marsi óceánról
Az õsi óceán partvonalainak egyenetlenségeit a bolygó kõzetburkának elfordulása és az ehhez kapcsolódó deformáció hozhatta létre.
- címkék:
- Marson
- bolygó
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Megpróbálják kijavítani a sérülést az Atlantis ûrrepülõgépen
Megkezdõdött a munka odafent: hétfõn este kiemelték az Atlantis rakterébõl azt a 16 tonnás, 367 millió dollár értékû szerkezeti elemet, amely az új napelemszárnyat tartja majd a Nemzetközi Ûrállomáson. Vasárnapra egy extra ûrsétát terveznek, melynek során az ûrrepülõgépen lévõ egyetlen komolyabb sérülés javítására kerülhet sor.
Mélytengeri robotot tesztelt a NASA
Sikerrel tesztelte mélytengeri robotját a NASA Mexikóban. Ha a DEPTHX az antarktiszi próbát is kiállja, a jövõben a Jupiter holdját, az Europát veheti célba.
- címkék:
- Mexikó
- robot
- siker
- Jupiter holdja
- NASA
- Europa
- Címkefelhõ »
Hatékony napszélriasztó rendszer
A SOHO napkutató ûrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-elõrejelzõ rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévõ módszernek köszönhetõen már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve ûreszközöket.
Nagy területen olvad a hó az Antarktiszon
Egy NASA vezette kutatócsoport most közzétett eredményeibõl megállapítható, hogy az Antarktisz nyugati részén igen nagy mértékû hóolvadás történt. A hó és jég legjelentõsebb olvadását 2005 januárjában figyelték meg, és mindezt elõször sikerült mûholdas távérzékelési eszközzel detektálni. A fokozott olvadás számos veszélyt hordoz magában.
- címkék:
- hó
- Antarktisz
- olvadás
- NASA
- Címkefelhõ »