Másképpen mérné az inflációt az MNB

A fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Az inflációs célt követő országok kétharmadában a fogyasztói árak növekedése jelenleg sem éri el a kívánt célértéket. Ezek az országok adják a világ GDP-jének több mint 60 százalékát.

A földfelszín legmélyebb árkára bukkantak a fagy világában

A Föld legmélyebb kontinentális árkát találták meg a kelet-antarktiszi Denman-gleccser alatt, a jéggel teli kanyon 3,5 kilométerre hatol a tengerszint alá.

Új, informatív kép készült a 2I/Boriszov-üstökösről

Fontos részletekkel szolgál a Naprendszerben megfigyelt első csillagközi üstökösről, a 2I/Boriszovról egy új felvétel, amelyet a NASA Hubble-űrteleszkópja készített.

A történelem legmelegebb évtizedén vagyunk túl

A tavalyi volt Európa legmelegebb éve a rendszeres mérések kezdete óta, globálisan nézve pedig 2019 a második legmelegebb évnek számít 2016 után, ráadásul sorozatban ez már az ötödik különösen meleg év. A történelem legmelegebb évtizede zárult 2019-cel - közölte a Copernicus Climate Change Service (C3S) program szerdán.

Ismét sikerült bebizonyítani: Einstein nem tévedett

Japán kutatók Einstein általános relativitáselméletét igazolva bizonyították, hogy az idő a magasban gyorsabban múlik, mint a földfelszín közelében.

A Déli-óceán felett a legtisztább a levegő a Földön

A Déli-óceán feletti atmoszferikus határréteg levegője mentes az emberi tevékenységekből eredő és távoli kontinensekről származó részecskéktől - állapították meg a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik elsőként vizsgálták az Antarktisz körüli víztömeg felett lévő levegő bioaeroszol-összetételét.

Svédországban radioaktív részecskéket észleltek

Százhúsz éve született Bay Zoltán, aki megérintette a Holdat

A magyar származású Nobel-díjasok, Szentgyörgyi Albert, Wigner Jenő, Hevesy György, Gábor Dénes, Oláh György és mások mellett Bay Zoltán neve talán kevéssé cseng ismerősen, pedig a 120 éve született magyar fizikus a 20. századi természet- és mérnöki tudományok legnagyobbjai közé tartozik. Nem véletlen, hogy világszerte őt tartják a modern asztrofizika egyik új tudományága, a rádiócsillagászat atyjának, hiszen az 1946. február 2-án végrehajtott világhíres magyar Hold-radar kísérletével ő teremtette meg ennek az alapjait, de Bay Zoltán nevéhez fűződik a fotoelektron-sokszorozó, valamint a fénysebességre alapozott méterdefiníció megalkotása is.

3 hónapos erdőmonitorozási program indul Nagy-Britanniában

Sötét energiából áll az univerzum legnagyobb része

A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia.