Termelékenységben 42 százalékos a magyar lemaradás

Magyarország 2005-ös európai uniós csatlakozásával számolva évi mintegy 20 százalékos termelékenység-növekedésre van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság felzárkózzon az EU átlagához - mondta Klaus D. Harrer, a Czipin and Proudfoot tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint a magas bérvárakozások, a forint felértékelődése és a közterhek magas szintje a termelékenység növekedése nélkül veszélyeztetheti az ország versenyképességét.

A belföldi fogyasztás nem ellensúlyozza a dekonjunktúrát

A GKI Gazdaságkutató Rt. szerint az idén a világgazdaság növekedési ütemének lassulása miatt a magyar gazdaság növekedése 3,5 százalékos lesz a tavalyi - szintén az intézet által becsült - 3,8 százalékos GDP-bővülést követően - mondta Hegedűs Miklós ügyvezető igazgató. A kutató szerint a külső negatív hatásokat ellensúlyozhatja a belföldi fogyasztásra érzékeny iparágak termelésének élénkülése, de a hatás nem lesz számottevő.

A jegybank 5,2 százalékos inflációra számít

Az idén az éves átlagos infláció 5-5,5 százalékos lesz - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában. Hozzátette: a jelenlegi információk alapján 5,2 százalékos éves pénzromlási ütemre lehet számítani, és decemberre az éves infláció 4,5 százalékra csökken.

Idén gyorsuló ütemben nőnek a reálbérek

A világgazdaság növekedési ütemének megtorpanása érezhetően hat a magyar gazdaságra - derül ki a Gazdasági Minisztérium pénteki előrejelzések és az egy évvel korábbi, szintén a tárca által készített középtávú gazdaságpolitikai program összehasonlításából. A korábbi előrejelzésekhez képest a tárca szerint alacsonyabb lesz a GDP, az ipari termelés és a kivitel bővülési üteme. Mindennek ellenére - elsősorban a vártnál alacsonyabb infláció miatt - idén 5,5-6,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

Infláció 7 százalék alatt?

Ha kis szerencsénk van, a tizenkét havi infláció decemberre akár 6,9 százalékra csökkenhetett, de 7 százalék mindenképpen reális várakozás - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. A fogyasztói árindex tavalyi második félévi csökkenését az olajárak esése, és a forint 5-10 százalékos erősödése is segítette.

Matolcsy idén is 4 százalékos növekedésre számít

Elhúzódó uniós válság és a magyar remények

A recesszióval bajlódó nyugati gazdaság centrumában - Németországban, Franciaországban és Olaszországban - csak évi 2 százalék körüli növekedéssel lehet számolni. Ez azt is jelenti, hogy a gazdaság ipari hajtóereje változatlanul nem a termelés, hanem az évi 8 százalékra prognosztizálható export. Kérdés, vajon mennyiben befolyásolhatja e két tény a magyar gazdaság idei kilátásait?

A forintot 2006-ban válthatja az euro

Január elsejéig az MNB feltölti készleteit euróbankjegyekből, néhány közintézményt ugyanis innen látnak el euróval - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az MTI-nek. Az eurókészpénz-ellátás túlnyomó részét azonban a kereskedelmi bankok biztosítják, nagyrészt saját külföldi anyabankjaik közreműködésével. Január 1-jétől az arra felhatalmazott hitelintézeteknél beszerezhető lesz az euró - húzta alá a jegybank elnöke.

Borúlátó nagyvállalatok

Az előző havi 53 százalékosról decemberben 47 százalékosra csökkent az Ecostat TOP-100, a legnagyobb magyarországi vállalkozások féléves gazdasági várakozásait összegző mutató - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az index értéke több mint két éve első alkalommal csökkent 50 százalék alá, ami azt jelzi, hogy a cégvezetők többsége pesszimistán ítélte meg mind az ország, mind saját vállalata féléves gazdasági kilátásait.

Járai: 4,5 százalékos infláció jövőre

A jegybanki irányadó kamat csökkentésére jelenleg nincs lehetőség - mondta Járai Zsigmond, az MNB elnöke, aki szerint a fizetési mérleg ez évi hiánya 2 milliárd euró körül lesz.

Jövőre nem változik a monetáris politika

A monetáris politika alapvetően változatlan marad 2002 végéig - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke szerdán az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának ülésén, amelyen a képviselők egyhangúlag támogatták a Magyar Nemzeti Bank 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára bocsátását. Járai Zsigmond közölte: jövőre enyhén felértékelődő forintra és az inflációval arányosan csökkenő kamatokra számít.

Gyenge ipari teljesítményre számít az Ecostat

Idén 3,9, jövőre pedig 3,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb jelentésében. Az előrejelzés szerint az infláció az idei 9,1 százalékosról jövőre 6,2 százalékosra mérséklődhet. A keresletélénkítő intézkedések nyomán a GDP növekedését meghaladó mértékben, 4,3 százalékkal nő a lakosság fogyasztása - áll a prognózisban.

Járai: még decemberben lehetőség van kamatcsökkentésre

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a megnövelt, gazdaságot ösztönző kormányzati költekezés igazolható addig, amíg tartanak a vártnál nagyobb költségvetési bevételek. A jegybankelnök az Európai Központi Bank elnökeinek berlini tanácskozását követően a Dow Jones hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy szerinte még decemberben van lehetőség további kamatcsökkentésre.

Ismét kormányhirdetés állami pénzből - az MSZP szerint

Négy év elvesztegetett időnek érzi a magyar gazdaságban az MSZP az Orbán-kabinet működési idejét. Pénteken bírálták a kormány 4,5 millió forintba kerülő, a családtámogatási rendszert reklámozó hirdetését.

A jegybankelnök nem bírálta a kormányt

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem bírálta a kormányt az Amerikai Kereskedelmi Kamara szerdai üzleti ebédjén, mint ahogy az a Világgazdaság csütörtöki számában és az Indexben is megjelent. Járai az Üzleti Negyedhez eljuttatott, angolul elmondott beszédében ara hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági növekedést egyedül a kormányzat csak rövid távon élénkítheti.

Elbizonytalanodó multik?

Növekvő pesszimizmussal néz a magyar gazdaság hajtómotorjának tekintett nagyvállalati kör mind az ország, mind pedig saját vállalata rövid távú fejlődése elé. Ezt igazolja, hogy augusztus óta folyamatosan csökken a hazánkban működő legnagyobb vállalatok rövid távú gazdasági várakozásait megjelenítő mutató. Az Ecostat Top 100 konjuktúraindexe a legfrissebb felmérés szerint novemberben 53 százalék volt.

A tervezett fele lehet a folyó mérleg hiánya

Az Ecostat 7,1 százalékos inflációt vár márciusra

Jövő év márciusban a fogyasztói árak 12 havi indexe mintegy 7,1 százalékkal lesz magasabb az egy évvel korábbinál - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb kiadványában. Az intézet a BUX-index értékét 7400 pont körülire becsülte meg februárra.

Idén 4 százalékkal bővülhet a gazdaság

Csökkenő inflációra és kedvező fizetési mérlegadatra számítanak az év végén a Reuters által megkérdezett elemzők. A szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a magyar gazdaság idei bővülése alig haladja meg a 4 százalékot.

Matolcsy: megtaláltuk a siker receptjét

A miniszterelnök expozéja után Matolcsy György gazdasági miniszter néhány adattal kiegészítette az elhangzottakat. Utalt arra, hogy csak úgy érhetjük utol az EU-t, ha kétszer gyorsabban nő a magyar gazdaság és a fogyasztás, mint az európai. Szerinte a gazdaság motorjai a lakásépítés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a turizmus.

Rossz

A Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzése szerint az idei év decemberében 7-7,5 százalékos egy évre visszatekintő pénzromlást vár, a jövő év végére pedig inflációs célként 4,5 százalékot fogalmazott meg - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden egy budapesti rendezvényen.

Az ország harmada szűkösen él

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 2001. harmadik negyedévi konjunktúra-indexe 49 százalék. Ez a számadat gyakorlatilag megegyezik az előző negyedévi értékkel, és a mutató összetevőiben, vagyis a nagyvállalati, a kis- és középvállalati, illetve a lakossági várakozásokban sem mutatkozott érdemi változás - áll a kutatóintézet összefoglalójában.

Gazdaságélénkítő csomagot készít a kormány

Gazdaságélénkítő csomag kidolgozásával bízta meg a gazdasági tárcák vezetőit Orbán Viktor miniszterelnök. Az intézkedés-sorozat célja az, hogy a világgazdaság lassulása ellenére a magyar gazdaság bővülési üteme fenntartható legyen anélkül, hogy az egyensúly veszélybe kerülne. Matolcsy György gazdasági miniszter szerint elsősorban mintegy 200 milliárd forint értékű infrastrukturális beruházásokról lehet szó, melyek fedezetét nem a költségvetés biztosítaná.

Mérséklődik a növekedés az Ecostat szerint

Idén - csakúgy, mint jövőre - a tavalyinál alacsonyabb, 4,3 százalékos GDP-növekedésre számít az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az Ecostat csütörtökön nyilvánosságra hozott harmadik negyedévi előrejelzése szerint idén az éves infláció 9,3 százalékos, jövőre pedig 7-7,5 százalékos lesz.

Hétfőig maradnak életben a fokozott biztonsági intézkedések Magyarországon

A kormány balatonöszödi infomális ülésén döntött arról, hogy az amerikai terrortámadás miatt életbe lépett fokozott biztonsági intézkedések hétfőig mindenképp fenntartják. Matolcsy György gazdasági miniszter közölte: véleménye szerint a merényletnek nem lesz drámai hatása sem a világ-, sem a magyar gazdaságra.

Ötszázalékos inflációt vár a Pénzügyminisztérium

A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Tállai András azt mondta, hogy a tárca várakozása szerint 2002-ben 5-6 százalékra csökkenhet az infláció Magyarországon. A politikus kedvezőnek tartja a magyar gazdaság kilátásait, amit szerinte nem fog lényeges mértékben befolyásolni a világgazdaságot egyébként lassító, Amerikát ért terrortámadás sem.

Tartahatóak az inflációs tervek

Elemzők szerint nem lesz jelentős hatása az Egyesült Államok ellen végrehajtott terrortámadásnak a magyar gazdaságra. A korábban szakértők által jósolt éves átlagos infláció még az enyhén harminc dollár feletti olajárral együtt is tartható.

Matolcsy szerint a magyar gazdaság növekedése folytatódik

Az amerikai terrortámadás miatt semmilyen negatív jel és ok sincs arra, hogy lassulna a magyar gazdaság növekedési üteme, így erre az évre 4,5 százalékos gazdasági élénkülést prognosztizálunk - közölte Matolcsy György gazdasági miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A jegybank csökkentette az alapkamatot

A jegybank hétfőn a Monetáris Tanács döntése alapján 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Az MNB az Európai Központi Bank kamatcsökkentését követte a döntés meghozatalakor. A tanács véleménye szerint ugyanis az EU gazdasági növekedésének lassulása a magyar gazdaságra is kifejti hatását, ami az infláció lassulását eredményezi.

Az Economist a magyar gazdaságról

A kommunizmus utáni időszak egyik legsikeresebb gazdasági reformprogramja után a magyar kormány jelenleg mintha az ellenkező irányba tartana - írta a The Economist a "Szereti-e a magyar kormány a piacgazdaságot" című cikkében, amelynek alcíme szerint "az állam felhagyott a kivonulással a magyar gazdaságból".

Franciaország bevezetné a Tobin-adót

A nagy ipari országok közül elsőként Franciaországban a nemzetközi pénzügyi tranzakciók után fizetendő Tobin-adó bevezetését fontolgatják. Magyarországon korábban az akkor még pénzügyminiszter Járai Zsigmond vetette fel a Tobin-adó bevezetését.

A nagyvállalatok várakozásai javultak, a kis- és közepes cégeké változatlanok

A magyarországi nagyvállalatok gazdasági várakozásait tükröző Top-100 konjunktúra-index az előző két havi csökkenés után augusztusban javult, a júliusi 55 százalékos érték után az elmúlt hónapban 60 százalék lett - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet összefoglalójában. A kutatók szerint ez lényegében az év utolsó hónapjaiban megszokott fellendülést vetíti előre, amelynek mértéke függ az európai recesszió fékeződésétől. Az kis- és középvállalkozások (kkv) várakozásait tükröző index gyakorlatilag nem változott.

Gyorsabban növekszik az EU-jelöltek gazdasága a tagállamokénál

Erőteljes bővülésnek indult a 13 európai uniós tagjelölt ország gazdasága tavaly - állapítja meg az Eurobarometer legfrissebb jelentése. Az átlag ötszázalékos GDP-növekedés ugyan jelentősen meghaladja az EU tagállamok 3,3-es átlagát, de a szórás nagyon nagy. A legdinamikusabban 1996 óta a magyar gazdaság fejlődött.

Rejtett deficitre figyelmeztet az Economic Intelligence Unit

Az ipari termelés növekedési ütemének jelentős lassulását, ugyanakkor a magyar gazdaság egészének enyhén gyorsuló növekedését jósolja 2001-re és 2002-re a The Economist Intelligence Unit (EIU), a The Economist gazdaságpolitikai folyóiratot kiadó csoport tagja.

Még több pénz kerülhetne ki a parlamenti ellenőrzés alól

Élesen támadják a hároméves költségvetés gondolatát a gazdaságkutatók. Szerintük Orbán Viktor felvetése vitatható. A magyar gazdaságnak, amely még nem olyan fejlett, mint a nyugatiak, rugalmasabb költségvetési politikára lenne szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a gyorsan változó viszonyokhoz. A hároméves büdzsé arra lenne alkalmas, hogy még kevesebb közpénz elköltéséről dönthessen a parlament.

Sokba kerülhet az euró magyarországi bevezetése

A reálkeresetek és az életszínvonal jelentős csökkenésével, szigorú költségvetéssel a gazdasági növekedés rovására lehet csak elérni, hogy - Járai Zsigmond, a jegybank elnökének várakozásai szerint - 2004 végére két százalékpont körüli legyen az infláció - vélik a Népszava által megkérdezett gazdaságkutatók. Nagy valószínűséggel a forint jelenlegi árfolyamsávja nem ad már ehhez elegendő mozgásteret.

Ősztől gyengülhet a forint

A forint árfolyama a nyár végéig akár a sáv erős szélét is megközelítheti, ősztől azonban határozott, 7 százalékpontot is elérő gyengülés várható - állítja a GKI Rt. és a K and H Bank közös előrejelzése.A prognózis szerint idén a magyar gazdaság 5 százalékkal bővül, de az infláció tavalyhoz képest nem mérséklődik jelentősen.

Magyarország érzékeny lehet az euróövezetbeli gazdasági lassulásra

A magyar gazdaság - csakúgy, mint a lengyel - inkább az euróövezetbeli gazdasági lassulásra, semmint az egyéb feltörekvő piacokról szétterjedő járványokra érzékeny - áll a Schroder Salomon Smith Barney befektetési ház londoni irodájának pénteken kiadott havi összefoglalójában. A friss elemzés szerint ezt bizonyítja, hogy a két ország valutái a kezdeti heveny reakciók után az utóbbi napokban stabilizálódtak.

Pesszimistább cégek, visszafogott várakozások

A javarészt külföldi érdekeltségű hazai nagyvállalatok exportnövekedésük kilátásait az elmúlt két hónapban kevésbé optimistán ítélték meg, mint az év első öt hónapjában - derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb elemzéséből. Az anyag szerint a nagyvállalatok a belföldi értékesítési lehetőségek fejlődésében sem bíznak olyan mértékben, mint korábban.

A jegybank nem változtatja a kamatokat

Sem kamatemelést, sem kamatcsökkentést nem tervez a mostani folyamatok tükrében a jegybank legfelsőbb monetáris döntéshozó szerve - tájékoztatta az újságírókat Járai Zsigmond MNB-elnök kedden, a monetáris tanács ülését követően. Az új jegybanktörvény alapján felállított monetáris tanács hétfőn tartotta meg első ülését, amelyen áttekintette az elmúlt hetek árfolyam alakulását, valamint véleményt formált az inflációs folyamatokról is.

Nem hisznek a cégek Járai inflációs terveinek

Gyökeresen eltér a gazdasági szakemberek véleménye abban, hogy reális-e a Magyar Nemzeti Bank inflációs célkitűzése. Az elemzők többsége kicsit magasabb inflációt vár, mint amit a jegybank előirányzott, a cégvezetők azonban jóval nagyobb pénzromlással számolnak.

Kormányoffenzíva az infláció ellen

A kormány és a jegybank meggyőződése, hogy a forint erősödése jelentősen csökkenti az import termékek árait, s ezáltal tarthatóak lesznek a meghatározott inflációs célkitűzések. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet ellenben arra figyelmeztet, hogy az első öt hónap inflációs mutatói éves viszonylatban az árszintnövekedés érzetét keltik.

Nem várható az infláció gyors csökkenése

Az év eddig eltelt időszakában bekövetkezett árváltozások alapján nem valószínű, hogy gyorsan csökkenne az infláció - állapítja meg az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legújabb kiadványa. Az elemzés szerint a pénzromlás üteme elsősorban az átlagosnál gyorsabban dráguló élelmiszerek miatt nem mérséklődik jelentősen.

Az Ecostat 4,5 százalékos GDP-növekedésre számít idén

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet az idei évre 4,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít. Az intézet szerint az infláció 9,3 százalékra csökken 2001-ben, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig 2,3 milliárd euró körüli hiánnyal zár majd. A kutatóintézet szerint a forint árfolyamsávjának szélesítése hosszú távon kedvezőleg hat a gazdaság teljesítményére, a forint árfolyama pedig az év végére a sáv közepétől 5-6 százalékra lehet. 

Csökkent a magyar devizaadósság áprilisban

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a magyar gazdaság nettó devizaadóssága április végén 4,8 milliárd euró volt, szemben a március végi 5,3 milliárd euróval, illetve a tavaly április végén regisztrált 6,3 milliárd euróval. A devizában fennálló bruttó adósság 27,4 milliárd eurót tett ki április végén, míg egy hónappal korábban 27,3 milliárd euró volt.

Inflációs célt követő monetáris rendszert vezet be a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank inflációs célt követő rendszerrel váltja fel az eddigi árfolyamkövető monetáris politikáját - jelentette be Járai Zsigmond jegybankelnök a Jegybanktanács keddi ülését követő sajtótájékoztatón. Az új rendszertől a központi bank azt várja, hogy decemberben az éves infláció 7 százalékos lesz.

Csak lassan mérséklődik az infláció

Idén a magyar gazdaság mintegy 5 százalékkal bővülhet, és a forint az év végéig 5 százalékkal erősödhet - áll a GKI Rt., az ABN-AMRO és K&H Bank közös előrejelzésében. A prognózis készítői úgy vélik, hogy az infláció - a költekező költségvetési és a lazuló monetáris politika miatt - nem mérséklődik jelentősen az árfolyam-politika megváltoztatását követően sem.

Járai szerint Magyarország tőkeexportőrré válik

A Magyar Nemzeti Bank továbbra is úgy véli, hogy idén a folyó fizetési mérleg hiánya nem haladja meg a 2,5 milliárd eurót, vagyis nem éri el a bruttó hazai termék 4-4,5 százalékát - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök.

Március 2-án foglalja el Járai Zsigmond a jegybank elnöki székét

Két-három éven belül az országban 4-5 százalékos lehet az infláció - mondta Járai Zsigmond csütörtökön Budapesten, miután átvette az MNB-elnöki kinevezéséről szóló okmányt Mádl Ferenc köztársasági elnöktől, a Parlamentben. A Magyar Nemzeti Bank új elnöke március 2-án foglalja el posztját.

Surányi szerint Járai törvénysértő határozatot hozott az MNB közgyűlésén

Az MNB elnöke szerint a jegybank 2000 május-i éves rendes közgyűlésén az akkori pénzügyminiszter törvénysértő határozatot hozott az MNB elnökének és a CW AG felügyelőbizottsági tagjainak javadalmazásáról. Surányi szerint a jövőben növelni kellene a jegybank függetlenségét mivel jelenleg nem biztosított az MNB működési, pénzügyi önállósága.