kritika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- film
- regény
- magyar film
- Titanic filmfesztivál
- beszólás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Clooney a populizmusról
A Good Night, and Good Luck. című filmben George Clooney emlékművet épített egy nagyszerű tévériporternek, hogy beszólhasson a hazug politikusoknak. A mini költségvetésű fekete-fehér kamaradarab szépen szerkesztett kampányfilm Bush elnök ellen.
Figyu, te borotválod?
Az Egyetleneim című film emlékeztet a Viva TV Megálló című műsorára, csak mozgalmasabb és látványosabb annál. Továbbá a bulizó fiatalok hülyéskedései mellett van egy komolyabb szerelmi szál is.
Megint húzzuk fel a vitorlát!
A Karib-tenger kalózai harmadik része épp olyan mint az előző, vagyis kitartott az ötletes látványorgia újabb 168 percre. Továbbra is esetlegesen gubancolódik a felületesen végiggondolt történet, de kit érdekel mindez, ha saját szemeinkkel látjuk végre a világ végét.
Sandra Bullock és az istenes időcsapda
A Megérzés átgondolatlan, bosszantó álfilm, amelyben egy háziasszony sivár lelkiélete paranormális jelenségeket csikar ki a készítők agyából. Pironkodó ufók, parttalan vonósok, üresen kongó tanulság.
Serdületlen lányok kertje
Az Innocence című film egy hosszan kifejtett lenyűgöző szimbólum. Gyakorlatilag történet és hősök nélkül arról az érzésről szól, hogy mit jelent kislányból nagylánnyá válni. Nagyszerű képekkel fantasztikus atmoszférát teremt, meseország kapuján kopogtat a Pubertás.
Emészthetetlen pókpempő
A Pókember 3 legnagyobb hibája, hogy teljesen rosszul ragadja meg a képregény lényegét. A film semmit sem tud kezdeni a képregény azon zsenialitásával, hogy a rajzolt képkockák a pillanatok ritmusává szabdalják a teret és az időt, esélyt adva ezzel a nézőnek, hogy a fantáziájával maga töltse ki a kockák közötti űrt. A mozi szájbarágósan mindent megmutat, teljesen száműzve ezzel a képzeletet.
Történelmi szűzhártya
A Marie Antoinette remek film, pedig két órán keresztül szinte semmi sem történik benne. Mégis, mire vége lesz, a néző azt érezheti, hogy megértett valamit a világ bonyolultságából. A film egyszerre csattanós válasz a történetírás leegyszerűsítésére, és egy versaillesi párhuzammal megmagyarázza Beverly Hillst is.
Beindult a plüsspóni
Az álom tudománya című film nagyszerű animációs betétekkel magyarázza az álom és valóság között hányódó felnőttek gyermeki lelkét. A három nyelven forgatott szürreális szerelmi történet kedves film lett, de nem lehet nagyon komolyan venni.
Lágyesésű túlélőtúra
Koreeda Hirokazu Anyátlanok című, négy magára hagyott kisgyerekről szóló filmje inkább lírai alkotás, mintsem cselekményvezérelt dráma. A szépséges filmet megnyerheted DVD-n, ha válaszolsz a cikkünk végén található, könnyű kérdésre.
- címkék:
- film
- kritika
- Anyátlanok
- Címkefelhő »
Nemi életek
Az Elemi részecskék igen kemény film, a főszereplők szexuális élete nagyon nem stimmel. A középgeneráció drámája, de groteszksége és gúnyossága miatt sokszor vicces is. A hatvanas években születettek beleőrültek szabados szüleikbe, és a világot egyébként is fölöslegesen túlbonyolítják a nemi gerjedelmek - szól az üzenet.
A halál napos oldala
A Napfény című film egy izgalmas sci-fi. Tisztelettel meghajol a Nyolcadik utas a halál és a 2001 Űrodüsszeia előtt, a műfaj rég kitalált elemeit kavargatja. Az űrhajó belülről nagyon jól néz ki, és a rémüldözés több mint másfél órán keresztül a vászonhoz tapaszt.
- címkék:
- Cillian Murphy
- film
- napfény
- kritika
- Címkefelhő »
Viggo kapitány konok pengéje
Viggo Mortensen spanyolul bérgyilkol egy lassan széteső világbirodalom szívében. A 150 perces Alatriste kapitány-ban jó a látvány, de sztori sajnos nincs és meglepő módon ötödszörre ér csak véget.
A szimpi diktátor ölében
Öblösen nevet, szeszélyes, nagyokat fingik, és imádja a skótokat. Mindez kiderül Idi Aminról, Uganda diktátoráról Az utolsó skót királyból, más nem nagyon. A fehér hős vak, de mi sem látunk többet.
Hurrá, nyaral
Itt van újra az öltönyös ufó, Mr. Bean, de valahogy nem ő a legviccesebb a saját búcsú-filmjében. Sok a fáradt poén, kevés a jó pillanat. Kevés a klasszikus Rowan Atkinsonból.
Csontváz a szekrényben
A Vízbe fojtott bűnök közepesen nyomasztó lelkizős film. Arról szól, hogy ki kell beszélni a problémákat meg gesztusokat kell gyakorolni. Egy borzasztó bűnügy kapcsán próbálkozik saját bűntudatával megküzdeni egy ausztrál kisváros. Nagy gondokról szóló, de optimista alkotás.
Comedia Irodista
A Főfőnök című film elején a rendező figyelmeztet, ez nem lilafingos művészkedés lesz. Aztán elkezdődik egy kísérlet, a vígjáték műfaj dekonstruálásáról. Vagy legalábbis kézenfekvőbb a büdös lila értelmezés, mint a harsány könnyedség.
A kettéfűrészelt lány és az ezer darabra hulló mozi
Szépen fényképezett felszínes zűrzavar. A Fekete Dália igaz története titok marad és izgalmasabb, mint bármilyen fiktív megoldás. Nagy csalódás: gyenge színészek, kusza forgatókönyv, kevés jó jelenet.
Fantasztikus pasimese az ókorból
A 300 legnagyobb erénye, hogy a képregény-film a görög mítoszok hagyományával játszadozik el: ahogy egy szájról szájra adott történetben szokás, úgy lesz a háromszáz spártai harcos történetéből fantasztikum. Annak ellenére, hogy a film ugyanolyan képi nyelvet használ, mint a képregény, a legnagyobb különbség az, hogy amíg a film folyamatosan ábrázolja az egyes jeleneteket, a képregény kockái csak kiválasztott részleteket jelenítenek meg, a papíros forma így nagyobb teret enged a gondolkodásnak.
Vérszopó a tesiórán
A Funky Forest című film két és fél órán át tartó látomássorozat a kamaszok és a média perverz és nevetséges világáról. Monstre pszichedelikus videoklip, elképesztő ötletekkel és szép szimbólumokkal.
Plöntyögés a szív húrjain
Hugh Grant újra szerelmes, de hiába: a Zene és szöveg jobban járt volna, ha nem csattan a csók. Vicces film, a felszínes selypegést mégsem oldja meg olyan hatásosan, mint annak idején a Sikoly.
Megcselekedték
Folytatódik a hollywoodi időutazás az ókorba: a történelmi filmek kedvelői megérezhették a férfias küzdelem varázsát és a vér ízét a Gladiátorban, megcsodálhatták Akhilleusz és Hektor párviadalának az utolsó mozdulatig kidolgozott koreográfiáját a Trójában, de az újabb antik akciófilm, a thermopülai csatát bemutató 300 a kettőt most együtt és felfokozva kínálja. Könnyen érthető történet, a végsőkig idealizált szereplőkkel és, ami a legfontosabb, elképesztő látványvilággal. A tágabb történelmi háttér hiánya ellenére a film végig hitelesnek tűnik, mert erősen épít a spártaiakkal kapcsolatos sztereotípiákra.
Arccal a késnek
Az Idő című film költői túlzással példálózik, miért van bajban a modern ifjúság. Felületesek, önbizalom-hiányosak és azt hiszik, hogy ha átoperáltatják magukat, akkor minden jó lesz. Az árufétis és az elidegenedés gúnyolása szép, de a rendező Kim Ki-duk néhány korábbi munkájához képest szájbarágós darab.
- címkék:
- film
- Kim Ki-duk
- idő
- kritika
- Budapest Film
- Címkefelhő »
Kiköltözőben a lélek
Az Utolsó napok nem keres választ arra, hogy miért és hogyan halt meg Kurt Cobain, hanem az érzések szintjén készteti a nézőt, hogy megmártsa magát a halálra készülő ember világában. Szinte semmi nem történik benne, mégis megbabonáz.
Szerelem utolsó látásra
A Lora című új magyar film tele van érdekes jelenettel és nagyszerű mellékszereplőkkel. Ügyesen ötvözi a hollywoodi giccs hagyományát a magyar filmekre jellemző szocio-vonallal. A történet fő szála hiába sántít, a vak lányról szóló alkotás épp elég örömöt okozhat két óra sötétben nézéshez.
Női társaságban
Ha nőből vagy, a Jóbarátnők című film egészen biztosan megnevettet majd, de közben azért felismerheted benne saját esendőségeidet, netán házisárkány-mivoltodat is. A Jennifer Aniston főszereplésével készült kedves csajfilm már elérhető DVD-n, és ha válaszolsz egy könnyű kérdésre, ingyen a tiéd lehet egy Jordana-rúzzsal együtt.
Tündér-passió
A Faun labirintusa semmilyen konkrét vallási jegyet nem visel magán, mégis az egyik legizgalmasabb magyarázata a kereszténység lényegének, amit valaha filmen rögzítettek. Nagyon brutális, és nagyon megindító.
Szabad vergődés
Brutális nemi erőszak, gyengéd, kétségbeesett szerelem. Súlyos téma, erős színészek, nyomasztó világ, háromórás játékidő. Acélozzák meg lelküket és nézzék meg A szabad akaratot, mert megéri. Kritika.
- címkék:
- filmművészet
- kritika
- Címkefelhő »
Szextanárnők tragédiája
Vágyak és erkölcsök csapnak össze az Egy botrány részletei-ben, ahol Judi Dench és Cate Blanchett az ismerős bulvárhírt kerekíti ki pszichodrámává. Nagy kár, hogy a rendező beijedt a végére.
Undorító közelmúlt
A mások élete című film jól felépített történelmi magyarázat, hogy ne felejtsük el a 80-as évek puha diktatúrájának embertelenségét. A film végén nem lehet elvonatkoztatni Magyarországtól, muszáj azzal szembesülnünk, hogy itthon nincs igazság.
Könnyek hídja
Fantasy-nek hirdeti magát, de a Híd Terabithia földjére valójában komoly, torokszorító családi film. Az erős gyerekszínészek a klisé-gyanús jelenetekben is hitelesek, mi meg készíthetjük a zsebkendőket.
A könnyebbik úton
A család kicsi kincse lényegében az új Kerülőutak. Felszínesen szórakoztató, nem fekszi meg a gyomrot, és bár néha úgy tesz, mintha tényleg az életről szólna, véletlenül sincs köze a valósághoz.
Kertek fölött perverz lufi
Újabb amerikai kertváros-film, vágyakkal, perverziókkal, keserves döntésekkel. A finom képek és az erős színészek se mentik meg az Apró titkokat; a film tétován könnyű, és maga is fél a keserves döntésektől.
Keira Knightley lazítani akar
Legszívesebben ott hagyná Hollywoodot egy időre a fiatal angol színésznő, Keira Knightley: úgy gondolja, vissza kellene térnie a "való világba". Elege van az állandó kritikákból és a hajtásból.
Gatyaletolás vallásos révületben
Szögezzük le gyorsan: a Feketeország nem film, nyilván ezért került az információs blokkba a Filmszemlén. Hogy akkor mi, az már nehezebb kérdés, gondolom, talán színházi közvetítés. De annak meg túlságosan steril.
Mese, amely rosszul végződik
Két beteg ember egymást kiegészítő őrületének találkozásáról szól Szász János új filmje, az Ópium. A rendező egészen Skandináviáig ment főszereplőkért, de megérte: a lenyűgöző rémmesét két remek alakítás kelti életre.
Sár és szén, hús és vér
A tavalyi, rettenetes művészkedés helyett Bollók Csaba az idei szemlére meglepetéssel érkezett: meggyötört, hús-vér gyerekekkel forgatta le az Iszka utazását. Dokumentumfilmnek lett volna a legjobb.
Szeszélyes Évszakok Szőke Andrással
A Hasutasok című film nagyon hasonlít a Szeszélyes Évszakok című tévéműsor kocsmai jeleneteire. A színészek úgy csinálnak, mintha nagyon be lennének rúgva, és grimaszolva viccelnek. Másfél órán keresztül ez megy.
Segítség!
Fogalmam sincs, hol kezdjem, az apró részleteknél, vagy az egész cselekménynél. Mindegy, melyiket választom, biztosan felhúzom magam, mert már a film közben sem tudtam mit kezdeni a szégyenérzettel, hogy itt ülök, és ezt nézem. Az S.O.S. Szerelmet nem felejti el az ember a teremből kilépve, sem a ruhatárnál, de még az utcán sem, és ha beül az autóba, ott is sokáig kísérti az élmény.
Rezzenéstelen tekintettel
Amikor beültünk a Boldog új élet című film vetítésére a szemlén, egy nevelőotthonban felnőtt roma fiú megrázó drámájára számítottunk. A rendező azonban sajnálta tőlünk a filmjét, másfél órán át nem árulta el, hogy kit nézünk és miért - így hiába rázkódott a kamera, mi nem remegtünk bele.
Elmaszatolt csodák
A Lassú tükör című film inkább kísérleti-, mintsem játékfilm. Eléggé szétesett alkotás, nehezen befogadható és az egész értelme is inkább talányos, mintsem megrázó. Néhány jelenete viszont nagyon erős, annyira, hogy ha a többit kivágják, akkor zseniális kisfilm is lehetett volna belőle.
Hosszú álom a szemétkupacon
Kamondi Zoltán új filmje lassú, elemi erejű hömpölygés egy istenverte, elhagyhatatlan helyen. A Dolina másik bolygóra repít, aztán rábök a mellkasunkra és azt állítja, Dolina ott van, ott zörög a kebelünkben.
- címkék:
- Kamondi Zoltán
- kritika
- Dolina
- Címkefelhő »
Paranoia
Az Emelet azt állítja: most is megfigyelnek minket. Nem mi egymást, mint 20-50 éve, de vannak hivatásosok, akik ma is ezzel töltik az idejüket. És akadnak olyanok, akik egyszer csak eltűnnek, és "véletlen" balesetet szenvednek.
- címkék:
- Kati
- Takács
- Haumann Péter
- kritika
- emelet
- Címkefelhő »
Távol a briliánstól
Kislány, ne akarj gyémántgyűrűt, vér tapad hozzá. Nézd, ez itt Afrika, a titokzatos, a megfejthetetlen, a kókuszdió. A Véres gyémánt zavaros, skizoid film, magát is kiröhögi. De legalább DiCaprio jó.
Töréspontok
Tizenöt év után Anthony Minghellának végre ismét akadt egy személyes története, amit el akart mesélni nekünk. A Bűnös viszonyok Londonról szól, a benne élőkről, akik néha azért nem értik meg egymást, mert teljesen más kultúrából jöttek, néha pedig azért, mert ugyanabból.
Kutyából szalonnát
A Megetetett társadalom című film módszerében a szocialista realista alkotásokra hasonít: a szereplők egy példatörténet kellékei, a tanulság szempontjait figyelembe véve tervezték őket. Jobb lett volna dokumentumfilmet látni, ha már oktatni akarnak a moziban.
A királyasszony paparazzója
Hol van a határ az uralkodó és az uralkodó hálóinge között? Mitől mozog egy maszk? És ki ül ma a britek trónján, ha nem Helen Mirren? Különlegesen finom, okos film A királynő, napokra beeszi magát a fejünkbe. Kritika.
Testben a kultusz
Ez az a film, amit érdemes látni. Amiről nem kell semmit tudni, csak azt, hogy itt van, eljött a magyar mozikba - a többi fölösleges duma. Na jó, a címét nem árt megjegyezni: Rize.
Veterán Bonnie és Clyde
Nagy küldetést vállalt a Konyec stábja: visszaállítja két, a végletekig lebecsült társadalmi csoport renoméját. A rendőröknél ugyanis legfeljebb a nyugdíjasok rendelkeznek rosszabb imázzsal manapság. Az elsőfilmes rendező azonban nem megrázó szociodrámát, hanem szórakoztató közönségfilmet készített, amit csütörtöktől láthatunk a mozikban.
Orrgazmus
A parfüm című film nagyon látványos és nagyon hatásos. Meglepő és hitelesnek tűnő rútsággal ábrázolja a 18. századot. A lélegzetelállító díszletek előtt pedig elképesztően izgalmas arcokat vág a hős. Csoda is jut a 148 perces tobzódásba, hüledezhet a döbbent néző.
Dugás után, taxi előtt
A chilei Matías Bize filmje egy nagy ágyban játszódik, többé-kevésbé kiszámíthatóan. Mindenki vegye elő egyéjszakás kalandjait és emlékezzen. Ha emlékek nincsenek, az se baj, Az ágyban sokszor inkább fantázia, mint valóság.
- címkék:
- film
- 9 dal
- Az ágyban
- kritika
- Címkefelhő »