kritika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- film
- regény
- magyar film
- Titanic filmfesztivál
- beszólás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ennyit a gigászi harcokról
Az idei cannes-i filmfesztivált "a gigászok harcaként" várta a filmvilág, elvégre öt korábbi Arany Pálma-nyertes jelentkezik új filmmel és a többiek is szinte kivétel nélkül visszatérő vendégek a Riviérán. Törvényszerű volt persze, hogy sok nagyra becsült rendezőnek nem a legújabb munkája lesz a karriercsúcsa: Francis Ford Coppoláról és Jane Campionról ez már az első két napban kiderült, ezért inkább egy iráni zenés dokumentumfilmet ajánlunk.
A genetikai hulladék is ember
Lee Daniels Precious-ének (korábban Push címen nyerte meg a Sundance zsűri és közönségdíját, de egy szóra sem érdemes sci-fi thriller névrokon miatt átkeresztelték, pedig Sapphire alapul szolgáló regénye is Push néven jelent meg) tizenhat éves hősnője (Gabourey Sidibe) két mázsás, csekély értelmi képességekkel megáldott afroamerikai leányzó, aki második gyermekét várja az apjától. Vidám felütés, ugye? Elvégre ezen deficitek közül bármelyik elegendő ahhoz, hogy pokollá tegye valaki életét, nemhogy együtt. Mégis, nem véletlen, hogy ez az amerikai talkshow-császárnő, Oprah Winfrey legújabb kedvenc filmje, amit Sundance-től Cannes-on keeresztül ...
A férfiak disznók, a nők jégcsapok
Steven Soderbergh Sasha Grey pornószínésznővel forgatta le új filmjét, amiben egy kockányi szex sincs, csak önző férfiak és távolságtartó nők. A The Girlfriend Experience Amerikában már megvásárolható az interneten.
Meztelenkedős, betépős hangulatban
Ang Lee cannes-i filmfesztiválon versenyző Taking Woodstock-ja éppen olyan kevéssé Ang Lee-s, amilyen az előzetese volt, viszont sokkal kevésbé idétlen. Utólag érthető a dolog: a trailer-rendező az önmagukban nem túl értelmes vicces pillanatokat vágta bele a klipbe egyéb kiemelkedő jelenet híján. Nincsenek ugyanis igazi csúcspontok, ez egy szuper kis hangulatfilm, ami kellemesen elandalít és szórakoztat két órán át. Lee-nek szemmel láthatóan nem is voltak nagyobb ambíciói, csak annyi, hogy elmesélje, hogyan segített egy szülei lepukkant moteljében dolgozó, Elliot Tiber nevű srác az 1969-es legendás Woodstocki fesztivál megszervezéséében, ...
Amikor öntudatára ébred a guminő
Koreda Hirokazu (Anyátlanok) japán rendező Air Doll című alkotásáról annyit tudtunk előljáróban, hogy életre kel benne a címszereplő guminő, szexi szobalány-ruhát vesz magára és rácsodálkozik a világra. Abszurd mesét vártunk, de a végeredmény inkább egy szívszorító példázat lett nagyvárosi elidegenedésről. A film világát félelmetesen magányos figurák népesítik be: van itt önmagának lelkesítő telefonüzeneteket hagyó vénlány, megkeseredett videótékás, valamint rohadó kajahegyek között pizzát majszoló csajszi is (őt mintha a KFT együttes Ha jön a péntek című számának a főhőséről mintázták volna). A legszánalmasabb mind közül az a fiataalember, ...
A katolikus vámpír utolsó vérig csókol
Újra Cannes-ban, újra a pálmafák alatt, bár idén szokatlanul hűvös, zord szél cibálja a hajunkat és az egyik PR-cégnél ma délután valaki azon hüledezett, hogy sokkal kevesebb újságíró érkezett a fesztiválra, mint valaha. "Válság van" - tárja szét a karját. Azért most is tele a Croisette a nappal is estélyiben egyensúlyozó, hosszúcombú nőkkel, a szmokingos biztonságiakkal és a megszállottan futkosó, sajtókártyás újságírókkal. A csütörtöki izgalom egyik oka az Oldboy rendezőjének, Park Chan-wooknak az új filmje: a Thirst (Szomjúság) nemrég készült el és most itt versenyez az Arany Pálmáért. Főhőse egy katolikus pap, aki ilyen-olyan okkokbol ...
Dühös kis nő
Andrea Arnold (Red Road) második nagyjátékfilmjével, a Fish Tank-kel versenyez a cannes-i programban. Az elején meghatározó képsor: egy már messziről angol munkásosztálybeliként definiálható lány vágtat az utcákon mérgesen-energikusan. Ugyanez a kép szerepelt Arnold Oscar-díjas kisfilmjében, a Wasp-ban is, és a folytatólagosság evidens, Arnoldot még mindig ugyanaz a téma foglalkoztatja: az egyedülálló anya és gyermekei viszonya, és hogy a dinamikába hogyan nyúl bele, ha feltűnik a színen egy férfi. A középpontban viszont most nem az anya áll, hanem a tizenéves lány, aki természetesen főállásban lázad, egy fokkal talán intenzívebben ...
Tom Hanksnek jól áll a futás
Ron Howard rendező először eltűnődhetett Hitchcock lényegretapintó kérdésén ("Miért lennék hűséges egy regényhez?"), és csak ezután vágott bele az újabb Dan Brown-adaptációba. Ennek köszönhetően, az Angyalok és démonok inkább hasonlít egy kalandos Indiana Jones-filmhez, mint A Da Vinci-kód kínosan lassú és körülményesen felmondott történelemleckéjéhez.
Hirtelen felindulásból elkövetett film
Kálomista Gábor annyira sietett, hogy még a rendőrséget is megelőzte. A Marian Cozma-gyilkosságról két hónap alatt dokumentumfilmet készített, a haláleset körülményeit azonban játékfilmes eszközökkel jelenítette meg. A Szíven szúrt országot csütörtök óta vetítik a mozik, tele vitatható állításokkal, elvarratlan szálakkal, célozgatásokkal és könnyekkel. Kritika.
Az új Star Trek mindenkié
Kirk kapitány kis híján lekési a startot, Spockot érzelmileg kompromittálják, Winona Ryder öreg. A tizenegyedik egész estés Star Trek mozit azok is élvezni fogják, akiknek Dr. Spockról, nem a vulkáni okostojás, hanem a csecsemőgondozás alapművének szerzője, az Enterprise-ról pedig nem az űrhajó, hanem a nyolcvanas évek kisteljesítményű számítógépe ugrik be. Kritika.
Karmol, de nem harap
Az idei Oscar-díjkiosztón egyedülálló énekes-táncos show-t előadó Hugh Jackman magabiztosan hozza a Farkas figuráját, de a film nem éri el az X-Men-trilógia szintjét. Néhány kérdést tisztáz ugyan Rozsomák történetével kapcsolatban, de inkább egy közepesnél alig jobban sikerült akciófilmként működik, mintsem a mutáns univerzumba szervesen illeszkedő képregénymoziként.
Julia Roberts és a dupla nulla
Egyszerre felszínes és túlkomplikált, a Kettős játék végig hidegen hagy. Hiába Julia Roberts első komoly szerepe a Közelebb óta, a film nem tud kitörni az okoskodó, érdektelenségbe fulladó forgatókönyv csapdájából.
Röhögjünk a hülye franciákon!
Az Isten hozott az Isten háta mögött című komédia nem olyan elképesztően vicces, hogy a humora indokolná húszmillió francia nézőjét, de szerethető figuráival kellemesen el lehet tölteni egy estét.
Akit megperzselt a tizennégy éves sárkány
Micsoda diadal! Az osztály lenyűgöző film; megmozgat, felráz, torkon ragad. Laurent Cantet filmje eredeti címéhez (Entre les murs) híven az idő nagy részében négy fal között játszódik, egy párizsi középiskola osztálytermében. Húzós környék, balhés diákok, illegális bevándorló szülők, mindenféle rassz egymás hegyén-hátán. Egy ilyen osztály franciatanára a cingár, harmincas Marine úr, aki a történetben egy éven keresztül birkózik egy húsz-harmincfejű, tizennégy éves sárkánnyal.
Minden nő őt bámulta
Minden sikeres nő mögött ott áll egy férfi, aki összetörte a szívét. Vagy kettő. Leginkább ez a tanulság a Coco Chanel korai éveit feldolgozó életrajzi filmből. A látvány persze pazar, Audrey Tautou pedig végre valahára maga mögött hagyja Améliet és a csodálatos életét. (Ez a cikk a két hónappal ezelőtti Amélie sikkes kosztümbe bújt című írás átdolgozott verziója.)
Senki sem normális, de mindenki barátkozik
Két fura fazon, akik tökéletes cimbiózisban (mi kérünk elnézést!) komédiáznak végig másfél órát, megtámogatva pár kellőképpen buggyant, és pontosan megrajzolt mellékszereplővel. Miattuk nem követelünk mindenáron a Spancserekbe valamirevaló konfliktust, és életszerű alapötletet. Merthogy ez a rendhagyó romantikus vígjáték, meglepő módon, ezek nélkül is egész jól működik.
Kristin Scott Thomas arcában minden ott van
Kinek érzelmi manipuláció, kinek menthetetlen támadás a könnyzacskói ellen, de egy biztos: Kristin Scott Thomas óriásit alakít, és miatta érdemes megnézni az Oly sokáig szerettelek című filmet.
A szex legalább működik
A felolvasó című film egy tinédzser fiú és egy harmincas éveiben járó nő szenvedélyes viszonyán keresztül boncolgatja a háború utáni német bűntudat témáját. A történet akár izgalmas is lehetne, de a film túlságosan távolságtartó, valódi hatást csak a szexjeleneteivel vált ki a nézőből. Kritika.
Régi modell, de jól gyorsul
Nem tudom, a fenti igaz-e az autóra, amely Clint Eastwood új filmjének a címét adta, de az biztos, hogy a Gran Torino olyan energiákról tesz tanúbizonyságot, melyeket már nem néztem volna ki a nyolcvan felé közeledő alkotóból. Hollywoodi régi iskola, a lehető legjobb formában.
- címkék:
- Clint Eastwood
- Gran Torino
- kritika
- Címkefelhő »
A magyar tinik is megkapják a magukét
Az Álom.net egy hollywoodi tinivígjáték-klón, amelyet Magyarországon forgattak magyar filmesek, mert állítólag ez kell a magyar kamaszoknak. Most megkapják, amire vágytak, és vele együtt az életre szóló tanulságot is: vigyázz, mit kívánsz, mert a végén még valóra válik!
Válságkezelés talpig Gucciban
Egy hollywoodi közhely szerint bármit el lehet adni kutyával és gyerekkel. Az édes kis tipegők és cuki szőrös barátaik továbbra is biztosan őrzik vezető helyüket a sikerlistán, de nagyon úgy fest, hogy közvetlenül utánuk ott csetlenek-botlanak tűsarkaikon a New York-i divatbolond újságíró csajok. Az Egy boltkóros naplója is a romantikus vígjátékok új csoportjába sorolandó, a maga nem túl eredeti, nyomokban vicces módján.
Az élet egy fertő
A Gomorra olyan gengszterfilm, amilyet még sosem láttál. Van benne sok fegyver és vér, mégsem hasonlít se A Keresztapára, se a Casinóra. Hanem inkább az életre.
- címkék:
- Matteo Garrone
- Gomorra
- kritika
- Címkefelhő »
Szeresd a szörnyeket!
A Szörnyek az űrlények ellen kedves, jó szándékú mese, amiből talán hiányzik az igazi invenció, mégis olyan olajozottan működik, hogy tökéletesen teljesíti küldetését: bárkit kikapcsol másfél órára.
Legyantázzák az arcát, kólás fantával itatják, hazakergetik
A legboldogabb lány a világon visszarepített gyermekkorom bábszínházaiba, ugyanis nem sok hiányzott hozzá, hogy megfeledkezvén kulturáltan szórakozó embertársaimról, sikítva kiabáljam a vásznon szerencsétlenkedő román kamaszlánynak: vigyázz, jön az anyád! A film az ijedt, és morcos Delia (Andrea Bosneag) egy meglehetősen zűrös napját dokumentálja. Miután üdítős üvegek címkéinek beküldésével nyer egy csillogó-villogó autót, szüleivel az öreg Daciába vágja magát, és a kisvárosból Bukarestbe utazik, hogy részt vegyen a cég reklámfilmjének forgatásán. Akár örülhetne is, hiszen óriási szerencse érte, és még ki is sminkelik, csakhogy szüllei, ...
Meglátott egy jó mellet, utánament, időhurokba került
A spanyol Időbűnök-ről nehéz úgy írni, hogy ne lőjük le azt a poént. Azon túl, hogy az idei Titanic egyik legjobb és legpotensebb filmje, maradjunk annyiban, hogy egy négyszereplős időutazásos film, egy térben nyitott, időben zárt kamaradarab, amelyben egy rokonszenves bénabéla nyárspolgár távcsövével meglát egy szép pár női mellet, utána megy, időgubancba keveredik, és minél inkább igyekszik az időgubancot kibogozni, annál szorosabbá köti azt a csomót, aztán szépen rájön a lényegre, átveszi az irányítást, önmaga szörnyű torzulásává válik az időben, majd megpihen. Az Időbűnök-nek több olyan testiségben plasztikus eleme van, illetve ...
Mindenki fél
A Fél(ek) a sötétben egy neves illusztrátorok által közösen készített, francia fekete-fehér animációs film, amely végig borzongásban tartja az embert és részletességével, kidolgozottságával lenyűgözi nézőjét. Az anime horrorfilmek hegemóniája után végre született egy európai rajzfilm, amitől gyönyörködve lehet szorongani.
Coenék háta mögött
Csak sajnálni tudjuk, hogy nem a versenyfilmek között indult Henrik Ruben Genz eredeti hangvételű, szürreális drámája - valószínűleg esélyes lett volna a Titanic filmfesztivál fődíjára is. A Borzasztó boldog kiindulópontja klasszikus western alaphelyzet: a Koppenhágából száműzött rendőr egy vidéki kisvárosba érkezik, és ez teljesen felforgatja a helyiek és az új seriff életét is - a végeredmény egy lassan kibontakozó, fokozatosan szürreálisba váltó műfaji kevercs nyomasztó, de magával ragadó atmoszférával. Mintha a Coen-fivérek filmjeinek valószerűtlen észak-európai verzióját látnánk.
Anya, lánya, unokája
Teheránban nem ciki a rózsaszín terepjáró. Az iráni rendezőnő, Manijeh Hekmat filmjében legalábbis természetes, az sem baj, hogy nő vezeti. Ezzel a járművel startol az utazás a Három asszony című alkotásban, ami családi road movie helyett komoly út- és sorskeresés, önismereti trip - olyan arabosan. Három nő indul az archetipikus utazásra: Minou, a perzsaszőnyeg szakértő, lánya, a fotográfus Pegah, és a szenilis nagymama. Hamar elveszítik egymást, hogy a távollétben ébredjen fel szívükben újra az egymás iránti tisztelet és szeretet. Hogy a generációs különbségek mögött mi húzódik még, hogy miért van elegük egymásból, nem derül ki egyyértelműen. ...
Az elszántság néha nem elég
A csodálatosan furcsa francia kötéltáncos meghódítja a World Trade Centert, a tajvani kisembert bedarálja a bürökrácia, egy csomó balos okostojás pedig világzenei aláfestéssel szörfözik a bölcsesség tengerén. Riportereink újabb három filmet láttak a Titanic filmfesztiválon.
Titanic: Kergetőzés a dűnék között
Egy kócos, vállas, cseresznyeajkú lány üldöz a szerelmével egy kisstílű, kistestű, izgága palit; szó szerint üldözi, mert az többször futásnak ered. Camille (Clémentine Beaugrand) gazdag, párizsi család leánya és nyilvánvalóan nagyon unatkozik, mert elhatározza, hogy beleszeret Costába (Gérald Thomassin), akiről mindenki - saját maga is - azt gondolja, hogy nem jó semmire, egy piti kis lúzer. Camille komolyan gondolja a szerelmet: követi Costát szülőhelyére, egy tengerparti kisvárosba, ahol megismeri a férfi volt barátnőjét, aki egyedül neveli Costa lányát, mert az apuka három éve feléjük se nézett, és Cyrilt, a helyi nyomozót, aki ...
A hazugság nem fáj
A Hazug emlékek rámutat, hogy az anyák, akik gyermekük kedvenc nyuszijának halálát a házi kedvenc erdei kolóniába való visszatérésével magyarázzák, ne csodálkozzanak, ha felnővén porontyaik majd hasonlóan hihető mesékkel traktálják őket. Diego Sabanés, argentin rendező filmjében egy egész család fog össze, hogy válogatott kegyes hazugságokkal megóvja a beteg mamát legkisebb fia, Pablo eltűnésének hírétől. Az ódon, porlepte, Buenos Aires-i házat elhallgatásokra, képmutatásra alapozták, és a benne élő látszatboldog családot is csak a legkülönfélébb közös élethazugságok kötelékei tartják össze. A kollektív hazug élet, a valóság teljes ...
Apácák a pácban
A Kétely egy egész estésre nyújtott, ál-elgondolkodtató színdarab, amit kamerára vettek és mozikban játszanak mostanában. Az isteni Meryl Streep a Keleti boszorkány szerepében grimaszol, de legalább Philip Seymour Hoffman nagyon jó.
A csajok se mentik meg
Frank Miller Spiritjét jó nézni, de hiába a döbbenetes látvány és a sok izgalmas nő, a képregénymese mégsem kel igazán életre.
Partiarcok bebombáznak
Dús barkós, trapézgatyás fiúk, lobogó hajú lányok szidják az amerikai imperialistákat. Kocsikat kötnek el, gépfegyvereket szereznek, szétlövik az utcatáblákat, aztán a bankárokat és a rendőröket, és börtönben halnak meg a végén. A Baader Meinhof csoport az NSZK-ban a hetvenes években tomboló radikál-balos terrorszervezet, a RAF (Vörös Hadsereg Frakció) történetét mutatja be, és mint ilyen, lehetne egyszerre izgalmas és elgondolkodtató film. De nem, A Baader Meinhof csoport valójában egyik sem.
Győztesnek születni, győztesnek maradni
Valakinek meg kellett már csinálnia ezt a filmet. Egy egész estés, alapos, megrázó és szívet melengető dokumentumfilmet a világ leghíresebb magyarjáról. Almási Tamás főként archív anyagokból gyúrt Puskás Hungary-je klasszikus, szépen összerakott, megható film.
Hűségből is megárt a sok?
Mindkét kritikusunk imádja a Watchmen-képregényt. Egyetértenek abban is, hogy Zack Snyder filmje nagyon hű adaptáció, és mégis: egyikük odavolt a filmért, másikukat viszont cseppet sem hatotta meg.
Röhögünk a nyomorunkon
A tv2 nemrég kinevezett programigazgatója a sok remake után saját filmmel próbálkozik - egy eredetinek szánt film arról, hogyan szervez meg két ukrán pitiáner bűnöző egy áruházi rablást. Akar még valaki Kusturica-hangulatban szerencsétlenkedő lúzereken röhögni?
A kislányok is elveszítik egyszer
A Berlinale programjába utolsó pillanatban becsúsztatott An Education-re nem azért voltam különösen kíváncsi, mert Sundance óta jó híre terjed, hanem mert a forgatókönyvét Nick Hornby írta, rendezője pedig a dán Lone Scherfig, aki a kedves Olasz nyelv kezdőknek-et és a Wilbur öngyilkos akar lenni-t is csinálta. Nem kellett csalódnom, ez a két kedélyes világszemléletű, érzékeny alkotó nagyon szerethető filmet készített egy tizenéves lány felnőtté válásáról. Mivel a hatvanas évek elején vagyunk egy angol kispolgári családban, ez az életszakasz az "egyetemre vagy férjhez menni?" kérdésben csúcsosodik ki, és amíg Jenny (az édes és tehettséges ...
Önző, makacs gyász
A nyolcvankét éves Andrzej Wajda legújabb filmje volt az egyik utolsó versenyfilm, amit az idei Berlinalén bemutattak. A címben szereplő Tatarak a lengyel neve annak a vízinövénynek, ami az egyik karakter halálát okozza a filmben. Sokan meghalnak a Tatarak-ban; valójában Wajda a végül minden felett győzedelmeskedő elmúlás előtt hajt főt és annyira a hatása alá kerül, hogy nem is egy, hanem két filmet gyúr egybe, hogy a halál előtt tisztelegjen. Krystyna Janda a Tatarak című filmben A film első tíz percében az ötvenes éveiben járó, még mindig kívánatos, szőke színésznőt, Krystyna Jandát látjuk, ahogy egy sivár, szinte üres szobában üücsörögve ...
A Bundesliga-frizurán túl
Szupergruppot alapítani valami Nemes Cél érdekében, bízva abban, hogy a kreatív energiák találkozása magasztos eredményben sül ki, régóta bevett módszer a rockszakmában. A Deutschland '09 megkísérli ezt átültetni a filmművészetre: tizenhárom rendező egyenként tizenkét percben mutatja be, milyen szerinte ma Németország.
Cicagatyás remekmű
Szellemes, de nem vicceskedő, érzelmes, de nem nyálas, cuki, de nem émelyítő, mélységesen emberi és végtelenül szerethető. Indie-popos gyerkőcök, mondom az új kedvenc filmetek címét: Unmade Beds.
Jókora maflás Brazíliából
Klisékkel szakító dokumentumfilm az éhezésről a tavalyi Berlinale-győztestől. A Garapa a valaha készült egyik legjobb dokumentumfilm, amit kifejezetten rossz nézni.
Demi Moore és a családi műdráma
Az idei Berlinale egyik sztárvendége Demi Moore volt aki Michael Kors fekete-fehér pöttyös ruhájában üdén, körülbelül harmincéves önmagát adva sétált be tegnap a sajtótájékoztatóra. Moore mellett felsorakozott új filmje, a Happy Tears rendezője Mitchell Lichtenstein és a többi színész: az indie-sztár Parker Posey és a kicsit zavartnak tűnő Rip Torn, aki a két nő szenilis apját játssza a filmben. Nem rossz a film, de nem is jó. A Happy Tears-ről is el lehet mondani, amit a legtöbb filmről, amit idén a Berlinalén láttam: semmilyen. Rip Torn, Parker Posey, Mitchell Lichtenstein és Demi Moore a Happy Tears szerdai sajtótájékoztatója előőtt ...
A halál gyötrődő hírnökei
Az idei Berlinale egyik legerősebb filmje az elsőfilmes, izraeli születésű amerikai rendező, Oren Moverman munkája, a The Messenger. A főhős egy fiatal katona, Will (Ben Foster), aki egy bevetésben megsérül, hazaküldik és mostantól az a dolga, hogy a harcban elhunytak hozzátartozóit értesítse a fronton történt halálesetekről. A kemény feladatra az idősebb, tapasztaltabb Tony (Woody Harrelson) képzi ki; ketten együtt járnak házról-házra, hogy átadják a rosszhírt a családtagoknak. És bár Tony ezerszer elmagyarázza Willnek, mennyire fontos, hogy ne vigyenek érzelmeket a munkába és ne alakítsanak ki semmilyen emberi kapcsolatot a gyászoolókkal, ...
Ballada National Geographic-beütéssel
A Berlinalén versenyző Katalin Varga szerintünk hibái ellenére nem erőtlen első film, és beszéltünk olyanokkal is, akik az idei fesztivál legjobb alkotásának tartják.
Julie Delpy véres kattanása
Julie Delpy egyszerre tehetséges, értelmes, finom és jó humorú művész, de ebből szinte semmi nem jön át új filmjéből, a The Countessből. Delpy a hírhedt magyar nagyasszony, a szűzlányok vérében fürdőző Báthory Erzsébet életéből forgatta le kosztümös drámáját, és a berlini díszbemutatón erősen terhesnek tűnő színész-rendező előre figyelmeztetett mindenkit: "Sokakat meglep majd ez a film. Ez a sötét oldalam."
Ria, Ria, Hungária!
Végre megértük. Készült egy vitathatatlanul jó film Magyarországon, ami nem véletlenül lett jó, hanem mert mindenki jól végezte benne a munkáját. És nemcsak most jó, hanem még jó sokáig annak fog számítani, minimum évtizedekig. Ezenfelül a Made in Hungária legnagyobb érdeme az, hogy hőst adott nekünk. Fenyő Miki istenkirály, irigy, aki nem ért egyet.
Az élet egy doboz avas bonbon
Benjamin Button élete egyáltalán nem különös, mert már egy csomószor láttuk, ráadásul a korábban szerzői függetlenségéről híres David Fincher sem bizarr, meseszerű irányba nem merte elvinni filmjét, sem a naiv szentimentalizmust nem vállalta fel teljes mértékben. Amiért mégis érdemes megnézni a 13 Oscar-díjra jelölt Benjamin Button különös életét, az egy meggyőző betekintés a technika mai állásába, és egy hullámvasútszerű utazás Brad Pitt karrierjében.
Az élet maradt megfejthetetlen
Szabó Istvánra emlékszem, de lehet, hogy más mondta: "Vannak, akik azért mesélnek el egy történetet, hogy filmet forgassanak, és vannak, akik azért forgatnak filmet, hogy elmeséljenek egy történetet." Óriási differencia. És onnan lehet tudni, hogy ki melyik csoportba tartozik, hogy van-e bármi értelme a filmnek, vagy nincs. Pater Sparrow 1 című első egészestés művének ugyan nem sok értelme van, mégis azok közé sorolnám, akik abszolút mondani akartak valamit. De sajnos annyi mindent, hogy végül csak egy bábeli hangzavar lett belőle.
Kosztolányi remixelve
Egy vidéki egyházi kollégista élete a múlt század elején sem volt túl izgalmas, a diákok már akkor is folyton ugratták egymást és mindent elkövettek azért, hogy a tökéletes tréfát véghezvigyék. Kosztolányi Dezső prózáját vászonra vinni kockázatos vállalkozás, de úgy tűnik, Gárdos Péternek sikerült tisztességesen megfilmesíteni az író Tréfa című novelláját.
Szobrok, ha ütköznek
Koccanások sorozata, anyázás, kiabálás, szédítő kavalkád, gesztusokba merevedett alakok, rádiójátékszerűen felmondott szellemes dialógusok Török Ferenc legújabb filmjében, a fekete-fehér Koccanásban. A már önmagában is bravúros keserű komédiának, Spiró színművének nem hétköznapi, forma-tudatos, tévéfilmes adaptációja izgalmasnak ígérkezik. Csakhogy az első tíz perc után az újdonság varázsával együtt eltűnik a lelkesedés is. Maga alá temet az ingerek sokasága és sűrűsége, és ez kisebb hullámzásokkal mit sem változik egészen a film végéig.
Elveszett gyerekek faluja
A Torzók rendezője hét év után újra egy komor, de magával ragadó atmoszférájú filmet készített, csak most a közelmúlt Magyarországán, kamasz főszereplőkkel és nem önéletrajzi alapú, hanem fiktív történettel. A gyerekek és a halálvágy - ha lenne olyan díj a Szemlén, amelyet a legsötétebb film kap, A hetedik kör alighanem elnyerné.
- címkék:
- Csuja Imre
- film
- A hetedik kör
- kritika
- Torzók
- Címkefelhő »
Sírva búcsúzott a hírbe hozott francia miniszter
Állítólag sírva vette tudomásul Rachida Dati francia igazságügyi miniszter, hogy távoznia kell posztjáról. Nicholas Sarkozy államfő ugyanis azt javasolta neki, hogy induljon el az európai parlamenti választáson, és a képviselő-jelöltség nem fér össze a miniszteri poszttal. A minisztert számos szakmai kritika érte az utóbbi időben, de magánélete miatt is támadták, hírbe hozták még Nicholas Sarkozy testvérével is.
Mindenkinek megvan a maga története
Már elég régóta vártunk erre a filmre: egy hiteles, magabiztos, korántsem csak a kamaszoknak szól tinifilm, ami nem nézi üresfejű konzumidiótának a nézőit. A Papírrepülők olyan, mintha sok dokumentarista videoklipet nyújtanának egymás mellett párhuzamosan film hosszúságúra, de úgy tűnik, működik.
- címkék:
- film
- Papírrepülők
- London
- kritika
- Moszkva tér
- Címkefelhő »
Kate és Leo kátyújában
Sam Mendes szerencsére nem szúrta el Richard Yates regényének adaptálását, és A szabadság útjai pont olyan kíméletlen film, amilyennek lennie kell. Kate Winslet és Leonardo DiCaprio fájó valószerűséggel keltik életre a bukásra ítélt házaspárt.
Japán gulyás a vadnyugaton
Az előzetes alapján nehéz volt egyértelműen megjósolni, milyen is lesz Takashi Miike új filmje. Eláruljuk: ötletes, vad, eleven és bátor alkotás. Posztmodern eklektika, színes, giccses popkultúra, western és szamurájfilm találkozása a Sukiyaki Western Djangóban.
Lángoló paróka, tompa fájdalom
Keira Knightley XVIII. századi hercegnőt játszik, de valójában nem is. Súlyosan kavargó érzelmek és törött szívek az időtlen történelmi drámában, Pados Gyula gyönyörű, gyertyalángos képeivel. A hercegnő-kritika.
Ingatlanparaszt gengszterek
Kisstílű bűnözők a nagykutyák ellen, csavarosnak ígérkező történet Londonban. Guy Ritchie új filmjében a régi összetevőket, a kabbalista spiritualizmus (Revolver) helyett most ingatlan panamákkal, orosz milliárdossal, vicces dzsánkikkal, kevesebb látványos erőszakkal, ugyanannyi furcsa becenévvel, de csak elszórt szellemességgel fűszerezi. A Spílerre magyarított Rocknrolla című filmben szerencsére a színészek azért jók.
Elolvad a jégkirálynő
A Rómeó és Júlia, illetve a Moulin Rouge! után egy Baz Luhrmann filmen azt kifogásolni, hogy túl giccses olyan, mintha arra panaszkodnánk, hogy a szaunában túl meleg van. Ettől függetlenül ez az epikus lovestory maximum élvezhető, de minőségben olyan messze van példaképeitől, mint Ausztrália Casablancától.
Csak szex és kicsi Amerika
Ha az számít, mit érez az ember a film első öt percében és mennyi energiával áll fel a székből a stáblista után, akkor a Valami Amerika 2 szuperül sikerült. Ha azt nézzük, ami közte van - négy dögös nő, sok bumfordi férfi, rengeteg humor és fülbemászó zene - akkor is tök jól, bár nem hibátlanul.
Vasárnapi babahoroszkóp
A Hold ma a Rák jegyében jár, trigonban áll az Uránusszal. A kicsi ma nagyon érzékeny lesz a kritikára, nehezen viseli el, ha leteremtjük valamiért vagy megpróbáljuk "nevelni" - könnyen elsírhatja magát, esetleg teljesen magába fordul.
- címkék:
- Hold
- rák
- kritika
- babahoroszkóp
- jegy
- Uránusz
- Címkefelhő »
Jött egy Keanu és leszállt közénk
Újra itt a világvége! Az Amikor megállt a Föld című ostoba és álszent remake-ből azonban megtudhatjuk, hogy csak küldeni kell a marslakók elé egy szép özvegyet és egy cuki gyereket, akik azt mondják: "Légyszi, légyszi... megváltozunk!"
Tágra zárt combok
A Kaméleon amerikai thrillereket idéző, fémes-kék főcímmel indít, aztán átmegy vaskos vígjátékba, később romantikus dráma lesz belőle, a végén meg keserű bölcselkedésbe csap át. Gondolom, mert kaméleon, ugye. Ennek megfelelően az eredmény is vegyes: egyszer jó film, másszor rossz.
Szerelem első véraláfutásig
Alig éltük túl a High School Musical 3-at, máris újabb tiniőrület szedi az áldozatait a gyanútlan bakfisok körében. A Twilight - Alkonyat vegetáriánus vámpírjai nem a nyaki ütőerekre, hanem egyenesen a szív aortájára pályáznak, így rettegés helyett marad a csöpögés. Persze ez így is van jól, mondja a célkorosztályból verbuvált segédkritikusunk, a szülők pedig örülhetnek, hogy végre itt egy film, ami nem a vérengzést népszerűsíti, hanem az önmegtartóztatást.
DiCaprio végveszélyben
Ridley Scott új filmje a Közel-Keleten játszódik, de nem sok köze van hozzá. Ridley Scottot nem érdekli a konfliktus: a Hazugságok hálója szimpla akciófilm, egy darab izgalmas pillanattal.
Aki hülye, haljon meg
Jó ideje tudjuk, hogy a Coen testvéreknek a címben szereplő mondás az egyik alaptézise, de most egy éven belül másodjára is az arcunkba dörgölik. Pár hónappal az Oscar-díjas Nem vénnek való vidék bemutatása után teljesen más hangulatú, de hasonlóan lehangoló végkicsengésű filmet forgattak. Az Égető bizonyíték egy sztárokkal telepakolt gonosz kis komédia, ami könnyedén értelmezhető nyolc évnyi Bush-kormányzás utáni amerikai hangulatjelentésként is. Kritika.
Woody Allen vére felpezsdül
A Vicky Cristina Barcelona mintha megfiatalította volna Woody Allent: a tőle elvárt szellemességgel és a tőle már nem is remélt könnyedséggel meséli el egy mediterrán nyár szerelmi négyszögét.
Vasárnapi babahoroszkóp
A Hold a Rák csillagjegyben jár, szemben áll a Jupiterrel. Gyermekünk meglehetősen rosszul fogadja a kritikát, könnyen megsértődik és elbizonytalanodik.
Jégszemű Bond, szájzárral
Lassan el kéne engednünk James Bondot. Maguk a készítők sem tudnak mit kezdeni a fél évszázados Fleming-örökséggel; toporognak körülötte vagy össze-vissza taszigálják. El akarják felejteni, de aztán mégis arról álmodoznak. Nem sikerült A Quantum csendje: nincs értelmes forgatókönyv, nincs Bond-humor, nincs említésre méltó Bond-lány, igazán veszélyes főgonosz vagy jól kitalált, robbanásban-reccsenésben is elegáns látvány.
Almási filmje nem varázsol
Almási Tamás - huszonhét dokumentumfilmes év utáni - második játékfilmje, a Márió, a varázsló az elszalasztott lehetőségek filmje. A témája a kudarc, de maga a darab is bukás: nem képes türelemmel kibontani azt az egyszerű alaphelyzetet, hogy néhány évvel a rendszerváltás után egy kis magyar faluba megérkezik a nyugati tőke, felbolygat mindent, aztán ahogy jött, továbbáll.
Két nő, egy eset
Keira Knightley és Sienna Miller egyaránt eddigi legjobb alakítását nyújtja A szerelem határai című filmben, amely érzékenyen és néha magamutogatón mesél két nőről, aki ugyanazt a férfit szerette.
Szaftos-csöcsös emigránsblues répakörettel
Csupó Gábor Immigrants - Jóska menni Amerika című egész estés, illegális bevándorlós animációja jól bevált amerikai receptre készült, buzog benne a lelkes emigránssperma és a töretlen akarás, mégsem több, mint egy hatrészes tévésorozat.
Mesél a tanya
Hajdu Szabolcs második filmje eredeti alkotás, melynek tartalmára és képi világára egyaránt a mindennapi és a szokatlan keveredése a jellemző. A történet és a helyszín adta egyszerűséget a filmben a stílusbeli bonyolultság ellenpontozza. A Tamara kedves, szórakoztató film.
Irritálóan aranyos
Nem mindig sikerül annyira szeretni egy filmet, mint a rendezőjét. Jack Black agyonnyomja Michel Gondry gyermeteg, de bájos ötletét, és egy jó forgatókönyvíró is elkelt volna ahhoz, hogy a Tekerd vissza, haver! feleolyan élvezhető legyen, mint a rendező korábbi agymenései.
Tündibündi magyar ugar
Miért van az, hogy a cseheknek mindig jókedvük van a filmekben, pedig nekik is csak az jutott, ami nekünk? Nehogy már mi ne tudjunk egy kicsit röhögni magunkon, és örülni annak, ami van! A Mázli megpróbálja.
Már a füvezés sem a régi
Igaz, hogy az Ananász expresszen tudsz nevetni akkor is, ha nem vagy beszívva, de a kényes kritikus visszasírja a régi szép független filmes időket, amikor nem csak a fűnek, még a filmnek is más íze volt.
Erre izgulnak a tinik
A folytatások szabályaira fittyet hányva a High School Musical című tiniőrület televíziós matinéből nőtte ki magát "a huszonegyedik század Grease-ének" címére igényt tartó mozifilmmé. A biztonság kedvéért a célcsoportból verbuvált segédkritikussal megerősítve mertük csak megtekinteni Zac Efron hónaljkutyáját és a magascét kivágó pomponlányokat. Élménybeszámolóba oltott kritika a kacagtatóan giccses tinimusicalről, ami visszarepít az ártatlanság korába.
Ronda, de néha finom
Az eheti új magyar film zavarbaejtő mix: Fazakas Péter rondán retrós, jópofizós Parája erős forgatókönyvön nyugszik, három poénon felnevettem, a színészei viszont zabolátlanul nyargalnak a magyar ugaron. Mérsékelten hatásos darab a "szerethető, tréninges kisember"-fiókból.
- címkék:
- Scherer Péter
- Csuja Imre
- kritika
- Para
- Linda
- Címkefelhő »
Heil tanár úr!
A hullám című film egy számtalanszor hallott tanmese új verziója. Mégis, aktuálisabb, mint valaha, és az igényes, intelligens kivitelezésnek köszönhetően nyugodt szívvel ajánlható minden korosztálynak szórakoztató tanmeseként és elgondolkodtató szórakoztatásként egyaránt.
A rajzfilm-Jedi visszatér
Szeptember 18-án mutatják be a hazai mozik A klónok háborúját, a Csillagok háborúja-saga legfrissebb darabját. Na jó, nem a szó szoros értelmében. Három szempontból sem. Az első, hogy ezúttal hús-vér színészek helyett számítópéppel animált szereplőkön keresztül mesélik el a történetet. A másik, hogy ez a film igazából egy nemsokára induló, a fiatalabb korosztály számára készített animációs tévésorozat pilotja, amit George Lucas és a többi készítő méltónak talált arra, hogy moziban is bemutassák egész estés filmként. A harmadik ez utóbbi kettőből adódik: ha lehet, az előzmény-trilógia célközönségénél is kisebbeket céloztak meg. Ami nnem ...
Néha a kreténeknek is jár Oscar
A Trópusi vihar az a típusú komédia, aminek két szinten kellene tökéletesen működnie: egyrészt könnyed nyári akció-vígjátékként, másrészt pedig a filmőrülteket ravasz utalásokkal kényeztető bennfentes-mókaként. Előbbi célkitűzésének maradéktalanul eleget tesz, utóbbi esetében viszont maximum kellemes déja vu érzést tud előidézni.
Mindent a szemnek
A Hellboy II-t lélegzetelállító, egyenesen a tudatalattiból előrángatott lények népesítik be, de a mesterien kidolgozott látvány mellett szétesik a túlzsúfolt és magára hagyott mese.
Batman az új Corleone
A Heath Ledger halála miatt túlmisztifikált új Batman-mozi vitathatatlanul felnő az elvárásokhoz, A sötét lovag annyira komplex, végsőkig árnyalt történetet mesél el, amelyet soha nem vártunk volna egy képregény-adaptációtól. A maffiafilmekben megszokott páratlan dialógusokat, egymásnak feszülő karaktereket ezúttal meglepő módon elmaszkírozott, eltorzult arcú skizofrének szállítják.
Amikor Batman a Lipóton lakott
Ha valaki nem csak egyszerűen beesni akar a hamarosan megérkező új Batman-filmre, hanem előtte gondosan felkészülne az élményre, annak többféle mankót is ajánlunk. Az Arkham Elmegyógyintézet című képregényt, amelyben az őrület szélén álló Sötét Lovag sikátorok helyett a zárt osztályon botorkál. Valamint a Gotham lovagja című DVD-n kiadott animét, amely Christopher Nolan két Batman-moziját szövi össze.
Csütörtöki babahoroszkóp
A Hold a Rák csillagjegyben jár, trigonban áll az Uránusszal. A kicsi ma nagyon érzékeny lesz a kritikára, nehezen viseli el, ha leteremtjük valamiért vagy megpróbáljuk "nevelni".
Lánctalpas doboz, szeretünk!
A WALL-E végtelenül jó szándékú film végtelenül szerethető főhőssel. Csak az a kár, hogy nem nézhetjük egész végig a szemétdobozolást.
- címkék:
- film
- kritika
- Hello, Dolly!
- Pixar
- Címkefelhő »
Vidd el rá anyádat is!
A Mamma Mia! olyan, mint egy hatalmas csoki-málna-ananász-sztracsatella ízű parfé extra adag tejszínhabbal, koktélcseresznyékkel és karamellszósszal, egy kis rummal megbolondítva, rikító színű mini-napernyődíszekkel teletűzdelve. Szóval irtó giccses, és már-már émelyítően édes, de nagyon könnyen lecsúszik, és sikeresen visszahozza a hétfő hajnalban elkódorgott nyár hangulatát.
Csavard be, mint Angie
A Wanted halálosan profi akciófilm, amelyben minden a helyén van. Igazán emlékezetessé pedig a két főhős teszi, akiket öldöklés közben váratlanul megkedvelünk.
Pollenek támadása
A moziba járó ember még ma is azért vált Shyamalan-filmre jegyet, mert szeret borzongani, mert azt akarja, hogy megijesszék és a Hatodik érzéket akarja vissza. Az eseménytől garantáltan senki nem fog félni.
Apu fekáliával firkál a falra
Míg a mozikban zöld óriások és ötvenes szexdémonok parádéznak, érdemes egy pillantást vetnünk a DVD-polcok kínálatára is, különösen, hogy az év egyik legjobb filmje, az Apu vad napjai végre megérkezett hozzánk is. Az idétlen magyar cím ne tévesszen meg senkit; a Laura Linney és Philip Seymour Hoffman főszereplésével készült dráma ritka, de tökéletes példája annak, hogy egy alapvetően szomorú történetet is meg lehet tölteni humorral és intelligens bájjal.
A zúzás cro-magnoni királya
A második Hulk-mozi nem ad vissza túl sokat a képregénytörténelem legsúlyosabb skizofrén karakteréből, a pszichologizálás helyett inkább a figurához kapcsolódó blődlire, a Hulk-zúzásra épít. Bár így valószínűleg jobban hozzájárul majd a képregénykultusz terjedéséhez, mint az Ang Lee-féle első változat.
- címkék:
- film
- kritika
- A hihetetlen Hulk
- Címkefelhő »
Stex és New York
Mindenkinek volt már olyan nyomasztó álma, ami soha nem akart befejeződni; bénult izmú, verejtékes, émelygős rémálmok, amikből szinte lehetetlen felébredni. Nem jó. A megszeppent tehetetlenség, a hitetlenkedő iszonyat fonja be az embert, és nem ereszti. A majdnem két és fél órás Szex és New York-film valami ehhez hasonló, riasztóan szürreális élmény.
Cannes: A forradalom elbukott
Mike Tyson, Roman Polanski és Lajkó Félix után újabb legenda elevenedik meg az idei cannes-i filmfesztivál vásznain. A dél-amerikai forradalmár, Che Guevara korábban is kedvelt filmkarakternek bizonyult, de élettörténetének eddigi legambíciózusabb filmrevitelével most az amerikai független film csodagyerekét, Steven Soderbergh-et bízták meg. Az utolsó pillanatban lett kész, ha egyáltalán késznek nevezhetjük, és az idei cannes-i szemle legkeservesebb csalódásának bizonyult - a Che egy grandiózus baklövés.
Indiana Jones veszi a kalapját
Az új Indiana Jones-filmben Harrison Ford még mindig a régi, de az ötletgazda George Lucas és a rendező Steven Spielberg már nem igazán tudják felvenni a tempót. Az eredmény egy lagymatag kaland, ami iránt nehéz lelkesedni, de legalább vehemens utálatot sem vált ki.
A haladó eszméket a gyomrom kihányja
A mama és a kurva című filmet köszöntjük 35. születésnapján. 210 perc pofázás fekete-fehérben, és kiderül, hogy 1968 egy infantilis lufi volt. A legavantgárdabb avantgárdellenes művet ünnepeljük most.
- címkék:
- film
- kritika
- Címkefelhő »
Szeretetre vágyó Bádogember
Bár A Vasember a képregényfilmeket nézve távolról sem tökéletes, a történet néha megbicsaklik, Robert Downey Jr. mégis nagyot alakít az alkoholista szuperhős szerepében. Nem lehet panasz a látványra sem, a fémes összecsapások a Transformers óta nem kényeztették ennyire a pusztításra éhező nézőt.
Csoportkép szomorú hölggyel
Ha eltekintünk attól az "apróságtól", hogy az Eszter hagyatéka nem annyira film, mint inkább tévéjáték, akkor már nem is maradt túl sok kritizálnivaló rajta. Akár abba is lehet hagyni a cikket itt. De akit érdekel, mitől jó, ízléses és nemes, az nyugodtan folytassa az olvasást.
Titanic: Csak a japán bringák
Mi történik ha összeeresztünk négy gimis japán lányt, a nyakukba akasztunk pár gitárt és kitaszigáljuk őket az iskolai rock fesztivál színpadára, anélkül hogy bármelyikük is le tudna rendesen játszani egy számot?
Boldogan éltek, amíg Párizsba nem mentek
Julie Delpy irigylésre méltó multitalentum: megírt, megrendezett és eljátszott egy intellektuális vígjátékot, mindezt anélkül, hogy különösebb kompromisszumokba kényszerítette volna magát. Ennek következtében a 2 nap Párizsbant így is, úgy is szeretni fogják azok, akiknek szól, a többiek meg, szegények, le vannak tojva.
A szent tehén is lebőghet
Bacsó Péter Majdnem szűz című új filmje mai témát boncolgat régimódni szemlélettel. Az idős mesternek sajnos (és szerencsére) nem sok fogalma van arról, mi zajlik ma a prostitúcióban, ezért naiv jóindulattal és kellemes derűvel vezeti végig főhősét a perifériára szorult társadalom útvesztőiben.