kritika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- film
- regény
- magyar film
- Titanic filmfesztivál
- beszólás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szelíden tükröződő sorsok
Mundruczó Kornél 2008-ban a Deltával vett részt a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában, idén a Szelíd teremtés - A Frankenstein-tervvel versenyez, amelynek legelső vetítését ma este tartották a nemzetközi sajtó képviselői számára. A Mary Shelley Frankensteinje által ihletett film thriller, de amolyan Mundruczó-módra: az identitás és felelősség kérdéseit feszegető történetet súlyos sorsokat viselő arcokba kódolta a rendező.
Izmos kis semmiség
A Perzsia hercege - Az idő homokjában egy homokszemnyi egyediséget sem lehet felfedezni, de a filmet olyan ügyesen lopkodták össze ezer helyről, hogy végül egészen élvezhető lett.
Javier Bardem vállára veszi a világ baját
A Bábel után újra Cannes-ban versenyez a mexikói Alejandro González Inárritu, de a Biutiful nem a szociálisan érzékeny rendező, hanem briliáns főszereplője, Javier Bardem miatt érdemes figyelmünkre.
Az ügynök is ember
Az utóbbi pár évben már nagyjából lemondtunk Doug Limanről, akinek a pályája egy ideig ígéretesen alakult (Bárbarátok, Nyomás!, A Bourne-rejtély), de aztán sajnos a Mr. és Mrs. Smith és a Hipervándor irányába tért ki. A cannes-i versenyprogramban bemutatott Fair Game című új filmje ugyan nem több egy jól sikerült thrillernél, de az idei felhozatal mellett és Limantől egy jól sikerült thrillernek már nagyon örülünk. Naomi Watts a cannes-i sajtótájékoztató előtt A film egy megtörtént, közelmúltbeli esetet dolgoz fel: a CIA-ügynök Valerie Plame (Naomi Watts) 2003-as leleplezését az amerikai sajtóban, amire bosszúból került sor, miután ...
Egy évvel közelebb a sírhoz
Amikor Mike Leigh tavalyelőtt a Hajrá boldogság!-gal versenyzett a Berlinalén, kicsit olyan hatást keltett, mintha a paraolimpián indult volna egy nem fogyatékos versenyző is. Nem gondoltam volna, hogy valaha hasonló benyomásom lesz Cannes-ban is, de az idei verseny annyira gyengének bizonyul, hogy eddig Mike Leigh Another Year-jén kívül egy film sem volt, ami szerintem szóba jöhet Arany Pálma-ügyileg - ráadásul most már lecsengőben van a fesztivál. Ruth Sheen és Jim Broadbent az Another Year című filmben Ahogy Leigh filmjei általában, az Another Year is fog néhány egymáshoz közelálló embert, olyan közel megy hozzájuk, hogy minden aapró ...
Hülyére vettek minket Cannes-ban - filmkritika
A cannes-i filmfesztivál versenyprogramját sokszor kritizálják azért, mert bizonyos rendezőknek bérelt helyük van a programban, és ha valakit például Ken Loachnak vagy Gus Van Santnek hívnak, akkor gyakorlatilag automatikusan indul az Arany Pálmáért, bármilyen gyengén is sikerült a filmje. A morgás emiatt talán még sose volt olyan jogos, mint idén: Cannes kedvencei közül kettő, Kitano Takeshi és Abbas Kiarostami két egymást követő napon borzolta a kedélyeket botrányosan gyenge versenyfilmjével. Jelenet az Outrage című filmből Kitano Outrage című jakuzafilmje nem is annyira rossz, mint felesleges. Cselekménye gyakorllatilag ...
Utazás a hájredők mögé
Kocsis Ágnes 2006-ban erős első nagyjátékfilmjével, a Friss levegő-vel szerepelt a cannes-i Kritikusok Hetén, második filmjével, a Pál Adrienn-nel előrelépett a hivatalos program Un Certain Regard-szekciójába. Okkal: a Pál Adrienn egy nagyon magabiztos, nagyon pontos film, ami ugyan bizonyos pontjain elmegy a szélső határáig annak, amit szerintem egy rendező még kérhet a nézőitől energiabefektetésben, de végül nem marad adósunk, meghálálja mind a 2 és egynegyed órát, amit beleadunk az életünkből. Gábor Éva a Pál Adrienn című filmben A film főhőse egy egykori szépségének nyomait nyilvánvalóan az arcán viselő, de ma zsírpárnák mögé reejtett, ...
Woody Allennek hiányzik a csajozás
Woody Allen friss és fiatalos. Ezt ma már kétszer állapítottam meg magamban: amikor kora reggel megnéztem a csurig telt Lumiere-teremben You Will Meet a Tall Dark Stranger (Találkozni fogsz egy magas, sötéthajú idegennel) című új filmjét, és a vetítést követő sajtótájékoztatón. Woody tekintete ugyan fáradtnak tűnt, de olyan poénokkal rukkolt elő, amiket inkább humoros írásaiban szokott csillogtatni, nem élőszóban. Woody Allen és Naomi Watts a cannes-i sajtótájékoztatón Amikor még csak ezt a kis jelenetet ismertem a filmből, feltételeztem, hogy a címbeli magas, sötéthajú idegen Antonio Banderas lesz, aki Naomi Watts ffigurájának ...
Koreai szexrabszolgát tessék!
Sok szempontból különleges az idei cannes-i versenyprogram, hiszen a várt nagy nevek többsége nem készült el művével, utólag betaszigált szerzői filmekkel sem lett meg a szokásos 20 versenyfilm és szokatlanul még folytatást (Csalóka napfény 2), illetve remake-et (The Housemaid) is tartalmaz az idei fő szekció. A dél-koreai Im Sang-Soo új variációját Kim Ki-young mesterművére persze nem a hagyományos lélekölő remake-ek egyikeként kell elképzelni; egyes kritikák szerint új szereplők bevezetésével még javított is az alapanyagon. A címszereplő cselédlány egy dúsgazdag koreai családhoz kerül kiszolgálni a gyönyörű kilenchónapos terhes assszonyt, ...
Már a mohóság sem a régi
A Tőzsdecápák: A pénz nem alszik egyik jelenetében Gordon Gekko (Michael Douglas) kioktatja Jacobot (Shia LaBeouf), az idealista brókert: "nem a pénz a lényeg, hanem a játszma". Jó lett volna, ha Oliver Stone is szem előtt tartja legendás teremtménye szavait a forgatás közben, akkor talán nem lenne olyan agyzsibbasztóan unalmas végigülni a több mint két órás filmet. Abszolút találónak tűnt, hogy Gordon Gekko a gazdasági világválság közepén térjen vissza új trükkjeivel, és az előzetesben is látható vicces nyitójelenet után máris 2008-ban találjuk magunkat, a válság előszobájában. Ahogy azonban telnek a percek, egyre nyilvánvalóbbá váálik, ...