Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Kapetz Mónika
- dr. Vida Enikő
- dr. Orbán Zita
- Dr. Hauck Arvid
- dr. Égertz Andrea
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hogyan gondoskodjunk cégünk működőképességéről váratlan, tragikus események esetén?
Főleg kis és középvállalkozásoknál, családi vállalkozásoknál gyakori, hogy a többségi tulajdonos látja el egyedül a cég vagy akár egy cégcsoport ügyvezetését, teljes kontroll alatt tartva a vállalkozás-cégcsoport működését.
Aprónak tűnő, ám a családoknak fontos munkajogi változások
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az év első hónapjaiban megszokott jogszabályi változások a munkajogot sem hagyták változatlanul, az újév beköszöntével apróbb, ám a családok számára fontos változások léptek hatályba a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben.
KRS: zálogkötelezett az adós markában
Mit tegyen a zálogkötelezett, hogy ne vigye csődbe az adós? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a dologi adósnak vannak lehetőségei arra nézve, hogy a személyes adós mulasztása okán ne kerüljön kedvezőtlen helyzetbe.
KRS: miért érdemes leltárfelelősségi megállapodást kötni?
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint egy szokásos munkahelyi leltározás akár nem várt eredménnyel is végződhet úgy a munkaadó, mint a munkavállaló számára. Felmerül a kérdés, hogy ki felel azért, ha leltárhiányt fedeznek fel.
A felszámolásban is be kell tartani a zálogjogosultak kielégítési sorrendjét
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője arra hívta fel az Origó figyelmét, miszerint a Kúria egy nemrég napvilágot látott határozata megerősíti, hogy a Ptk. bejegyzési rangsor elvén alapuló kielégítési sorrendjét a felszámolásban a zálogtárgyból való kielégítés során is be kell tartani.
Időt nyerhetnek-e a kft.-k a feltőkésítési kötelezettség teljesítésére?
Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a korlátolt felelősségű társaságok időt nyerjenek a legkésőbb 2016. március 15-ig esedékes feltőkésítési kötelezettség teljesítésére? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a kérdés sok korlátolt felelősségű társaságot foglalkoztat, hiszen számos olyan társaság létezik, amelynek jelenleg komoly megterhelést jelent a törzstőke hárommillió forintra történő felemelése legkésőbb 2016. március 15-ig, jóllehet ezt minden olyan korlátolt felelősségű társaságnak meg kell tennie, amelynek törzstőkéje nem éri el ezen összeget.
KRS: ha vita van a bankokkal a devizahiteles elszámolás során (3. rész)
Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A legfontosabb kérdések közt szerepelnek, hogy például mit tehetnek a fogyasztók akkor, ha az elszámolás hibás, téves, és mit lehet tenni abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény mégis elutasítja a panaszt – emelte ki dr. Kapetz Mónika. (Az átfogó elemzés első és második része itt és itt érhető el.)
KRS: így járhatnak el a bankok a devizahitelek elszámolásakor (2. rész)
Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika háromrészes írása második részében (az első rész itt érhető el) most azt a kérdést járja körül, hogy a pénzügyi intézmények melyik három módszertant alkalmazhatják az elszámolás során.
KRS: a jegybank szerint ezek a devizahitelek elszámolásának szabályai (1. rész)
Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika háromrészes írásban ad széleskörű áttekintést a devizahitelek elszámolási szabályairól és a felmerülő legfontosabb kérdésekről. Most az első részt olvashatják.
Mikor kérhető az előzetes döntéshozatali eljárás az Európai Unió Bíróságától?
Bár elvileg a jogvitában érdekelt bármelyik fél indítványozhatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem kezdeményezését, kizárólag a nemzeti bíróság dönt az eljárásnak az Európai Unió Bírósága előtt történő megindításáról – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bayer Andrea ugyanakkor hangsúlyozta: azon nemzeti bíróságok, amelyek határozata ellen nincs jogorvoslati lehetőség, kötelesek előzetes döntéshozatal iránti eljárást kezdeményezni, amennyiben valamelyik fél ezt kérelmezi.