Repedezik az ukrán front

Az ukrán ellentámadás túllépett a tetőfokán, a stratégiai tartalék bevetésével is csak egy ponton érték el az első orosz védelmi vonalat, amit tankokkal nem tudtak áttörni - többek között erről is beszél a Kontextus legújabb videójában Kiszelly Zoltán politológus. A Jól értesült Optimista című műsorban a Századvég politikai elemzési igazgatója kitér arra, hogy a brit Challenger 2 tankot is utolérte a végzete, a hónap második felében érkező 31 amerikai Abrams tank sem tud a fronthelyzeten fordítani.

Vérfürdő az utolsó ukránig!?

A nyári szünet után ismét aktuális műsorral jelentkezett Kiszelly Zoltán politológus műsora a Kontextus csatornáján. A Századvég politikai elemzési igazgatója a videóban arról beszélt, hogy a „nagy" ukrán ellentámadás utolsó szakaszába ért, tíz falu elfoglalása után még mindig 3 orosz védelmi vonal és 120 km választja el őket az Azovi-tengertől.

Tucker Carlson: David Pressman nem nagykövet, hanem politikai aktivista

David Pressman nem diplomataként viselkedik, hanem küldetéstudatos politikai aktivistaként, akin látszódik, hogy élvezi a provokációt – jelentette ki Kiszelly Zoltán az Origónak adott interjúban Tucker Carlson szavai kapcsán. A Századvég politikai elemzési igazgatója az Origo kérdésére kifejtette, hogy Tucker Carlson az egyik leghíresebb amerikai médiaszemélyiség, aki egyenesen ki mer mondani olyan igazságokat, amelyeket a mainstream média nem, ezért amit ő mond, annak különleges súlya van. Kiszelly kifejtette: a demokraták kívülről akarnak nyomást gyakorolni Budapestre, fegyverküldést és a genderideológia támogatását várva el a maggyar ...

Ezért ölik egymást Ukrajnában - videó

Hogyan kezdődött az ukrajnai konfliktus, ami 2022. február 24-én Európában régóta nem látott háborúvá fajult? Ebben az epizódban Ukrajna geopolitikai helyzetéről, gazdasági alternatíváiról és a konfliktus eszkalációját jelentő Majdan téri eseményekről is szó lesz. Ezek az eseményeket a frontról naponta érkező képek háttérbe szorították, ám a tűzvonal két oldalán harcoló katonáknak és politikusoknak mélyen beégtek az emlékezetükbe, ezért is érdemes feleleveníteni a közel tíz éve történteket. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a Kontextus legújabb videójában ezeket is felgöngyölíti.

Kiszelly Zoltán az amerikai előválasztási rendszerről

Kiiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a Kontextus legújabb videójában bemutatja az előválasztás intézményét és politikai kommunikációs hatásmechanizmusát az USA-ban.

Nem fizethetünk többet készpénzzel? - videó

A készpénz a fizetési funkció mellett a vagyonfelhalmozás eszköze is, így a készpénz kivezetése után a társadalom kiszolgáltatottabb lesz a digitális valutát ellenőrző elittel szemben. Ami Kínában a szociális pontrendszerrel már valóság, Nyugaton még csak terv: QR-kóddal azonosítsuk magunkat és csak digitális pénzt használjunk. Ezekről is beszél Kiszelly Zoltán a Kontextuson legújabb videójában, amelyben szó van a készpénzhasználatról.

Mit akart a Wagner-lázadással Prigozsin és mi lesz most?

A Wagner hátországi portyája leginkább egy stresszteszt, egy Walkür-hadművelet, amely lehetőséget ad Putyin elnöknek a hadsereg és az orosz társadalom feletti ellenőrzés kiterjesztésére. Az ukrán ellentámadás kifulladását látva Prigozsin az orosz gőzhenger elindítását akarta kikényszeríteni, a hadvezetés lecserélése valószínűbb eredmény. A „muzsikusok" Fehéroroszországba vonulnak, ahol egy új hadszíntér nyílhat a háborúban. Ezekről is beszél Kiszelly Zoltán a Kontextuson, legújabb videójában, amelyben szó van az EU által Ukrajnának szánt 50 milliárd euróról is.

Miért van nagyon közel a harmadik világháború?

A harmadik világháború kirobbanása valós veszély, ugyanis az oroszok olyan vörös vonalakat húztak, mint a Krím-félsziget, a másik, ha Oroszországot támadják nyugati fegyverekkel. Kína is megüzente, hogy ha ez bekövetkezik, akkor az számára is elfogadhatatlan – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója az Origónak adott interjúban. A politológus azzal kapcsolatban is kifejtette véleményét, hogy beléphetnek-e a lengyelek a háborúba, mekkora a harmadik világháború kirobbanásának esélye, és mi várható a vilniusi NATO-csúcson.

Karácsony Gergely teljesen nyíltan képviseli a háborúpártiságot

Teljes mértékben követi Karácsony Gergely, baloldali főpolgármester azt a nyugati háborúpárti elképzelést, miszerint ha elfogynak az ukránok, akkor az európai országoknak kell beszállnia a háborúba Ukrajnában - mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég igazgatója annak kapcsán, hogy a budapesti főpolgármester szerint háborúban állunk Oroszországgal. Úgy látja, Karácsony azzal is számol, hogy emiatt komoly nyugati pénzügyi forrásokat kaphat a 2024-es választási kampányára. 

Az ukránoknak átadott brit cirkálórakéta már a Krím-félszigetet fenyegeti - videó

Bahmutnak kezd stratégiai jelentősége is lenni - jelentette ki Kiszelly Zoltán politológus a Jól értesült OPT:IMISTA legújabb részében, amely a Kontextus csatornáján érhető el. A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint nem mindegy, mi az ukránok célja a fronton, mert lehet szó akár figyelemelterelésről is.

Készüljünk a világháborúra? - videó

Azt látjuk, hogy egy csapdahelyzet alakult ki Bahmut környékén - jelentette ki Kiszelly Zoltán politológus a Jól értesült OPT:IMISTA legújabb műsorában, amely a Kontextus csatornáján érhető el. A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint verseny folyik a reguláris hadseregek és a magánhadseregek között a háborúban. Bahmut kapcsán leszögezte, hogy ukrán ellentámadás várható a térségben, így nem véletlen, hogy a zsoldosok azzal fenyegettek, hogy kivonulnak Bahmutból. A videóban szó esik még a május 9-i orosz Győzelem napjáról; és arról is, hogy ismét nagy sikere volt a budapesti CPAC-nek, ahol Orbán Viktor a migráció, a genderellmélet ...

Kiszelly Zoltán: Az első világháborúhoz hasonló helyzetet látunk most - videó

A megújult Kontextus csatornáján Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója beszél a zsoldoshadseregekről, a Párduc 3 harckocsi és az asztali nyomtatók közötti hasonlóságról, a lengyel és szlovákiai választások és a MiG-29 vadászgépek Ukrajnába küldéséről, illetve arról, hogy Donald Trump legyőzné Joe Bident a csatatér-államokban. A Jól értesült Opt:imista második részében szóba kerül Orbán Viktor és Emmanuel Macron munkavacsorája is, és a március végi uniós csúcs egyes témái, valamint az eddigi három fővárosi kordonbontás.

Mit akar Joe Biden Brüsszeltől? - videó

Harmadik világháborúhoz vezethet a patthelyzet - erről beszélt Orbán Viktor

A demokraták csak háborúban tudnak gondolkozni, és jó alternatívát nem tudnak kínálni az embereknek – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban. A politológus azzal kapcsolatban is kifejtette a véleményét, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jelentős interjút adott a Weltwoche című svájci lapnak. A magyar emberek elsöprő többsége akar békét, és messze a Fidesz-szavazókon túli egyetértés van abban, hogy fegyverszünetre van szükség. Leszögezte, hogy ha jövőre egy békepárti elnököt választanak az amerikaiak, akkor a nyugati táborban a békepártiság többségi állássponttá ...

Milyen lenne egy harmadik világháború?

Egyre feszültebb az orosz-ukrán konfliktus, a háború eszkalálódik. Arról készítettünk összeállítást, hogy mit jelentene egy harmadik világháború kirobbanása, mit jelent, mit tud és miért veszélyes egy taktikai atomfegyver, valamint mit idézhet elő, hogy az oroszok kiléptek az amerikai-orosz atomalkuból. Szakértőket kérdeztünk arról, hová vezethet ez a lépés.

A világ nagy része Magyarországgal van, ők is a béke pártján állnak

A világ többsége most Magyarországgal van, mert hiába szólította fel 144 ország Oroszországot a kivonulásra a csütörtöki ENSZ-szavazáson, azonban továbbra is csak 40 csatlakozott a szankciókhoz – mondta el Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban. A politológus azzal kapcsolatban is kifejtette a véleményét, hogy miért hasonló az orosz-ukrán háború a XX. század eleji spanyol polgárháborúhoz. Elmondta, hogy a Nyugat úgy küld modern fegyvereket az ukránoknak, hogy közben azok nem tudják kezelni őket. Harci vadászgépeket kérnek, de mivel nincs, aki értene azok működdtetéséhez, ...

Brüsszelben az euró, Budapesten a dollár gurul a baloldalhoz

Hetek óta egyre csak tovább dagad a brüsszeli korrupciós botrány, amely még mindig tartogat meglepetéseket. Legutóbb éppen az derült ki, hogy Eva Kaili nemcsak Gyurcsányékkal, de az MSZP vezető politikusával, Gurmai Zitával is jó viszonyt ápolt. Eva Kaili és Gurmai Zita egy ideig a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége EP-frakcióban közösen foglaltak helyet. Arról, hogy érintett lehet-e az ügyben Gurmai, és miért hallgat mélyen a dollármédia a korrupciós ügyről, Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója mondta el a véleményét az Origónak adott interjúban.

A dollárbaloldal továbbra is háborút és szankciókat akar

Azért kap pénzt a baloldal, azért gurulnak feléjük a dollárok külföldről – először a bukott politikusokhoz, majd helyettük egyre inkább a dollármédiához –, hogy a szankciós politikát népszerűsítsék Magyarországon – mondta el Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban. Kiszelly azzal kapcsolatban is kifejtette a véleményét, hogy a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint, ha most vasárnap tartanák az EP-választásokat, a kormánypárt 56 százalékot szerezne, és számos ellenzéki törpepárt kiesése miatt ez akár a mandátumok háromnegyedét is jelenthetné számára.

Ameddig lehetett, fenntartotta a kormány a szankciós benzinár elleni árstopot

Arról, hogy mi az árstopok lényege, és hogyan kell megítélni azok létjogosultságát, meddig tarthatóak fenn, Kiszelly Zoltán politológust, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatóját kérdeztük. Kiszelly szerint az árstopok nem kőbe vésett, hanem átmeneti intézkedések, amelyeket ameddig csak lehet, a kormány fenntart. A benzinárstopot a hétfőn életbe lépett, brüsszeli olajszankciók miatt már nem lehetett tovább fenntartani. Kiszelly Zoltán szerint a magyar kormány alkalmazkodik a megváltozott környezethez, és felkészül arra, hogy ha az Európai Unió által tervezett, februárban bevezetendő új olajszankciók miatt ...

A magyar kormány békét akar, Brüsszel mindenáron büntetni az oroszokat, bármennyibe is kerül

Most nem a válságkezelés, hanem a békepártiság teszi sikeressé a kormány politikáját – mondta el Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban. Kiszelly a háborúval kapcsolatban beszélt arról, mi várható télen, mi a helyzet az európai országokban, és miért fontos a kassai V4 csúcs.

Szándékos ukrán provokáció is lehetett a Lengyelországban becsapódott rakéta

Úgy tűnik, hogy a tragikus kimenetelű lengyelországi rakétabecsapódás mérföldkő az orosz–ukrán háborúban. Minden eddigi példával szemben ugyanis az államok, a világszervezetek vezetői az elhamarkodott következtetések levonása helyett többnyire a higgadtságot – vagy ahogy a magyar miniszterelnök már a háború kirobbanásakor fogalmazott: a stratégiai nyugalmat – választották. Habár az ukrán kommunikáció kezdettől az orosz háborús felet tette felelőssé a NATO-tagállam területén történt rakétabecsapódásért, ezt nem sietett sem megerősíteni, sem elítélni egyetlen felelős vezető sem. További meglepő körülmény, hogy éppen az ukránok támogattásában ...

Óriási sikert ért el Brüsszelben Orbán Viktor

Az Európai Bizottság mindhárom javaslata kudarcot vallott, és a gázszankciók esetében a józan ész talaján álló német és magyar álláspont kerekedett felül, az viszont biztos, hogy továbbra sem fogják feladni Brüsszelben – mondta el Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban az uniós csúcs eredményeit értékelve. Kiszelly szerint a szankció- és háborúpárti országokban forró őszre kell számítani.

Brüsszel célja, hogy megbuktassa a jobboldali lengyel kormányt

Egyértelmű politikai nyomásgyakorlás, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Lengyelországnak járó uniós forrásokat – jelentette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. 

Orbán Viktor a józan észt képviseli az uniós vezetők között

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban többek között Orbán Viktor miniszterelnök berlini látogatásáról, a németek hitelfelvételéről és Greta Thunberg újabb színre lépéséről is beszélt.

Most jön a legnagyobb csata a szankciókkal kapcsolatban, ezért nagyon fontos a Nemzeti Konzultáció

Egyre több kormány fog megbukni Európában – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban az európai energiahelyzetről és szankciókról. A politológus szerint az Európai Unió éppen egy háborús gazdaságra tér át. Nagy a baj, és a tartósan magas árak miatt egyre többek kényszerülnek spórolásra a brüsszeli vezetők döntései miatt.

Kiszelly Zoltán: Fontos lenne a magyar miniszterelnök beszédeit németre fordítani

A magyarok és a németek kölcsönösen jó véleménnyel vannak egymás országáról, és mindkét nemzet szerint nagyon fontos a két ország jó kapcsolata az Európai Unió (EU) jövőjének szempontjából - derül ki a Nézőpont Intézet által idén hatodik alkalommal elkészített magyar-német barométerből, amelynek eredményeit szerdán mutatták be Budapesten.

Ez nem egy végleges helyzet, a magyar kormány mindenben együttműködik az Európai Bizottsággal

Brüsszel a mai napon november 19-ig adott időt arra a magyar kormánynak, hogy elkerülje az EU-s pénzek harmadának a befagyasztását. Miközben az Európai Bizottság javasolta a pénzelvonást, időt is adtak a magyar kormánynak, hogy elkerülje a források elvesztését. Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója elemezte az Origónak a legújabb fejleményeket.

Összeomlott a német és a francia életszínvonal, megbukhat a német kancellár

A németek komoly bajban vannak, mert nem ahhoz szoktak, hogy a jövedelmük akár több mint felét, vagy nemsokára kétharmadát lakbérre, rezsire és élelmiszerre fordítsák – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban az európai energiahelyzetről. A politológus szerint a háborús szankciók és ellenszankciók miatt most csökken az elérhető gáz mennyisége és nő az ára. Az igazgató kifejtette, mit terveznek a németek és a franciák, és miért szorul a hurok Olaf Scholz német kancellár nyaka körül.

Európa a vesztébe rohant a szankciókkal

A szankciók és ellenszankciók miatt energiahiány alakult ki Európában, és ez azt az Európában rég – az 1970-es évek olajválsága óta – nem látott helyzetet eredményezte, hogy vagy az iparnak jut energia, vagy a lakosságnak – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban az európai energiahelyzetről. A politológus szerint komoly a baj, de a németek biztosan megoldják valahogyan a helyzetet. Kiszelly szerint az elhibázott brüsszeli szankciók csak ahhoz vezetnek, hogy Európa még nehezebb helyzetbe kerül, mint amelyben volt. Az igazgató úgy látja, hogy Orbán Viktorr ...

A németek és a lengyelek nagy bajban, Magyarországon mindenkinek lesz elég gáz

Európában nem lesz elég gáz az iparnak és a lakosságnak, így több országban választani kell majd. Magyarország éppen ezt akarja elkerülni – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban az európai energiahelyzetről. A politológus szerint Európa komoly bajban van: a németeket energiaszegénység fenyegeti, a lengyelek pedig a világ másik végéről kénytelenek szenet importálni iszonyú drágán. Kiszelly szerint Magyarország jó úton van, a kormány intézkedései segítségével sikerül elkerülni azt, amitől már több európai ország is szenved.

Emberemlékezet óta nem volt ilyen hatalmas aszály Európában, mint idén

Az európai és a magyar aszályhelyzetről beszélt az Origónak Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója, aki szerint az őszi csapadékos időjárás enyhíthet majd a rendkívüli szárazságon.

A németek nagyon elrontották, saját maguknak okoztak hatalmas energiaválságot

A németek valójában azért fizetnek ilyen sokat, mert meghajoltak az amerikai nyomás előtt, és az amerikaiak azok, akik nem engedik meg, hogy beüzemeljék az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, holott Scholz kancellár még tavaly pénzügyminiszterként is mindent elkövetett, az SDP is mindent elkövetett azért, hogy engedélyezzék a 2-es vezetéket – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban az európai energiahelyzetről. A politológus szerint, ha a németek okosan cselekedtek volna, akkor most nem lennének ebben a helyzetben, és nem kellene többet fizetniük az emberekneek, ...

Orbán Viktor tűpontosan kifejtette Tusványoson, hogy mit tartogat a jövő

Az Origónak adott interjúban Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója értékelte Orbán Viktor tusványosi beszédét. Kiszelly szerint jelenleg az amerikaiak és az oroszok háborúját látjuk Ukrajnában, ami könnyen átfordulhat hidegháborúba is. Az elemző úgy látja, hogy a miniszterelnök tűpontosan kifejtette Tusványoson, hogy mit tartogat a jövő.

A baloldali politikusok azt tanácsolják az elszegényedő német nyugdíjasoknak, hogy télen vegyenek fel még egy pulóvert

Ahogy arról az Origo a világsajtóra, illetve számos német közvélemény-formáló aggodalmaira hivatkozva beszámolt, energia-veszélyhelyzet van kialakulóban Németországban. A kialakuló energia-veszélyhelyzet okai összetettek, mindenekelőtt az orosz-ukrán háború, valamint az erre adott brüsszeli-berlini szankciós politika a felelős. További problémát okoz, hogy a hatalom lévő, radikális baloldali Zöldek (Die Grünen) – ideológiai okokból vezéreltetve – hallani sem akarnak az atomenergia felhasználásáról, amely jelentős részben kiváltaná a szankcionált orosz energiahordozók hiányát. Ráadásképpen a Zöldek különböző, hosszú távú klímacélokatt ...

Kiszelly Zoltán: Hollandiában jön a forradalom?

Ahogy csökken az általános jólét, úgy nő az elégedetlenség és harag Nyugat-Európában. Hollandiában korábban kardlapozó lovasrendőröket küldtek a tüntető nyugdíjasokra, most már célzott lövéseket adnak le a tiltakozó gazdákra. Frans Timmermans uniós biztos joggal fél az elhibázott brüsszeli politika elleni népfelkeléstől – hívja rá fel a figyelmet a Mozgástér blogon Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója.

A baloldalon veszélyes és őrült ötletekből nincs hiány

Surányi György volt baloldali jegybankelnök nemrég egy műsorban beszélt arról, hogy meg kell szüntetni a rezsicsökkentést és a benzinárstopot. Róna Péter, a baloldal köztársaságielnök-jelöltje pedig adóemelésről beszélt. A baloldal ismét azokat az intézkedéseket támadja, amelyek magyarok millióinak életét könnyítik meg, miközben világszerte dúl a háborús infláció az orosz-ukrán konfliktus, illetve az elhibázott brüsszeli szankciók miatt. Jól látszik, hogy ha a baloldal lenne hatalmon, akkor visszatérnének a 2010 előtti időszak politikájához és a magyarok kisemmizéséhez. Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Közzpontjának ...

A kormány az intézkedéseivel lassítja a háborús inflációt

Amíg tart a háború, addig valószínűleg az árak tovább fognak növekedni, és azt is látni kell, hogy a brüsszeliek teljesen le akarnak válni az orosz energiáról, ez Nyugaton még nagyobb energia-áremelkedést fog hozni, és hiány is lesz – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban a háborús inflációval kapcsolatban. A politológus szerint igaza lesz Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki azt mondta, hogy nem az a kérdés, hogy mi mennyibe kerül, hanem hogy van-e belőle egyáltalán. Kiszelly leszögezte: a kormány egy 2010 után bevált politikát alkalmaz a kormány, és hha ...

Az illegális migráció egy újkori népvándorlás, ami egyre erőszakosabb lesz

Manapság folyamatos a migrációs nyomás, ezért beszélhetünk újkori népvándorlásról – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban. A politológus szerint a bevándorláspárti politikusok nyitották szélesre a kaput, és már nemcsak a kontinensen belüli, vagy valódi háborús menekültek, hanem a migránsok előtt is megnyitnák a kaput. Az elmúlt hétvégén történt migránsháborúról az igazgató azt mondta, hogy a magyar határ a legjobban védett Európában, és miután nem tudnak rajta átjutni az illegális migránsok, ezért eszkalálódik az erőszak és a kétségbeesés.

Brüsszel terveivel azonnal elszegényedés kezdődne, ettől véd a benzinárstop és a rezsicsökkentés

A baloldal ismét a brüsszeli politikát akarja itthon megvalósítani, amivel megszüntetné a rezsicsökkentést és a benzinárstopot. A baloldal ezt nem így mondja el, hanem klímacélokba csomagolja, ami valójában egy életszínvonal-romlást jelent és árdrágulást. Nyugaton már látjuk, hogy így kezdődik az elszegényedés – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban. A politológus szerint a baloldali fővárosi vezetés saját hatáskörben például a közintézményekben a klímacéloknak megfelelően szabályozhatja a hőmérsékletet. Ez még nem az emberek pénztárcáját érintené, hannem ...

Eltűntek a baloldali fellegvárak, már ezekben is nyer a Fidesz

Az ellenzéki alternatíva összességében továbbra sem népszerű – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban a vasárnapi időközi választások eredményeit értékelve. A politológus szerint már nincsenek erős baloldali fellegvárak, és elkezdtek billegni, úgy mint a VIII. kerület, Szeged, vagy Budapest. Hozzátette: azok, amiket meg billegőnek hittek, mint Nyíregyháza és a Balaton környéke, azok inkább már a Fidesz felé mozdultak el. Az igazgató úgy látja, hogy a bizonytalan szavazók szemében a baloldal sokat veszített megmaradt vonzerejéből azzal, hogy továbbra is ...

A globális minimumadóval Brüsszel adóemelést hajtana végre Magyarországon

A globális minimumadó célja, hogy csökkentsék azt a versenyelőnyt, amit most az alacsonyabb adót használó országok élveznek a nyugati centrumországokhoz képest, ahol jelenleg 20-30 százalék között mozog a társasági adó mértéke – mondta az Origónak adott interjúban Kiszelly Zoltán politológus. A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint a globális minimumadó a termelést is adóztatná, ezzel szemben a magyar kormány a fogyasztás adóztatására helyezi a hangsúlyt, vagyis az egész terv szembemegy a magyar kormány adófilozófiájával. Hozzátette: a globális adó a globális kormányzáshoz vezető lépés, a magyarok ...

Nem tud polgármesterjelöltet állítani a baloldal a keszthelyi időközi választáson

Nem állít polgármesterjelöltet a baloldal a keszthelyi időközi választáson – írja a Magyar Nemzet. Hozzáteszik, hogy az összeállt ellenzék helyi emberei próbálják magyarázni a bizonyítványukat a baloldali médiában, de Kiszelly Zoltán szerint komoly országos bajokról árulkodik a Gyurcsány-koalíció keszthelyi kudarca.

Brüsszel attól fél, hogy egyre többen követik a magyar példát

A gazdasági növekedés nemcsak az adósságcsökkentést szolgálja, hanem az ország gazdasági szuverenitásának megőrzését is – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban. Kiszelly szerint mivel sok európai országban egyre drágább a benzin, Brüsszel nem kockáztathatja, hogy a magyar példát akarják követni Nyugaton is. Minél drágább lesz az üzemanyag Nyugaton, annál nagyobb lesz a magyar alternatíva vonzereje. Az igazgató arról is beszélt, hogy a baloldal mindig eladósítja az országot, a Fidesz meg mindig rendbe teszi. Hozzátette: a jövő évi költségvetési tervezett ...

Brüsszel szándékosan növelni akarja a benzin árát, Magyarország ezt meg akarja akadályozni

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén arról beszélt, hogy az ukrajnai háborúval összefüggésben Brüsszel hat hónapon belül kivezetné az orosz kőolajimportot, az év végére pedig a finomított olajtermékek behozatalát is megtiltaná. Az orosz olajimporttilalomról a május 24-25-én esedékes uniós csúcstalálkozón születhet döntés. Itt azonban valamennyi tagállam – köztük Magyarország is – vétójoggal rendelkezik. A magyar kormány már bejelentette, hogy élni fog ezzel, amennyiben addig nem születik valami észszerű döntés. A magyar kormány nem hajlandó elfogadni a magyar energiaellátás bbiztonságát ...

Márki-Zay szavai veszélyesek a pénztárcánkra - és az életünkre is

Nemcsak az a baj, hogy Márki-Zay Péter összevissza beszél, hanem az is, hogy ő és a baloldal is komolyan gondolja, amit mond – mondta az Origónak Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója.

Nukleáris háborút robbantana ki egy repüléstilalmi zóna kialakítása Ukrajna felett

Az ukrajnai háború kiterjedését okozhatná, sőt akár egy világszintű nukleáris összecsapás felé terelné a nagyhatalmakat, ha Ukrajna felett a NATO repüléstilalmi zónát alakítana ki - mondta Kiszelly Zoltán az Origónak. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint ráadásul ezt csak jogszerűtlenül tudnák végrehajtani, mivel a zónát csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyhangú döntésével lehetne létrehozni. A testületben pedig Oroszország nyilvánvalóan vétózna. 

A lengyel határhoz közeli rakétatámadással üzentek az oroszok a NATO-nak

Valóban, ez egy jelzés volt az oroszok részéről, hiszen 30 rakétát lőttek ki erre a katonai táborra. Ezzel is jelezték, hogy jobb, ha a NATO nem küld fegyvereket az ukránoknak - mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban a lengyel határhoz közel felrobbantott katonai bázissal kapcsolatban. Az igazgató szerint a keddi béketárgyalások aligha fognak eredményre vezetni, mert a két fél álláspontja messze van egymástól. Az oroszok „demilitarizálni" akarják, a nyugati rendszerből ki akarják vonni Ukrajnát, az ukránok pedig a nyugati rendszerbe akarnak belépni. Kisszelly ...

Magyarország területe biztonságos, az oroszok nem akarnak háborúzni a NATO-val

Magyarország területe biztonságosnak számít, tudatos támadásra nem kell számítanunk – mondta  Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban a péntek reggeli ukrán-magyar határhoz közeli rakétatámadások kapcsán. Az igazgató szerint miután Magyarországot a NATO védi, ezért Magyarország is a Szövetség tagja, így mai tudásunk szerint Oroszország nem akar háborúba sodródni a NATO-val. Kiszelly Zoltán azt is hangsúlyozta, hogy ahogyan az amerikaiak sem akarnak lemondani az orosz uránról az atomerőműveik számára, úgy most Európa sem mondhat le az orosz gázról és olajról. Euurópának ...

Mutatjuk, milyen kimenetele lehet az orosz-ukrán háborúnak

Egyre inkább az körvonalazódik a több mint egy hete tartó orosz-ukrán háborúban, hogy a Dnyeper lehet az új határfolyó Ukrajna és Oroszország között, azonban a hadi helyzet változása alapvetően írhatja felül ezeket az elképzeléseket is - mondta Kiszelly Zoltán az Origónak. A Századvég Politikai Elemzések Központjának vezetője szerint amikor a katonák nem tudják elérni a céljaikat, akkor a politikusokon a sor, tehát ha a frontvonalak befagynak, akkor tolódhatnak el az események a tárgyalásos rendezés felé. 

Márki-Zay Péter háborús konfliktusba sodorná Magyarországot

Márki-Zay Péter elragadtatta magát, és a probléma ebben az, hogy ez már a sokadik ilyen elragadtatása. Ha egy ilyen ember lenne Magyarország miniszterelnöke, akkor könnyen belekeveredhetnénk egy háborús konfliktusba az ő hozzá nem értése miatt – mondta el Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban azzal kapcsolatban, hogy a baloldal katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába. Kiszelly Zoltán szerint a legfontosabb, hogy a béke megmaradjon, tehát, hogy mielőbb rendeződjön a konfliktus, és miután egy szomszédos országról van szó, ezért Magyarország érdeke is.

Kiszelly Zoltán: A családok 64 százaléka szerint jobbra fordult az elmúlt tizenkét évben a helyzetük

A családok 64 százaléka szerint jobbra fordult háztartásuk helyzete az elmúlt tizenkét évben - mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán.

Kórházbezárások, magánosítás: Szegény- és vidékellenes politikát hirdetett meg a baloldal

Az idős, vidéki, szegény és beteg embereket érintené a leghátrányosabban, ha Márki-Zay Péter  kórházbezárási és magánosítási tervei megvalósulnának az egészségügyben - mondta Kiszelly Zoltán az Origónak az elmúlt hetek baloldali nyilatkozatai kapcsán. A Századvég szakértője szerint a baloldali listavezető amerikai módra alakítaná át az egészségügyet, de ez Magyarországon nem működik. Márki-Zay és Gyurcsány korábbi egészségügyi programja nagyon sok ponton találkozik: a gazdagok, a spekulánsok és az üzleti befektetők járnának a legjobban. 

Április 3-án nemcsak Magyarország, hanem Európa jövőjéről is szavazni fognak a magyarok

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója és Fónyi Dániel, a Századvég Alapítvány kül- és biztonságpolitikai szakértője az alapítvány Európa Projekt kutatása kapcsán beszéltek az Origónak Európa jövőjéről. Kiszelly Zoltán úgy látja, hogy Brüsszel a kötelezettségszegési eljárásokkal akar fogást találni Magyarországon és Lengyelországon. Fónyi Dániel pedig hozzátette, hogy a nyomásgyakorlás új "hadszíntere" várhatóan az Európai Unió Bírósága lesz. Az interjúból megtudhatjuk, mire számíthat Magyarország és Európa 2022-ben, miért fontos a bevándorlás megfelelő kezelése, hogyan vélekednek az euróópai ...

Városháza-botrány: A Gyurcsány-Bajnai világ tért vissza Budapestre

A Városházán zajló korrupciós mechanizmusokat csak megerősítette az a levél, amit Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője mutatott be csütörtökön a sajtónak, és ezzel csak még jobban ráég az egész fővárosi botrány a baloldalra - erről beszéltek az Origo által megkérdezett elemzők a Városháza tervezett eladása kapcsán felmerült legújabb fejleményekkel kapcsoalatban. Úgy látják, egyre időszerűbb lenne Karácsony lemondása a botrány miatt.

Mi várható Németországban a választások után?

Tegnap zajlottak a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választások. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint. Azonban a német politika hosszú koalíciós tárgyalások elé néz, mivel Angela Merkel távozásával egy nagyon töredezett pártrendszer alakult ki Németországban. A pártoknak egy kormánytöbbséget biztosító koalíciót kell felállítaniuk. Kiszelly Zoltánt, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatóját kérdeztük a várható koalíciós lehetőségekről és Némmetország ...

Kiszelly: Brüsszel a gyermekvédelemben is elvenné nemzetállamoktól a hatáskört

Ahogy a migrációnál, úgy a gyermekvédelem terén is el akarja venni a nemzetállamoktól a hatáskört Brüsszel, és saját maga akar dönteni - jelentette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója kedden az M1 aktuális csatornán.

Kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben az EP szakbizottsága

A koronavírus-törvénnyel kapcsolatban, Magyarországgal szemben kettős mércét alkalmaz az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) - mondta Kiszelly Zoltán politológus az M1 aktuális csatornán.

Soha nem látott támogatottsága van az Orbán-kormány lépéseinek

Az Orbán-kormány mostani támogatottságának a növekedése abból is fakad, hogy nemcsak követik az eseményeket, hanem aktívan lépnek fel - mondta Kiszelly Zoltán az Origónak annak kapcsán, hogy az elmúlt hetekben történelmi csúcsra emelkedett a kormány intézkedéseinek a támogatottsága. Ennek a jó példája, hogy a kabinet a bevált patrióta gazdaságpolitikát folytatja, nem a lakosságot terheli, hanem szétosztja a terheket, amelyekből így az erősebb vállakra is jut - tette hozzá. Nagy Dániel arról beszélt, hogy pár önjelölt kapitány torkaszakadtából követeli ugyan, hogy forduljunk más irányba, azonban krízisek idején az emberek szeretik eggy ...

Marad a szigorú bevándorláspolitika Ausztriában

A kormányalakítás során a zöldeknek kellett engedniük a választásokon hat százalékponttal erősödő néppárttal szemben, sok pontot sikerült megtartani az előző kormányban szereplő szabadságpárt szigorú bevándorlási politikájából - például a kiutazási központok megtartását, valamint a kitoloncolás előtti védőőrizetet - mondta Kiszelly Zoltán az osztrák koalíciós megállapodásról. 

Csak a botránykeltésben jó a balliberális ellenzék

A Momentum és a Párbeszéd külföldi tréningeken kiképzett professzionális zavarkeltői az utcán és az Országgyűlésben a látványos képek kedvéért igyekeznek rendőri beavatkozást kiprovokálni – figyelmeztet Mráz Ágoston Sámuel. Kiszelly Zoltán azt jósolja, a közeljövőben nagyobb számban kerülnek nyilvánosságra a Borkai-videóhoz hasonló jellegű anyagok. Farkas Örs az Origónak azt mondta, csak szűk magyar választói réteg rezonál az ellenzék parlamenti botránypolitizálására. 

Több mint hárommillióan támogatják a kormánypártokat

Kiszelly Zoltán politológus szombat reggel az M1 aktuális csatornán beszélt a 2019-es önkormányzati választások esélyeiről. Itt azt mondta, hogy a Fidesz és a KDNP az aktív választók elsöprő többségének támogatását élvezi.

Így álcázzák magukat Soros György álcivil jogvédői

A Soros-szervezetek mögül hiányzik a tömegtámogatás: a pénzt milliárdosoktól, alapítványoktól kapják, a médiában azonban súlyukhoz képest felülreprezentáltak. Ezek az NGO-k a fokozott médiajelenléttel és egymás körbehivatkozásával próbálnak legitimációt teremteni tevékenységüknek. A legfontosabb feladatuk a velük egyetértő politikai erők támogatása azzal, hogy hivatkozási alapot biztosítsanak nekik - írja a Magyar Nemzet. Korábban beszámoltunk arról, hogy Soros emberei a magyar kultúra elfoglalására készülnek. Az amerikai tőzsdespekuláns álciviljei Franciaországban pedig az iszlamizációt támogatják. 

MPEE: Megdöbbentőek Bangóné Borbély Ildikó otromba szavai

A XXI. Század Intézet regionális igazgatója, Kiszelly Zoltán politológus volt a vendége az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorának, aki elmondta, hogy szerinte tízből kilenc ember számára egyértelmű, hogy Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő megsértette politikai ellenfele, a Fidesz szavazóit. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) megdöbbentőnek tartja Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő választópolgárokat otromba jelzővel illető kijelentését.

Az Európai Néppárton kívül is van élet

A Fidesz helyzete kényelmes, inkább az Európai Néppárt van lépéskényszerben, hiszen a magyar kormánypárt kizárásával jelentősen meggyengülne az Európai Parlament jelenlegi legnagyobb pártcsaládja – mondták egybehangzóan a Magyar Nemzetnek nyilatkozó elemzők. Úgy látták: a Fidesz a Néppárton kívül is megtalálhatja a módját annak, hogy érvényt szerezzen a jobboldali, bevándorlásellenes, szuverenista politikájának, sőt, akár új lehetőségek is nyílhatnának előttük.

Kiszelly Zoltán: Krízishelyzet van az MSZP-n belül

Kiszelly Zoltán szerint az MSZP-n belül krízishelyzet van, ez pedig a párt támogatottságában is meglátszik. 

Nagyon népszerűtlenek az európai szocialista pártok

Az európai szocialista pártok nagyon népszerűtlenek, hiteltelenek, ugyanis korábban, kormányon súlyos megszorításokat vezettek be, most meg mindent megígérnek - mondta Kiszelly Zoltán politológus, az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.

Kifulladtak az ellenzéki tüntetések

A decemberi első tüntetéseken sem vettek sokan részt, az ünnepek alatt pedig teljesen elült a tiltakozási hullám, a hétvégére tervezett szakszervezeti blokád érdeklődés hiányában elmaradt – mondta Kiszelly Zoltán az M1 aktuális csatornán.

Totális bukás szélén az országos "szrtájk"

Az ellenzéki pártok és a Soros György álcivil szervezetei által szervezett demonstrációk bukása után a tervezett országos sztrájk is megbukhat. Bár a kormánnyal szembeni erők továbbra is valótlanságokat terjesztenek a túlóratörvényről, mégsem sikerült növelniük a támogatottságukat. A szakszervezetek többsége sem támogat semmilyen sztrájkot.

A baloldal összeomlott, megjelentek a törpék

A baloldal hatalmas bukásának köszönhetően törpepártok jelentek meg a parlamenten kívül, így hosszú idő után újra nőtt a parlamenten kívüli erők összesített százalékos aránya a 2018-as országgyűlési választáson – így értékelte Kiszelly Zoltán az Országgyűlésen kívül maradt erők idei évét. A politológus nem számít arra, hogy a jövő évi európai parlamenti választásig újabb erők tűnjenek fel, mivel a jelenlegi ellenzéki pártok számára komoly selejtező lesz az EP-választás.

Pillanatfelvétel lesz az EP-választás

Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzője az M1 vendége volt. Itt az EP-választásról jelentőségéről beszélt.

Külföldi provokátorok is részt vettek a tüntetéseken

Kiszelly Zoltán politológus szerint a múlt szerda óta tartó tüntetéseken a korábbiakhoz képest új elem, hogy külföldi provokátorok is megjelentek, és felhívta a figyelmet arra is, hogy politikusok – mint a Momentum elnöke, aki füstgyertyát dobott a rendőrök felé – is elfogadják vagy tolerálják az erőszakot.

Hadházy adatbázist épít, nem aláírást gyűjt

Nem valószínű, hogy a választások óta függetlenné vált parlamenti képviselők hosszú távon is függetlenek maradnak - mondta a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán politológus.

Trükkökkel és hajókkal hoznának migránsokat Európába

Többféle trükkel is próbálják Európába juttatni a migránsokat az álcivil szervezetek. A migránsok füzetekből tanulják, hogy mit kell mondaniuk azért, hogy befogadják őket. A Soros-hajókat egyre kevesebb helyen engedik kikötni, az Aquariuson lévő migránsok Máltára kerülhetnek.

Orbán Viktor nem követi a mintákat, hanem teremti

Nagyon fajsúlyos, lényegre törő, a hétköznapi politikai vitákon túlemelkedő, nemzetközi és geopolitikai elemekre koncentráló beszédet mondott Orbán Viktor – így értékelték a magyar miniszterelnök tusványosi beszédét a Magyar Idők által megszólaltatott szakértők.

Nincs élet a parlamenten kívül

A parlamenten kívüli erők közül egyelőre egynek sincs esélye arra, hogy tagja legyen az új Országgyűlésnek – így értékelte Kiszelly Zoltán a parlamenti képviselettel nem rendelkező erők esélyeit. A politológus szerint 2018-ban is számtalan párt fog indulni a választáson, köztük számos úgynevezett „bizniszpárt”.

Baloldali vircsaft: a túlélés a legfontosabb

Az egész év során folyamatosan változott az MSZP és a Demokratikus Koalíció közötti erőviszony, de a december végén megkötött koordinált indulásról szóló megállapodás a szocialistákat hozta kedvezőbb helyzetbe – mondta Kiszelly Zoltán a két párt évét értékelve. A politológus szerint a balliberális politikusok érdeke a politikai túlélés, ezért nem követik a liberális értelmiség Jobbik-barát vonalát.

Kiszelly Zoltán: nincs kormányváltó hangulat azok között, akik elmennének szavazni

Kiszelly Zoltán politológus szerint a számok azt mutatják, hogy a kormánypártok utcahosszal vezetnek, és mint 2014-ben, nincs kormányváltó hangulat azok körében, akik el akarnak menni szavazni.

Mi a közös Juhászban, Karácsonyban, Fodorban és az LMP-ben?

2017 első félévében sem tudtak áttörést elérni a parlamentben helyet foglaló kisebb erők. Az LMP folyamatosan az öt százalékos bejutási küszöb környékén mozog. Az Együttből folyamatosan távoznak a vezetők. A Párbeszéd még miniszterelnök-jelöltet is állított, pedig az alakulat a mérhetetlen kategóriában tartózkodik. A Liberálisok berkein belül pedig egy szakpolitikai fordulat képe bontakozik ki. A legfőbb kérdés, hogy 2018-ban milyen konstrukcióban indulnak majd el a választáson ezek az erők.

Vona Gábor útja a hazaárulózástól

Az előzetes nyilatkozatok alapján biztosra lehet venni, hogy nem kapja meg a kétharmados többséget az alaptörvény hetedik módosítása kedden a parlamentben. Vona Gábor, a Jobbik elnöke korábban azt mondta, hogy aki nem szavazza meg feltétel nélkül a módosítást, az hazaáruló, majd maga szabott feltételeket. Kiszelly Zoltán szerint végül át fog menni a módosítás, mivel a Jobbik nem akar szembemenni a saját szavazóival.

Vona Gábor előállt őszödi beszédével

Nem aratott osztatlan lelkesedést a szimpatizánsok körében Vona Gábor önvallomása. A Jobbik elnöke többek között arról írt, hogy már 2013-ban eldöntötte az irányváltást, amit néppártosodásnak nevez, és hogy direkt vette el a párt korábbi lelkét. Kiszelly Zoltán politológus szerint van hasonlóság Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde és a mostani kijelentések között, mivel mindketten beismertek és tudatosítottak. Ráadásul a jelek szerint a néppártosodás nem is őszinte.

A centrumból törnének be a parlamentbe

A mögöttünk hagyott fél évben nem született olyan parlamenten kívüli erő, amely 2018-ban reális eséllyel pályázna a bejutásra. A legerősebb a Kétfarkú Kutya Párt és a Munkáspárt, mivel őket többször mérték egy százalék környékén, ami az állami támogatáshoz elegendő lenne már.

Politológus: Presztízsveszteség, de logikus lépés

A vasárnapi boltzár eltörlésével a kormány kihúzta a szocialisták másik két kérdésének méregfogát ettől függetlenül a lépés nagy presztízsveszteség – vélte Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a kormány rájött, hogy a vasárnapi boltzár a teherviselő középosztálynak fáj, akik között nagyon sok a Fidesz-szavazó. 

Hatalmas árat fizettek Orbán legyőzéséért

Már tíz éve annak, hogy a Magyar Szocialista Párt történetének legnagyobb támogatottságával megnyerte a 2006. április 9-én tartott országgyűlési választás első fordulóját. A szocialisták azóta egyetlen országos választást sem tudtak nyerni. A pártban most abban bíznak, hogy a népszavazási kampány lendületet adhat nekik ahhoz, hogy 2018-ban a Fidesz legesélyesebb kihívói legyenek.

Pedagóguslázadás: útelágazáshoz értek a tanárok

Sokadszorra vonultak utcára a múlt szombaton az Orbán-kormánnyal elégedetlen társadalmi csoportok, de a kabinet az elmúlt években mindig túlélte ezeket a helyzeteket. A mozgalmak csak a pártokkal befolyásolhatják a politikát, ám az ellenzék attól még nem lesz népszerűbb, ha felsorakozik a pedagógusok mögött.

A semmiből a semmibe jutott a baloldal

2015 nem vonul be a magyar baloldal sikeresztendei közé. Az MSZP és a DK nagyrészt egymás kiszorítására összpontosított, ráadásul a szocialista párton belül egyre nagyobb az elégedetlenség, mert egyre távolodik a 2018-as győzelem. 

Sokaknál kiverte a biztosítékot Medgyessy kitüntetése

A baloldalon azt mondják, nem fognak további politikusokat lehalászni az oldalukról, és a Fideszben sem örül mindenki annak, hogy legutóbb Medgyessy Pétert tüntette ki Szijjártó Péter. Korábban Szili Katalin és Szűrös Mátyás is otthagyta az MSZP-t, de távozásuk után gyakorlatilag a semmibe zuhantak, csak egy kicsi szubkultúrában népszerűek.

A menekültválság kevés lehet a 2018-as győzelemhez

Nem tartják valószínűnek az Origónak nyilatkozó politikai elemzők, hogy a menekültválság szétverné a mostani pártviszonyokat. Úgy tűnik, hogy még korai arról beszélni, hogy ki nyerhet 2018-ban, ráadásul a krízis is egyre jobban lekerül a napirendről, ami viszont az ellenzéknek kedvez.

Így taktikázhat Áder János

A közelgő párizsi klímacsúcs miatt lett a korábbiakhoz képest is aktívabb Áder János a mögöttünk hagyott hónapokban. Elemzők szerint az államfőnek jól jönne egy apróbb nemzetközi siker is, de ez nem fogja befolyásolni a Fideszt abban, hogy kit jelöl majd 2017-ben államfőnek. 

Halálbüntetés: csak trükk volt Orbán megjegyzése

Kommunikációs fogás volt Orbán Viktor miniszterelnök részéről, hogy ismét fölvetette a halálbüntetés kérdését a kaposvári trafikgyilkosság után. Kérdés, hogy a kormányfő ezzel az üggyel meg tudja-e állítani a kormánypárti szavazók Jobbikhoz vándorlását. A kisebbik koalíciós társnak sem tetszik az ötlet, de Martin Schulz is megszólalt már. Ha a parlament bevezetné a halálbüntetést, súlyos nemzetközi válság alakulhatna ki. 

A Fidesz nem fél, pedig lenne mitől

A kormánypártok nem tartanak az utóbbi hónapok brókerbotrányaitól, a közvélemény-kutatási számok azonban mást mondanak. Politikai elemzők szerint teljesen érthető, hogy a politikai oldalak egymásra próbálják kenni a felelősséget, de mivel a Fidesz öt éve van kormányon, hárítani is nehezebben tud. A botrányok nyertese, főleg a tapolcai választás után, a Jobbik.

Tapolcán is megbukott Orbán politikája

Látványosan megbukott az orbáni centrális erőtér politikája, Vona Gábor pedig igazolva láthatja eddigi középre húzó taktikáját – értékelte a választási eredményeket László Róbert. Kiszelly Zoltán szerint jókor jött a tapolcai pofon a Fidesz–KDNP-nek és a baloldalnak is. Az április 12-i időközi parlamenti voksoláson történelmi eredmény született azzal, hogy a Jobbik megszerezte első egyéni mandátumát.

A Fidesznek árthatnak a brókerbotrányok

Bár a politikai pártok megpróbálják a másikra kenni a brókerbotrányokat, a mostani helyzet inkább a jelenlegi ellenzéknek kedvez – vélekedtek az Origo által megkérdezett elemzők a Buda-Cash- és a Quaestor-botrányról.

Simicska-Orbán-háború: a kormányfő eddig mindig nyert

Nem kívántak a Simicska-médiabirodalom vezetői egy erőteljesebb Orbán-ellenes akcióban részt venni – mondták az Origónak nyilatkozó elemzők. Szerintük a felek viselkedésére egyáltalán nem jellemző a racionalitás.

Európa-szerte retteghetnek a gazdagok

Nincs könnyű helyzetben a vasárnapi görögországi előrehozott választások győztese. A szélsőbaloldali Sziriza számára az sem kellemes, hogy egy koalíciós társ is megnehezítheti a dolgát. Az Origónak nyilatkozó politikai és gazdasági elemzők szerint a hatalmas államadósságnak egy kis részét sem fogják elengedni, de átütemezés még lehet.

Tetszene a Habony-adó az olvasóinknak

Az Origo nem reprezentatív szavazásának eredménye azt mutatja, hogy a voksolók elégedetlenek a kormányzati adóötletelésekkel. Ez nagyban összevág azzal, hogy a közvélemény-kutatók a kormánypártok támogatottságának jelentős csökkenését mérték. Ennek ellenére még így is lehet, hogy kétharmadot szerezne a Fidesz–KDNP egy mostani szavazáson.

Sokkal súlyosabb dolgokat próbálhat eltakarni a kormány

Teljes defenzívába került a kormány, emiatt elemzők szerint tovább puhíthat a tervezett internetadó mértékén – erről is beszéltek az Origónak nyilatkozó megkérdezett szakértők. A vasárnapi tüntetést követően a keddi demonstráción becslések szerint 30-40 ezren vettek részt, ami azt mutatja, hogy a tiltakozási hullám egyelőre nem fulladt ki. Elemzők szerint az internetadó több, a szegényeket súlyosan érintő intézkedésről próbálhatja elterelni a figyelmet.