Kiotói Jegyzőkönyv
címke rss- kapcsolódó címkék:
- USA
- Európai Unió
- Európa
- Magyarország
- Oroszország
- legfrissebb
- legrégebbi
Tuvalu, a fölmelegedés áldozata
Tíz évvel ezelőtt, az üvegházhatás s ezzel a Föld felmelegedését okozó gázkibocsátás korlátozására irányuló Kiotói Jegyzőkönyvről folyó tárgyalások idején a csendes-óceáni Tuvalu szigetek akkori elnöke tragikus sorsot jövendölt országának.
Felmelegedés: Kiotó már nem lesz elég
A várakozásoknak megfelelően az orosz alsóház október 22-én, pénteken ratifikálta a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyvet. A döntéssel elhárult az utolsó akadály a klímavédelmi egyezmény életbe lépése előtt. Ez a siker, bár jelentős, nem ad okot arra, hogy megnyugodjunk, intenek a szakemberek, akik máris a következő lépéseket sürgetik.
2005 elején életbe lép a Kiotói Egyezmény
A globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátásának korlátozását célzó Kiotói Egyezmény hosszú évek várakozása után 2005. február 16-án életbe lép - adta hírül Kofi Annan ENSZ-főtitkár egy nairobi konferencián.
Életbe lép a Kiotói Jegyzőkönyv
Hosszú évek politikai és gazdasági csatározását követően 2005. február 16-án életbe lép a ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv, amely az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott szén-dioxid-mennyiség világméretű csökkentését írja elő. Több évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a gátlástalan természetrombolás szemléletét legalábbis részben felváltsa a környezeti értékekért felelős gondolkodásmód.
Klímaváltozás: tervek és gondok Kiotó után
Alig lépett érvénybe a Kiotói Jegyzőkönyv, a kiotói folyamat mellett elkötelezett országok vezetői már azon gondolkodnak, hogyan lehetne jóval radikálisabb szabályozással csökkenteni az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházgázok mennyiségét. A jövőre vonatkozó tervek grandiózusak, ugyanakkor a jelenlegi vállalások teljesítése is jelentős problémákat vet fel.
Újabb szén-dioxid-rekord: közel a kritikus értékhez
Miközben a Kiotói Jegyzőkönyv életbe lépését követően nemzetközi összefogás látszik kibontakozni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, minden korábbinál magasabb értéket ért el a légköri szén-dioxid mennyisége - már vészesen közel van ahhoz a ponthoz, ahonnan számos szakértő szerint nincs visszaút.
Új klímaváltozási egyezmény az USA vezetésével
Új egyezmény született az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. Az Egyesült Államok kezdeményezésével létrejött megállapodást további öt vezető ország írta alá: Ausztrália, India, Dél-Korea, Japán és Kína. A Kiotói Jegyzőkönyv aláírása után ez egy újabb jelentős lépés.
Európa is fittyet hány a felmelegedésre
A legtöbb európai ország szinte esélytelen arra, hogy teljesítse az üvegházhatást okozó gázok Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt csökkentését - derül ki egy kutatócsoport jelentéséből. Az európai országok korábban többször bírálták az USA-t, amiért nem írta alá a jegyzőkönyvet, a kutatók szerint azonban Európa sem törődik a környezetvédelmi elvekkel.
Csak a magyar emissziós terv készült el
Az üvegházhatású gázok kibocsátásáról az Európai Unióból egyedül Magyarország tájékoztatta időben az ENSZ illetékes intézményét - áll az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezmény Titkárságának (UNFCCC) hivatalos honlapján. A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében a nemzetközi szervezet a késlekedő országokban, 2008-ban ideiglenesen felfüggesztheti a kvótakereskedelmet.
Forró légkör a globális felmelegedési konferencián
Kezd elérni a kritikus szinthez a klímaváltozás globális megközelítését célzó nemzetközi erőfeszítés. A Kiotói Jegyzőkönyv 1997-ben egy kulcsfontosságú, de még nem áttörő erejű eredményt hozott. A közelmúltban nyilvánosságra hozott közgazdasági megközelítésű Stern jelentés már komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. A múlt héten véget ért kéthetes Nairobi Klímakonferencián pedig átfogó szembenézés rajzolódik ki a globális felmelegedés veszélyeivel, bár az igazán hatékony megoldások még váratnak magukra.