Borítaná az ügynökaktákat Budaörs polgármestere

Politikai üldözöttekkel tárgyalna a budaörsi polgármester, hogy együtt követeljék az ügynökakták nyilvánossá tételét. Wittinghoff Tamás emlékeztet arra, hogy a kormány kétharmados többséggel sem nyitotta meg az aktákat, és hagyták, hogy Putyin az ellenforradalom leverését dicsőítő emlékművet koszorúzzon.

A Jobbiknak a kétharmad mindennél fontosabb

Az ellenzék kényszerből vesz részt Orbán rendszerében

A jelenlegi közjogi helyzeten a következő országgyűlési választásig biztosan nem tud változtatni az ellenzék. Abban egyetértenek ugyan, hogy az alaptörvény illegitim, de a módosításról nem tudnak megállapodni. A baloldal kényszerpályán mozog, mivel nem vonulhat ki a jelenlegi közjogi rendszerből, így annak szabályai szerint kellene megnyernie a választást a változás megkezdéséhez.

Lázár az Origónak: Kár volt nyilvánosan vitázni az öregekkel

Tanulságosnak nevezte Lázár János a Fideszen belüli vitákat, bár sajnálja, hogy a nyilvánosság előtt zajlottak. A miniszter az Origónak beszélt arról, hogy figyelni kell ugyan a közvélemény-kutatási adatokra, de parlamenti választás majd csak 2018-ban lesz. Szerinte „Merkel álmodni sem merne ekkora többségről.”

Már csak erre kellhet a Fidesznek a kétharmad

Igazából csak a választási rendszer jövőbeli megváltoztatása miatt lehet szüksége a kétharmados többségre a Fidesz–KDNP-nek. A kétharmad elfogyásához azonban az ellenzéknek nyernie kéne az újpesti-angyalföldi választókerülethez képest jóval nehezebb terepnek számító Veszprémben és környékén.

Mit köszönhetett a Fidesz a kétharmadnak?

Hétvégén eldőlt, hogy a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett a parlamentben. De vajon mire használta ezt az előző cikulsban? Például teljesítette az egyik legmarkánsabb ígéretét, majd elnököt csinált Schmitt Pálból, alkotmányozott, és még jó ideig módosítgatta a saját maga által írt alaptörvényt. De a mostani kétharmadát is az előzőnek köszönheti.

Összejön-e a kétharmad a Fidesznek?

A Nézőpont felmérése szerint a Fidesz listája ugyan most országosan kevesebb voksot kap, mint négy éve, de az új választási rendszerben ez is elég lehet a kétharmadhoz. Biztosat azonban csak akkor lehet mondani, amikor tudjuk az egyéni választókerületi eredményeket. Elmagyarázzuk, miért.

Orbán gránitjánál csak a Fidesz akarata keményebb

A Fidesz teletömi olyan szabályokkal az alaptörvényt, amelyeket korábban jogsértőnek talált az Alkotmánybíróság. Miért baj ez? Mert a jövőben nem lesz akadálya például a diákok röghöz kötésének vagy az utcán élő hajléktalanok üldözésének. A Fidesz kénye-kedve szerint faragja az alaptörvényt, pedig Orbán Viktor az elfogadása előtt még azzal kérkedett, hogy gránitszilárdságú lesz.

Újrademokratizálás Orbán nélkül?

A nagykoalíciótól az ellenzéki erők technikai összefogásán át a jelenlegi átalakítások illegitimmé nyilvánításáig számos elképzelés van azokról a politika forgatókönyvekről, amelyek a következő választások után következnének. Hogyan lehetne új korszakot kezdeni 2014-ben?

Zárt ajtók mögött: a kétharmad és az atomenergia

A kétharmados többséggel rejtegetett problémák komoly meglepetéseket okozhatnak a politikában: így volt ez a száznapos program vagy az egészségügy finanszírozása esetében is, és előbb-utóbb hasonlóan nagyot szólhat az atomerőmű ügye is. Milyen lehetőséget és veszélyt rejt a "nukleáris opció" az ellenzék számára?  

Valódi változások ígéretét hozza-e a Fidesz-kormány?

Kétharmados többségével a Fidesznek lehetősége nyílik arra, hogy valódi változásokat indítson el. Miért tévednek azok, akik szerint ez érdeke az új kormánynak, és meg is fogja valósítani?

A népfelségtől a parkolásig - mihez nyúlhat hozzá a Fidesz, ha kétharmados többséget szerez?

Ha valóban képes lesz kétharmados többséget szerezni a Fidesz, akkor egy sor kérdésben a saját képére formálhatja az országot. Például belecsempészheti a népfelség elvét az alkotmányba, vagy átírhatják a médiatörvényt. A minősített többség ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy megoldjanak több, régóta húzódó kérdést: rendezhetik például az önkormányzati rendszert, és megmenthetik Budapestet az ingyenessé váló parkolás által okozott káosztól.

A demokráciát ünneplik a török iszlamisták

Törökországban, a szavazatok 47 százalékának megszerzésével többséget kapott az előrehozott parlamenti választásokon Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP). A voksolást azt követően írták ki, hogy a magukat a világi állam védelmezőinek tartó pártok és a hadsereg megvétózta az AKP köztársasági elnökjelöltje, Abdullah Gül megválasztását. A mostani győzelem azonban nem elegendő az alkotmányváltoztató kétharmados többséghez, így a küzdelem és egyensúlyozás a mérsékelt iszlám és a világi állam hívei között várhatóan folytatódik.

Folytatódik Guatemala és Venezuela ENSZ-es csatája

Kedden sem sikerült döntenie az ENSZ közgyűlésének arról, hogy Venezuela vagy Guatemala legyen a Biztonsági Tanács nem állandó latin-amerikai tagja. Venezuela annak ellenére sem lép vissza, hogy rendre alulmarad riválisával szemben a szavazásokon. A kétharmados többséget eddig egyiküknek sem sikerült elérniük, a szavazás elméletben a végtelenségig húzódhat.

Az Ecofin is rábólint a konvergenciatervre

Várhatóan elfogadja kedden a magyar konvergenciaprogramot, illetve az arra vonatkozó európai bizottsági javaslatot az EU-tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa (Ecofin) - derül ki a Népszabadság birtokába került szövegváltozatból. A javaslatot kétharmados többséggel kell jóváhagyniuk.

Egyre többen szeretik az MSZP-t

Jelentősen növekedett az MSZP népszerűsége a választások óta - derül ki a Marketing Centrum közvélrmény-kutatásából. Most többen állítják azt is, hogy szavaztak a második fordulóban, mint amennyien valóban elmentek. A felmérés szerint ha mindenki úgy szavazott volna, ahogy utólag állítja, akkor az MSZP 51 százalékot kapott volna az első fordulóban, és a koalíció kétharmados többséggel alakíthatna kormányt.

Nem szereztek mandátumot az egyiptomi iszlamisták

A Muzulmán Testvériség nem szerzett mandátumot az egyiptomi parlamenti választások legutóbbi, csütörtöki fordulójában, a kormányzó egyiptomi Nemzeti Demokrata Párt (NDP) pedig közel áll ahhoz, hogy megszerezze az alkotmány ellenőrzéséhez szükséges kétharmados többséget.

Nem sikerült megválasztani a Magyar Rádió elnökét

Nem sikerült hétfőn elnököt választani a Magyar Rádió élére. Az egyetlen jelölt Such György volt, ő azonban nem kapta meg a kétharmados többséget a pártok és a civil szervezetek képviselőiből álló kuratóriumban. Hamarosan új elnöki pályázatot írnak ki.

Az MDF szélesebb alkuhoz kötné az elnökválasztást

Az MDF azt szeretné, ha csak a képviselők kétharmados többségével lehetne köztársasági elnököt választani. Az erről szóló alkotmányt módosító javaslatot Herényi Károly, a párt frakcióvezetője nyújtotta be. A mostani alaptörvény szerint ha kétszer egymás után sincs meg a kétharmados többség, akkor harmadszorra már a képviselők fele is választhat államfőt.

A szocialisták feltételhez közik az ombudsmantörvény elfogadását

Az Országgyűlés csütörtökön lefolytatta az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény módosításának részletes vitáját. Az MSZP csak akkor támogatja a kétharmados többséget igénylő javaslat elfogadását, ha a kormányoldal elfogadja indítványaikat.