Kereszturi Ákos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- Föld
- bolygó
- Tejútrendszer
- csillag
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Falánk õsi fekete lyukak
Távoli galaxishalmazok megfigyelése alapján a csillagvárosokban lévõ szupernagytömegû fekete lyukak gyorsabban nõttek a múltban, mint napjaikban.
Galaxisunk új hõtérképe - a hét asztrofotója
A japán AKARI mûhold elkészítette a teljes égbolt eddigi legrészletesebb térképét az infravörös tartományban.
Újabb kisbolygó a Mars pályáján
Sikerült felfedezni a negyedik olyan, ún. trójai kisbolygót, amely a Marssal azonos pályán kering a Nap körül.
Prebiotikus molekulák óriáscsillagoktól
A külsõ burkukat ledobó, fehér törpévé váló csillagok nem feltétlenül semmisítik meg a molekulákat a közvetlen környezetükben.
Veszélyes porviharban a marsjárók
Elképzelhetõ, hogy a Marson közel három és fél földi éve dolgozó Spirit és Opportunity roverek küldetésük legnehezebb idõszaka elé néznek. A Marson nemrég tört ki a pálya napközeli részén, a déli nyár idején jellemzõ porvihar. Az Opportunity energiatermelése már a kritikus szintre csökkent.
Pályán a felfújható ûrhotel prototípusa
Sikeresen pályára állt és üzemel bolygónk körül a Genesis-2 jelû felfújható ûreszköz, a jövõbeli tervezett ûrhotelek lehetséges prototípusa.
Egy szupernóva-robbanás nyomában - a hét asztrofotója
Egy újabb eredmény megerõsíti, hogy az Ia típusú szupernóvák megbízhatóan használhatók kozmikus távolságmérésre.
Új, testhezálló szkafandert fejlesztenek
Új kísérletek alapján elképzelhetõ, hogy a vastag és kényelmetlen szkafandereket idõvel vékony, testhezálló ûrruhák váltják fel.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- ûrruha
- Mars
- Hold
- Címkefelhõ »
Ritkák lehetnek a csillaguktól távoli exobolygók
Egy új felmérés alapján, részben a korábbi elgondolásokkal ellentétben, ritkák lehetnek a csillaguktól távol keringõ exobolygók.
Szerves anyagot találtak a Hyperion felszínén
Újabb eredmények szerint az üreges szerkezetû Hyperion hold furcsa krátereinek alján sötétvörös, szénhidrogéneket tartalmazó por található.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- felszín
- kráter
- Hyperion
- Címkefelhõ »
Az Enceladus fékezi a Szaturnusz mágneses terét
Az óriásbolygók tengelyforgási idejét szilárd felszín híján a mágneses terükhöz kapcsolódó periodikus rádiójelek alapján határozzák meg. Így nagy meglepetést okozott, amikor a Cassini-szonda megfigyelései alapján meghatározták a gyûrûs bolygó tengelyforgási idejét.
A szív vizsgálata az ûrben
Egy képfúziónak nevezett módszer segíthet abban, hogy a hosszú ûrutazások során is pontos diagnózist sugározhassanak a Földre az ûrhajósok egészségi állapotáról.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- ûrhajósok
- ûrutazás
- ûr
- NASA
- Címkefelhõ »
Minden korábbinál távolabbi galaxist találtak
Új megfigyelések alapján az elsõ galaxisok - és bennük az elsõ csillagok - már 500 millió évvel a Nagy Bumm után megjelentek.
Egy korábbi világegyetem nyomában
Egy amerikai kutató elképzelhetõnek tartja, hogy a mi Világegyetemünket megelõzõen létezett univerzumról kaphassunk információt. Az eredmény forrása egy újfajta matematikai megközelítés, amelynek segítségével a kutatónak sikerült néhány olyan egyenletet megoldania, amelyek a Nagy Bummhoz közeli, extrém állapotú anyag viselkedését írják le.
Foltos vörös óriáscsillagok
Egyes szakértõk véleménye szerint a 21. század nagy áttörést hoz az észlelõcsillagászat terén, az optikai és infravörös tartományban mûködõ interferométerek révén. Az ilyen berendezéseknél több, egymástól távoli teleszkóp képét kapcsolják majd össze. Egy új eredmény, hogy az interferometriás megfigyelési módszerrel néhány vörösóriás-csillag felszíne egyenetlennek, foltosnak mutatkozik.
Cél: a Viktória-kráter belseje
Hosszas tanakodás után döntöttek a földi irányítók: az Opportunity rovert beküldik a Viktória-kráterbe.
Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz
Már több kisbolygót is meglátogattak ûreszközök, sõt az Eros felszínére a NEAR ûrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlõdéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.
Sötétedik és melegszik a Mars
A Marsról készült felvételek tanúsága szerint az elmúlt 20 évben enyhén sötétedett a bolygó, s ez feltehetõleg növelte felszíni átlaghõmérsékletét.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygó
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
A legkisebb galaxis
A Tejútrendszer körül keringõ csillagrendszerek közül azonosítottak egy minden korábban észleltnél kisebb tömegû törpegalaxist.
Vándorló kõdarabok az Itokawa kisbolygón
A japán Hayabusa-szonda felvételei alapján sikerült vándorló kõdarabok nyomára bukkanni az Itkawa kisbolygó felszínén.
A földi klíma vizsgálata a Hold alapján
A Hold árnyékos, a Föld által megvilágított oldalának hõmérsékletébõl a földi éghajlat jellemzõire is következtethetünk.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- éghajlat
- vizsgálat
- Hold
- Címkefelhõ »
Megszûnt a zûr az ûrben - végéhez közelít az Atlantis küldetése
Újra mûködnek az orosz számítógépek a Nemzetközi Ûrállomáson, így az Atlantis a tervek szerint csütörtökön visszatérhet a Földre. A legénység felszerelte a napelemrendszer új szegmensét, leszerelt egy makacskodó korábbi napelemet, és befoltozott egy lyukat az ûrrepülõgépen. A sikeres munkára csak a váratlan számítógépes probléma vetett árnyékot.
Olvadt lehet a Mars vasmagja
A korábbi feltételezésekkel ellentétben feltehetõleg még nem szilárdult meg a Mars magja, bár mágneses teret már nem generál napjainkban.
Higanyfelhõk egy csillagon
Elsõ alkalommal sikerült meteorológiai jellegû folyamatok nyomát megfigyelni egy csillag légkörében lévõ higanyfelhõknél.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Nap
- csillag
- Címkefelhõ »
Újabb eredmény a rejtélyes szibériai becsapódásról
A Tunguz-eseménnyel kapcsolatban közel száz év alatt nem találtak krátereket, most azonban felmerült egy lehetséges jelölt.
Környezetszennyezõ fekete lyukak
Az új megfigyelések alapján a szupernagytömegû, a galaxisok központjában terpeszkedõ fekete lyukak anyagkibocsátásukkal beszennyezhetik környezetüket.
Nehezebb az Eris a Plútónál
Sikerült az Eris nevû Kuiper-objektum tömegét és méretét pontosan megbecsülni - mindkettõ tekintetében megelõzi a Plútót.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- tömeg
- méret
- NASA
- Plútó
- Neptunusz
- Címkefelhõ »
Újabb kozmikus kõrakást fedeztek fel
Ismét egy laza szerkezetû, egymástól független töredékekbõl álló kisbolygópárost azonosítottak a szakemberek.
Széttépett galaxisok nyomai a Tejútrendszerben
Három õsi, mára szétszakadt galaxis maradványát találták meg a Tejútrendszerben, kiterjedt csillagáramlások formájában.
28 új exobolygó - a hét asztrofotója
A 236 ma ismert Naprendszeren kívüli bolygó alapján planéták a legkisebb, illetve a többszörös csillagok körül is elõfordulnak.
Hatékony napszélriasztó rendszer
A SOHO napkutató ûrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-elõrejelzõ rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévõ módszernek köszönhetõen már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve ûreszközöket.
Források nyomai a Marson
Az Opportunity marsjáró leszállóhelye, a Meridiani-síkság 4,0-3,5 milliárd év között forrásvizek hatalmas bepárolódó vidéke lehetett, ahol akár több 100 millió éven keresztül zajlott az ásványok kiválása a felszínen.
Gázt pöfékelõ barna törpe
Egy kis tömegû barna törpétõl kiinduló anyagsugár az objektum keletkezési körülményeirõl is árulkodik.
A Szaturnusz darabos gyûrûje - a hét asztrofotója
A Szaturnusz B-gyûrûjét nagyságrendileg 10 méteres, lapos szemcsék alkotják, amelyek együttes tömege körülbelül duplája a korábban becsültnek.
Új felismerések a napszél viselkedésérõl
A megfigyelések alapján régóta tudjuk, hogy bár a napszél sebessége változó, sosem csökken 260 km/s alá. A Wind ûrszondának a napszél jellemzõirõl 1995. és 2005. között rögzített adatait Justin Kasper (MIT) és kollégái dolgozták fel. A munka során a napszél sebessége és az összetétele között kerestek és találtak is kapcsolatot.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- mûhold
- ûrszonda
- Wind
- NASA
- MIT
- Sztereó
- Címkefelhõ »
Víznyomokat talált a Spirit
Újabb idõs, vizes környezetre utaló nyomokat ásott ki véletlenül a marsjáró kereke a vörös bolygó felszínén.
Pillantás az Orion-köd belsejébe
Egy új technológiával minden korábbinál részletesebben sikerül feltérképezni a születõ csillagok környezetét az Orion-ködben.
Ütközés az Androméda-galaxissal - a hét asztrofotója
A korábbiaknál pontosabb forgatóköny készült a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis jövõbeli lehetséges összeütközésérõl.
Gigantikus láthatatlan gyûrû az ûrben
Gigantikus méretû, jelenleg is táguló, láthatatlan anyagból álló gyûrût találtak egy galaxishalmazban. Most elsõ alkalommal sikerült kimutatni, hogy a láthatatlan tömeg nem minden esetben követi a látható anyag eloszlását.
13,2 milliárd éves csillagot találtak
Sikerült a Tejútrendszerben egy rendkívül idõs csillagot találni. Az égitest kora alapján Galaxisunk az Õsrobbanás után maximum 500 millió évvel keletkezett. Ezzel jóval idõsebb lehet, mint azt korábban gondolták.
Molekulagyár a Titan felsõlégkörében
A Szaturnusz Titan nevû óriásholdja nem csupán a csillagászokat és a bolygókutatókat, de a biológusokat is foglalkoztatja. Az égitest légkörében ugyanis olyan kémiai reakciók zajlanak, amelyekhez hasonlók a Földön, az élet kialakulása elõtt történhettek. A Cassini-szonda újabb megfigyelései alapján a hold felsõlégkörében aktív kémiai folyamatok zajlanak, egészen 1000 kilométeres magasságig.
Hírek a Marsról, marsjáróverseny Magyarországon
A Spirit robbanásos vulkánkitörés nyomát azonosította a Marson, a Földön pedig a jövõ lehetséges marsjáróinak versenye lesz Kiskunhalason.
Az elsõ világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról
A Spitzer-ûrteleszkóppal elõször sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhõzetét, illetve annak hõmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az elsõ "világtérkép" egy exobolygóról.
A legnagyobb térkép a láthatatlan anyagról
Elkészült a jelenlegi legnagyobb térkép, amely a Világegyetem anyagának zömét kitevõ láthatatlan tömeg eloszlását mutatja. Az általunk is megfigyelhetõ galaxishalmazok ott csoportosulnak, ahol a legtöbb láthatatlan tömeg koncentrálódik.
Az eddigi legnagyobb szupernóva-robbanást figyelték meg
Az átlagos szupernóvák néhány nap, esetleg néhány hét alatt érik el maximális fényességüket, majd hónapos idõskálán halványodnak vissza. Egy tavaly megfigyelt objektumnál azonban nem így történt. A különbözõ megfigyelések összevetése alapján inkább egy extrém nagytömegû csillag semmisült meg, minden korábban megfigyeltnél hatalmasabb robbanás keretében.
A COROT-szonda elsõ exobolygója
Az európai kooperációban üzemeltetett COROT ûrteleszkóp azonosította az elsõ exobolygóját.
Olvadt lehet a Merkúr magja
Az új megfigyelések alapján a Merkúr belsejében a fémes mag egy része olvadt állapotban lehet, ami mágneses teret generál.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- megfigyelés
- mag
- NASA
- Merkúr
- Címkefelhõ »
Égitestcsalád a Kuiper-övben
Elsõként sikerült a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övben olyan égitesteket azonosítani, amelyek egy õsi objektum széttörésével keletkeztek.
Nagyszerû keret volt, hogy új dolgokat tanuljak - interjú Simonyi Károly ûrutazóval
A kéthetes ûrutazásáról április 21-én visszatért Simonyi Károly az [origo]-nak többek között elmondta, hogy az ûrállomáson a legtöbb ablak a padlón van, amelyeken keresztül néhány hely finom tetováláshoz hasonlít a Föld felszínén, hogy sajnálta az alvással töltött idõt, és hogy 5-10 év múlva a számítógépes felhasználói minõség olyan jó lehet, mint most a legjobb játékprogramoké.
Születõ és pusztuló csillagok - a hét asztrofotója
A Carina-ködöt mutatjuk be a "születésnapos" Hubble-ûrtávcsõ felvételén, temérdek születõben lévõ égitesttel.