Jog és Igazságosság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Lengyelország
- Polgári Platform
- választás
- Jaroslaw Kaczynski
- PiS
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Lengyel választások: A végeredmény szerint is alsóházi többséget szerzett a jobboldali lengyel kormánypárt
A lengyel parlamenti választások hétfõ este közölt hivatalos végeredménye szerint is gyõzött a Jog és Igazságosság (PiS) párt, amely a szavazatok 43,59 százalékával 235 mandátumra, vagyis önálló többségre tett szert a 460 fõs alsóházban.
Pozitív változásokat hozott a Jog és Igazságosság kormányzása Lengyelországban
A Jog és Igazságosság (PiS) Lengyelországban olyan modellt alkotott, amit más országokban is be lehetne vezetni, ráadásul ezek az intézkedések egyébként több más országban is megtalálhatóak – mondta Lukasz Kobeszko lengyel újságíró az Origónak. A jó változás Lengyelországban 2015-2019 címû, a Századvég Alapítvány által kiadott könyv szerzõje szerint a PiS képes lesz egy új politikai korszakot teremteni az országban.
A Jog és Igazságosság nyerte a hagyományos lengyelországi próbaválasztást
A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt nyerte a jövõ heti parlamenti választásokat megelõzõ próbaválasztást, amelyet hagyományosan a közép-lengyelországi, mintegy tizenöt ezer lakosú Wieruszówban tartottak vasárnap.
A kormánypárt gyõzelme várható a lengyel parlamenti választáson
A jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) gyõzelme várható az október 13-ai lengyel parlamenti választáson az elõrejelzések szerint - mondta Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézõpont Intézet elemzõje az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli mûsorában.
Lengyelországban is a nemzeti jobboldal gyõzött
A Jog és Igazságosság (PiS) gyõzelme az európai parlamenti (EP) választáson bizonyítja, hogy a lengyelek nemcsak Lengyelországban, hanem Európában is akarnak változást - kommentálta az elõre jelzett választási eredményt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfõ.
A lengyel kormánypárt nem állít saját jelöltet a meggyilkolt gdanski fõpolgármester helyére
Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke kedden közölte, hogy a napokban meggyilkolt gdanski fõpolgármester, Pawel Adamowicz helyére kiírandó idõközi választáson nem állít saját jelöltet a Jog és Igazságosság. A legutóbbi választás három hónapja sem zajlott le, amelyen a meggyilkolt politikus közel kétharmados többséget szerzett.
Ez történt Közép-Európában 2018-ban
Nagyrészt önkormányzati választásokat tartottak 2018-ban a közép-európai országokban, mindezek pedig meglehetõsen vegyes eredményeket hoztak. Szlovákiában Robert Ficónak távoznia kellett a miniszterelnöki székbõl, Szlovéniában pedig egy meglehetõsen instabil ötpárti koalíció alakult. Csehországban Andrej Babis kisebbségi kormányt alakított. A jövõ évi európai parlamenti választások a térségben nemcsak abból a szempontból lesznek fontosak, hogyan alakul a brüsszeli testület összetétele, hanem az adott állam belpolitikai életében is fordulópontot hozhatnak.
Jobboldali sikert hozhat a lengyel választás
A kormányzó Jog és Igazságosság gyõzelmét jelzik elõre a hétvégi lengyelországi helyhatósági választáson a különféle felmérések. A jobboldali kormánypárt népszerûsége töretlen 2015-ös megválasztása óta, mivel a gazdaság szárnyal, és a bevándorlásellenes politikát is nagyban díjazzák a lengyel szavazók. A mostani voksolás egy hosszú választási sorozat kezdete, mivel jövõre európai parlamenti és parlamenti, majd 2020-ban államfõt választ Közép-Európa legnépesebb országa. Éppen ezért sem lényegtelen, ki nyeri meg ennek a hosszú sorozatnak az elsõ fordulóját.
Soros György Lengyelországban is manipulált
A lengyelországi abortusztörvény esetleges szigorítása ellen tiltakozó tavalyi kormányellenes menetek nem spontán módon szervezõdtek, kezdeményezõik mintegy 72 millió forintnak megfelelõ összeget kaptak külföldrõl, mindenekelõtt a Soros György amerikai milliárdos támogatta alapítványoktól - jelentette a lengyel sajtó.
Orbán Viktor csak egy dologtól tart
Az ellenzéki megosztottság, valamint a parlament nyári szünete remek alkalom arra, hogy a kabinet lezárja a még kérdéses ügyeket – többek között így értékelték a jelenlegi politikai helyzetet az Origo által megkérdezett fideszes politikusok. A kormánypártok nagy eredménynek értékelik, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága beállt egy olyan szintre, ahonnan nyerhetõnek tûnik a 2018-as parlamenti választás, de egyelõre inkább a kvótanépszavazásra összpontosítanak.
Ukrajnát vizionál Varsóban az ellenzék
A Velencei Bizottság pénteken ismertetett jelentését a szejm elé terjeszti a lengyel kormány, hogy az összes parlamenti párt közös, kompromisszumos álláspontot dolgozzon ki a fennálló alkotmánybírósági válság ügyében – közölte szombat délelõtti sajtóértekezletén Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivõ. A fõ ellenzéki erõ, a Polgári Platform utcai tüntetésekre és az Európai Parlament által elfogadandó határozat elkészítésére szólított fel.
Izzik a levegõ Lengyelország körül
Alaposan felforrósodott az év eleje Lengyelországban a tavaly hatalomra került nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság vitatott döntései miatt. A belpolitikai viták az alkotmánybíróság és a média területén élesedtek ki, és egyre inkább kezdenek az európai színtérre beszüremkedni. Térségünkben Szlovákiában és Romániában is választanak az idén, utóbbi országban akár kulcsszerepbe kerülhetnek a magyarok.
Nem akar, mégis hasonlít Orbánékra a lengyel kormány
Lengyelország most valami olyasmit tapasztalhat, mint Magyarország 2010 óta. Velük van tele a világsajtó, amelynek nagy része kritikus a varsói kormány intézkedései láttán, de vannak megértõbb hangok is. Az már látszik, hogy az EU sokkal konfrontatívabb Lengyelországra számíthat, egy esetleges közép-európai koalícióval. A lengyel külügyminisztert bántja, hogy Magyarországhoz hasonlítják õket. Legalábbis így tûnt, amíg az Origo meg nem kérdezte, hogy miért.
Óriási változás zajlik Lengyelországban
A nyolc évig kormányzó Polgári Platform mára a harmadik helyre esett vissza a lengyelországi pártok versenyében. Az idén alapított Modernek mostanra 23 százalékra erõsödtek. Az októberi gyõztes Jog és Igazságosság most 35 százalékon áll.
Tényleg Budapest lehet Varsóból
Noha alig több mint két hete van csak hivatalban, az új lengyel kormánynak már több olyan intézkedése is volt, amit nem csak az ellenzéke néz ferde szemmel. A kormánypárt kívülrõl is befolyásos vezetõje, Jaroslaw Kaczynski 2010-ben a magyarhoz hasonló politikai fordulatot remélt; ez most megvalósult, az olvasónak pedig már most déjà vuje lehet.
Itt az elsõ figyelmeztetés a lengyeleknek
Londoni pénzügyi elemzõk egyöntetû hétfõi elõrejelzései szerint a Jog és Igazságosság (PiS) választási gyõzelme után alakuló új lengyel kormány is fenntartja a költségvetési fegyelmet, de a párt egyes szociális ígéretei igen sokba kerülhetnek, a monetáris politika pedig várhatóan jóval enyhébb alapállásra vált.
Nem fog orbanizálódni Lengyelország
Bár a lengyel baloldal megsemmisítõ vereséget szenvedett a vasárnapi parlamenti választáson, az ország mégsem fog teljesen szakítani az eddigi politikájával. A konzervatív gyõztesnek nincs kétharmados többsége, ráadásul a Jog és Igazságosság jóval kisebb szerepet szán az államnak, mint itthon a Fidesz.
Elsöprõ konzervatív siker Lengyelországban
Nagyarányú gyõzelmet aratott a konzervatív Jog és Igazságosság pártja az elsõ exit poll eredmények szerint a vasárnapi lengyelországi parlamenti választáson. A felmérések szerint a konzervatív párt abszolút többséget szerzett, a lengyel baloldal viszont kiesett a parlamentbõl.
Nem túl aktívak a lengyelek
A lengyelországi parlamenti választásokon megszokott részvételi arány jellemzi egyelõre a vasárnapi szavazást, délig a szavazásra jogosultak 16,47 százaléka járult az urnákhoz – közölte kora délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW) elnöke, Wojciech Hermelinski.
A baloldal már menekülne Lengyelországból
Nyolc év után jöhet kormányváltás Lengyelországban, ami a várakozásokkal szemben sokkal kevésbé lesz radikális, mint ami Magyarországon történt 2010-ben. Elemzõk szerint a konzervatív Jog és Igazságosság gyõzelmében a menekültválság játszhat döntõ szerepet, valamint az, hogy az elmúlt évek gazdasági fejlõdését a kisemberek nem igazán érezték meg.
Magyar ötletekkel juthatnak hatalomra Lengyelországban
A magyarhoz hasonló bankadóval, valamint a nagycsaládosoknak és az idõseknek kedvezõ szociális ígéretekkel kampányol a lengyel konzervatív Jog és Igazságosság párt. A közvélemény-kutatások szerint nagy a valószínûsége annak, hogy 8 év után kiütik a jobbközép liberális Polgári Platformot.
Menekültválság: ezért kosarazta ki Varsó Orbánt
A visegrádi négyek széteséseként értékelték politikusok és szakemberek azt, hogy Lengyelország kedden Csehországtól, Szlovákiától és Magyarországtól eltérõen megszavazta az Európai Bizottság kötelezõ menekültelosztási tervét. A képet árnyalja, hogy Lengyelországban október végén parlamenti választások lesznek, amin a jelenlegi kormánypártnak nem sok esélye van a gyõzelemre. Varsó számára fontosabb a német kapcsolat.
A lengyelek lemásolnák a magyar bankadót
Egy lengyel ellenzéki párt a magyarországihoz hasonló különadók bevezetését javasolja.
Óriási meglepetés a lengyel elnökválasztáson
A legerõsebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság jelöltje, Andrzej Duda nyerte meg a lengyelországi elnökválasztást az Ipsos közvélemény-kutató által a szavazófülkéket elhagyók körében vasárnap végzett felmérés szerint.
Kemény kampány vár a lengyelekre
Nagyon kemény kampány elõtt áll Lengyelország a következõ másfél hétben, mivel az elnökválasztás elsõ körében semmi sem dõlt el. A voksolás meglepetéseket hozott, a biztos gyõztesnek kikiáltott Bronislaw Komorowski csak a második helyen végzett az esélytelennek elkönyvelt Andrzej Duda mögött. Több mint 20 százalékot kapott egy volt rocksztár, a baloldal jelöltje pedig még három százalékot sem ért el. Egyelõre megjósolhatatlan, mi lesz a verseny végkimenetele.
Fölöslegesen ünnepelteti magát a Jobbik
Európai léptékben sem tekinthetõ kiemelkedõ eseménynek a Jobbik tapolcai sikere, a radikális erõk más államokban is tudtak már kisebb téttel bíró országos választást nyerni. A szélsõségesek ugyan egy-egy helyi voksolást képesek megnyerni, de parlamenti választásokon még egyszer sem értek el átütõ eredményt.
Egy lengyel napilap a kíméletlen Orbánt sztárolja
A Rzeczpospolita címû lengyel konzervatív napilap hétfõi száma szerint a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártnak tanulmányoznia kellene a Fidesz mûködését, ha hasonlóan erõs pozíciót akar kiépíteni magának Lengyelországban.
Kell-e a lengyeleknek Budapest?
Jaroslaw Kaczynski - miután pártja, a Jog és Igazságosság alulmaradt legnagyobb ellenfelével, a Polgári Platformmal szemben a lengyel választásokon - az azóta sokat vitatott beszédében arra utalt, hogy egyszer "Varsóból is Budapest lesz". Mit akart ezzel Kaczynski mondani, és valóban a magyar példát kell-e Lengyelországnak követnie?
Az elsõ adatok szerint a kormánypárt nyerte a lengyel választást
Közel 40 százalékot szerezve elsõ helyen végzett a kormányzó Polgári Platform a lengyel választásokon - ezt mutatják az elsõ adatok. A legnagyobb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság 30 százalékot kapott.
Októberben választanak a lengyelek
Hiába támadta meg több ponton is a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság a választási eljárásról szóló új törvényt, az alkotmánybíróság csak néhány kérdésben adott helyt a kifogásoknak. Az alaptörvénnyel összeegyeztethetõ változásokat augusztusban hatályba léptetõ jogszabály alapján Lengyelország október 9-én választ.
Csak egy napig szavazhatnak a lengyelek a parlamenti- és elnökválasztáson
Sem a parlamenti-, sem az elnökválasztáson nem tarthat két napig a szavazás Lengyelországban az alkotmánybíróság döntése értelmében. Az új választási eljárásról szóló törvényt az ellenzéki Jog és Igazságosság párt támadta meg. Lengyelországban várhatóan októberben tartanak parlamenti választásokat.
Elõre hozott választásokat mérlegel a PiS
Az elõre hozott választások gondolatát fontolgatja a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, mivel törvényhozási képviselõk egy csoportja kivált a pártból, és a közvélemény-kutatási adatok szerint jelentõsen csökkent a párt támogatottsága - közölte hétfõn a PiS szóvivõje.
Bukták a helyi választásokat a lengyel kormányerõk
Vereséget szenvedtek az önkormányzati választásokon a lengyel kormánypártok - az elõzetes felmérések szerint. Az exit pollok alapján a Jaroslaw Kaczynski kormányfõ vezette Jog és Igazságosság minden nagyvárosban visszaszorult, és úgy tûnik, hogy még Varsó irányítását is elvesztik.
Képviselõvásárlás borzolja a lengyelek idegeit
Egy lengyel tévécsatorna titokban felvételt készített róla, amint a legnagyobb lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság egyik vezetõje államtitkári posztot ajánlott a kormánykoalícióból korábban kilépett párt egyik képviselõjének, sõt, azt is felvetette, hogy a frakcióváltás miatti bírság rendezésére is keresnek megoldást. A Jog és Igazságosság a választási kampányban a korrupció letörését is kiemelt kérdésként kezelte.
A széthullás küszöbén a lengyel kormánykoalíció
A széthullás küszöbére jutott csütörtökön a konzervatívok vezette lengyel kormánykoalíció, mert kiélezõdött a hetek óta tartó vita a koalíció vezetõ ereje, a Jog és Igazságosság (PiS) párt, valamint egyik kis partnere, a baloldali populista Önvédelem (Samoobrona) között a 2007-es költségvetés és az Afganisztánba küldendõ lengyel csapaterõsítés ügyében.
Benyújtotta lemondását a lengyel miniszterelnök
Kazimierz Marcinkiewicz lengyel miniszterelnök benyújtotta a lemondását pénteken, a vezetõ kormánypárt Jog és Igazságosság (PiS) saját pártelnökét, Jaroslaw Kaczynskit javasolta utódjául - jelentette be a párt egyik szóvivõje.
A lengyel parlament önmaga feloszlatása ellen döntött
A lengyel parlament önmaga feloszlatása ellen határozott csütörtökön. A kormányzó konzervatív nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) párt ilyen értelmû indítványa mellett 206 képviselõ szavazott, 236 azonban ellene, s hatan tartózkodtak. Az indítvány támogatottsága jócskán elmaradt tehát az elfogadásához megkívánt kétharmados többségtõl.
Szociális csomaggal zsarolják a lengyel kormányt
Megbuktathatják külsõ támogatói a lengyel kormányt. A Marcinkiewicz kabinetet kívülrõl támogató kis radikális pártok szociális intézkedéseket próbálnak behajtani a kormányzaton - írja a PoloniaPress. A kormányzó Jog és Igazságosság párt még több terhet akar rakni az amúgy is csõdközelben lévõ lengyel egészségügyre.
Megújulhatnak a lengyel koalíciós tárgyalások
Kész visszatérni bizonyos feltételek betartása mellett a koalíciós tárgyalásokhoz a lengyel Polgári Platform. Korábban a Jog és Igazságosság párt közölte, hogy kisebbségi kormányt alapít Lengyelországban.
Zsákutcában a lengyel kormánykoalíciós tárgyalások
Zsákutcába jutottak szerdán Lengyelországban a kormánykoalíciós tárgyalások, miután a varsói parlament a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártjának jelöltjét, Marek Jureket választotta meg az alsóház (szejm) elnökének, a másik jobboldali, de liberális párt, a Polgári Platform (PO) képviselõje, Bronislaw Komorowski ellenében.
Kazimierz Marcinkiewicz a lengyel miniszterelnök-jelölt
Kazimierz Marcinkiewicz 46 éves közgazdászt, a párt fõ gazdasági szakértõjét jelöli miniszterelnöknek a vasárnapi lengyelországi választások gyõztese, a Jog és Igazságosság párt (PiS). Sokan Jaroslaw Kaczynskit várták a miniszterelnöki posztra.
Bukott a lengyel baloldal a választáson
Jobboldali koalíciós kormány alakul Lengyelországban a vasárnapi parlamenti választások után. Az éjféli részeredmények alapján a választásokat a jobboldali Jog és Igazságosság pártja (PiS) nyerte. A második az ugyancsak jobboldali Polgári Platform lett. Az eddig kormámyzó baloldali SLD csak a harmadik helyet szerezte meg, jelentõs hátránnyal. A szavazáson a választópolgároknak csupán 38,3 százaléka vett részt.