Jéki László

címke rss

Mi lesz veled, atomhulladék?

Archívum2007.03.07, 18:51

Az atomenergia-ipar a legnagyobb támadási felületet hulladékai kezelésével adja ellenzőinek. Most radioaktív hulladékok tárolására is előszeretettel használt cirkonról (ZrSiO 4 ) derült ki, hogy erre a célra a korábban véltnél kevésbé alkalmas anyag. Egy új, brit és amerikai fizikusok mérésein alapuló kutatás szerint ugyanis az alfa-sugarak hatására a kristályos cirkon lassan amorf szerkezetűvé alakul át, és a radioaktív sugarak kijutnak a hulladék környezetébe is. Az átalakulás tempóját új módszerrel mérték meg, és a korábban tapasztaltnál jóval gyorsabbnak találták. Az eredmény jelentőségét mutatja, hogy azt a Nature hasábjain tették közzé.

Megidézték Maxwell démonát

Archívum2007.03.07, 11:23

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói David Leigh vezetésével próbálták életre kelteni James Clerk Maxwell 140 éve elgondolt démonát. A Nature hasábjain közölt megoldás ugyan nem igazi Maxwell-démon, de nagyon közel jár ahhoz: a létrehozott molekula képes az egyensúlyi helyzettől eltávolodni, annak ellenére, hogy a fizika egyik alaptörvénye, a termodinamika sokszorosan igazolt második főtétele ennek ellenkezőjét mondja ki.

Nők a tudományban - tíz híres hölgy portréja

Archívum2007.03.08, 10:13

Általános vélekedés, hogy a nők hátrányt szenvednek a tudományos, főképp a természettudományos pályákon. Egy beszédes adat: a 186 orvosi Nobel-díjas között mindössze 7 nő található. Kiváló kutatónők vannak, akiket nem ismer a világ, és akiket sokak tapasztalatai szerint még ma is hátrányos megkülönböztetés ér. Összeállításunkban tíz tudós hölgyet mutatunk be az ókortól napjainkig. 

Hőből közvetlen elektromos energia, szerves molekulák alkalmazásával

Archívum2007.03.12, 00:06

Fém nanorészecskék közé illesztett szerves molekulával nyertek hőből közvetlenül elektromos energiát a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói, közölte a Science tudományos hetilap hírszolgálata. A termoelektromosság jelensége régóta ismert, de ez a megvalósítás teljesen újszerű.

Mágnesvasút az űrbe

Archívum2007.03.18, 10:32

A mágneses lebegtetésű vonatoknál alkalmazott megoldásokat űreszközök indítására is fel lehet majd használni, állítják kínai kutatók. Első terepasztal-kísérletük sikeres volt, a nagybani megvalósításra azonban jó esetben is évtizedeket kell várni. A lebegtetéses indítás nagy előnye a rakétatechnikához viszonyított olcsósága lehet.

Partra szállt a szalamandra-robot

Archívum2007.03.21, 09:28

Gyalogolni és úszni egyaránt tud a Lausanne-i Műszaki Egyetemen alkotott Salamander robotica, azaz a szalamandra-robot. A kutatókat a járás kialakulása foglalkoztatta, arra voltak kíváncsiak, hogyan "sétált ki" az első gerinces a szárazföldre. A kétéltű szalamandrát modellezték, hiszen ez a faj sok szempontból hasonlíthat az első négylábúakhoz.

A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövőjét

Archívum2007.03.22, 13:01

Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hővé, ezért egyelőre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetőségekről az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.

A nanotechnológia határozhatja meg a napelemek jövőjét

Archívum2007.03.22, 12:09

Egyetlen energiaforrásunk sem versenyezhet azzal a hatalmas energiával, amelyet a Nap sugároz folyamatosan a Földre. A napenergiát ma még drágán és kis hatékonysággal alakítjuk át elektromossággá, illetve hővé, ezért egyelőre nem is játszik meghatározó szerepet energiamérlegünkben. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma számára készített elemzés szerint a biológia, az anyagtudomány, valamint a nanotechnológia újabb eredményei alapján a hatásfok lényeges javítása várható. Az új lehetőségekről az amerikai fizikusok folyóirata, a Physics Today márciusi száma közölt összefoglalót.

A világító menhir

Archívum2007.03.26, 22:56

Ősi kelta hitvilág és modern részecskefizika egyesül Mariko Mori japán művésznő "élő" üvegszobrában. A 3,2 méter magas szobor alakja a kelta állóköveket idézi, az alkotás neve, "Tom Na H-iu" pedig arra a helyre utal, ahol a kelta hitvilág szerint a halottak lelkei laknak újjászületésük, következő életük előtt.

Őrült ötletek a felmelegedés ellen

Archívum2007.03.28, 14:20

A tudományos-fantasztikum határát súroló, mások szerint egyszerűen őrült terveket szőnek a Föld lehűtésére, a globális felmelegedés hatásainak megelőzésére, kivédésére. Két területen keresik a beavatkozás lehetőségét: hogyan lehetne kivonni a légkörből a szén-dioxidot, és/vagy hogyan lehetne csökkenti a bolygónkat érő napsugárzás mennyiségét.