Az MNB az infláció alakulásáról

Szemben egyes elemzői megállapításokkal, az átmenetileg vállalt jegybanki aszimmetrikus inflációs célkövetés nem jelenti a monetáris politika lazítását - mondta Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Infláció feletti díjbevétel a biztosítóknál

Az egy főre eső biztosításdíj-bevétel tekintetében Magyarország messze elmarad a nyugat-európai élmezőnytől, így jelentős fejlődési lehetőségekkel rendelkezik a szektor. Idén a díjbevételek növekedése meghaladja majd az inflációt - vélekedik Utassy László, az OTP-Garancia elnök-vezérigazgatója.

Júniusban 10,5 százalékos volt a fogyasztói árak növekedése

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén júliusban a fogyasztói árak 10,5 százalékkal haladták meg a tavalyi év hasonló időszakában mért szintet. Elemzők korábban 10,55 százalék körüli értéket vártak. Májushoz képest a fogyasztói árak növekedése 0,3 százalékos, az év első hat hónapjában a drágulás pedig átlagosan 10,4 százalékos volt. Londoni és hazai elemzők egybehangzó véleménye szerint a június adatok fordulópontként értékelhetők, és az infláció gyors - egyszámjegyű üteműre - lassulását valószínűsítik akár más júliusban is.

Egyesült Államok: 5,6 százalékos GDP növekedés

Az első negyedévben 5,6 százalékkal nőtt éves szintre számolva az amerikai gazdaság összkibocsátásának értéke a pénteken kiadott, első felülvizsgált adat szerint. A Federal Reserve az amerikai gazdasági élénkülés jelei ellenére óvatos, és nem változat monetáris politikáján.

Járai: növekedhet a monetáris szigor

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem látja szükségesnek a monetáris politika módosítását, mivel a forint jelenlegi árfolyama és a kamatszint összhangban van az infláció csökkentésének céljával. Idővel azonban monetáris szigor léphet életbe - mondta az MNB elnöke a Reuters hírügynökségnek.

Mélyponton a cseh infláció

Csehországban júliusban átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly júliusban. Csehszlovákia 1993-as kettévállása óta ez a legalacsonyabb tizenkét havi infláció. Júliusban a havi infláció 0,5 százalékos volt Csehországban.

Fellendülésre számít az EKB 2002 folyamán

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtökön fokozatos fellendülést jósolt az euróövezetnek a 2002. évre, és megerősítette várakozását, hogy a pénzügyi unió tagországaiban az átlagos infláció biztonságosan a 2 százalék alá csökken. Mindazonáltal az eurózóna gazdaságai az év elején azonban még várhatóan "gyengék" lesznek.

A GKM legfeljebb 5,5 százalékos inflációra számít idén 

Decemberben az egy évre visszatekintő infláció 5,2-5,5 százalék között lesz, az átlagos infláció pedig idén 5,3-5,5 százalék körül, a jelenlegi piaci előrejelzéseknél valamivel kedvezőbben alakul majd - áll a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) előrejelzésében. A minisztérium prognózisa szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei inflációs célkitűzése várhatóan teljesül.

A ciklus végére 5 százalékkal nőhet a gazdaság

Elfogadta a kormány azt a középtávú gazdaságpolitikai stratégiát, amely az európai uniós csatlakozásig meghatározza a gazdasági kereteket - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter a kormány pénteki ülése után. A dokumentum szerint 2005-ben több mint 5 százalékkal bővülhet a gazdaság alig 3 százalékos államháztartási hiány és 3 százalékos infláció mellett. A kabinet határozott a nyugdíjreform folytatásáról is.

Többet keresünk - többet fogyasztunk

A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a világgazdasági feltételek a korábban vártnál kedvezőtlenebbek és bizonytalanabbak. A magyar gazdaság dekonjunktúrából való kilábalása lassú, és egyensúlyromlás kíséri. Gyorsan emelkedik viszont a lakosság jövedelme és így fogyasztása is. Az infláció júniusban átmenetileg 5 százalék alá csökkent, de a második félévben várhatóan emelkedni fog.

Fidesz: áremelésekre készül a kormány

Jövőre az inflációnál nagyobb mértékben emelkednek a víz, a gáz, illetve a közlekedés díjai - állítja az előző pénzügyminiszter. Varga Mihály egy szigorúan titkos pénzügyminisztériumi jelentésre hivatkozott. A tárca cáfolta Varga állításait, az anyagról viszont csupán annyit árulhattak el, hogy Magyarország előcsatlakozási gazdasági programját a kormány augusztus közepén mutatja majd be.

Bővül az eurózóna ipari termelése

Az eurózónában májusban 0,1 százalékkal nőtt az ipari termelés havi összevetésben az áprilisi 0,7 százalékos visszaesés után, bár májusban kevesebb munkanap volt, mint áprilisban. Az unió statisztikai hivatala szerdán közölte azt is, hogy az euróövezetben júniusban 1,8 százalékra mérséklődött az éves infláció.

Egyezség a jegybanktörvény módosításáról

Mind a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mind a kormány egyetért abban, hogy jövőre a várható éves átlagos infláció 5 százalék közelében alakul, és decemberben a pénzromlás éves üteme 4,5 százalékos lesz - hangzott el László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök közös sajtótájékoztatóján. A tárca és a központi bank megállapodásra jutott a jegybanktörvény módosításával kapcsolatos kérdésekben is.

Négy év alatt harmadára csökkenhet az államháztartási hiány

A gazdasági növekedés idei 4,5 százalékos üteme 2006-ra 5-5,5 százalékosra gyorsul, miközben az államháztartás hiánya 2006-ra 2 százalékosra csökken az idei 5,5-6 százalékról - ismertette pénteken a kormány által elfogadott gazdaságpolitikai stratégiát László Csaba pénzügyminiszter. A kabinet tervei szerint az infláció 4 év múlva 2 százalékos lesz.

Öt százalék alatt az infláció

A fogyasztói árak júniusban havi összevetésben 0,4 százalékkal csökkentek, éves összehasonlításban pedig 4,8 százalékkal nőttek - közölte csütörtökön honlapján a Központi Statisztikai Hivatal. Elemzők előzetesen 5,5 százalék körüli inflációra számítottak.

Megosztott a piac a kamatdöntés előtt

Két részre szakadt a Napi Gazdaság által megkérdezett piaci szakértők csoportja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hétfői kamatdöntésével kapcsolatban. Nyolc makroelemző közül négy biztosra veszi, hogy a jegybankárok legalább 50 bázisponttal emelik az alapkamatot, négy pedig arra szavaz, hogy feltehetően változatlan marad a kamatszint. Legutóbb május végén emelkedett az alapkamat, ekkor az MNB a fokozódó inflációs nyomásra hivatkozva 50 bázisponttal, 9 százalékra növelte azt.

Bokros óv a túlköltekezéstől

A magyar gazdaság helyzete nagyon jó, főleg a szomszédos országokkal összehasonlítva, ám a költségvetési deficit túl nagy - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Világbank igazgatója a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Magyar Business Leaders Fórum közös rendezvényén. Bokros szerint a magyar gazdaságpolitika egyik legjobb eleme a monetáris politika.

Drágultak a taxitarifák

Az inflációnál jóval nagyobb mértékben drágult a budapesti taxizás. Az alapdíj a legtöbb társaságnál az eddigi 200-ról 300 forintra emelkedett, a kilométerenkénti tarifa pedig mindenütt átlépte vagy a jövő hónaptól átlépi a 150 forintot.

Idén 15-16 százalékkal nőhet a reklámtorta

Az amerikai Zenith Media felmérése szerint 2002-ben a magyarországi reklámköltés 9,7 százalékkal haladja meg reálértékben a tavalyi szintet, ami az inflációval együtt 15-16 százalékos piacbővülést jelenthet - írta a Napi Gazdaság.

Gázárak: 13 százalékkal kellene emelni

A gázárakat 12,8 százalékkal kellene átlagosan emelni annak érdekében, hogy a lakosság és az ipar fizette összegek tükrözzék a szektor cégeinek valós kiadásait - olvasható a Magyar Hírlap birtokába került gazdasági minisztériumi munkaanyagból. Az"átlagon" belül két megoldás is lehetséges: az egyik szerint a lakosság 22 százalékkal fizetne többet júliustól. A tárca helyettes államtitkára kérdésünkre tegnap ezt mondta: "Az éves tervezett inflációt nem elérő, azaz 5,3-5,5 százalékos éves gázáremelés lehetséges."

A növekedés veszélyeire figyelmeztet az Ecostat

A magyar gazdaságban az év második felétől szolid fellendülés várható, az év egészére azonban így is csak 3,4 százalékos GDP-bővülést prognosztizál az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az Ecostat szerint az infláció éves átlagban 5,8 százalékos lesz, míg a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 1,2 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra nő. Az intézet szerint az államháztartási deficit emelkedése az inflációra, valamint a külső egyensúlyra kedvezőtlen hatást gyakorolhat.

Nem teljesülhet a 2003-as inflációs cél

Kamatemelés következhet Európában

Az infláció és a gazdasági növekedés gyorsulására számít az év második felében az Európa Központi Bank - áll a valutaunió jegybankjának féléves inflációs előrejelzésében. Elemzők ebből, és Duisenberg jegybankelnök megjegyzéseiből arra következtetnek, hogy néhány hónap múlva emelkedhet az uniós alapkamat. A Bank of England vezetője is kamatemelést ígért, amennyiben a brit fogyasztás továbbra is bővül.

Jön a nulla kamat?

Magyarországon nemcsak az infláció mutat csökkenő tendenciát, hanem a bankok által fizetett kamatok is. A lakosságot kiszolgáló bankok, az Általános Értékforgalmi Bank kivételével már nem fizetnek évi 2 százaléknál többet, s egyre több az 1 százalékos vagy annál is kisebb ajánlat. Sőt, a Budapest Bank úgy állapította meg a kamatsávokat, hogy a folyószámlán parkoló 20 ezer forint már nem is kamatozik. Meg kell tanulni gazdálkodni a pénzzel, különben a banki költségek felmorzsolják a számlán tartottakat.

Lassult az infláció

A fogyasztói árak májusban havi összevetésben 0,5, éves összehasonlításban 5,6 százalékkal nőttek - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal kedden. Elemzők előzetesen 5,5-5,6 százalékos éves pénzromlási ütemre számítottak. Áprilisban még 6,1 százalékos volt az éves infláció.

Szigorúbb költségvetési politikát vár az OECD

A költségvetési lazítás és a reálbérnövekedés ellensúlyozta a magyar gazdaság növekedésének lassulását az OECD szerint. A szervezet elemzői úgy vélik, hogy az infláció 5,5 százalékra csökken, viszont a GDP növekedése 3,5 százalékra lassul az idén. A szervezet jelentésében azt jósolja, hogy Magyarországon megalapozott gazdasági növekedés fog bekövetkezni.

Változatlan az alapkamat a valutaunióban

IMF: tiszteletre méltó a magyar GDP-növekedés

Bár tavaly a magyar gazdasági növekedés lelassult, a gazdaság figyelemre méltó rugalmasságot tanúsított a gyengülő külső feltételrendszer közepette - írja az IMF szerdán közzétett jelentése. A jelentés elismeréssel szól a fogyasztói árindex csökkenéséről, de felhívja a figyelmet, hogy szigorú monetáris politikára van szükség az inflációs nyomás elkerüléséhez. A valutaalap elemzése szerint elengedhetetlen a kiadások csökkentése a költségvetési deficit-célok elérése érdekében, illetve alapvető a nyugdíj- és egészségügyi reform véghezvitele.

Gyorsult az orosz infláció májusban

Oroszországban szezonális kiigazítás nélkül 1,7 százalékkal emelkedtek májusban a fogyasztói árak áprilishoz képest, amikor 1,2 százalékos volt az emelkedés az előző hónaphoz viszonyítva - közölték az állami statisztikai bizottságban szerdán. Az alapvető élelmiszerek ára 3,9 százalékkal emelkedett májusban.

Felerősödtek a kamatemelési várakozások

Kamatemelési várakozások fűtötték tegnap az állampapírpiacot, s ennek hatására erőteljes emelkedésnek indultak a hozamok. A monetáris szigorítás lehetőségére már az MNB inflációs jelentése is felhívta a figyelmet, de a piac csak a rossz keddi inflációs adat és a vártnál magasabb európai fogyasztói árindex után árazott be monetáris szigorítást - írta a Napi Gazdaság.

A valutaunióban 2 százalékos volt az infláció májusban

Májusban a vártnál és az előző havinál is jobb, 2,0 százalékos volt az éves fogyasztói infláció a 12 tagú euróövezetben -közölte előzetes becslését az EU statisztikai hivatala által pénteken. A Dow Jones előzetes konszenzusa 2,1 százalékos májusi inflációt jósolt, áprilisban pedig még 2,4 százalékos éves drágulást mértek. 

Erősödik a verseny a médiapiacon

Tavaly alig több mint 10 százalékkal emelkedtek a magyarországi cégek reklámköltései, ami minimális reálnövekedésnek felel meg. Idén ennél magasabb, az inflációt 3-4 százalékkal meghaladó gyarapodással számolnak. A 2002. évet a választások is fűszerezik. A médiaszereplőknél azonban jó esetben is mindössze egy hónapig éreztetik hatásukat a kampányok - mondta el Levendel Ádám, a Magyar Reklámszövetség elnöke.

Az éves infláció 9,2 százalékos volt 2001-ben

A fogyasztói árak tavaly éves átlagban 9,2 százalékkal nőttek, decemberben 0,1 százalékkal haladták meg a novemberi, és 6,8 százalékkal a 2000 decemberi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. Az éves infláció 2000-ben 9,8 százalék volt.

A vártnál gyorsabban csökken az infláció

A fogyasztói árak szeptemberben havi összevetésben 0,5 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 8 százalékkal nőttek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Elemzők előzetesen 8,1 százalékos éves inflációra számítottak. Augusztusban a pénzromlás éves üteme még 8,7 százalékos volt.

Az infláció 7,6 százalékos októberben

A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint az infláció az idén decemberre 7,5 százalékra, a jövő év decemberére pedig 4,3 százalékra mérséklődik - derül ki a jegybank kedden közzétett Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványából.

Tovább csökkent az infláció

Februárban a fogyasztói árak havi összevetésben 1 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 6,2 százalékkal emelkedtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden. Elemzők előzetesen 6,15-6,2 százalékos pénzromlási ütemre számítottak. Leginkább az idényáras élelmiszerek drágultak.

7,1 százalékos az infláció novemberben

A fogyasztói árak novemberben 0,1 százalékkal nőttek októberhez, és 7,1 százalékkal a 2000 novemberi szinthez képest, az első tizenegy hónapban az árak átlagosan 9,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az elemzők által várt két szélsőérték 7,1 és 7,4 százalék volt, a többség év végére 7 százalék alatti inflációt jósol. A tartós fogyasztási cikkek ára az évtized során először, 0,1 százalékkal csökkent.

Gyorsult az infláció

A fogyasztói árak áprilisban 0,9 százalékkal nőttek havi, és 6,1 százalékkal emelkedtek éves összevetésben - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Az átlagosnál jobban elsősorban az üzemanyagok és a ruházati cikkek drágultak. Elemzők a márciusi 5,9 százalékos éves infláció után áprilisban 5,8 százalékos pénzromlási ütemre számítottak.

Januárban 6,6 százalékos volt az infláció

A fogyasztói árak 2002 januárjában 1,3 százalékkal haladták meg a decemberi, és 6,6 százalékkal a 2001 januári szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Az elemzők januárra átlagosan 6,3-6,5 százalék körüli inflációt vártak. Az év első hónapjában az idényáras élelmiszerek 16,9 százalékkal drágultak, ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. Elemzők egybehangzó véleménye szerint a vártnál kissé magasabb inflációt elsősorban az élelmiszerek drágulása okozta. 

Márciusban 5,9 százalékos volt az infláció

A fogyasztói árak márciusban 0,7 százalékkal haladták meg a februári, és 5,9 százalékkal a 2001 márciusi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Az elemzők márciusra 5,8-6,0 százalék körüli inflációt vártak. Az év harmadik hónapjában legnagyobb mértékben - 22 százalékkal - az idényáras élelmiszerek drágultak tavaly márciushoz képest. Az üzemanyagárak 2,8 százalékkal, a csatornázási és vízdíjak 2,9, illetve 2,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben.

Egyre optimistábbak a cégvezetők

Növekvő optimizmussal értékelik következő féléves gazdasági kilátásaikat a legnagyobb magyarországi vállalatok és a hazai kis- és középvállalkozók - derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Konjunktúra Intézet legfrissebb felméréséből. A legnagyobb cégek vezetőinek válaszai alapján a TOP-100 konjunktúra-index májusban decemberhez képest 10 százalékponttal, 57 százalékra nőtt. A menedzserek növekvő inflációs nyomásra számítanak.

Idén 6,5 százalékos is lehet az infláció

A Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója szerint nem tartható a dezinflációs folyamat Magyarországon. 2002-ben 6-6,5 százalékos éves fogyasztói áremelkedéssel kell számolni, mondta Inotai András.

Varga: a kormányprogram feszültségeket kelthet

Varga Mihály leköszönő pénzügyminiszter az elmúlt négy év fő eredményének azt tartja, hogy átlagosan évi 4,5 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP), miközben csökkent az infláció és emelkedett az életszínvonal. A leköszönő pénzügyminiszter hétfőn adja át az iratok többségét László Csabának a Medgyessy-kormány pénzügyminiszter-jelöltjének.

Váratlan infláció-csökkenés Németországban

Gyorsuló növekedésre számít a jegybank

A korábbinál élénkebb gazdasági növekedésre számít a Magyar Nemzeti Bank - derül ki az intézmény honlapján közzétett "Jelentés az infláció alakulásáról" című kiadványból. Az elemzés a növekvő infláció veszélyére is figyelmeztet. Szakértők a jegybank keddi kamatemelését lélektani szempontból indokoltnak tartják, mert a központi bank így figyelmeztette a piacot: eltökélt az inflációs célok elérése érdekében.

Közeleg a kamatemelés Európában

GKI: 3,2 százalékos GDP bővülés - 9 százalékos jövedelememelkedés várható

Nem érinti az idei makrogazdasági mutatókat a kormányváltás a GKI Gazdaságkutató Intézet legfrissebb prognózisa szerint. A GKI szerint az év második felétől élénkülés várható, és a GDP várhatóan 3,2 százalékkal bővül. Az infláció év végén viszont magasabb lesz az előirányzott 4,5 százaléknál. A keresetek reálértéke 10 százalékkal javul, a prognózis szerint.

Nem titok a hosszú élet haszna

A hazai biztosítási piac díjbevételei az infláció háromszorosával nőttek az első negyedévben. A közel 20 százalékos emelkedésben az életbiztosításoknak volt a legnagyobb szerepe. Ezeknek a díjbevételeiből jórészt a kisebb biztosítók húztak hasznot.

Ecostat: 5,5 százalékos infláció, 9200 pontos BUX szeptemberre

Az idei év szeptemberében a fogyasztói árak várhatóan mintegy 5,5 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál - az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet adatai szerint. Ugyanerre az időszakra 9200 pontos BUX értéket jósol az intézet.

Márciusban 2,5 százalékos volt az infláció a valutaunióban