Az infláció lassú emelkedését jelzi az Ecostat

Az inflációs ráta augusztusi mélypontját követően az év hátralévő részében az index lassú emelkedésére számít az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. A gazdaságkutató cég szerdán közzétett Mikroszkóp című kiadványában 2003. februárjára, 5 százalékos inflációt valószínűsít.

Egyéves csúcson az olasz infláció

Eurózóna: 2,2 százalékos infláció szeptemberben

Az átlagos éves infláció szeptemberben 2,2 százalékos az előzetes adatok szerint, tavaly szeptemberhez képest - áll az Eurostat gyorsfelmérésében. Az EU statisztikai hivatala, a revizionált adatok alapján 1,4 százalékos deficitet mért a monetáris unióban 2001-ben.

Kissé nőtt az infláció az euróövezetben

Augusztusban átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az euróövezetben, mint tavaly augusztusban - jelentették az EU statisztikai hivatalában pénteken előzetes becslésként. Az elemzői várakozás 1,9 százalék volt.

Tovább tart a defláció Japánban

A fiatal budapestiek többet fizetnek a kötelezőért

Legfeljebb az infláció mértékével emelik a kötelező gépjármű-biztosítás díját a biztosítók. Szinte egybehangzóan állítják, hogy tovább finomítják a kockázati csoportokat, és akik nagyobb kockázatú "dobozba" kerülnek, azoknak "zsebbevágóan" emelkedik a díjuk januártól. A bivalyerős autókkal száguldozó fővárosi fiatalok semmi jóra sem számíthatnak.

Kamatot csökkentett a lengyel jegybank

A lengyel központi bank szerdán - a piaci várakozásoknak megfelelően - 50 bázisponttal, 8,0 százalékra csökkentette irányadó kamatát. A központi bank továbbra is "semleges"-nek nevezi követendő monetáris politikáját. Szakértők szerint az idei évben - az infláció kedvező alakulása esetén - további kamatcsökkentésre lehet számítani.

Nyilatkozatháború a jegybank és a kormány között

Nincs szükség változtatásra a monetáris politikában, ha a kormány képes lesz a tervezett és az Európai Uniónak bejelentett mértékre csökkenteni az államháztartás hiányát és a termelékenység növekedésének megfelelő mederben tartani a bérkiáramlást - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök pénteken. Csütörtökön Medgyessy Péter miniszterelnök úgy vélte, hogy túl magas a jelenlegi kamatszint.

Szakértők szerint vége a monetárs szigorításnak

A Reuters elemzői  felmérése szerint szeptemberben csökkent a jegybanki kamatpolitika iránya körüli bizonytalanság: a megkérdezett  elemzők túlnyomó többsége a jövő év elejéig már nem vár kamatváltozást, bár a hosszabb távú inflációs előrejelzések - noha némileg javultak -  a jegybanki célok felett maradnak. A szakértők úgy vélik, hogy  tovább nő a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya.

Keveset keresünk, és ez egy jó ideig így is marad

Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint az Európai Unióba (EU) csak a mostaninál jóval magasabb bérekkel szabad belépnünk. A kérdés: miből, hogyan és mikor kellene a munkavállalóknak többet fizetniük. Szakemberek szerint a csatlakozás nem jár árrobbanással, az infláció mérséklődni fog, és Magyarország versenyhelyzetét Európában a hazai nyomott fizetések még növelhetik is.

Izrael adóssága meghaladja a GDP értékét

Az idei év első felében a hazai össztermék értéke fölé emelkedett Izrael teljes belső és devizaadóssága - közölte szerdán az izraeli jegybank. Az adósságállomány növekedésének elsősorban a fokozott állami hitelfelvétel, a gyorsuló infláció és a sékel értékvesztése az oka.

Nőtt a háztartások megtakarítása

A háztartások inflációszűrt megtakarítása ez év augusztusában 14,7 milliárd forinttal, a nettó pénzügyi vagyon 40,8 milliárd forinttal növekedett - közölte az MNB internetes honlapján kedden. Ha a kamatokba foglalt 16,3 milliárd forint inflációs kompenzációt is beszámítjuk, a háztartások nettó finanszírozási képessége 31 milliárd forintot tett ki az év nyolcadik hónapjában.

Váratlanul csökkent az infláció

A fogyasztói árak augusztusban 0,3 százalékkal csökkentek júliushoz képest és 4,5 százalékkal nőttek éves szinten - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. Elemzők előzetesen 4,7 százalékos árszínvonal-emelkedésre számítottak a júliusi 4,6 százalékos infláció után.  

Munkavállalók: elfogadhatatlan a 3 százalékos béremelés

Bruttó háromszázalékos béremelést javasolt a jövő évre a kormány az érdekegyeztető tanács ülésén. A szakszervezeti oldal nem hajlandó tárgyalni a javaslatról és csak a jövő évi költségvetési, adó- és járulékszabályok és a feltételezett infláció ismeretében formál majd véleményt.

Franciaország: májusban csökkent az infláció

Franciaországban is drágulást okozott az euró

Két év alatt megközelítően 10 százalékkal drágultak a mindennapi fogyasztási cikkek Franciaországban, állapította meg az UFC fogyasztóvédelmi egyesület, amihez nagyban hozzájárult az euró bevezetése. Az UFC új jelentése cáfolja a francia statisztikai hivatal hivatalos adatát: ők 1,6 százalékos tizenkét havi inflációt jelentettek júliusra.

Az iraki számla 80 milliárd dollár is lehet

George W. Bush és Dick Cheney alelnök folyamatosan keresi az okokat az Amerikai Egyesült Államok Irak elleni újabb háborújához. Politikai és biztonsági érveket persze sokat fel lehet sorolni, egy azonban biztos: a világgazdaságnak egy háborús konfliktus most egyáltalán nem hiányzik. Az olajárnak meglehetősen nagy hatása van az inflációra és a növekedésre - egy újabb tőzsdei bukás pedig még annyira sem jönne jól manapság.

A magyarok négyötöde nem sajnálná a forint elvesztését

Felmérések szerint a magyarok 70-80 százaléka támogatná az ország csatlakozását a valutaunióhoz - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság szegedi vándorgyűlésén. A nemzeti bank vezetője nem sajnálja az önálló monetáris politika elveszítését, mert a csatlakozás előnyei jelentősen meghaladják a tagság okozta hátrányokat. A jegybank elnöke és a pénzügyminiszter szerint is 2007-re Magyarországon az eurózóna tagja lehet.

Reuters: javuló év végi inflációs prognózisok

A Reuters augusztusi elemzői felmérésében tovább javultak az ez év végére szóló inflációs előrejelzések, a jövő évi inflációval kapcsolatban ugyanakkor a múlt havi javulás nem folytatódott. Sőt ismét pesszimistábbá vált a piac, miközben tovább romlottak a külső egyensúlyra vonatkozó előrejelzések is. A vegyes kép és a bizonytalanság tükröződik a kamatvárakozásokban is. Egyes elemzők kamatemelést, mások csökkentést várnak, egy másik csoport szerint pedig a jegybanki kamatok változatlanok maradnak idén. Az elemzők szerint tisztázásra vár, hogyan emelkedhetnek jövőre a bérek, milyen mértékben romlik a fizetési mérleg, és hogy alakítja ...

Egyre több a készpénzes megtakarítás

A háztartások inflációszűrt pénzügyi megtakarítása júniusban az egy hónappal korábbihoz hasonlóan 18,3 milliárd forinttal nőtt - közölte előzetes adatként a Magyar Nemzeti Bank szerdán. A háztartások nettó finanszírozási képessége az év hatodik hónapjában a 17,6 milliárd forint kamatokba foglalt inflációs kompenzációval együtt 35,9 milliárd forint volt.

Az MNB az infláció alakulásáról

Szemben egyes elemzői megállapításokkal, az átmenetileg vállalt jegybanki aszimmetrikus inflációs célkövetés nem jelenti a monetáris politika lazítását - mondta Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Infláció feletti díjbevétel a biztosítóknál

Az egy főre eső biztosításdíj-bevétel tekintetében Magyarország messze elmarad a nyugat-európai élmezőnytől, így jelentős fejlődési lehetőségekkel rendelkezik a szektor. Idén a díjbevételek növekedése meghaladja majd az inflációt - vélekedik Utassy László, az OTP-Garancia elnök-vezérigazgatója.

Júniusban 10,5 százalékos volt a fogyasztói árak növekedése

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén júliusban a fogyasztói árak 10,5 százalékkal haladták meg a tavalyi év hasonló időszakában mért szintet. Elemzők korábban 10,55 százalék körüli értéket vártak. Májushoz képest a fogyasztói árak növekedése 0,3 százalékos, az év első hat hónapjában a drágulás pedig átlagosan 10,4 százalékos volt. Londoni és hazai elemzők egybehangzó véleménye szerint a június adatok fordulópontként értékelhetők, és az infláció gyors - egyszámjegyű üteműre - lassulását valószínűsítik akár más júliusban is.

Egyesült Államok: 5,6 százalékos GDP növekedés

Az első negyedévben 5,6 százalékkal nőtt éves szintre számolva az amerikai gazdaság összkibocsátásának értéke a pénteken kiadott, első felülvizsgált adat szerint. A Federal Reserve az amerikai gazdasági élénkülés jelei ellenére óvatos, és nem változat monetáris politikáján.

Mélyponton a cseh infláció

Csehországban júliusban átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly júliusban. Csehszlovákia 1993-as kettévállása óta ez a legalacsonyabb tizenkét havi infláció. Júliusban a havi infláció 0,5 százalékos volt Csehországban.

Fellendülésre számít az EKB 2002 folyamán

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtökön fokozatos fellendülést jósolt az euróövezetnek a 2002. évre, és megerősítette várakozását, hogy a pénzügyi unió tagországaiban az átlagos infláció biztonságosan a 2 százalék alá csökken. Mindazonáltal az eurózóna gazdaságai az év elején azonban még várhatóan "gyengék" lesznek.

Járai: növekedhet a monetáris szigor

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem látja szükségesnek a monetáris politika módosítását, mivel a forint jelenlegi árfolyama és a kamatszint összhangban van az infláció csökkentésének céljával. Idővel azonban monetáris szigor léphet életbe - mondta az MNB elnöke a Reuters hírügynökségnek.

Többet keresünk - többet fogyasztunk

A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a világgazdasági feltételek a korábban vártnál kedvezőtlenebbek és bizonytalanabbak. A magyar gazdaság dekonjunktúrából való kilábalása lassú, és egyensúlyromlás kíséri. Gyorsan emelkedik viszont a lakosság jövedelme és így fogyasztása is. Az infláció júniusban átmenetileg 5 százalék alá csökkent, de a második félévben várhatóan emelkedni fog.

A GKM legfeljebb 5,5 százalékos inflációra számít idén 

Decemberben az egy évre visszatekintő infláció 5,2-5,5 százalék között lesz, az átlagos infláció pedig idén 5,3-5,5 százalék körül, a jelenlegi piaci előrejelzéseknél valamivel kedvezőbben alakul majd - áll a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) előrejelzésében. A minisztérium prognózisa szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei inflációs célkitűzése várhatóan teljesül.

A ciklus végére 5 százalékkal nőhet a gazdaság

Elfogadta a kormány azt a középtávú gazdaságpolitikai stratégiát, amely az európai uniós csatlakozásig meghatározza a gazdasági kereteket - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter a kormány pénteki ülése után. A dokumentum szerint 2005-ben több mint 5 százalékkal bővülhet a gazdaság alig 3 százalékos államháztartási hiány és 3 százalékos infláció mellett. A kabinet határozott a nyugdíjreform folytatásáról is.

Fidesz: áremelésekre készül a kormány

Jövőre az inflációnál nagyobb mértékben emelkednek a víz, a gáz, illetve a közlekedés díjai - állítja az előző pénzügyminiszter. Varga Mihály egy szigorúan titkos pénzügyminisztériumi jelentésre hivatkozott. A tárca cáfolta Varga állításait, az anyagról viszont csupán annyit árulhattak el, hogy Magyarország előcsatlakozási gazdasági programját a kormány augusztus közepén mutatja majd be.

Bővül az eurózóna ipari termelése

Az eurózónában májusban 0,1 százalékkal nőtt az ipari termelés havi összevetésben az áprilisi 0,7 százalékos visszaesés után, bár májusban kevesebb munkanap volt, mint áprilisban. Az unió statisztikai hivatala szerdán közölte azt is, hogy az euróövezetben júniusban 1,8 százalékra mérséklődött az éves infláció.

Egyezség a jegybanktörvény módosításáról

Mind a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mind a kormány egyetért abban, hogy jövőre a várható éves átlagos infláció 5 százalék közelében alakul, és decemberben a pénzromlás éves üteme 4,5 százalékos lesz - hangzott el László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök közös sajtótájékoztatóján. A tárca és a központi bank megállapodásra jutott a jegybanktörvény módosításával kapcsolatos kérdésekben is.

Négy év alatt harmadára csökkenhet az államháztartási hiány

A gazdasági növekedés idei 4,5 százalékos üteme 2006-ra 5-5,5 százalékosra gyorsul, miközben az államháztartás hiánya 2006-ra 2 százalékosra csökken az idei 5,5-6 százalékról - ismertette pénteken a kormány által elfogadott gazdaságpolitikai stratégiát László Csaba pénzügyminiszter. A kabinet tervei szerint az infláció 4 év múlva 2 százalékos lesz.

Öt százalék alatt az infláció

A fogyasztói árak júniusban havi összevetésben 0,4 százalékkal csökkentek, éves összehasonlításban pedig 4,8 százalékkal nőttek - közölte csütörtökön honlapján a Központi Statisztikai Hivatal. Elemzők előzetesen 5,5 százalék körüli inflációra számítottak.

Megosztott a piac a kamatdöntés előtt

Két részre szakadt a Napi Gazdaság által megkérdezett piaci szakértők csoportja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hétfői kamatdöntésével kapcsolatban. Nyolc makroelemző közül négy biztosra veszi, hogy a jegybankárok legalább 50 bázisponttal emelik az alapkamatot, négy pedig arra szavaz, hogy feltehetően változatlan marad a kamatszint. Legutóbb május végén emelkedett az alapkamat, ekkor az MNB a fokozódó inflációs nyomásra hivatkozva 50 bázisponttal, 9 százalékra növelte azt.

Bokros óv a túlköltekezéstől

A magyar gazdaság helyzete nagyon jó, főleg a szomszédos országokkal összehasonlítva, ám a költségvetési deficit túl nagy - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Világbank igazgatója a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Magyar Business Leaders Fórum közös rendezvényén. Bokros szerint a magyar gazdaságpolitika egyik legjobb eleme a monetáris politika.

Drágultak a taxitarifák

Az inflációnál jóval nagyobb mértékben drágult a budapesti taxizás. Az alapdíj a legtöbb társaságnál az eddigi 200-ról 300 forintra emelkedett, a kilométerenkénti tarifa pedig mindenütt átlépte vagy a jövő hónaptól átlépi a 150 forintot.

Idén 15-16 százalékkal nőhet a reklámtorta

Az amerikai Zenith Media felmérése szerint 2002-ben a magyarországi reklámköltés 9,7 százalékkal haladja meg reálértékben a tavalyi szintet, ami az inflációval együtt 15-16 százalékos piacbővülést jelenthet - írta a Napi Gazdaság.

Gázárak: 13 százalékkal kellene emelni

A gázárakat 12,8 százalékkal kellene átlagosan emelni annak érdekében, hogy a lakosság és az ipar fizette összegek tükrözzék a szektor cégeinek valós kiadásait - olvasható a Magyar Hírlap birtokába került gazdasági minisztériumi munkaanyagból. Az"átlagon" belül két megoldás is lehetséges: az egyik szerint a lakosság 22 százalékkal fizetne többet júliustól. A tárca helyettes államtitkára kérdésünkre tegnap ezt mondta: "Az éves tervezett inflációt nem elérő, azaz 5,3-5,5 százalékos éves gázáremelés lehetséges."

A növekedés veszélyeire figyelmeztet az Ecostat

A magyar gazdaságban az év második felétől szolid fellendülés várható, az év egészére azonban így is csak 3,4 százalékos GDP-bővülést prognosztizál az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az Ecostat szerint az infláció éves átlagban 5,8 százalékos lesz, míg a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 1,2 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra nő. Az intézet szerint az államháztartási deficit emelkedése az inflációra, valamint a külső egyensúlyra kedvezőtlen hatást gyakorolhat.

Nem teljesülhet a 2003-as inflációs cél

Kamatemelés következhet Európában

Az infláció és a gazdasági növekedés gyorsulására számít az év második felében az Európa Központi Bank - áll a valutaunió jegybankjának féléves inflációs előrejelzésében. Elemzők ebből, és Duisenberg jegybankelnök megjegyzéseiből arra következtetnek, hogy néhány hónap múlva emelkedhet az uniós alapkamat. A Bank of England vezetője is kamatemelést ígért, amennyiben a brit fogyasztás továbbra is bővül.

Jön a nulla kamat?

Magyarországon nemcsak az infláció mutat csökkenő tendenciát, hanem a bankok által fizetett kamatok is. A lakosságot kiszolgáló bankok, az Általános Értékforgalmi Bank kivételével már nem fizetnek évi 2 százaléknál többet, s egyre több az 1 százalékos vagy annál is kisebb ajánlat. Sőt, a Budapest Bank úgy állapította meg a kamatsávokat, hogy a folyószámlán parkoló 20 ezer forint már nem is kamatozik. Meg kell tanulni gazdálkodni a pénzzel, különben a banki költségek felmorzsolják a számlán tartottakat.

Lassult az infláció

A fogyasztói árak májusban havi összevetésben 0,5, éves összehasonlításban 5,6 százalékkal nőttek - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal kedden. Elemzők előzetesen 5,5-5,6 százalékos éves pénzromlási ütemre számítottak. Áprilisban még 6,1 százalékos volt az éves infláció.

Változatlan az alapkamat a valutaunióban

Szigorúbb költségvetési politikát vár az OECD

A költségvetési lazítás és a reálbérnövekedés ellensúlyozta a magyar gazdaság növekedésének lassulását az OECD szerint. A szervezet elemzői úgy vélik, hogy az infláció 5,5 százalékra csökken, viszont a GDP növekedése 3,5 százalékra lassul az idén. A szervezet jelentésében azt jósolja, hogy Magyarországon megalapozott gazdasági növekedés fog bekövetkezni.

Gyorsult az orosz infláció májusban

Oroszországban szezonális kiigazítás nélkül 1,7 százalékkal emelkedtek májusban a fogyasztói árak áprilishoz képest, amikor 1,2 százalékos volt az emelkedés az előző hónaphoz viszonyítva - közölték az állami statisztikai bizottságban szerdán. Az alapvető élelmiszerek ára 3,9 százalékkal emelkedett májusban.

IMF: tiszteletre méltó a magyar GDP-növekedés

Bár tavaly a magyar gazdasági növekedés lelassult, a gazdaság figyelemre méltó rugalmasságot tanúsított a gyengülő külső feltételrendszer közepette - írja az IMF szerdán közzétett jelentése. A jelentés elismeréssel szól a fogyasztói árindex csökkenéséről, de felhívja a figyelmet, hogy szigorú monetáris politikára van szükség az inflációs nyomás elkerüléséhez. A valutaalap elemzése szerint elengedhetetlen a kiadások csökkentése a költségvetési deficit-célok elérése érdekében, illetve alapvető a nyugdíj- és egészségügyi reform véghezvitele.

Felerősödtek a kamatemelési várakozások

Kamatemelési várakozások fűtötték tegnap az állampapírpiacot, s ennek hatására erőteljes emelkedésnek indultak a hozamok. A monetáris szigorítás lehetőségére már az MNB inflációs jelentése is felhívta a figyelmet, de a piac csak a rossz keddi inflációs adat és a vártnál magasabb európai fogyasztói árindex után árazott be monetáris szigorítást - írta a Napi Gazdaság.